http://www.portfolio.hu/vallalatok/ujabb_figyelmeztetes_huzodjunk_a_partvonalra.171735.html?env=live

tegnap meg a goldi figyelmeztte ajóindulatúan a befiket :o)

kezdődik :o))) végre itt a nagy történelmi rally.

"az index:

Piac: sokan várják a "gagyi"-nak tartott emelkedés után a piac megnyekkenését. Az éves csúcs tegnapi megütése (a vételi stopok kiszedése) utáni vételi űrben itt a lehetőség az esésre, most megmutathatják az eladók, mennyi erő van bennük.

Az látszik, hogy a nyersanyagok relatíve továbbra is gyengék - érdekes, hogy akkor miért a részvénytől és miért nem a nyersanyagoktól várják az esést?

S&P éves csúcs

Arany 3 havi csúcs

Olaj 3 havi csúcs"

"KSH adatokból mazsoláztam ki:

http://privatvagyonkezeles.hu/images/vmajom/pages/lakas.jpg

A lakásépítés 50 éves mélyponton van az adatsor szerint, de lehet az akár 70 éves is, valószínûleg csak a háború/ostrom alatt, 44-45-ben építettek ennél kevesebb lakást. Ez inkább kedvezõ jelenség az új lakások piacára nézve, hiszen alig-alig lesz kínálat.

Ha már statisztika, egy kis eurostatos, állami újraelosztás a GDP százalékában, 2011-ben.

http://privatvagyonkezeles.hu/images/vmajom/pages/tulnagyallam.jpg

Jól látszik, hogy a magyar állam erõsen túlméretes (48,7%) a régiós versenytársakhoz, Cseh- (43,4%) és Lengelországhoz (43,6%) képest, durván a GDP 5%-ával kéne kevesebbet költeni. Egész Európa egyik legkisebb államát fenntartó Szlovákiáról (37.4%) nem is beszélve. Franciáknál egészen betegesen nagy az állami újraelosztás mérete, tombol a központosító állam, kíváncsi vagyok, a piac mikor fogja elõszedni a franciákat, mert egyszer rájuk fog járni a rúd, nem lehet örökké büntetlenül így pazarolni. A német és a francia állam eltérõ méretébõl jól érthetõ a két nagy EU-s ország eltérõ versenyképessége, a kevéssé liberalizált francia gazdaságnak hatalmas állami tehenet kell cipelni.

---

Voltam ezen a budai felsõ rakparton megrendezett Magyar Izek Utcáján, elvittem az épp itthon lévõ "olasz" nagynénémet, hadd lásson egy kis hazait. Nos, nem kellett volna, kevés kivételtõl eltekintve tombolt a gagyi, csoffadt fánkok, múanyag rekeszekbõl való árulás, rendezetlen arculatok. Valójában persze hiteles kép ez a magyar gasztronómiáról, de nem ezt kéne mutatogatni - illetve nem biztos, hogy az államnak kéne szervezni ilyen rendezvényt. Nem ért hozzá.

Pedig jó az ötlet, remek a jótékony cél, fantasztikus a fekvés, tök jó dolgot is lehetne csinálni itt."

"Jó cikkecske:

Euro Crisis Solved If Politicians Stay On Holiday Forever

Answer: Things got…. better.

Spain and Italy have come back from the brink without so much as the whirr of a printing press. The markets of Europe have rallied without even a sun cream-basted finger raised by Frau Merkel.

This could, of course, be because the European Union is so well coordinated, so dynamic and so together that this was planned to be. More likely, it could suggest politicians have actually been making things worse and that their absence has had a calming effect. The time to test the theory is September.

If the market goes into seizure again next month, it will be further evidence it’s politicians pouring gasoline on the fire that is the real euro crisis. Proof that the people in charge of the European economic asylum are, in fact, the inmates. (forbes.com)

Más is észrevette, hogy mennyivel jobb a légkör, mennyivel nyugodtabb, hogy a politukusok nyaralnak, minden csendes, semmi idióta ötlet és demagóg nyilatkozat. Tényleg jobb lenne, ha örökre nyaralni mennének."

A lényeg, hogy el kell osztani vég (eladási)árfolyamot a kezdő (vételi) árfolyammal majd kivonni a névértéket, majd ezt elosztani a két dátum közötti hónapokkal (vagy héttel, nappal, de a hónap a legegyszerűbb) és ezt felszorozni 12-vel (ha évesíteni akarsz) {x 100 (százalékos formában} így megkapod az éves hozamot.

pl. 1,90/1,50=1,267-1=0,267/24=0,01111 x 12=0,13333(x 100)=13,33%

nm. Ajánlom figyelmedbe a bamosz.hu grafikonrajzolóját, mert az kiszámolja neked az elért hozamszázalékot két időpont között (a kezdő időpont amit te magad megadsz 1,0000), bármely alap(ok)ra, azokat összehasonlítva.

