Na végre valamiben egyetértünk. Felhívnám a figyelmed a Matávra kivetett különadóról szóló Eu-s döntésre. Egyenként szépen komótosan ez lesz a sorsa az összes baromságnak amit ezek az agyatlanok alkotnak. Sajnos ennek költségvetési hatásai is vannak, pártkasszából, és magánvagyonból fizettetném ezzel a sok agymosottal aki ezeket kitalálta.
Akkor félreértettelek, egyetértek :)
Ezt mondom én is. Eszközkezelő megveszik a banktól 50%-on. Polgárnak feldobnak egy ajánlatot ügyeskedők 50%+1-2 milla, és megvesszük a házad. Biztos lesz olyan szerencsétlen aki elfogadja, így vkiknek lesz piaci ár alatt bőven ingatlanjuk , a polgárnak lesz 1-2 milla kp-je, amiből ingatlant nem nagyon fog venni. Hitelt ilyen előzmények után nem fog kapni, BAR lista stb.
Szóval amit te mondtál abban lehet vmi.
"Az a politika egy zűrzavar, szélsőbal, és szélsőjobb elemek kuszasága. Egy nagy 0."
Bocsánat, nem politizálok, én csak az intézkedésről beszéltem.
"De visszatérve a témához, kivásárláshoz pénz kell, és ha azok az emberek akiknek akkora malacuk van végrehajtás helyett, bekerülnek az eszközkezelőbe, utána eladják az ingatlant áron alul nagy butaságot csinálnak. Persze szükség nagy úr, lehet az lesz amit mondasz."
Fordítva! A tervek szerint az ESZKÖZKEZELŐ FOGJA NEKIK ÍGY, azaz ilyen áron ELADNI!!! (Vagyis, amennyiért megvette a banktól+MNB alapkamat addig, amig nála volt az ingatlan)
Gondolod, hogy nem fogják ennyiért akár hitelre megvenni, hogy akár azonnal a piacra dobják, vagy éppen KEVESEBBET törlesszenek a forint hitellel, mint amennyi a bérleti díj lenne? Avagy, nem fogják azonnal eladni, és a vevővel kifizettetni a vételárat?
Szabad országban élünk, mindenkinek lehet véleménye így neked is. De vizsgáld felül . :)
Az a politika egy zűrzavar, szélsőbal, és szélsőjobb elemek kuszasága. Egy nagy 0.
De visszatérve a témához, kivásárláshoz pénz kell, és ha azok az emberek akiknek akkora malacuk van végrehajtás helyett, bekerülnek az eszközkezelőbe, utána eladják az ingatlant áron alul nagy butaságot csinálnak. Persze szükség nagy úr, lehet az lesz amit mondasz.
"Kérdőjel a törvényhez: a "devizahitelesek" nem végtörleszthetnek?"
Látjátok, ez az igazi szürrealizmus ;) A devizahitelesek számára kidolgozott törvénnyel lehet, hogy éppen a devizahitelesek nem tudnak élni, csak mindenki más :LOL: Megjegyzem, szintén felhívták arra is a figyelmet, hogy aki NEM lakásvásárlásra vette fel a hitelt, annak jelenleg még +10% illeték és +16% adó is terhelné a végtörlesztést...
Szóval, lássuk, mi lesz ebből :)
"Lényeg az, hogy ezek a forradalmárok mocskos kommunisták, és aki egyet ért velük az is az a szememben. :)"
Mint már jeleztem, én EGYES dolgokról beszélek, és nem VALAKIKRŐL. Ennek következtében INTÉZKEDÉSSEL, TÖRVÉNNYEL, GONDOLATTAL egyetérthetek úgy is, hogy az NEM a személynek szól. Egyébként, ha a véleményem kérdezed, akkor ez még akkor is inkább szélsőJOBBOS politika, mint kommunista, ha már néven akarnánk nevezni. Ebben a döntésben például semmi balos nincs.
"Az eszközkezelő esetében 5k ingatlan megvételét ígérik 2014-ig."
