Szabadnapos?
Szabadnapos?
Érdekes másik megközelítés: Öt ok, amiért a fejlődő országok nagy része nem támogatja a Nyugat ukrajnai szövetségét
Rövidítve:"
Krishen Mehta
beszámol a brit Cambridge-i Egyetem által koordinált felmérésről, amely 137 országban végzett felméréseket, hogy az adott országok miképp viszonyulnak a Nyugathoz, valamint Oroszországhoz és Kínához. A felmérést 2022 októberében, körülbelül nyolc hónappal az ukrajnai háború kitörése után végezték.
Az átfogó felmérés megállapította:
- A Nyugaton kívül élő 6,3 milliárd ember 66 százaléka pozitívan viszonyul Oroszországhoz, 70 százaléka pedig pozitívan viszonyul Kínához.
- Az Oroszországgal kapcsolatban pozitívan gondolkodó 66 százalék között a megoszlás Dél-Ázsiában 75 százalék, a frankofón Afrikában 68 százalék, Délkelet-Ázsiában pedig 62 százalék.
- Szaúd-Arábiában, Malajziában, Indiában, Pakisztánban és Vietnamban továbbra is pozitív a közvélemény Oroszországról.
A Nyugat pedig meglepve áll, és dühösen reagál, nehéz elhinnie, hogy a világ lakosságának kétharmada nem állt a pártjára.
Krishen Mehta öt tényezővel magyarázza a Globális Dél viselkedését.
A szerző idézi India külügyminiszterét, S. Jaishankart, aki egy nemrégiben adott interjúban tömören így fogalmazott:
„Európának ki kell nőnie végre abból a gondolkodásmódból, hogy Európa problémái a világ problémái, de a világ problémái nem Európa problémái”.
Nelson Mandela gyakran mondta, hogy a Szovjetunió erkölcsi és anyagi támogatása volt az, ami a dél-afrikaiakat az apartheid rendszer megdöntésére ösztönözte.
Ezenkívül a háborút drága figyelemelterelésnek tekintik az őket foglalkoztató legsürgetőbb kérdésekről, olyanokról, mint a magas üzemanyag- és élelmiszerárak, a magasabb adósságszolgálati költségek és a nagyobb infláció, amelyek mind súlyosbodtak az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók miatt.
Az USA részesedése a globális termelésből az 1991-es 21 százalékról 2021-re 15 százalékra csökkent, míg Kína részesedése ugyanebben az időszakban 4 százalékról 19 százalékra nőtt. Kína a világ nagy része számára a legnagyobb kereskedelmi partner, és
vásárlóerő-paritáson számított GDP-je már most meghaladja az Egyesült
Államokét. A BRICS-országok (Brazília, Oroszország, Kína, India és
Dél-Afrika angol rövidítéséből) együttes GDP-je 2021-ben 42 billió
dollár, szemben a G7-ek 41 billió dollárjával. A 3,2 milliárdos
népességük több mint 4,5-szerese a G7 országok 700 milliós együttes
népességének.
Krishen Mehta felteszi azt az alapkérdést is,vajon a a szabályalapú nemzetközi rend vonatkozik-e még a Nyugatra egyáltalán?
A Globális Délen évtizedek óta sokan úgy látják, hogy a Nyugat a saját feje után megy, tekintet nélkül bárki más véleményére. Több országot önkényesen megszálltak, többnyire az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. Ezek közé tartozik a volt Jugoszlávia, Irak, Afganisztán, Líbia és Szíria. Milyen „szabályok” alapján támadták meg vagy pusztították el ezeket az országokat, és ezek a háborúk provokáltak vagy provokálatlanok voltak? Julian Assange börtönben sínylődik, Edward Snowden pedig száműzetésben van, sőt orosz állampolgár lett, mert ezeknek a szivárógtatóknak volt bátorságuk (vagy inkább talán merészségük) leleplezni az akciók mögött meghúzódó igazságot.
A Nyugat által több mint 40 országra kivetett szankciók jelentős nehézségeket és szenvedést okoznak. Milyen nemzetközi jog vagy „szabályokon alapuló rend” alapján használta a Nyugat gazdasági erejét e szankciók bevezetésére? Miért vannak még mindig befagyasztva Afganisztán vagyonai a nyugati bankokban, miközben az országot éhínség fenyegeti? Miért tartják még mindig túszként fogva a venezuelai aranyat az Egyesült Királyságban, miközben a venezuelai emberek a létminimumon élnek? És ha Sy Hersh leleplezése igaz, akkor milyen „szabályokon alapuló rend” alapján semmisítette meg a Nyugat az Északi Áramlat gázvezetékeket?"