Köszönöm. Én akkor ott voltam eltévedve, hogy azt hittem a befektetési jegy névértékére számítják a hozamot. Még emésztgetnem kell a leírtakat. Köszi, még1x. Mindenkinek. Rbbj11-nek is.

Ez a kifizetési probléma okozta az ingatlanalapok hanyatlását és a befagyasztást fél évre.

Azért fejeztem be úgy, hogy általában/normál esetben, mert jellemzően (vegyük példának most csak a nyilvános, nyíltvégű alapokat, amilyen A Concorde Vakmajom alap is) ezen alapok ugye hagynak cash-t is valamilyen mértékben az alapban, hogy legyen pénz a kiszállók kifizetésére. Addig ezzel nincs is gond amíg a készpénz fedezetet nyújt erre, azonban, ha túl sok a kiszálló (sokat esik az alap árfolyama így pánik esetén sokan akarják visszaváltani alapjegyüket), akkor az alap arra kényszerül, hogy az élő pozijukat is kényszerből likvidálják (amiket amúgy nem adnának el, mert mondjuk nem akarják realizálni veszteségüket, de így ez megtörténik), így az élő pozíciók likvidálásával és a sok pénz kivonásával már kezelhetetlenné válik az alap működése, és ekkor már a hűséges alaptulajok is szívnak. (pl. Access BWM).

Ez arra is válasz, hogy miért éri meg jobban egy kis szórású alapot üzemeltetni mint amilyen a vakmajom alap is. Így ha nincs pánik akkor kezelhető még az érkező, távozó pénz, várhatóan nem lesz pánik, de pánik esetén is van a cash állomány valamint egy masszív állampapír készlet, amiből vidáman kifizetik a távozókat (persze az állampapírok is eladhatóak veszteséggel, ugye). Tehát amikor te pénzt raksz ide (pl. 200 000 HUF-ot), akkor azokból még nem pozikat vesznek fel (hisz ez az összeg önmagában kevés ehhez), hanem az jó eséllyel a kp. állományban landol, viszont mivel tagja lettél ennek a kommunának, már te is részesülsz minden jóból és rosszból (árfolyamváltozásból). Ha megnő a kp. állomány az új érkezők miatt, akkor azt az alapkezelő már pozik felvételére használja. Tehát egy nyíltvégű alapnál nagy hangsúlyt kell fektetni a moneymanagementre, és a pániknál gond lehet.

Ezért zártvégűsítette pl. Nyilasi az alapját, így megszabadult a cashflow terhétől.

Ezért érdemes a kamatos kamattal számított hozamot is figyelembe venni, ami szűk 10% és nem 13%. A szűk 10%-ot a később beszálló is megkapta. Természetesen, lokális, kiugró csúcson véve bármilyen alapot, rosszabb átlag jön ki, mint aki épp egy völgyben veszi. Azonban ezek a dolgok kisimulnak, pl. 10 éves távlaton. Tehát aki most száll be, és 10 évig tartja, ugyanolyan eséllyel megkapja az éves 10-13%-ot, mint aki 7 évvel ezelőtt szállt be.

A te konkrét példád természetesen úgy igaz, ahogy írtad. De ez az alap profitábilitásának csökkenését feltételezi.

Az árfolyamot nem befolyásolja sem a tőkekivonás sem a beáramlás. Mindaddig, amíg az nem ölt olyan méretet, ami kényszereladásokat nem eredményez és ezáltal elkerülhető veszteség realizáláshoz nem vezet. Nagymértékű, 10-20% feletti tőkekiáramlásnál már néhány % pontos hozam elveszhet.

"a befektetési alap indulásakor 1 befektetési jegy gondolom 1 Ft-ot ér."

Általában igen (jellemzően a nyíltvégű alapoknál, mint a vakmajom (Concorde VM alapnál), de lehet 10 000 vagy 100 000 kezdő névértékű is.

"Ha valaki most akar beszállni, akkor 1,9 Ft-ot kell adnia 1 db befektetési jegyért."

Így van.

"Tegyük fel, hogy ismét 10%-ot produkál az alap a befektetési jegy névértékére vetítve. Ami 0,1 Ft. De az aki most száll be, majdnem 2 Ft-ot fizetett egy befektetési jegyért, tehát az ő hozama valójában 5%. Vagy rosszul gondolom?"