Mint jeleztem: Ez nem így van. Egyszerre 5k-ra van fedezet, de azoknak a 99%-át ki fogják vásárolni fél év után (ide a bökőt, hogy erre külön üzletág fog kiépülni), és máris megvehető a következő 5k. Ez 2014-ig pontosan 30k ingatlan "kimentését" jelentené.
"Kicsit hasznosabb lenne, mint ez a vörös eszetlenkedés. :)"
A vörösök államosították volna a bankot, nem pedig az emberek kezébe tették volna a hasznot és az ingatlant ;)
Lényeg az, hogy ezek a forradalmárok mocskos kommunisták, és aki egyet ért velük az is az a szememben. :) Kamatos érved elmegy, de ez szabályozói környezet hiányossága, kamatplafon stb kellett volna. De esemény után vagyunk, és forradalom közben így minden elképzelhető ideig óráig.
Az eszközkezelő esetében 5k ingatlan megvételét ígérik 2014-ig. A bankadóból, és a kedvezményes végtörlesztésből kb 30-40 k ingatlant lehetne így megvenni 3 év alatt. Kicsit hasznosabb lenne, mint ez a vörös eszetlenkedés. :)
"a forradalomban visszamenőleg vetnek ki nagy különadókat hasraütészerűen kigondolnak egy piaci ár alatt 20-30%-os árfolyamon történő végtörlesztést stb."
Nincs visszamenőleges adókivetés. A piaci ár alatti 20-30%-os árfolyamon történő végtörlesztést nem értem: ITT nincs piac, a piaci ár alattiság nem értelmezhető. Egyebekben, az igazán érdekes az az elképzelés (nem tudom, hogy hallottad-e), hogy a "nehíz helyzsedbe gerülő ádózsok" ingatlanait 35-55%-on veszi majd meg az eszközkezelő (vö 20-30% "virtuális veszteség"), amit FÉL ÉVVEL EZUTÁN(!) az MNB alapkamattal emelt összegért...
... visszavásárolhatnak.
Na erre varrjál gombot! Innentől aztán tényleg ez a világ legnagyobb üzlete, nem fizetni, ingatlant papíron elveszíteni, majd mondjuk 37%-on visszavenni. ÉS ez senkit sem zavar, ezért senki sem reklamál. Na vajon akkor valójában mennyit is érhet az az ingatlanportfolio piaci áron, ha az átlag 40%-on való megszabadulás lehetőségét JÓNAK tartják az uzsorások?! És akkor meg mi is a gondjuk az átlag 75%-os kiszállókal?
"Ezt minek fogja minősíteni a bíróság?"
Jogszerűnek. Az adórendszer változtatása rendes üzleti kockázat. Amig pedig nem megy a saját tőke rovására, addig csak a profit elvonásáról, avagy megtizedeléséről beszélhetünk. Ez azonban a világ legmegszokottabb dolga a normál vállalkozásoknál, most csak annyi újdonság van, hogy ez most az uzsorásokra is kiteljesedik. Már írtam korábban, még az előző Alkotmány idején is megtették például azt az EVA-sokkal, hogy év közben változtatták meg az adókulcsot, és közölték, hogy kuss, ezt meg lehet tenni. Innentől miért pont azon sikítsak fel, hogy az eddig szent tehénként kezelt intézményekkel is így bánnak? Ráadásul még így is úgy, hogy az a működőképességüket és a profitábilitásukat sem veszélyezteti, mindössze a profit fog csökkenni, a "normál piaci profit" többszörösére?
"Az szép, hogy bizonyos változókhoz lehet kötni amit előre meg kell határozni, de pl egy ilyen kockázatot mihez lehet kötni, vagy LB úgy gondolja aki itt akar üzletelni az számoljon azzal is, hogy elmebetegek kezében van a gazdaságpolitika? Pl mindjárt építsen be egy 10%-os kamatfelárat, hátha a következő 10 évben vkinek forradalmárkodni támad kedve? Agyrém."
Nem.