Orosz Telegram-oldalak újra toborzási kampányokba kezdtek az önkéntes alakulatokba, miután tavaly szeptemberben, a részleges mozgósítás bejelentésekor leállították ezeket a hirdetéseket. Egyes helyi orosz tisztviselők mobil toborzóközpontokat állítottak föl, hasonlóan, mint tavaly május és szeptember között.
A toborzási kampánynak vannak egészen szokatlan formái: egy Telegram-csatorna szerint
egy orosz pszichiáter azt tanácsolta egy öngyilkossági gondolatokkal küzdő fiatalembernek, hogy ha már meg akar halni, ne vessen véget az életének csak úgy, hanem áldozza föl magát a közös ügyért.
Mintegy 30 orosz városban a Wagner csoport is toborzókampányokba kezdett.
Ukrán tisztviselők szerint a megszállt területeken az oroszok titokban mozgósítják a férfi lakosságot, Luhanszk megyében állítólag már 17 éves fiúkat is regisztráltak katonai szolgálatra.
A bahmuti, vuhledari és luhanszki offenzívák jelentős emberveszteséggel jártak Oroszország számára, a harcot pedig csak akkor tudják folytatni, ha újabb katonákat toboroznak ? vélik az ISW elemzői.
Az ISW szerint
a Kreml legkorábban nyáron jelenthet be újabb részleges mozgósítást,
addig fű alatti mozgósítás zajlik, illetve április 1-jén kerül sor a következő sorozásra. (Oroszországban sorkötelezettség van, minden évben tavasszal és ősszel van sorozás, de csak meghatározott számú fiatalt hívnak be, újabban 21 és 30 év között.) Mivel a normál sorozás eleve leterheli a toborzóközpontokat, ezért alapesetben a mozgósításra a két sorozási időszak között kerülhet csak sor.
Az ISW úgy értékeli, hogy amennyiben Putyin mégis egy tavaszi mozgósítás mellett döntene, el kellene halasztani a tavaszi kötelező sorozást, ahogy az ősszel is történt a mobilizáció miatt.
Összefoglalva. Mi soribá és főnijei föld és nyersanyag rablásában kelet eu és különösen ukrik, később lengyelo szerepe, ? Egy lófaszt a donbasz meg a krim meg a demokrácia védelme a probléma, a lényeg h biztosítsák a zolcsó hullazsákokat, a nagy prodzsekthez, ahogy azt soribá 93-ban leírta.
"
A Nyugat és a vele szövetséges ragadozó közösségek az 1990-es évek óta szorgalmazták a földliberalizációt, még az olyan országokban is, mint India. [11] A közvetlen ellenőrzésen túl a Nyugatnak szüksége van arra, hogy a föld és az erőforrások a nyugatbarát személyek vagy vállalatok tulajdonába kerüljenek. Még ebben a játszmában sem biztos, hogy a Nyugat fog győzni, Kína ugyanis hatalmas tartalékokkal rendelkezik.
Valami radikálisabbat kellett tehát kitalálni, és sürgősen meg is kellett tenni. A politikai és gazdasági zűrzavar okozása a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás. Srí Lanka, Szudán és Venezuela jó példák erre. A polgárháború a másik lehetőség: Líbia, Irak és Kongó jó példái ennek a módszernek. De a siker még mindig részleges. Mindezen stratégiák nagy problémája az úgynevezett „autoriter rezsimek”, mint Irán, Szaúd-Arábia és természetesen az Orosz Föderáció. Ők hajlamosak a hatalom minden spektrumát szorosan kézben tartani. Az országok ezen kategóriája közül Oroszország a legnagyobb akadály a mérete, valamint az éghajlatváltozás miatt. Az éghajlat miatt a termőföld nagyobb stratégiai erőforrássá válik, mint az olaj. Az általános hőmérséklet néhány fokos emelkedése vagy a hosszabb nyári hónapok a világ számos országának mezőgazdasági kapacitását tönkretehetik. [12] A leromlott felső talaj nem fog ellenállni a szélsőséges hőmérsékletek éghajlati ingadozásának.
Csak néhány olyan terület van, amelynek a termőtalaja és az időjárásikörülményei megfelelőek ahhoz, hogy ellenálljon, sőt még növelje is mezőgazdasági kapacitását. Ezek az országok Ukrajna[13] és Oroszország. Oroszország jelentős számú ország felett exponenciálisan növeli geopolitikai ellenőrzését. Ő képes egyedül élelmezésbiztonságot nyújtani, fűteni, ipari energiát szolgáltatni,benzint és más nyersanyagokat biztosítani egész Ázsia és Afrika számára.Az éghajlati katasztrófa lényegében az orosz világhatalom éghajlati erősítése. Ha ezt kombináljuk Kína ipari kapacitásával, akkor a nyugati uralomnak erős vetélytársa születik. Az ukrajnai háború egy kísérlet arra, hogy ezt megakadályozza." "
"Nem tudjuk, hogy ez a háború hogyan fog végződni, vagy meddig fog tartani, de már most felismerhetjük számos regionális és globális dinamika körvonalait.
