Ezt még akkoriban (Ciprus bedőlése kapcsán) megírták, azóta hullaszag valóban.
Az is keveset szerepelt, hogy Írország €85bn torjka hitelből mászott ki 3 év leforgása alatt!
(valami 25 500milliárd forint).
Róluk írta a BBC, hogy ők az első ilyen Eu beli ország, akinek ez sikerült, bár emlékszem plakátokra pár hónappal ezelőttről, kormányunk propagandája kapcsán. A trón minket illet (így utólag), vagy ezek szerint mégsem(???)
Erről ma nem igazán írtak szinte sehol.
Cipruson megtörtént a próba, most már bárhol megtörténhet az EU-ban.
http://index.hu/kulfold/eurologus/2013/11/09/kemeny_ep_kepviselok_aki_mindennel_egyetert/
pl. itt van egy megélhetési képviselő... és sok lehet még
http://www.stocklandyard.hu/blog/show/3087
milliárdos büntik jöhetnek
http://www.stocklandyard.hu/blog/show/3084
defláció is jöhet
http://mno.hu/magyar_nemzet_k_ulf/marine-le-pen-az-eu-ossze-fog-omlani-1192914
túl sokan, és túl jól élnek belőle... nem fog összeomlani.
A német hatóságok szerint előfordulhatott, hogy amerikai titkosszolgálatok lehallgatták Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács egy szóvivője vonakodott megerősíteni, hogy a múltban nem történt ilyen.
Angela Merkel szerdán felhívta Barack Obama amerikai elnököt, és elmondta, hogy megrendítené a két ország baráti kapcsolatát, ha beigazolódna a feltételezés, miszerint lehallgatták telefonját - közölte a német kormányszóvivő.
Steffen Seibert közleménye szerint a kancellár hangsúlyozta, hogy elvárja az ügy gyors és teljes feltárását.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanács egy szóvivője a Spiegel Online-nak elmondta: az amerikai elnök biztosította a német kancellárt arról, hogy az Egyesült Államok nem figyeli meg kommunikációját és a jövőben sem tesz ilyet. A szóvivő kitért a válaszadás elől arra a kérdésre, hogy ez a kijelentés a múltra vonatkozóan is érvényes-e.
A Spiegel Online szerint a német hatóságok annak nyomán jutottak a következtetésre, hogy Merkel mobilja megfigyelési célpont lehetett, hogy a hírportál, amelyhez eljutottak az informatikai adatgyűjtésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárogtatott dokumentumok, egy oknyomozó anyaggal kapcsolatban felvilágosítást kért a kormánytól.
ha nem kezd el hamarosan gyengülni az eur (vagy erősödni a usd) baj lesz
én szóltam..
;-)
A képviselők a 2014-2020-as új középtávú időszak első költségvetésének kötelezettségvállalási szintjét 142,6 milliárd euróban, a kifizetési előirányzatokat pedig 136,1 milliárd euróban határoznák meg. Ezzel a képviselők a tagállami kormányok álláspontját megjelenítő Tanács javaslatához képest mintegy 1,1 milliárd euróval költenének többet a közösségi programokra.
Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke külön sikerként értékelte, hogy a képviselők a Tanácshoz képest 200 millió euróval többet adnának a felzárkóztatási programokra, és 28 millió euróval emelnék a Magyarországon is sikeres iskolagyümölcs-program kereteit.
A jövő évi költségvetés EP-olvasatában - egyelőre mintaprojekt formájában, Göncz Kinga szocialista EP-képviselő javaslatára - azt a tételt is jóváhagyták, hogy egymillió eurót költhet az Európai Bizottság azoknak a roma civil szervezeteknek a támogatására, amelyek a romák felzárkóztatására irányuló európai keretstratégia céljainak megvalósulását kísérik figyelemmel és értékelik.