Az agyrém éppen az, hogy eddig megtehették, hogy feltesznek 1000%-os kamatfelárat a CHF hitelek esetében a svájci jegybanki kamattal számolva, majd ezek után azt mondták, hogy "KUSS PARASZT, POFA BE, FIZESS!". Sőt, még meg is magyarázták, hogy bunkó magyar kusshadj, ennek így kell működnie. Aztán persze kiderül, hogy nem is így van, és erre megy át az egész abba, hogy "őket kirabolják". Pedig erről szó sincs, hiszen eddig pontosan az volt a jellemző, hogy teljesen tisztességtelen, inkorrekt, katasztrófálisan emberiségellenes módszereket alkalmaztak.
Namármost, azt hiszem, ez a két fenti megközelítés a két szélsőség ebben az esetben :)
Viszont, ha ebben az "igazságot" keressük, akkor meg kell jegyeznem, hogy én továbbra sem szeretem, ha az uzsorásokat "ártatlan áldozatoknak" akarják beállítani, erről ugyanis szó sincs, szó sem volt és szó sem lesz. Erre a nyilvánvaló bizonyíték felhozatala végtelenül egyszerű: NEM vonulnak ki. Pedig azt hiszem egyértelmű, hogy ha valakinek elveszik a TŐKÉJÉT, ha valóban félne, ha valóban kirabolnák, akkor az MENEKÜLNE. De nem :)
Sőt mi több, mindegyik uzsorás megerősítette, hogy MÉG ILYEN FELTÉTELEK MELLETT IS MARADNAK megszállóként (és pontosan ezzel a logikával, felsőbbrendűséggel indokolva). Vagyis, nemhogy nem vettek el tőlük semmit, hanem egyszerűen csak bemutatták, hogy "meztelen a király", és hogy az, amit eddig műveltek, az csúnyán visszanyalt: MOST ugyanis semmi más nem történt, csak az, amit eddig műveltek. Csak eddig ők simán lenyomták a jobbágyokat, most meg csodálkoznak, hogy őket nyomják le UGYANAZZAL az indoklással és módszerrel.
Egy mondatban összefoglalva:
Ha eddig tisztességesen játszottak volna, akkor az ominózus törvény meg sem születhetett volna és nem lenne miről beszélni.
Makkos papának , és a banki jogászoknak lesz dolga a következő 10 évben amíg lejátsszák a meccset. Csak egy dolog így első blikkre, azokat az extrém eseteket a legfelsőbb bíróság , hogy értékeli az árazásnál, hogy a forradalomban visszamenőleg vetnek ki nagy különadókat hasraütészerűen kigondolnak egy piaci ár alatt 20-30%-os árfolyamon történő végtörlesztést stb. Ezt minek fogja minősíteni a bíróság? Az szép, hogy bizonyos változókhoz lehet kötni amit előre meg kell határozni, de pl egy ilyen kockázatot mihez lehet kötni, vagy LB úgy gondolja aki itt akar üzletelni az számoljon azzal is, hogy elmebetegek kezében van a gazdaságpolitika? Pl mindjárt építsen be egy 10%-os kamatfelárat, hátha a következő 10 évben vkinek forradalmárkodni támad kedve? Agyrém.
Akkor most jön az, hogy még az idén újraszámoltatja a PSZÁF az uzsorákat az uzsorásokkal, hogy hitelszerződések legyenek.
Hogy úgy mondjam, győzött a józan paraszti ész a spekuláns/uzsorás hazug érvrendszerrel szemben. Külön tetszik, hogy sacc/kb jogilag is azt vezették le, amit én éreztem ezzel az egésszel kapcsolatban, külön kiemelve, hogy SENKI sem az árfolyamról beszélt az uzsorázottak közül, mint "probléma", hanem a "költségekről", amelyek úgy elszálltak, hogy senki sem tudott rá eddig magyarázatot adni. PEDIG, mint kimondták, nemhogy kellett volna, hanem kötelességük lett volna feketén-fehéren indokolni, ha változtatni akartak volna rajta. Bár expressis verbis nincs benne a szövegben, de kiolvasható belőle az, hogy az egyoldalú emeléseket - ha nem is az adóssal de - az állami szervekkel ELŐZETESEN egyeztetni kellett volna.
