és mennyire kevesen tudnak erről is !
És mivel ezek szép lassan egyre inkább kezdenek becsődölni és egyre magasabb a fizetésképtelenség EZÉRT már csak idő kérdése, hogy arrafelé is megkezdődjön a "bankmentés", azaz, hogy az állam transzferálja a magánadósságot az államadósságba a bankok (részbeni) államosításán keresztül.
Ez pont ugyanaz, mint ami a PIIGS-ben történt, csak itt még lehet az időt húzni. Utána jön a "bevált recept", és kiderül, hogy valójában a "nagy jólét" ugyanúgy nem más, mint illúzió, ami nem létező pénzekre épült hazugság volt.
És külön érdemes megfontolni, hogy vajon Magyarország ebben a kontextusban vajon tényleg eladósodottnak számít, vagy egyenesen ALIG eladósodottnak?! Mert itt nagyon kezd bejönni a régi mondás, hogy:
"Ha kicsi a tartozás, akkor aggodjon az adós. Ha nagy, akkor meg a hitelező".
Svédország és Dánia államadóssága a GDP arányában kevesebb, mint fele az eurózóna átlagának, a háztartások adóssága azonban mindkét országban soha nem látott szintre emelkedett. A rekord alacsony kamatok Dániában a világ legnagyobb háztartási eladósodásához vezettek: összege az éves rendelkezésre álló jövedelem 310%-a - idézi az OECD adatait a Bloomberg. Svédországban ugyanez az arány 200%.
-
érdekes. érdekes. nagyon érdekes. a lakossági eladósodottság e két hiperszuper gazdasági mutatójú országban ....
Seregdy Tamás, az EY üzleti tanácsadási szolgáltatások üzletágának igazgatója az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemeli, hogy a pénzügyi szektor teljesítménye szorosan összefügg az eurózóna jelenlegi gazdasági helyzetével. A jelenlegi helyzetben az eurózóna bankjainak egy jelentős része továbbra is a hatékonyság növelésére koncentrál, rövid távú költségcsökkentési és mérlegjavító intézkedéseket hajt végre a profitabilitás növelése érdekében - mutatott rá a szakember.
Az EY előrejelzése szerint jövőre már javulás várható ezen a területen is, 2017-re pedig 4,3 százalékra csökkenhet a nem teljesítő hitelek aránya. A gyorsjelentés rámutat arra, hogy az idei visszaesést követően az eurózónában jövőre már lassan, de bővülni fog a hitelezés. 2014-ben a növekedés 3 százalékos lehet, a 2017-ig tartó időszakban pedig összességében 17 százalékos bővüléssel lehet számolni.
Az EY előrejelzése kiemeli, hogy az Európai Központi Bank (EKB) tervezett intézkedéseinek eredményeként akár 1500 milliárd euróval csökkenhet a pénzintézetek mérlegfőösszege az eurózónában.
Véleménye szerint Magyarországon a bankszektor éberségét a nyári és az őszi hónapokban is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési programjának gyakori változása, a tranzakciós adó emelése, a betétek adóztatása, a devizahitelek átváltásával kapcsolatos tervek tartják fenn.
A devizahitelek átváltásának kérdése további teherviselést, azaz tőkeigényt jelenthet egyes bankoknak, és megrendítheti a beléjük vetett bizalmat, amely akár középtávra is visszavetheti a hitelezést. Jó hír ugyanakkor, hogy a nyugtalan időszak ellenére egyes bankok célzott piaci fejlesztésekbe kezdtek, amelyeknek előnyei hamarosan láthatóvá válnak - tette hozzá.
Az EY könyvvizsgáló, adó-, tranzakciós és üzleti tanácsadást nyújtó vállalat. Magyarországon 1989 óta van jelen, 500 munkatársat foglalkoztat.
Nőtt júniusban az ipari termelés az euróövezetben és az EU-ban egyaránt - közölte kedden az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az idén júniusban az előző havihoz képest a 17 tagú euróövezetben 0,7 százalékkal, az Európai Unió 27 tagjánál pedig (Horvátország nélkül) 0,9 százalékkal emelkedett az ipari termelés.
Júniusban az ipari termelés 2012 júniusához képest az euróövezetben 0,3 százalékkal, az EU-ban pedig 0,4 százalékkal emelkedett.
Elemzők az euróövezet esetében 0,8 százalékos havi és 0,2 százalékos éves növekedést vártak.
Az előző hónapban, májusban az ipari termelés az euróövezetben havi bázison 0,2 százalékkal, az EU-ban pedig 0,4 százalékkal esett vissza.
Az Eurostat a júliusi adatokkal kezdve számol majd először az EU 28. tagjával, Horvátországgal.
Egyre több német munkavállaló egészíti ki a jövedelmét egy másodállással.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók közül tavaly év végén 2,66 millióan dolgoztak főállásuk mellett az úgynevezett minijob konstrukcióban - legfeljebb havi 450 eurós fizetéssel járó részmunkaidős állásban -, amely 59 ezres növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozók 9,1 százalékának van másodállása. Tíz évvel korábban ugyanez az arány 4,3 százalék volt, vagyis egy évtized alatt nagyjából megduplázódott a két munkahelyen dolgozó német munkavállalók aránya.