Az EP-szavazás nyomán most egyeztető bizottságot hívnak össze, amelyben a Tanács és az EP tárgyaló delegációja igyekszik majd "összebékíteni" a két intézmény eltérő álláspontját.
http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/37-zentuccio/3981-nyugat-europa-alkonya
Betört Nyugat-Európába is a szociális válság, s ennek következményeként a nacionalizmus is. A sokunk által pozitív modellként emlegetett kis északnyugat-európai országokban, mint például Hollandiában, ha most tartanának választásokat, egy szélsőséges, nacionalista párt győzedelmeskedne. Az unióellenes hangok egyre erőteljesebbek Franciaországban, Finnországban, sőt Németországban is. Ha ez így folytatódik, tényleg széteshet az Európai Unió – figyelmeztet az alapblog.hu-nak adott interjúban Anton Hemerijck, a University of Amsterdam dékánja, egyszersmind rektorhelyettese.
A gazdasági- és szociális tudományok egyik legtekintélyesebb szakértője szerint az ellenszer már nem lehet egyéb, mint egy ugyanannyira kemény, határozott összeurópai politikai, gazdasági beavatkozás, mint amilyet a monetáris, pénzügyi krízis sikeres orvoslásával végzett el az Európai Központi Bank (EKB). Az ilyen közös európai beavatkozások elfogadásától azonban egyelőre nagyon ódzkodnak a nemzeti kormányok, mert a nacionalista pártok sikeresen elhitették az egyes európai országok közvéleményével, hogy nemzeti kereteken belül kell keresni a megoldást.
A lényeg itt és most: a válság szociális és politikai dimenziója megállíthatatlannak tűnően terebélyesedik.
Zentai Péter: A pénzügyi válság kirobbanása után vagyunk immár öt évvel. És mégis, mintha most készülne „berobbanni” az igazi, mindenkit érintő bomba: a szociális válság és vele együtt a politikai is. Ha igazam van, akkor hallatlan fáziskésés megy itt most végbe…
Anton Hemerijck: Vélhetőleg sikerült megmenteni az eurót és vele együtt az európai pénzügyi rendszert. Ez történt az elmúlt öt év erőfeszítéseinek köszönhetően, ám mindennek egy Európa egészét érintő szociális zuhanás az ára. És sajnos azt is érzékelni lehet, hogy ezt a zuhanást nem képes megállítani az eddig gyógyszerként alkalmazott gazdaságnövekedést célzó stratégia. Mert mindenki csak és kizárólag a pénzügyi stabilitásra fókuszál vagy arra kényszerül. Úgyhogy ez a problémakör valójában most kezd politikai vetületet kapni – Nyugat-Európában is. Törnek előre az unióellenesek. Hogy igazuk van-e vagy sem, annak nagyon komoly „stressztesztje” lesz a jövő évben: az európai választás. Egyrészt addig tovább mélyülhet a szociális válság, másrészt tippem szerint fergetegesen jól fognak szerepelni a radikális, főként radikálisan jobboldali erők.
Egy hetet voltam Európában. Most érkeztem vissza.
Úgy látom, hogy amire nem vagyunk képesek, azt érdemnek mondjuk, amire képesek vagyunk, azzal magunknak ártunk. Szánalmas.
Nem tudtad, hogy a megélhetési libsi jogvédők szerint az embereknek egy adott országban csak ahhoz van joguk, amire ők, nagy libsik úgy gondolják, hogy joguk lehet?
a toleráns, liberális EU a bevándorló "arabokat" sem kedveli... miért? joguk van úgy élni mint otthon és ott, ahol akarnak.... vagy csak nekünk kell itthon mindenféle viselkedést tolerálni??
Lassan a Magyarországot állandóan kritizáló libsi megélhetési jogvédők megmutathatják, hogy mit tudnak Nyugat-Európában.
Közeledik 2014. január 1.
Nem változtatott a 0,5 százalékos euróövezeti alapkamaton az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa szerdai ülésén.
Az alapkamatot 2013. május 2-án csökkentette 25 bázisponttal a rekordalacsony 0,5 százalékra az EKB. Azt megelőzőleg utoljára 2012. július 5-én változtatott az alapkamaton az EKB, szintén 25 bázispontos vágással.
Az EKB-alapkamat 1999. január elsején 3,00 százalékkal indult, a legmagasabb szintet, 4,75 százalékot a 2000. október 5-i 25 bázispontos emeléssel érte el.
