Srácok, sokan, akik itt az MNYP rendszer mellett érveltek, és akik, itt a tőzsde miatt napi szinten foglalkoztok gazdasággal, kvázi így a közgazdasági alaptéziseket napi szinten élitek vagy tapasztaljátok meg, és nem látjátok, hogy színtiszta közgazdasági nonszensz ennek a rendszernek a fenntartása, jobban teszitek, ha tőzsdével sem foglalkoztok. Mert ez közgazdasági értelemben olyan, mintha csak azért is longot veszek fel, amikor über adják a piacot meghatározó piaci szereplők.
Először is a reformok nincsenek halogatva.
Többek között ez is EGYFAJTA reform, RÉSZREFORM, EGY a reformok sorában vagy elején, hogy az MNYP kiszakított részét visszaterelik az állam alá, egyéni számlán nyilvántartott rendszerbe.
REFORM AZÉRT, mert egy folyamatosan táguló hiány fölé fentről prést szorítanak, ezáltal megállítják a további eladósodási folyamatot. Mi ez, ha nem egy ELLENIRÁNYÚ REFORMINTÉZKEDÉS egy közgazdasági értelemben nem működő folyamat megállítására?
Tisztázzunk valamit: ha ez egy öregkori nyugdíjjárulék-jellegű megtakarítás az mnyp-be utalt összeg, ahogy a nevében is benne van: magánNYUGDÍJpénztár, akkor miért is kellene ezt örökölhetővé tenni a gyerekek számára? Az teljesen logikus, ha valakivel együtt öregszem meg, és nekem mondjuk van mnyp megtakarításom, és magához szólít az Úr, akkor ezt a nyugdíjjellegű magánmegtakarításomat a hátramaradt feleségem járadék, vagy kifizetés formájában megkapja, ezáltal is segítve őt anyagilag egyedül maradt öreg napjaiban. Na de ezt a lehetőséget megkapja a házastárs, vagy éllettárs majd az új állami, egyéni számlás rendszerben is.
Argentína akkor lesz itt, ha vállaljuk tovább a vállalhatatlant.
És én nem szeretnék Argentínát.
Vannak blogok, amelyek tényszerűen bemutatják, hogy milyen is volt az élet Argentínában az akkori válság idején.