Ja igen, és teljesen nyilvánvaló, hogy EZ AZ ÍTÉLET ELŐRE MEG VOLT ÍRVA. Ennyi idő alatt ilyen színvonalú munkát nem lehet sem végiggondolni, sem megcsinálni. Ez egy előre lejátszott forgatókönyv volt, aminek a lényege az volt, hogy bealudjanak az uzsorások, majd pillanatok alatt kihozzák az ítéletet, hogy nekik game over.
Egyebekben csendben jelezném azt is, hogy már két hitelminősítő is azt jelezte, hogy VESZÉLYES folyamatokat indíthat el, hogy kölcsönszerződések lesznek az uzsorákból, mert mások is megtehetik ezt, vagyis követhetik a példánkat. Olyanról, hogy ez jogszerűtlen lenne - na olyanról szó sincs.
Tetszik :)
KEDVEZŐ ÍTÉLET A DEVIZAHITELESEKNEK
Tárgyszerű és reális ítéletet hozott 2011. szeptember 27-én a Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Főügyészség (felperes) és a Partiscum XI. Takarékszövetkezet (alperes) közötti jogvitában. A Legfelsőbb Bíróság az általános szállítási feltételekben meghatározott egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségét megállapító másodfokú ítéleti rendelkezéseket az elsőfokú ítéleti rendelkezésekre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az ítéletet hallva sokan lemondóan vélekedtek: nem mondták ki az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségét. Ez a Partiscum XI. Takarékszövetkezet esetében igaz. Az ítélet jelentősége alapvetően nem a hatályon kívül helyezésben, hanem a rendelkezés hátterében mutatkozik meg. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis a vonatkozó törvények rendkívül részletes magyarázatát, értelmezését adta meg, ami már messze túlmutat a jelen per peres felei között folyó vitán. Sőt a
Legfelsőbb Bíróság ítéletének magyarázata minden más perben is értelmezhető, alkalmazható.
A pénzügyi fogalmakat sokan nem mindig értik, nem tudják elképzelni, emiatt számos ember részére az ítélet is nehezen áttekinthető. A szemléltetés érdekében egy fiktív példán keresztül mutatom be a Legfelsőbb Bíróság ítéletének lényegét.
Vélelmezzük, hogy egy gyártó egy kereskedő céggel gumikacsák hosszú távú – mondjuk 20 éves – gyártására köt szerződést. A megállapodás legkritikusabb része az ár. Nem lehet húsz éven keresztül azonos áron szállítani, mert a gyártó tönkremegy. Ma viszont nem állapíthat meg egy versenyképtelen magas árat, mert nem jön létre az üzlet.
A felek megállapodnak, hogy ha az alapanyag ára, az energia ára, és a munkabér emelkedik, akkor a gyártó az emelkedés mértékében emelheti a gumikacsák árát. Ha a szerződésből kimaradt a közművek költségének emelése, akkor erre való tekintettel már a gyártónak nincs joga az áremelésre. Miért nem írta be a szerződésbe?
Az áremelés azonban csak akkor hajtható végre, ha a felek a szerződéskötéskor előre meghatározták, hogy az árban az alapanyag ára milyen súllyal szerepel. Például az árban a gumi ára 20%-ot tesz ki. Ebben az esetben a gyártónak lehetősége van az ár 20%-át az áremelkedés mértékének megfelelően emelni. De a gumi áremelése címén az ár 80%-át az áremelés nem érintheti. Csak olyan mértékű áremelés fogadható el, ami független a szerződő felektől, mint például a tőzsdei árfolyam változásának mértéke. Azaz teljesen mindegy, hogy a gyártó hol és milyen áron szerzi be az anyagot, csak annyit érvényesíthet, mint a tőzsdei ár. Viszont ha olcsóbban szerezte be, a tőzsdei árat akkor is érvényesítheti. Nem kell tovább magyarázni, hogy az ár ilyen módon való módosítása mindkét fél érdekét szolgálja, reális és pontos árkorrekciót tesz lehetővé, és a gyártó ára folyamatosan versenyképes marad.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében a legfontosabb az indoklási rész, amely túlmutat a jelenlegi ügyön és bármely más ügyben iránymutatásul is szolgálhat. Az ítéletben jelentős megállapítások vannak, ami a devizahitelesek helyzetének megítélésénél perdöntő lehet.
