Pl ha javasolhatnék valamit szerény képességeimmel, ha sikerülne egy normális elfogadható prudens költségvetést összerakni, lehetőleg kevés vudu elemmel, és minimális szájtépéssel, az többet lendítene a devizahitelesek ügyén minden bankok elleni háborúnál. Főleg, hogy az eur/chf mintha elmozdulni látszana az 1,2-ről:)
Nem közeledtek az álláspontjaink. Érteni vélem közgazdasági fejtegetésed a profit és egyéb ügyekben, de ettől még ami törvénytelen az törvénytelen, a hülyeség pedig hülyeség marad, még akkor is ha ezt úgy próbálják tálalni, hogy az emberek érdekében történik.
Ki kell várnunk egy darabig fel tudjuk mérni a hatásokat, csapásokat, ellencsapásokat, ez már csak így megy forradalomban, háborúban :)
"Látom nem adod fel könnyen a hadállásokat. :)"
Miért tenném? :)
"De pl akkor képzelj el egy olyan szitut te építesz valakinek egy házat , az építőanyag belekerült x Ft-ba. De dolgozik rajta egy szervezet, hogy az felépüljön 1 évig. Ezért elvárnak x+30% díjazást. De jön a kormány és azt mondja itt forradalom van elvtársak, ezért te kapsz talán x-et, talán még annyit sem és örülj neki mert nincs károd hiszen az építőanyagod megtérült."
Érdekes, most nem tudom eldönteni, hogy tényleg nem érted a dolgot, vagy annyira beállt egy irányba a gondolkodásod, hogy nem akarod látni, amiről beszélek.
Bár a példád szerintem nagyon rossz jelen esetre nézve, mégis kapásból tudom rá válaszolni, hogy hiszen erről szól az adózás, főleg az év közben kivetett adók. És ugye nem vitatod te sem, hogy ehhez az államnak JOGA van, függetlenül attól, hogy mi arról a véleményünk, amennyiben ezen jogával ÉL IS, illetve AHOGY él.
A történet érdekességét ugyanis nem úgy hívják, ahogy levezeted. A történet érdekességét PROFITNAK hívják. Namármost (és erre utaltam fentebb) Magyarországon hajlamosak még az úgynevezett közgazdászok is összekeverni az árrést a profittal, és tulajdonképpen most te is ezt teszed. Hiszen, ha azt mondod +30% [mint árrés], vagy +30% [mint profit], akkor ég és föld a különbség a két eset között. Valójában a profit Magyarországon nem igazán érthető, mert nincs jelen, hiszen jellemzően vagy munkából, vagy vállalkozásból kivett jövedelemből élnek az emberek - és csak marginális azon profitábilis cégek száma, amelyekben a tulajdonos a PROFITBÓL él, de egyebekben tényleg nem csinál semmit a vállalkokzásnál.
Merthogy, valójában a profit a következőt jelenti abban az esetben, ha valaki elkészít mondjuk valamit:
- megvásárolja az alapanyagokat,
- fizeti a kölcsönöket,
- tartalékot képez a felújításokra [tervezett amortizáció]
- tervezetten tartalékol a váratlan esetekre,
- tartalékol a tervezett fejlesztésekre,
- kifizeti az összes adót, kötelezettséget, számlát,
- kifizeti a közvetítőket, könyvelőt, ügyvédet, egyéb céges költségeket,
- kifizeti az összes járandóságot, bért, ebbe beleértve a közreműködő TULAJDONOS bérét is,
ÉS ezt nevezzük el "A"-na,
ÉS CSAK AZT, AMI EZEK UTÁN FENNMARAD - csak AZT lehet profitnak nevezni, amit nevezzünk el "B"-nek.
EZT a különbségtételt pedig éppen azért rendkívül fontos megtenni, mert nagyon nem mindegy az, hogy "A" csökken le, vagy "B" csökken le, hiszen az gondolom egyértelmű, hogy "B" kizárólag "A" teljesülése UTÁN állhat elő.