Ha mostantól produkálja a + 10% hozamot, akkor a bázis érték már 1,90 lesz (egy jegyre jutó nettó eszközérték=árfolyam) amin hozzájutsz a bef.jegyhez.

1,9 x 1,10 (10% hozam) =2,09 HUF/jegy

Tehát teljesen mindegy ebből a szempontból, hogy mikor szállsz be. Ez az árfolyam (az az egy jegyre jutó nettó eszközérték, ami a mögöttes termékek értékét fejezi ki) természetesen tartalmazza a már lezárt pozik újra befektetett értékét és a nyitott pozíciók értékét is (és le vannak vonva a belső költségek is már: alapkezelési díj, pozik ktg-i, könyvvizsg. díj stb).

Amikor veszel akkor, egész pontosan forgalomba hozatali megbízást adsz, hisz ekkor az alapkezelő új jegyet bocsát ki a számodra.

Az számít hogy milyen árfolyamon szálltál be és mikor ki. A kettő hányadosa adja az összes hozamot. Ezt elosztjuk a hónapok számával amennyi ideig birtokában voltál a VM alapnak, felszorozzuk 12-vel és kijön az éves hozam (lineárisan nem kamatos kamattal). Ebből a szempontból ugyan az van mint egy részvény esetében: olcsón veszel, drágán eladsz, tehát nem a kibocsátáskori érték számít, hanem a vételi(forgalomba hozatali) és az eladási (visszaváltási) rögzített ár.

"Úgy gondolnám, hogy a befektetési jegy árfolyamát nemcsak az ott realizált hozam, hanem az alapba áramló tőke is befolyásolja. "

Nem. De jó a kérdés. Mivel egy jegyre jutó eszközérték az árfolyam, ezért, amikor kiszállsz az alapból (2,0 HUF/ jegy árfolyam mellett), akkor bár kevesebb pénz lesz az alapban, de forgalomban lévő jegyek száma is csökken. Ha 200 000 HUF-ot váltasz vissza (realizálsz), akkor pl. 2,0 HUF/jegy mellett 100 000 jegy bevonásra kerül tehát az egy jegyre jutó nettó eszközérték nem változik (mivel egy hányados ez a szám), így nem éri hátrány a többi befektetőt.

Az új forrás az (össz.) eszközértéket valóban növeli (ceteris paribus), de az egy jegyre jutó nettó eszközértéket nem befolyásolja (ÁLTALÁBAN).

Kösz. Akkor hogyan van? Az árfolyamra vetítve jön az éves 10%?

Abszolút nem így van

innen jó ideig nem látom indokoltnak index vagy más shortot nyitni. Up van, nincs mese.

Egy kérdésem lenne a befektetési alapok működésével kapcsolatban. Nem ismerem a VM alapokat, nem is szoktam befektetési alapokkal foglalkozni - teljesen laikus vagyok ebben a témában, de a beszélgetéseteket olvasva AT-vel gondoltam, itt az ideje a megvilágosodásnak.

a befektetési alap indulásakor 1 befektetési jegy gondolom 1 Ft-ot ér. Most a befektetési jegy árfolyama 1,9 pl. az említett valamelyik alap esetében, amit 7 év alatt sikerült elérni, tehát az éves átlagos hozama a kiszámolt 13% körül van. Az odáig rendben van, hogyha valaki a kezdetekkor befektetett akkor 7 év alatt duplázta a tőkéjét. De mi van azzal aki most akar beszállni? Ha valaki most akar beszállni, akkor 1,9 Ft-ot kell adnia 1 db befektetési jegyért. Tegyük fel, hogy ismét 10%-ot produkál az alap a befektetési jegy névértékére vetítve. Ami 0,1 Ft. De az aki most száll be, majdnem 2 Ft-ot fizetett egy befektetési jegyért, tehát az ő hozama valójában 5%. Vagy rosszul gondolom?

Ha ez igaz, és AT nem a kezdetekben szállt be, hanem később egy magasabb árfolyamnál, akkor az ő hozama valójában alacsonyabb volt, mint a papíron levezetett szép 13%.

Úgy gondolnám, hogy a befektetési jegy árfolyamát nemcsak az ott realizált hozam, hanem az alapba áramló tőke is befolyásolja. Ha sokan viszik oda a pénzüket, akkor az árfolyam is jobban nő, ha tőkekivonás van az alapból, akkor pedig csökken az árfolyam is. Ez így van?

"eleddig én azt hittem, hogy..."

Ezért szoktak az emberek először kérdezni, a köpködés, lenézés, és ferdítés helyett. Mert így hatékonyabban megvalósul az információáramlás...persze csak akiknek volt gyerekszobájuk.

