Regisztráció Elfelejtett jelszó

Re: nincs cím

Előzmény: #545832

"1. a jegybanktörvény szerint a jegybank fő feladata az alacsony inflációs elérése."

De kolléga úr, hát nem tetszett elolvasni amit linkeltem? A cél az ÁRSTABILITÁS elérése, ami bizony nem egyenlő az inflációval. Ha jobban megnézzük Magyarország esetét, akkor már sokszor írtam, valójában errefelé az infláció már nem is igazán értelmezhető, különösen akkor, amikor például az ingatlanok és tartós fogyasztási cikkek ára meredek zuhanásban van. Ennek megfelelően élesen elvált immár a minimálbér/kisnyugdíjasok évenkénti megélhetési költségének alakulása már a középosztálytól is.

Ettől függetlenül az árstabilitás is nehezen értelmezhető egy olyan országban, amelyben az import erős szerepet játszik, hiszen nyilvánvaóan nem lehet az MNB célja egy olyan gazdaságpolitika, amely az importáruk árának mesterségesen alacsonyra futtatásával (forint erősítés) csökkenti az inflációt. Ez akkora szakmai melléfogás, aminek a következményét még mindig szívjuk.

Az infláció elszabadítása ugyanis - amennyiben azt a fizetések, és járadékok is lekövetik - valójában ugyanúgy biztosítják az árstabilitást, mintha ezeknek az értékét próbálod mesterségesen KÜLSŐ(!) hatásokhoz igazítani.

Ebben a kontextusban tehát szerintem EGYÉRTELMŰEN azt kellene érezni, hogy itt a FORINT ÁRSTABILITÁSÁRÓL ÉS ÉRTÉKÁLLÓSÁGÁRÓL van szó, amely viszont értelemszerűen nem egy fix árfolyamot jelent (ennek lebegő árfolyamnál egyébként sincs semmi értelme sem, még fogalmilag sem), pláne nem mesterségesen erősített forintot, hanem azt jelenti, hogy a forint értékének az EUR-hoz képest tükröznie kell az ország állapotát, tehát ahogy zsidaysták is kifejtették, a HUF-EUR viszonynak a HUF (HUF infláció - EUR infláció) értéket kell tartania. Illetve, kellene, mert ez egy fair érték lenne.

"Tényszerűen ez a kormánnyal egyeztetve azt jelenti, hogy 3%-os inflációs célja van az mnb-nek."

Tényszerűen igaz az, hogy ez a célja, de még tényszerűbb az, hogy ha ez nem teljesül, akkor azt nem a fogyasztás torzításával és a piac torzításával kell manipulálnia, ez ugyanis pont dúrva tárgyi tévedés és beavatkozás a gazdasági folyamatokba. Az elmúlt időszakban viszont az MNB tevékenysége gyakorlatilag kimerült a devizamanipulálásban. Ez nyilvánvalóan elégtelen.

"2. hogy lehet ezt elérni? Az inflációs jelentés készítői kiszámolják - és meglehetősen jó modelljeik vannak erre - hogy ehhez nagyjából milyen erős vagy gyenge forintra van szükség."

Mint fentebb kifejtettem, az infláció valójában nem értelmezhető, és az, hogy az mennyi, azt egyszerűbb lenne átalakítani. Teljességgel nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a fogyasztói kosárba a tartós cikkeket is beletennénk, és az ingatlanokat, akkor Magyarország dúrván deflációs lenne - amit egyébként az erősödő forint árfolyam is jelez. Magyarán a forint VÁSÁRLÓEREJE (árstabilitása) valójában az erősödés felé tolódott el, ha mondjuk egy teljes élet és megélhetés költségeit adnánk össze. Ez ugyanis valahogy mindig elfelejtődik, pedig ez nagy hiba: Ha megnézzük azt, hogy mennyi pénzt kellett mondjuk öt éve valakinek 20 évesen terveznie hatvan éves koráig egy normál lakás megvásárlásával és fenntartásával, akkor ez a pénzmennyiség most JÓVAL KEVESEBB, függetlenül attól, hogy a rezsiköltség emelkedik.

Ma már ÁLTALÁNOSAN ÉRVÉNYES INFLÁCIÓ NINCS.

Ezt igazolja az is, hogy már kezdődik a "nyugdíjas fogyasztói kosár", meg a "normál fogyasztói kosár", meg a mindenféle manipulálás, hiszen mint fentebb írtam, ma már az infláció valójában értelmezhetetlen.

"3. innentől fogva úgy kell mozgatni a kamatszintet, hogy a forint oda menjen, ahol az inflációs cél el lesz érve."

A magasabb kamat az infláció növelését szolgálja, az alacsonyabb a csökkenést. Hogy is volt ez? Különösen hogy is volt ez abban az országban, amelyben a jegybanki alapkamat az ott parkoltatott pénzekre fizetett elképesztő profiton kívül senkit sem érdekelt, mert egyébként a fogyasztásra, vagy az állam finanszírozhatóságára SEMMIFÉLE hatást sem gyakorolt?

"LÉNYEG: a jegybank célját nem a jegybank, hanem a kormányzat határozza meg. Pont úhy, mintha a kegybank egy minisztérium lenne, és megmondanánk nekik: fiúk, legyen az infláció 3%, ezt próbáljuk elérni."

Jajj Istenem, már hogy határozná meg a kormány? Éppen azért visít az egész pénzügyi maffia hogy senki se szólhasson bele abba, hogy a helytartó mit csinál. Ha úgy lenne, ahogy te mondod, már régen nem simor ülne a trónon.

