Regisztráció Elfelejtett jelszó

Ha kína azellenfél miért éppen az oroszok most? Kína nyersa. energia. mezgazd bázisa orosz. ezt kiütve kína is összecsuklik

Spade Előzmény: #1491853

Érdekes másik megközelítés: Öt ok, amiért a fejlődő országok nagy része nem támogatja a Nyugat ukrajnai szövetségét

Rövidítve:"

Krishen Mehta

beszámol a brit Cambridge-i Egyetem által koordinált felmérésről, amely 137 országban végzett felméréseket, hogy az adott országok miképp viszonyulnak a Nyugathoz, valamint Oroszországhoz és Kínához. A felmérést 2022 októberében, körülbelül nyolc hónappal az ukrajnai háború kitörése után végezték.

Az átfogó felmérés megállapította:

- A Nyugaton kívül élő 6,3 milliárd ember 66 százaléka pozitívan viszonyul Oroszországhoz, 70 százaléka pedig pozitívan viszonyul Kínához.

- Az Oroszországgal kapcsolatban pozitívan gondolkodó 66 százalék között a megoszlás Dél-Ázsiában 75 százalék, a frankofón Afrikában 68 százalék, Délkelet-Ázsiában pedig 62 százalék.

- Szaúd-Arábiában, Malajziában, Indiában, Pakisztánban és Vietnamban továbbra is pozitív a közvélemény Oroszországról.

A Nyugat pedig meglepve áll, és dühösen reagál, nehéz elhinnie, hogy a világ lakosságának kétharmada nem állt a pártjára.

Krishen Mehta öt tényezővel magyarázza a Globális Dél viselkedését.

1. A Globális Dél nem hiszi, hogy a Nyugat megértené vagy együtt érezne a problémáikkal

A szerző idézi India külügyminiszterét, S. Jaishankart, aki egy nemrégiben adott interjúban tömören így fogalmazott:

„Európának ki kell nőnie végre abból a gondolkodásmódból, hogy Európa problémái a világ problémái, de a világ problémái nem Európa problémái”.

2. Számít a történelem: Ki hol állt a gyarmatosítás idején és a függetlenség után?

Nelson Mandela gyakran mondta, hogy a Szovjetunió erkölcsi és anyagi támogatása volt az, ami a dél-afrikaiakat az apartheid rendszer megdöntésére ösztönözte.

3. A Globális Dél szerint az ukrajnai háború elsősorban Európa jövőjéről, nem pedig az egész világ jövőjéről szól

Ezenkívül a háborút drága figyelemelterelésnek tekintik az őket foglalkoztató legsürgetőbb kérdésekről, olyanokról, mint a magas üzemanyag- és élelmiszerárak, a magasabb adósságszolgálati költségek és a nagyobb infláció, amelyek mind súlyosbodtak az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók miatt.

4. A világgazdaságban már nem annyira az amerikai vagy a nyugati vezetés a domináns, a Globális Délnek vannak más lehetőségei is.

Az USA részesedése a globális termelésből az 1991-es 21 százalékról 2021-re 15 százalékra csökkent, míg Kína részesedése ugyanebben az időszakban 4 százalékról 19 százalékra nőtt. Kína a világ nagy része számára a legnagyobb kereskedelmi partner, és vásárlóerő-paritáson számított GDP-je már most meghaladja az Egyesült Államokét. A BRICS-országok (Brazília, Oroszország, Kína, India és Dél-Afrika angol rövidítéséből) együttes GDP-je 2021-ben 42 billió dollár, szemben a G7-ek 41 billió dollárjával. A 3,2 milliárdos népességük több mint 4,5-szerese a G7 országok 700 milliós együttes népességének.

5. A „szabályokon alapuló nemzetközi rend” hiteltelenné válik és hanyatlóban van

Krishen Mehta felteszi azt az alapkérdést is,vajon a a szabályalapú nemzetközi rend vonatkozik-e még a Nyugatra egyáltalán?

A Globális Délen évtizedek óta sokan úgy látják, hogy a Nyugat a saját feje után megy, tekintet nélkül bárki más véleményére. Több országot önkényesen megszálltak, többnyire az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. Ezek közé tartozik a volt Jugoszlávia, Irak, Afganisztán, Líbia és Szíria. Milyen „szabályok” alapján támadták meg vagy pusztították el ezeket az országokat, és ezek a háborúk provokáltak vagy provokálatlanok voltak? Julian Assange börtönben sínylődik, Edward Snowden pedig száműzetésben van, sőt orosz állampolgár lett, mert ezeknek a szivárógtatóknak volt bátorságuk (vagy inkább talán merészségük) leleplezni az akciók mögött meghúzódó igazságot.

A Nyugat által több mint 40 országra kivetett szankciók jelentős nehézségeket és szenvedést okoznak. Milyen nemzetközi jog vagy „szabályokon alapuló rend” alapján használta a Nyugat gazdasági erejét e szankciók bevezetésére? Miért vannak még mindig befagyasztva Afganisztán vagyonai a nyugati bankokban, miközben az országot éhínség fenyegeti? Miért tartják még mindig túszként fogva a venezuelai aranyat az Egyesült Királyságban, miközben a venezuelai emberek a létminimumon élnek? És ha Sy Hersh leleplezése igaz, akkor milyen „szabályokon alapuló rend” alapján semmisítette meg a Nyugat az Északi Áramlat gázvezetékeket?"