Ez miért jó?
"Az Erste a korábbi 3 360 forintról 2 715 forintra csökkentette a Mol célárát hétfő reggeli elemzésében, az új célár mintegy 1,5 százalékkal van lentebb a mostani árfolyamhoz viszonyítva."
https://www.portfolio.hu/befektetes/20250922/megsz...
"Az Erste előrejelzése alapján a gyengébb környezet ellenére a Mol legalább 250 forint osztalékot fizethet a jövőben részvényenként, ami kismértékben elmarad a tavalyi év után fizetett 275 forinttól."

nem véletlen mert más a modell. Az egyetemeket amcsiban stb. háttérhatalmi alapítványok révén vásárolták fel. és persze a nagy olajcégeket meg a tőkealapok révén de a kapcsolat lényegében ugyanaz tehát ott is közvetlen a kapcsolat. Ugye nem gondolod komolyan h a Rockefeller ( aki elég olajszagu) alapik nincsenek benne nyakig az egyetemekben ? Lényegében a MOL-nak kell az egész vertikum a vegyipar,gépészmérnök, fizikus,építő mérnök, közlekedés mérnök(transport) ,villamos mérnök informatika és ezekben nyilván az első körben válogathat, már ha el nem bassza stb Sztem nagyon jól járt az üzlettel
Azért gondolom nem véletlen, hogy nem tudunk a Shell , vagy Chevron vagy BP által fenntartott komplett műszaki egyetemekről.
Az más lenne, ha olajmérnöki szakot támogatná a MOL, vagy bányaipari szakot. De a teljes műszaki egyetem fenntartása az egy jóval nagyobb lépték, mint amit a MOL gazdasági érdekei indokolnának sztem.
"én ,mint MOL részvényes nem látom annak üzleti értelmét, hogy ilyen dolgokat, mint egy egyetem finanszírozása"
Már bocs de látszik h nem vagytok mérnökök, különben értenétek. A MOL nem gender ideologiákat termel ki a földböl hanem energiahortdozókat ahhoz a tudást meg müszaki egyetemken termelik: és miért pont mondjuk a shellhez menjen ha mehet az egyetemista a MOL-hoz is dolgozni ? Egy egy tehetség egymaga pár év alatt több pénzt hozhat mint az egséz egyetem vételára...
sokkal rosszabb lett, mint amire számítottam.
én ,mint MOL részvényes nem látom annak üzleti értelmét, hogy ilyen dolgokat, mint egy egyetem finanszírozása vagy annak vételára bekerüljön a MOL csoportba. Valahol ez egy bújtatott költségvetési csalás.
Másrészről mint autós azt mondanám, hogy menjen az anyjába a MOL vezetőség, amikor hétfőn esett 20%-ot az olaj és a HUF /USD is éves minimum szinten van, akkor kedden emelték még az üzemanyagok árát 600 foritn fölé!
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250624/megjott...
Igazából ilyen olajár meg HUF /USD mellett sztem kb 400 forintnál nem lehetne dárgább a benzin (mert azt nem hiszem, hogy mondjuk 10-15 éve irreálisan alul lett volna értékelve a benzin a kutakon).
A MOL a mai napon adásvételi megállapodást írt alá a Magyar Állammal a BME Fenntartó Zrt. („BME Zrt.”) törzsrészvényeinek 100%-ának megvásárlásáról 50 milliárd forint (140 millió USD) ellenében, amely a következő 10 évben éves részletekben fizetendő.
https://bet.hu/site/newkib/hu/2025.06./A_MOL_strat...
döbbenet...
És mindenütt csakis szagmentes műanyagot használni:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250604/szagmen...
Ez számomra újdonság, hogy egy műanyagnál teljesítmény, hogy szagmentes?!
Remélem azért ételbe nem keverni!
Kíváncsi leszek, hogy az elkövetkező években hány állomáson fog megjelenni...
"Beköltözik a Mol Fresh Corner az állomásokra, először a Déli Pályaudvarra."
valamiért rosszabbra számítottam...
https://mandiner.hu/belfold/2024/11/truman-show
Lassan a nyugat-európai hipokrácia új szimbóluma lesz ez. A MOL elnök-vezérigazgatójának írása.
A látszat néha csal. Számtalanszor tapasztaltam már, hogy mennyire félre tud vinni, ha nem a valóság vezet, hanem a látszatok. A politikai korrektségnek, a mainstreamnek, a sajtónak vagy a vágyálmoknak (mindenki helyettesítse be a magának megfelelőt) való megfelelési kényszer gyakran rossz tanácsadó, és a történet vége általában az, hogy az ember koppan egy nagyot a valóság falán.
Mégis, újból és újból inkább másoknak akarunk megfelelni, és nem magunknak.