A Legfelsőbb Bíróság egyértelműen és szerintem reálisan megállapítja: „A mai gazdasági helyzetben lehetetlen elvárni, hogy egy 15-20 évre kötött szerződés kapcsán a pénzintézet minden üzleti kockázatot képes legyen előre feltárni.” (5. oldal 3. bekezdés) A kamat mint a hitel ára a gazdasági körülményeknek megfelelően szükségszerűen módosul.
A Legfelsőbb Bíróság lényeges megállapítása: „A Ptk. 241. §-a szerint akkor módosíthatja a bíróság a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A kialakult bírói gyakorlat szerint nem kérheti a szerződésmódosítást az a személy, aki a szerződéskötéskor számolhatott a körülmények későbbi változásával - tehát kellő gondosság esetén felmérhette a kockázatot. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 32/1991.(VI.6.) AB határozat szerint a már fennálló szerződések tartalmának az állam részéről jogszabállyal történő módosítására akkor van kivételesen lehetőség a Ptk. 226. § /2/ bekezdése alapján, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamely fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, ugyanakkor túlmegy a normális változás kockázatán és a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki. Ugyanezt az álláspontot foglalta el a 66/1995.(XI.24.) AB határozat is.” A devizaalapú hitelek vonatkozásában a felek tudták, hogy a svájci frank árfolyama változik, és ezt a kockázatot vállalták is. Ez tehát nem lehet alap arra, hogy a szerződést az ügyfél megtámadja. A változás mértékét azonban még a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is a 2006 szeptemberében kiadott tájékoztatójában 185 forintos árfolyamra maximalizálta. Egyértelmű, hogy a 230-240 HUF/CHF árfolyam már „nem volt ésszerűen előrelátható, ugyanakkor túlmegy a normális változás kockázatán és a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki.” (Ítélet 7. oldala)
A Legfelsőbb Bíróság megállapítása: „E rendelkezések szerint az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.” (Ítélet 7. oldala) A szerződésmódosításra okot adó körülményeket a devizaalapú szerződések csak felületesen tartalmazzák, de az árazás elvét még egyetlen szerződésben sem láttam. (Gondoljunk a gumikacsás példára és a gumi árának emelésére.) Lehet, hogy ez alapján egyetlen devizaalapú hitelszerződés kamata sem lesz emelhető? Sőt, a Legfelsőbb bíróság megállapítja, hogy „a módosítás csak a kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet” … „tényleges hatásuk arányában, együttesen kell figyelembe venni a kamat, díj vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket {(4) bekezdés c) pont}, továbbá hogy a díjat vagy költséget évente legfeljebb a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni”. Önök szerint a kamatok a devizaalapú szerződésekben „a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében” emelkedtek?
„Objektív okként a nyelvtani értelmezés szerint is csak olyan külső körülmény vehető figyelembe, melynek előidézésében a felek sem külön-külön, sem együttesen semmilyen szerepet nem játszhatnak, melynek bekövetkeztére a feleknek semmiféle befolyása nem lehet” … „A tételes meghatározás követelményének csak akkor felel meg a szerződés, ha az ok-lista teljeskörűen és nem példálózva jelöli meg az egyoldalú szerződésmódosításra alapot adó körülményeket, tehát ha az ok-lista egy olyan zárt rendszer, amely a figyelembe vehető tények és körülmények taxatív felsorolását tartalmazza.” … „Csak olyan körülmények változása adhat alapot a kamat, a díj, a költség tekintetében az egyoldalú szerződésmódosításra, mely körülményeket a szerződéskötéskor is figyelembe vettek a kamat, a díj és a költség meghatározásakor és mely körülmények változása tényleges hatást gyakorol a kamat, a díj, a költség mértékére.” … „A bekövetkezett változásnak meg kell haladnia a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét, jelentéktelen, érdemi hatást nem kiváltó változás nem adhat alapot a szerződés módosítására. A módosítás mértékének arányban kell állnia a bekövetkezett változás hatásával.”