Egyébként Dr. Ursi leírta, hogy akár impozáns 50-100%-os hozamot ki tud termelni hivatásszerűen kereskedésével (gondolom a nagy dühben ő rá sem figyeltél), természetesen nagyobb szórással mint VM. Ezekre azonban read-onlyban is rá lehet jönni vagy másikat tisztelő kérdésekkel, pláne ha kibic vagyok egy közösségben. Ez minden forumra igaz.

amit ír az hülyeség.

nem érti a gazdaság működését.

beragadt az állib közgazd tanokba, amelyek épp megbuktak.

történelmi pillanataok voltak ezek és nem sikerült sikerül neki felismernie.

a nevelés az oké :o)

de a levont következtetés a szabadpiacra ... nem érti mi a szabad rablás és a valós szabad verseny közt

amit az elején írtál az is így van, én mindig mondtam h legfontosabb a tőke nagysága.

az dönt el mindent.

h mit is csináljon az embre mibe tegye hogyan kezelje.

"Tényleg leírta, h. lenéz? :O"

Ha jól sejtem, akkor rólam van szó, így válaszolok: Természetesen semmi hasonlót nem írtam, gondoltam, és még csak nem is utaltam rá.

Sőt mi több, éppen azt írtam, hogy eleddig én azt hittem, hogy sokkal többre vagytok képesek, mint éves 10%, tehát ha már választani kell, akkor inkább felnéztem rátok ebben a kérdéskörben.

Most ebben csak annyi változás állt be, hogy meglepődtem azon, hogy tényleg csak ennyit lehet a tőzsdén kihozni, mert akkor SZERINTEM egyszerűbb a pénzt bankban/állampapírban TBSZ-en lekötni, hiszen akinek NINCS tőkenövelésre reális lehetősége, akinek a tőke egyszeri beérkezése történik meg (örökség), az szerintem ne kockáztassa azt, mert nem tudja pótolni, vagyis a veszteség húsbavágó lehet, a pár százalékos nyereség keresése pedig szerintem sem nominálisan, sem idegileg nem éri meg, mert egyszerűen nem akkora számokról beszélünk, amelynél megérné ennek a felvállalása.

Egyszerűen ilyen esetekben szerintem a kockázat-nyereség egyszerűen nem áll arányban.

Nem vitatom, amit írtál, hanem azt írtam, hogy döbbenet, hogy ez a technika hozza gyakorlatilag a legtöbbet a konyhára. De innentől mit lehet írni (gyakoralatilag az összes) többiről?

"Azonban hosszú távú befektetésként sztem megéri."

A hosszú távval ebben az esetben az a bajom, hogy csak akkor derül, hogy megéri-e, ha eltelik a hosszú táv. Ha viszont nem így történik, akkor igen hosszú idő mehet a levesbe, és ehhez elég egy dot.com lufi, vagy egy 2008-as válság, ami hosszú távon garantáltan bekövetkezik ebben a pénzügyi rendszerben, mert az a rendszer integráns és elengedhetetlen része. Ha ezt ki tudod védeni, nem veszíthetsz. Ha nem, akár egy egész élet mehet veszendőbe.

Bevallom, ez számomra túl nagy kockázat, amit csak tetéz az, hogy ehhez írtózatosan sokat kellene tanulni, foglalkozni vele, ami véleményem szerint lényegesen meghaladja azt az időt, amit te most írtál, mert az véleményem szerint már kifejezetten csak arra vonatkozik, hogy a rengeteg idő, energia, és pénz beforgatása után már csak ennyit kell vele foglalkozni.

Namármost, ha viszont én kiszámolom, hogy ezt nekem is fel kellene építeni, ki kellene tanulni, időt és pénzt kellene belefeccölni, akkor az adódik, hogy anyagilag egyszerűen nem éri meg, mert nem térül meg, arról már nem is beszélve, hogy nem lennék rá alkalmas, hogy ezzel napi 1-1,5 órát foglalkozzak.

"Plussz megvan a lehetősége, hogy fejlődök, és évről évre magasabbra kúszik a profit átlaga."

Ebben nem egészen értek egyet, hiszen éppen arról értekeztünk, hogy minél nagyobb a kezelt vagyon (ez a te esetedben is igaz), annál nehezebb annak a mozgatása és elhelyezése, vagyis ebből kiindulva esetedben is igaz lesz később az, hogy éppenhogy csökkenni fog a profit átlaga, egyebekben attól függetlenül, hogy az alacsonyabb profitátlag nominálisan nagyobb nyereséget fog jelenteni.