"Ennyit tesz a jegybank."

Well, ebben akkor és csak akkor lenne igazad, ha ez sikerült volna neki. De ha nem sikerült, akkor a helyes megfogalmazás az, hogy EZT SEM sikerült megcsinálniuk, sőt, minden amit tettek, az ez ellen hatott.

Tehát: Ha 3% lett volna az infláció és emellett lettek volna kretén módszertanok, akkor igazad lehetne részben a szerecsenmosdatásban, hogy "hát kérem, ehhez ez kellett, mert nem volt más lehetőség", node akkor, amikor tudható, hogy nem sikerült és minden, amit tettek ez ellen hatott, akkor most tulajdonképpen mit akarsz védeni?

OK, ragadjunk le az inflációnál. Mikor volt simor uralkodása idején 3%? Soha. Mely intézkezés szolgálta a 3%-hoz kötelítést? Egyik sem. Akkor miről beszélsz? Még az általad meghatározott "elsődleges irányelvet", avagy EGYETLEN irányelvnek sikerült még a közelébe sem kerülnie.

Akkor a te értékelésed szerint is megbukott, mert idióta egy feladat ellátására is.

Akkor minek véded?

"Mindenki aki engedte, és ebben benn van a kormánytól a pszáfon át a jegybankig mindenki."

Nem hiszem, hogy a pszáfnak lett volna, avagy lenne jogköre ennek betiltására. A kormánynak nyilván érdeke volt, de az MNB-nek semmiképpen sem, egyebekben pont az inflációs cél miatt sem. Ugyanakkor újólag felhívom figyelmed arra, hogy legyél szives észrevenni, hogy NEM inflációs cél van az MNB feladatköreinek az első helyén, hanem az ÁRSTABILITÁS. Márpedig nyilvánvaló, hogy az árstabilitás eléréséhez KI KELL ZÁRNI azt, hogy idegen deviza meghatározó szerepet töltsön be az ország érdekében. És ez egyértelműen elsődleges MNB feladatkör lett volna MÉG A TE értelmezésed szerint is.

"Szerintem egyet kiemelni lehet, de nevetséges."

ROTFLMAO: Hiszen te kezdted, csak egy kötelezettségét emeled ki az MNB-nek, ezek után az "egyet kiemelni"-t mégis nevetségesnek tartod. Pedig csak gondolj bele, az általad felsoroltak közül KIZÁRÓLAG(!) az MNB-nél van ELSŐDLEGES és (szerinted) KIZÁRÓLAGOS feladatkörnek feltűntetve az árstabilitás. Tehát VAN elsődleges személyi felelős.

"különösen Simort, aki legalább annyira hibás, mint Járai, aki 2001 tavaszán abbahagyta a csúszó leértékelést, magas kamatokkal felértékelte a forintot, és magas kamataival lehetetlenné tette a forintban való eladósodást, tehát felépítette azt a rezsimet, amely a devizaeladósodáshoz vezetett."

Fentebb éppen te említetted, hogy erre azért volt szükség, hogy megvédje a forint árfolyamát. Akkor most melyik szerinted az igazság? Nem mellesleg, 2001-ben Magyarország baromira nem volt eladósodva, így egyértelműen értelmetlen azon felvetésed, hogy ezzel bármiféle devizaadósodáshoz akart volna hozzájárulni. Egyszerűen rémálomban nem gondolta, avagy gondolhatta akkor senki, hogy ebből ez lesz, hogy mást nem mondjak azért, mert akkoriban még szuverén ország volt Magyarország, az EU csatlakozás is még csak a távoli jövőben volt.

"nem kétséges, hogy nem ismerte fel, hogy mihez vezet amit tesz, dehát utólag mindenki okosabb mint előre"

MOST nincs igazad: Akkoriban a független jegybank még tudott önálló politikát vinni, amibe nem ugatott bele az IMF-től az EU-ig minden senkiházi csinovnyik, ennek megfelelően a 2001-es környezetben abból, amit tett, abból egyáltalán nem következett, mert nem is következhetett az, hogy ez lesz belőle, különösen azok után, hogy az akkori kormány egyértelműen a forint erősítése, az alacsony kamatszint irányába ment, vagyis egyértelmeűen a devizaadósság megszűntetésének az irányába. Az tehát, hogy ezt később eltorzították, azt nem lehet neki hibának felróni, hiszen az EU csatlakozásig a devizában eladósodás kezelhető volt, ha pedig a kamat visszamehetett volna a helyére, akkor a normál forint kamatok mellett SOHA nem indult volna be a devizahitelezés.

Ennek a kiforgatása, dilettáns eltorzítása egyértelműen a jelenlegi helytartó egyszemélyi bűne.

"A másik főbűnös pedig egyértelműen az a szoci kormányzat, amelyik az egész eladósodási folyamatot meggenerálta saját hülyesége révén."

Egy bűnbanda, de a személyi felelős ettől még simor marad.

"ha már személyi felelősöket keresünk akkor egyértelműen megyó és járai"

Járai ott sem volt, így kissé erős a személyi felelősége, különösen azok után, hogy simor simán és azonnal visszacsinálhatta volna azt, amit járai csinált korábban. Járai alatt nem keletkezett sem méretében, sem arányaiban akkora devizaadósság (pláne ország szintjén), ami problémát okozott, vagy okozhatott volna. Medgyessi egy paprikajancsi volt, egy bábú, körülbelül annyit tudott, hogy bú, meg a franciáknak odaadni mindent a becsületrendért.