AMIKOR EURÓPA ELOLVAD, AZ AMERIKAI LENGYELORSZÁG FELSZÍNRE KERÜL
A lengyel nemzet egyre inkább úgy gondolja, hogy képes a mesterhármasra. Először is a szláv világ új civilizációs bázisává válhat Horvátországtól Ukrajnáig. Miután Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, Lengyelország megszilárdíthatja pozícióját az EU vitathatatlan vezetőjeként. Egyetlen más országnak sem lesz ilyen erős frakciója az Európai Unión belül. Másodszor, az Egyesült Államok után a NATO meghatározó tagjává válhat Németország, a Baltikum és Ukrajna védelmének központosításával. Az elképzelés szerint a francia–német páros a közeljövőben összeomlik, mivel a NATO elsőbbséget szerez az EU-val szemben. A hagyományosan lengyelbarát britek segítenek majd a NATO-n belüli egyensúlyt a NATO keleti szárnyának lengyel dominanciája javára billenteni. Valószínűleg ezt az eshetőséget felismerve Franciaország megerősíti katonai együttműködését Romániával a NATO-szövetségen belül. Harmadszor, Lengyelország hosszú távú hipotézise az, hogy az orosz civilizációt nem lehet békés eszközökkel leigázni vagy integrálni, azt katonai eszközökkel kell alárendelni. Ennek érdekében Lengyelország önként jelentkezik arra, hogy élére álljon a tulajdonképpeni oroszországi inváziónak.
A 17. század óta a lengyel nemesség nem változtatott céljain. [3] Mielőtt világháború lenne, ez a konfliktus Lengyelország előkészítő csatája Oroszország tervezett meghódításában. Ha ez a lengyel stratégia sikerrel jár, nemcsak a germán hatalomnak vet véget Európában, hanem végzetes csapást mér Franciaországra, az Európai Unió egyetlen atomhatalmára is. Mindez legalább egy-két évtizedre bizonytalanságba fogja taszítani az EU-t. Ez nem világháború, hanem Lengyelország Schlieffen-tervének megvalósítása Európa uralmának megszerzésére. Bár közel sem biztos, hogy Oroszország meghódítása ilyen egyszerű vagy könnyű lesz, az Európai Unió feletti uralom elkerülhetetlen. Semmit sem egyszerűbb összerakni, mint a mostani lengyel játszmát.
Mindez a civilizáció hiányát mutatja Európában, legalábbis a civilizációs felelősség egyértelmű hiányát a perifériák ellenőrzésében. Önmagában az, hogy megengedték Lengyelországnak, hogy új centrumként képzelhesse el magát, a tisztánlátás szégyenletes hiánya volt. Ebben a tekintetben a háborúért és annak borzalmaiért az Európai Uniónak is osztoznia kell a felelősségben. A civilizációk másképp kezelik kapcsolataikat, az orosz civilizációt a háború szélére taszítani hatalmas hiba és civilizációs botlás volt. A lengyel feudális víziók helyettesíthetik a felvilágosodást, de ez nem lesz európai civilizáció. [4] Európa nevetségessé teszi magát a nemzetközi közösségben.
A TRANSZATLANTI GAZDASÁGI KONSZOLIDÁCIÓ ÉS URALOM EURÓPA FELETT
A lengyel manőverek természetesen pusztítóak lesznek az EU számára, ráadásul az ukrán válságot ráerőltették az amúgy is gyötrődő Európára. A másodlagos jelzáloghitel-válság óta Európa nem talált magára, válságról válságra torpedózzák meg az európai egységet. Először a pénzügyi zavarok, majd az „arab tavasz” és az első ukrán válság következett. Aztán jött a menekültválság, majd a Brexit. Eközben betört a COVID-19-válság, amely hirtelen lezárta Európa gazdaságát, és a világjárvány közepén, amikor fizikailag és mentálisan is megterhelt volt a kontinens, megindult a második ukrán válság, ami példátlan energiaválsághoz és harminc év óta a legnagyobb inflációs időszakhoz vezetett. Úgy tűnik, senki sem kapcsolja össze ezeket az eseményeket.
Annak ellenére, hogy Európa az elmúlt 15 évben ostrom alatt állt, senki sem akarja észrevenni a gazdasági, hosszú távú strukturális károkat, és közös civilizációs megoldást keresni.