Ennek megfelelően: HA állam "B" tetszőleges részét elvonja, az kizárólag a PROFIT elvonását jelenti, amely legfeljebb a profitábilitást befolyásolja, azonban a cég működését semmiben sem befolyásolja, hiszen "B" mindenképpen "A" teljesülését jelenti. Ezzel szemben ha az állam "A"-t vonja el, akkor az a cég tönkremeneteléhez vezet, ha nem is azonnal, de viszonylag gyorsan. EZ az egyébként, amit a vállalkozók nem szoktak megérteni Magyarországon, ugyanis akkor szabad CSAK vállalkozni, amennyiben "A" fenntartására szolgáló hiteleken FELÜL marad még "B" is.
És mi következik ebből?
Az, hogy amennyiben BÁRMELY CÉGTŐL "B" tetszőleges részét elveszik, AZ NEM KÁR, mert az a PROFIT, és a profit megtizedelése NEM LEHET KÁR, hiszen az elvonás önmagában a nyereség megosztását jelenti, tehát nyilvávalóan senki és sehol nem pereskedhet amiatt, hogy az állam elvonja a TŐKÉJÉT, avagy a MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖLTSÉGEKET, mert az NEM KÁR, hanem normál üzleti kockázat. Márpedig azon sem érdemes vitát nyitni, hogy ez sem történhet meg jelen esetben, hiszen a legvéresszájubb uzsorásvédő cikk is "csak" azt merte érvként felhozni, hogy az átlagosan 15 év(!) hátralévő idejű szerződésállomány esetében, ÉS ARRA NÉZVE, ez a PROFIT(!) akár 10%-át is elviheti, vagyis egy éves nyereséget.
Nézzük tehát a te példádat úgy, ahogy az a VÁLLALKOZÁSOKKAL korábban számtalanszor már megtörtént:
"De pl akkor képzelj el egy olyan szitut te építesz valakinek egy házat , az ÖNKÖLTSÉG ("Ö") x Ft-ba KERÜLT. DOLGOZOL rajta 1 évig, amelynek az ÖNKÖLTSÉGE "Ö"*30%="A". Te viszont MINT TULAJDONOS elvársz ettől a cégtől minimum "B" profitot, amért te minimum adózva "A"*lekötött betét banki kamat*2-t("A+B")-t vársz el, hiszen ha nincs ekkora nyereséged, akkor inkább bankba tennéd kockázat nélkül a pénzed. Jogos az elvárás a profitra nézve? IGEN. De jön a kormány és azt mondja itt forradalom van elvtársak, ezért te ezentúl az eddigi "B" helyett csak "B/2"-t kapsz, talán még annyit sem és örülj neki mert nincs károd hiszen az építőanyagod megtérült."
Szerinted ebben az esetben te hová fordulhatnál a ""károd"" megtérítéséért és mely bíróság ítélne meg neked mondjuk "B/2"-t, mert "kárt" szenvedtél el? És mondd csak, ha így írom le ezt, akkor még mindig "ismeretlen" lenne ez a számodra? Nem, nem lenne az, mert EDDIG a kormányig pontosan ezt csinálták a magyar kisvállalkozói réteggel. Amikor éppen sz*rban volt a haza, akkor közölték, hogy fizess, mert te aztán dőzsölsz a pénzben. HJA, hogy akkoriban még "A"-t csökkentették, mert majd te a magánpénzedből majd kipótolod mondjuk az alkalmazottad adóit? Az csak természetes...
Merthát, gondolj bele: MA MAGYARORSZÁGON még mindig olyan adórendszer van, amiben adott esetben több adót írnak elő egy cég részére(!), mint amennyi a teljes árbevétele - és ha ezek után nem teljesít, akkor még jól le is inkasszálják, vagyis tönkreteszik.
Természetesen létezik az "elmaradt haszon" a POLGÁRI perrendtartásban, de ez sem igazán állná meg jelen esetben a helyét, mert lássuk be; az azért mégiscsak necces lenne, ha a "kártérítési pert" "elmaradt haszonra" hivatkozással adnák be ;)
Magyarán, "B"-re nem hivatkozhatnak, amennyiben pedig "A"-ra szeretnének hivatkozni, akkor tételesen igazolni kell MINDEN költséget, minden kiadást, hogy kiderüljön, AZ EGÉSZ szerződés esetében érte-e őket káresemény. És ha valamire nyugodtan mérget vehetsz akár előre is, az az, hogy erre SOHA nem lesznek hajlandóak. Márpedig a "kárhoz" "A"-ban lévő veszteséget KELLene kimutatni! A "B"-ben ugyanis nem keletkezhet veszteség - per definitionem.
"Furfangos egy téma lesz ez hosszú pereskedéssel."
Szerintem meg per sem lesz, mert nincs alapja.
Komoly kamatkülönbségek alakulnak ki ft hitel piacon . Kíváncsi leszek hova áll be ez alatt a pár hónap alatt.
Látom nem adod fel könnyen a hadállásokat. :)
Nem tudom mennyire vagy benne deviza swap témákban, és abban ez ,hogy jelenik meg egy banki mérlegben?
Swapnak is van egy határidős lába nyilván , bank szempontjából az úgy néz ki a kamatkülönbözet egy részét nyeri az árfolyamkocázatot áthárítja az ügyfélre. Ebbe egy kissé bekavar ha egyszer csak ügyfelek 25%-al piaci árfolyamok alatt törlesztenek mert forradalom tört ki.
Amit a többi dologról mondasz, hogy mi a kár stb, azt majd a független AB, és EU meghatározza. :) Persze lehet ebből kiindulni amit mondasz. De pl akkor képzelj el egy olyan szitut te építesz valakinek egy házat , az építőanyag belekerült x Ft-ba. De dolgozik rajta egy szervezet, hogy az felépüljön 1 évig. Ezért elvárnak x+30% díjazást. De jön a kormány és azt mondja itt forradalom van elvtársak, ezért te kapsz talán x-et, talán még annyit sem és örülj neki mert nincs károd hiszen az építőanyagod megtérült.
Furfangos egy téma lesz ez hosszú pereskedéssel.
látom jól elvitatkoztok :)
közben egy tksz 9% alatti thm-mel jött ki: http://penzcentrum.hu/cikk/1030053/1/837-es_thm_kitort_a_forinthitel-haboru
"Jellemzően deviza swap ügyletek vannak ezek mögött."
Akkor felelőtlenek voltak, ha nem kötöttek határidős devizaopciót. Ebben az esetben pedig semmiféle kártérítésre nem tarthatnak igényt, mert a minimálisan elvárható gondosságot sem tanusították. Innentől kártérítésre nem jogosultak.
"Viszont amikor ezeket kötötték arra nem számíthattak, hogy egyszer csak piaci ár alatt 25%-al a hitelállomány 10-20-30%-a visszafizetésre kerül."
Értem, viszont az egyszeri usernek meg számítania kellett volna mindenre, tőzsdeválságra, devizaleértékelésre, költségemelkedésre, és úgy általában a profitéhségre is, amiért minden felelőség rá terhelhető akár kétszeresére növelt banki részletek formájában is.
Egyébként is tárgyi tévedésről beszélhetünk a felvetésed esetében: Ezen esetekben NINCS, mert nem is lehet piaci ár, hiszen nem termékről beszélünk, amely adható-vehető. Ennek a valaminek nincs piaci árazása, még kevésbé szokásos piaci ára, amihez képest önmagában "kárt" lehetne kimutatni (pl Eurotax - autoban keletkezett kár).
Egyebekben ha mégis termékről beszélnénk, akkor azt gondolom te is tudod, hogy a kártérítés SOHA nem az "elképzelt eladási árra" vonatkozik, hanem MINDEN esetben csak a tényleges beszerzési árra, illetve igazolt költségekre, pontosan azon elvből kiindulva, hogy káreseményen nyerni nem lehet. Ennek megfelelően ezen esetekben szó sem lehet arról, hogy a napi árfolyam kárértékként legyen elfogadható, hiszen a "termék" maga a hitelszerződés, és annak EGÉSZÉT kell tekinteni - kár tehát eleve csak akkor lenne kimutatható, ha a szerződés EGÉSZÉBEN érné veszteség a bankot - a lezárás összege tehát csak egy RÉSZE a szerződésnek, így azt önálló káreseményként értékelni NEM LEHET.
Ráadásul - mint írtam - a két árfolyam közötti különbség VIRTUÁLIS NYERESÉG (hiszen köztudottan tartalmazza a nyereséget is, amelynek elveszítése egyébként sem képezheti jelen per tárgyát!), nem pedig tényleges veszteség, azaz mindenképpen csak arról lehetne szó, hogy ki kellene mutatniuk a tényleges nyereséget/veszteséget példának okáért LEGALÁBB AZ UTOLSÓ swap ügylet teljes egészének esetében, hiszen ezen eseménybe szólt bele váratlanul a törvény.
És itt már messze nem tudnák kimutatni azt a veszteséget, amelyet emlegetsz ;)
Jellemzően deviza swap ügyletek vannak ezek mögött. Viszont amikor ezeket kötötték arra nem számíthattak, hogy egyszer csak piaci ár alatt 25%-al a hitelállomány 10-20-30%-a visszafizetésre kerül. Szóval itt fogja őket kimutatható nem kicsi kár érni.
"Ha lezajlik a végtörlesztés, átváltás bankok bukják a 180-24x közötti különbséget."
De kedves Banyaiz, ez az állítás egyszerűen nem igaz, ez abból az uzsorások által rendszeresen hajtogatott hazugságból indul ki, hogy nekik AZONNAL át kell váltaniuk a befizetett Forintot devizára, és nekik ezen keletkezik veszteségük. Ez azonban - ebben a formában - semmiképpen sem lehet igaz. Amennyiben ugyanis saját forrása volt annak idején a deviza, amit akkor forintosított, akkor most BÁRMENNYIÉRT is váltják át a forintot, azon még így is nyert - nem keveset.
Amennyiben azonban nem erről volt szó, hanem például kötvényből finanszíroz, avagy más banktól felvett hitelből, akkor annak az árfolyamát bizonyosan opciósan lekötötte (ez ugyebár a minimálisan elvárható gondosság ebben az esetben), legalább EGY ÉVVEL EZELŐTT, amely viszont akkoriban éppen 180 körül volt - vagyis a lejáró kötvénynek, illetve adósságnak a megfizetésekor NINCS, mert nem is lehet vesztesége. Sőt mi több, amennyiben ezen lejárat későbbre esik, addig a Forintot akár az MNB-ben is parkoltathatja és azt a kamatot IS zsebretehetik.
Azaz, szerintem teljes tévedés még feltételezés szintjén is az, hogy az ELMARADT virtuális NYERESÉGET bármely bíróság megítélné ebben az esetben, viszont tényleges veszteség kimutatására képtelenek lesznek, egyszerűen azért, mert az a fentiek miatt nem fog keletkezni. Sőt mi több, mondok valami jobbat: Valójában nem is akarnak majd veszteséget kimutatni, mert az betekintést jelentene a működésükbe.
"Aztán lezajlik egy per ami megállapítja"
Legalább két perről beszélünk. Az egyik perben mondjuk az EU elmeszeli a jogszabályt és kötelezi a Parlamentet a jogszabály eltörlésére. Ez önmagában egy új eljárást is indukálhat, ha a módszer nem tetszik (például nem visszamenőlegesen lesz eltörölve a törvény), de most induljunk ki abból, hogy eltörlik, de eredeti állapot helyreállítása nélkül, mert az lehetetlenné válik addigra. Ebben az esetben csakis kártérítésért lehet a bankoknak az államot perelni, azonban ehhez - például - konkrét veszeteséget kellene kimutatniuk, amihez bizony a napi árfolyam édeskevés, mert az senkit sem érdekelne.
"Viszont a 180-240 közötti összegű kár fennáll."
Ilyen KÁR nem létezik, ezt csak szeretnéd veled elhitetni. De szerintem ezt te is tudod, csak élvezed, hogy vitatkozhatsz erről :D
"Ez lenne az az eset aminek a kommunikációjára kíváncsi lennék, hogy lehetne elmagyarázni , hogy ez így nekünk megérte. :)"
Még az is lehet, hogy addigra más kormány lesz, mire ennek az ügynek vége lesz, ha egyáltalán lesz "ügy".
Attól függ ez mikor történne. Ha most leesne 170-re mondjuk jövő héten okafogyott lenne a jogszabály. Ha lezajlik a végtörlesztés, átváltás bankok bukják a 180-24x közötti különbséget. Aztán lezajlik egy per ami megállapítja , hogy ez jogtalan volt az árfolyam meg közben pl 170 lesz, akkor az árfolyam már az ügy szempontjából mindegy hiszen a végtörlesztéssel lezárult.