Nagyon kevés bank lesz, amelyik kamatemelése megfelel a Legfelsőbb Bíróság előírásának. Nincs értelme folytatni, el kell olvasni és alkalmazni kell az ítéletet.
Ha figyelembe vesszük, hogy a bankok a szerződéseket a Svájci Nemzeti Bank 2% feletti referencia kamata mellett kötötték meg, és jelenleg már 10 % körüli kamatnál járnak, bizony csaknem 8%-os kamatcsökkenés is elérhető, ami akár a törlesztő részletek csaknem feleződését is jelentheti. Elérhető akár a lengyel kamatszint is.
Kedves hitelfelvevők! Nem kell megvárni, míg a sült galamb a szánkba repül! Tenni is kell érte.
Budapest, 2011. szeptember 28.
Makkos Albert
.
Rájött, vagy csak olvasgatott errefelé?
MÁS:
"EU: az adófizetők helyett a befektetők mentsék meg a bankokat!
Az Európai Bizottság célja, hogy ne forduljon elő, ami a válság korábbi szakaszaiban sorozatban fordult elő: meg akarja akadályozni, hogy ismét adófizetői (költségvetési) forrásokból mentsék meg a bajba került bankokat. Brüsszel ehelyett azt akarja elérni, hogy a részvényesek és a bankok hitelezői viseljék a terheket. Ez szélsőséges esetben akár a részvények kisajátítását is jelenti - tudta meg a Handelsblatt."
Azért ennyi zseni mellett a mi bankmentésünk szinte klasszikus tankönyv... ennyi ésszel meg egy vödör vízzel elmehetnének tűzcsapnak.
A magyarországi frankhitelesek sokkal magasabb törlesztőrészletet fizetnek ugyanakkora hitelért, mint az osztrák, cseh vagy lengyel hitelfelvevők - mondja a közgazdász
A végrehajtási eljárásban az ügy értékéhez viszonyítva aránytalanul magas lehet a hitelező jogi képviselőjének és az önálló bírósági végrehajtónak a díja, amelyet az adóssal fizettetnek ki.
Az ombudsman vizsgálatát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke kezdeményezte, mert úgy vélte, hogy a hitelező jogi képviselőjének munkadíjáról szóló hatályos szabályozás számos rendelkezése hátrányosan érinti az adóst, és jogcímet szolgáltat a pénzintézeteknek arra, hogy tőle minél nagyobb összeget követelhessenek - olvasható az Országgyűlési Biztos Hivatalának közleményében.
Attilané Brassó
A részletek.
2007 ben vettünk fel a Budapest banktól 5 milliót, a lakásunk 9,5 millióra lett értékelve. Aztán a válság okozta bajok miatt meg szünt a munkaviszonyunk. de törlesztettük a 25000 ret havonta. Aztán 2010 től hirtelen, 60, 70 ezrével kellett volna törleszteni, amit nem tudtunk teljesíteni. Ez évben kaptunk a banktól szerződésfelbontásról közjegyzőit, majd ezt követően kaptunk a végrehajtótól is egy tulajdoni lapot, melyen ő mint végrehajtó szerepel..Felkerestük, és kértük mondja el hogy mi a teendő. Közölte hogy nem tud részletet adni, mert az rövid időn belül nem térülne meg. Mi fizettünk neki egyszer 30.000, meg egyszer 40.000 ret. Amire a gyors válasza az volt, hogy árverezésre írta ki a házunkat.
Erre lettem nagyon mérges. Miért is fizetek akkor???? Kinek???? Az általa kiküldött levél legalján nagyon apró betűkkel az volt olvasható, hogy 15 napon belül bírósági végrehajtási kifogással lehet élni..
Gondoltam, már veszteni valóm nincs, és beadtam egy végrehajtási kifogást, melyet a Bírósághoz írtam, de a végrehajtó címére címeztem.