Emlékszem, 2002-ben még friss Mol-elnökként Oroszországban tárgyaltunk kőolaj- és földgázkitermelési lehetőségekről. A Mol az elsők között kötött olyan joint venture típusú szerződést, amelyen nem volt orosz állami garancia.
Az általános európai elemzői vélemény az volt: ezek megőrültek.
Mégis mi a jó fenét keres egy európai cég ott állami garancia nélkül? És ha meggondolják magukat? És ha elveszik az egészet? Mi történt erre pár év múlva? Egy üzleti találkozón akkora tülekedés volt az európai vállalatok részéről az orosz lehetőségekről, hogy szó szerint nem fértünk oda az asztalhoz. A legnagyobb cégek sorbaálltak, hogy minél hamarabb és nagyobb közös, joint venture alapú üzleteket tudjanak kötni. Ami 2002-ben vad eretnekség volt, az mainstreammé szelídült az évtized végére. Érthető is, hiszen az üzlet jó volt: 2010-ben profitalapon a Mol egyik legjobb befektetéseként zártuk le szerződéseinket.
Kiváló példa a valóság és a reputációs pánik kettősségére az is, ami most az orosz–ukrán háborúban van, hogy tudniillik szabad-e orosz energiát vásárolni.
Lassan a nyugat-európai hipokrácia új szimbóluma lesz ez. Van ugyanis a nagy pr- és politikai nekiröffenés, mely szerint morálisan nem oké üzletet kötni az agresszorral, és mindenki fekete bárány, aki ezt megteszi. Mi is kapunk hideget-meleget, amikor transzparensen kommunikáljuk, hogy nekünk itt, e lángoktól ölelt és a tengertől is elzárt kis országban fizikailag egyszerűen nincs más lehetőségünk, mint hogy orosz kőolajat is vásároljunk; így épült fel az előző hatvan évben az infrastruktúra, és ha megfeszülünk, sem tudjuk átalakítani secperc alatt. Konkrét üzletek mentek a kukába azzal az indoklással, hogy „bár jó az ajánlatotok, nem tudjuk vállalni a politikai kockázatot veletek, mivel az orosszal üzleteltek”.
Mindeközben a kétszer kettő valósága az, hogy a legkritikusabb nyugat-európai országok nyakló nélkül veszik vagy szállítják az orosz energiát – sutyiban.
Spanyolország gázimportjának harmada oroszországi; a G7-országok 2024-ben eddig több mint 2 milliárd dollárért vásároltak orosz kőolajból finomított „török” dízelolajat; csak a múlt héten az orosz olaj és üzemanyag 4,5 milliárd eurónyi exportjából 1,62 milliárd eurónyi ment olyan hajókon, amelyeket európai országok biztosítói fedeztek, segítve ezzel az oroszok globális kereskedelmét és harcát Ukrajna ellen.
Mert persze kell a „jóárasított” orosz cucc, de erről kussolni kell, mert ha kiderül otthon, nem választanak meg újra miniszterelnöknek.
A megfelelési kényszer és a valósággal találkozás egymásnak feszülését láthattuk az amerikai elnökválasztás körül is. Kínosan kerülték ugyanis a Republikánus Párt jelöltjét az európai országok vezetői az előző másfél évben, ennek fényében különös élvezet látni a tolakodást a gratulációnál. Ahogy az is tanulságos, miket is mondtak Donald Trumpról évekkel ezelőtt és miket most. Persze érthető a dolog: nehéz tisztának maradni a sok megfelelési kényszerben, és a közvéleménykutatások sem segítettek: volt olyan állam, ahol több mint 10 százalékponttal mérték alul Trumpot.
Szóval a látszat néha csal, óva intenék mindenkit, hogy a megfelelési kényszer szkülláját és kharübdiszét kövesse, mert a végén ha nem is a sziklákon, de a Truman Show-ban kötünk ki, ahol már az sem igaz, ha jó napottal köszönnek. Hallgassunk inkább a józan eszünkre, és ismerjük meg a valóságot! Menjünk le az utcára és a térre, s nézzünk szembe azzal, ami van. Az se kevés feladat, de a siker útján ez az első lépés.
nem tökéletes, de hát e van...
https://bet.hu/site/newkib/hu/2024.11./Publikalasr...Az ukik jönnek egy bárdal és nyísz elvágják a köteléket...
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240830/breking...
"Az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy új interjúban
bejelentette, hogy 2025. január 1-től leáll a Barátság II.
kőolajvezeték, amely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el
orosz nyersolajjal. Emellett azt is bejelentette, hogy szintén 2025.
január 1-től megszűnik az orosz gáz tranzitja Ukrajnán át, ami szintén
érinti a hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási szerződést. Legfeljebb
arra nyitott Ukrajna, hogy nem-orosz eredetű gázt továbbítson a jövő
évtől kezdve az európai gázvásárlók felé."