Az euró és az dollár árfolyama valószínűleg jól jelzi a helyzetet. [5] A 2008-as 1,6 dolláros csúcsról az euró 2022-re 99 dollárcentre csökkent, amikor az Északi Áramlat gázvezetéket felrobbantották. [6] Európa sokat exportál euróban, de sokat importál dollárban. Egész Európának gondot okoz ez a gyengeség, de főleg Franciaországot érinti érzékenyen ez a támadás. 2008 és 2015 között évente átlagosan 300 gyárat zártak be Franciaországban. [7] Franciaország ipari hanyatlása hosszú távon kihat Európa erejére. A németek kiváló autókat gyártanak, de Franciaország ennél több: az Európai Unió ipari függetlenségének gerince.
Franciaország egyedülálló ipari kapacitása nélkül Európa ipari szuverenitása nem létezik. Franciaország építi a legmegbízhatóbb atomerőműveket, a legjobb repülőgépeket, vonatokat és a legjobb fegyverzetet. Egészen a közelmúltig a francia know-how volt a sarokköve egy esetleges európai újjáéledésnek. Minőségi autókat ma már számos ország tud gyártani, de a „génie français”-t csak nagyon kevesen tudják megismételni. A világ azon ritka országai közé tartozik, amely az ipar számos ágát elsajátította A-tól Z-ig. Világszerte csak három ország képes ilyen, önállóságot biztosító technológiai teljesítményre: az USA, Oroszország és Franciaország. Amerikai szempontból az ukrán konfliktus egyik lehetséges célja, hogy végső csapást mérjen Franciaországra. Franciaország megsemmisül, Oroszország elszigetelődik, és bingó: az USA egyedül uralja a terepet. Így az európai függés az Egyesült Államoktól teljes és visszafordíthatatlan. Amint Európa biztonsága és energiaszükségletei tekintetében az USA-tól függővé válik, a gazdasági verseny szabályait az Egyesült Államok diktálja."
Csak így tovább, onnan Washington még messze van :)))
Akkor ez a dal a te aznapi kalandodról szól :)))
Mond utánam: nincs hálózat, nincs hálózat, akkor sincs hálózat, nincs hálózat, nincs, olyan nincs, nem is volt, soha nem is volt és nem is lesz hálózat, nincs hálózat, nincs, hálózat az nincs...
Lakatos Péter a Videoton vezére a Hold After Hoursban... kérdik,
hogy miért nincsenek nagy múltú vállalatok Magyarországon, vagy hogy mit
kéne tenni? erre aszondja, hogy hálózatban/klaszterekben működnek a
nagy német multik...
https://open.spotify.com/episode/3ZtPCVYR1izUX2zv2...
Jöhet a sav, cáfolat, ellentmondás, hogy mekkorát kamuzik az úriember.... ja mielőtt elfelejteném, nincs hálózat, nem is volt, nincs hálózat, nincs hálózat...
érdek, érdek hátán, kéz kezet mos... végülis az oroszok ebben is benne voltak, és úgy néz ki, hogy a volt wirecard vezér egészségét az fszb felügyeli...
Ilyen lesz a szép új világ, amikor majd a szuper gazdagok irányítják.
Vagy már lehet, hogy most is ilyen.
Nem reális dolgok jelennek meg ott, ami a sajtóból maradt, hanem agymosás.
elment a Krím félszigetre interjút készíteni, erre ukrán célponttá vált...
ez a portál nem tudom melyik klánhoz tartozik, vagy milyen narratíva része, de elég érdekes... :))
ne szülj a 20as éveid elején mert szívinfarktust kapsz, vagy sztrókot...
ne edzen sokat a fehér férfi, mert szívinfarktust kap :)
egyszerűen őőőőőőrület :)
Mindenki vmi vérengzést vár, a többi alkalmi néző is. Gondolom ha kiültök egy magaslesre a természtben, akkor is ez az elvárás.. :-) Amúgy nézz körbe, itt a cucc, 360 fokos fotó.
https://photos.google.com/share/AF1QipNplpBQYkXXcY...
Bezzeg itt mindig van valami érdekesség, pedig naponta 4-5 alkalommal néztem csak bele:
Kicsit utána olvasva ez egy téli holiday resort 2100 méter magasan, nem csoda, hogy ennyi hó van.
9 óra időeltolódás, itteni idő szerint 1/2 2 felé (ott reggel 5:43) nagy mozgolódás támadt, valaki felmászott a kamerához, forgatta és zoom-olta jobbra-balra.
Kiderült, hogy ekkor jött a napi 1 pár személy vonat egyik fele, nagy esemény.
Mivel ez egy átmenő állomás Los-Angeles, a Csendes-óceán felől az ország belseje felé és vissza, rengeteg tehervonat közlekedik. Különösen a konténer vonatok jellemzőek, gondolom ezeket a kikötőkből hozzák-viszik egyenest a hajóról/ra.
Térképen megnézve és a kamera forgatása közben kiderült, hogy az állomás túloldalán fut a híres --> Route 66:
