Re: nincs cím

Azért fejeztem be úgy, hogy általában/normál esetben, mert jellemzően (vegyük példának most csak a nyilvános, nyíltvégű alapokat, amilyen A Concorde Vakmajom alap is) ezen alapok ugye hagynak cash-t is valamilyen mértékben az alapban, hogy legyen pénz a kiszállók kifizetésére. Addig ezzel nincs is gond amíg a készpénz fedezetet nyújt erre, azonban, ha túl sok a kiszálló (sokat esik az alap árfolyama így pánik esetén sokan akarják visszaváltani alapjegyüket), akkor az alap arra kényszerül, hogy az élő pozijukat is kényszerből likvidálják (amiket amúgy nem adnának el, mert mondjuk nem akarják realizálni veszteségüket, de így ez megtörténik), így az élő pozíciók likvidálásával és a sok pénz kivonásával már kezelhetetlenné válik az alap működése, és ekkor már a hűséges alaptulajok is szívnak. (pl. Access BWM).

Ez arra is válasz, hogy miért éri meg jobban egy kis szórású alapot üzemeltetni mint amilyen a vakmajom alap is. Így ha nincs pánik akkor kezelhető még az érkező, távozó pénz, várhatóan nem lesz pánik, de pánik esetén is van a cash állomány valamint egy masszív állampapír készlet, amiből vidáman kifizetik a távozókat (persze az állampapírok is eladhatóak veszteséggel, ugye). Tehát amikor te pénzt raksz ide (pl. 200 000 HUF-ot), akkor azokból még nem pozikat vesznek fel (hisz ez az összeg önmagában kevés ehhez), hanem az jó eséllyel a kp. állományban landol, viszont mivel tagja lettél ennek a kommunának, már te is részesülsz minden jóból és rosszból (árfolyamváltozásból). Ha megnő a kp. állomány az új érkezők miatt, akkor azt az alapkezelő már pozik felvételére használja. Tehát egy nyíltvégű alapnál nagy hangsúlyt kell fektetni a moneymanagementre, és a pániknál gond lehet.

Ezért zártvégűsítette pl. Nyilasi az alapját, így megszabadult a cashflow terhétől.