Viszont a 180-240 közötti összegű kár fennáll. Ez lenne az az eset aminek a kommunikációjára kíváncsi lennék, hogy lehetne elmagyarázni , hogy ez így nekünk megérte. :)
Eztettet én értem, de ezek szerint nem jött át a célzás a mondanivalómban: Ha 170-nél mondják ki, hogy kártalanítsanak a 180-al, akkor valójában azt mondanák ki, hogy a bankok fizessenek vissza pénzt ;)
Te olyan jó azért elképzelni, hogy mondjuk 2 év múlva 170 a cfh, lezajlanak a perek a témában és Eu azt mondja Mo kártalanítsa a bankokat. Aztán megjelenik Ártó, és Tolcsy és elmagyarázza ez miért volt jó nekünk, és hogy megvédték a zembereket. :) Mondjuk jobban belegondolok inkább sírni kellene rajta.
"A legnagyobb esélyt én annak adom, hogy ez az egész mizéria okafogyottá válik a következő évek deviza árfolyamai miatt."
Látod, én erre mondtam, hogy erről majd akkor lesz érdemes beszélgetni :)
Ál-szolgáltatást nyújtó vállalkozások jelentek meg az interneten és újsághirdetésekben, akik végtörlesztést tervezgetőknek kínálnak telefonon hiteleket, de konkrét ajánlat helyett csak egy emelt díjas általános tájékoztatást lehet meghallgatni. A gyanútlan ügyfelek a végén hitelt nem, csak egy több tízezer forintos telefonszámlát kapnak. A Pénzügyi Szervezetek Felügyelete vizsgálatot indított az ügyben.
A legnagyobb esélyt én annak adom, hogy ez az egész mizéria okafogyottá válik a következő évek deviza árfolyamai miatt. És akkor bizony lehet majd magyarázni a magyarázhatatlant, hogy miért kellett egy ilyen jogilag, gazdaságilag nehezen értelmezhető kalandorkodás. Az biztos szellemi fogytos brigádon jót mosolyognék ha így alakulna . :)
"A 6000 milliárd forint értékű devizajelzálog-hitelállománynak csak mintegy 1,4 százaléka van az OTSZ tagszervezeteinél."
Itt van az a bizonyos kutya elásva. Nyilván nem fognak saját üzleti érdekeik ellen cselekedni.
Gondolom ezt kalkulálhatták kormány részéről, már persze ha feltételezzük a gondolkodást amihez azért kell egy képzelőerő részünkről, igaz én Otp-t, Fhb-t is ezen a takszövös vonalon képzeltem el politikai okokból. De úgy látszik ennyire azért nem nagy a haverság.
http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/deviza/megutottek_a_frankot.156427.html
Nu, belépett a lehetőségek közé még egy elméleti lehetőség: Ez pedig az lenne, hogy HA mondjuk sikerülne az 1,4-et belőni, abból akkor akár lehet még 1,5 is. Ha viszont a Forint mondjuk valami csoda folytán 260-ra menne le, akkor már 1,4-nél is az a furcsa helyzet állna elő, hogy HA megnyernék a pört az uzsorások, akkor az azzal járna, hogy rosszul járnának, mert pénzt kellene visszafizetniük abban a szent pillanatban a semmisség miatt. Ez lenne aztán az igazi svédcsavar :)
Magyarán, nem egyszerűen nem látják Alkotmányellenesnek a törvényt, hanem kifejezetten azt írjták le, hogy ÜZLETI ÉRDEKEIK ALAPJÁN forduljanak a tagok az AB-hez, ha úgy gondolják. Márpedig az AB-t az üzleti érdek nem érdekli. Ennek alapján most már kifejezetten úgy vélem, hogy az uzsorásszövetség beadványa nem több mint fenyegetés és moralizálás,
és
"Akkor Dobó megszólalt:
- Azért hívattam össze a vár népét, mert a török levelet küldött. Én az ellenséggel nem levelezek. Ha az ellenség levelet ír, visszavetem. Vagy pedig a torkába verem annak, aki elém meri hozni. Csak ezt az első levelet olvastatom el, s küldöm azonnal a királynak. Tulajdon szemével láthassa, hogy itt a török: kell a segítség. Én anélkül is tudom, hogy mi van a levélben: fenyegetés és alku. A fenyegetéstől nem ijedünk meg. Alkuba nem bocsátkozunk. A haza nem eladó semmi pénzen."
Bármikor máskor én is valami ilyesmire gondoltam volna, most valahogy nem ezek jutottak eszembe :)