Aztán vártam.
Majd kaptam egy levelet, a bíróságtól. Az állt benne, hogy csütörtöki napon 10 órára várnak, vigyem a jövedelmünkről az igazolásokat.
Időre ott voltunk, és időben be is hívtak minket.
Közölte velem, hogy 15 éve dolgozik a panasznapon, de még soha nem fordult elő, hogy valakit időpontra hívjanak be.
Mert tudni kel, hogy a panasznap sorszám hívással történik.
A hölgy kedves figyelmes, és segítőkész volt.
Költségmentességit intézett a perhez. Elsőként.
Aztán gyönyörűen megfogalmazta egy beadványban, hogy anyagi helyzetünk nem engedi meg hogy magas törlesztést válaljunk, hogy ez az egyetlen otthonunk, és nem szeretnénk elveszíteni, mert nincs hová mennünk, és három kiskorú gyermekről gondoskodunk.
Aztán közölte velünk, hogy nyugodjunk meg mert biztosan megadja a bíróság, különben nem hívtak volna be.
Aztán átvitte a kérelmet a Bíróság egy másik helyiségébe.
Én megköszöntem, és távoztam.
Vártam. Vártam. Vártam.
Majd 2 hónap múlva jött egy levél a bíróságtól, melyhez hozzá volt csatolva Budapestbank levele.
Ezt ki kell írnom részletesen, hogy mi volt benne.
Ekkor ment fel a pumpám.
A LEVÉL
Tisztelt városi Bíróság!
.........11. sorsz.végzésre ügyvédünk útján az alábbi bejelentést
terjesztjük elő tisztelettel.
Az adós tartozása nyílvántartási rendszerünk tanusága szerint 10.064.497.-ft összegű volt.
Amennyiben az adós csak az eredeti szerződés szerinti részletekben (az álltaluk vállalt részletek mellett) teljesítenének, a késedelmi kamat növekedésével sem tudna lépést tartani a törlesztésük.
A Bíróságnak a részletfizetés engedélyezése körében mérlegelni kell az adós, és a hitelező érdekeit is.
Ennek figyelembe vételével havi 85.000 ft os részletekkel nyilna mód arra, hogy a részletfizetéssel rendezhető legyen a tartozás cca.120 hónap alatt.
Amennyiben ennél alacsonyabb törlesztőrészletet állapítana meg a Bíróság,
a befizetések nem tartanának lépést a késedelmi kamatok növekedésével, így a tartozás nem csökkenne.
Na ez igen.. A tartozás nem csökkenne????????????? Hú de pipa lettem.
Válaszoltam egy beadványban én is...
Kértem a Bíróságot hogy kérjen elszámolást a Banktól a részemre, hogy miért is nem csökkenne a tartozásom???
És akkor havi 1 millióval kéne fizetnem, hogy csökkenjen???
Akkor miért lehetetlenített minket ell a bank oly annyira, hogy sem eladni nem tudjuk a házat, sem fizetni..
Eladni azért nem, mert a végrehajtó 5 millióra értékelte, és 3 millióért árverezi.
Fizetni meg a magas törlesztő miatt nem tudjuk.
2007 ben 10 milliót ért a ház, 5 millió volt a hitel.
Ma 5 milliót ér a ház, és 10 millió a hitel.
Kérdem ki szerint?
És miért?
Miért nem kért még egy ingatlan fedezetet?
Ezt szépen megfogalmazva beadtam, és ismét vártam.
És csudába, ma megjött a végzés, hogy 5 milliós tartozásom,
a régi szerződés szerint 25.000 rével 2011.nov. 15 től kezdődően minden hónap 15 ig fizethetem.
Tehát még időt is kaptam.
.
Esetleg megírhatná a keresetlevelet...
A devizahitelesek érdekeit az szolgálná a leginkább, ha az erre feljogosított állami hatóságok, így az ügyészség vagy a pénzügyi felügyelet közérdekű keresetet indítana a kölcsönszerződések ügyében - véli Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke - írja a Magyar Nemzet.