A német országos munkaügyi hivataltól (BA) a Baloldal egy parlamenti képviselője, Sabine Zimmermann kérte ki az adatokat. A szociáldemokratáktól balra álló párt politikusa szerint a számok azt tükrözik, hogy egyre kevésbé lehet megélni egy fizetésből Németországban. Az emberek "nem önként és dalolva dolgoznak két állásban, hanem a szükség parancsára" - mondta Zimmermann a kelet-németországi Chemnitzben megjelenő Freie Presse című lapnak.
A munkaügyi minisztérium szerint nem biztos, hogy anyagi gondok miatt vállalnak többen másodállást. A tárca egy szóvivője elmondta: nincsenek felmérések a két munkahelyen dolgozók motivációjáról. Ezért a szűkös pénzügyi helyzet mellett akár más tényezők is fontosak lehetnek, elképzelhető például, hogy a "megnövekedett fogyasztási kedv" ösztönöz másodállás vállalására - tette hozzá a szóvivő a Freie Presse hétfői beszámolója szerint.
Németországban a gazdasági fellendülés hatására a foglalkoztatottság az utóbbi években történelmi csúcsra emelkedett, a munkanélküliség pedig történelmi mélypontra süllyedt. A 80 milliós országban nagyjából 42 millióan állnak munkaviszonyban, míg a regisztrált munkanélküliek száma 2,9 millió körül mozog.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy Máltának engedélyeznie kell a partra szállást azoknak az afrikai bevándorlóknak, akiket a Földközi-tengeren mentettek ki.
Egy tartályhajó több mint 100 bevándorlót mentett ki a tengeren, többek között várandós asszonyokat és egy öthónapos kisdedet. Jelenleg a kimentett személyek státusza bizonytalan. Málta partvonala közelében tarják őket, nem engedélyezik a partra szállást.
Az Európai Bizottság Brüsszelben megjegyezte, hogy a bevándorlók jólétét kell szem előtt tartani, jogi státuszukról pedig utólag is vitát lehetne folytatni, amikor már biztonságban lesznek Máltán.
"Vegyes" növekedési kilátásokra utalnak Európa felzárkózó gazdaságainak múlt havi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexei (BMI): Lengyelországban és Csehországban folytatódik a kilábalás, a magyar gazdaság ugyanakkor valószínűleg nem tudta tartani az erőteljes első negyedévi növekedési teljesítményt - vélekedtek a júliusról szóló BMI-adatok csütörtöki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték, hogy a cég által Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra, Oroszországra és Törökországra kiszámolt, súlyozva átlagolt térségi feldolgozóipari BMI-mutató az előző havi 51,1-ről a növekedés és a visszaesés mezsgyéjét jelző 50-es teoretikus határszintre csökkent, elsősorban az orosz és a török gyáripar gyengülése miatt.
Az 50-es érték alá - az egy hónappal korábbi 50,8-ról 49-re - süllyedt júliusi magyar BMI-mérőszámról a cég elemzői ugyanakkor megjegyezték, hogy ez az index Magyarország esetében "meglehetősen gyenge kapcsolatban áll" a tényleges ipari termeléssel.
Hasonló megállapításra jutottak a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemzői a csütörtöki térségi BMI-adatokat értékelve. A ház szakértői szerint jóllehet a magyar gyáripari aktivitási mérőszám visszaesése meglehetősen meredek volt, ez azonban nem meglepő, tekintettel arra, hogy Magyarország esetében ez az index kilengésre hajlamos. Az RBS elemzői ennek illusztrálására kiemelték, hogy a magyar feldolgozószektor májusi beszerzésimenedzser-indexe még nagyobbat zuhant, mint most.
Az RBS londoni közgazdászai szerint az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a júliusban mért BMI-visszaesést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris enyhítés folytatásának további indokaként fogja kezelni.
A Royal Bank of Scotland elemzői közölték: ez alátámasztja azt az előrejelzésüket, hogy az MNB alapkamata a jelenlegi enyhítési ciklusban 3,50 százalékig süllyed.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői csütörtöki értékelésükben kiemelték: a múlt havi magyar BMI-adatsor megerősíti azt a nézetüket, hogy a magyar gazdaság "kivételesen erős" első negyedévi szekvenciális növekedése nem lesz tartós, és a második negyedévben, valamint a későbbi negyedévekben is várhatóan valamelyest mérséklődik az ütem.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott londoni elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot csütörtöki értékelésükben, hogy a magyar gazdaság "meglepően erőteljes" első negyedévi növekedése után óhatatlannak tűnik a lassulás, és az új magyar feldolgozóipari BMI-adatsor ezt a növekedési lendületvesztést támasztja alá.
A ház megerősítette, hogy az idei év egészére 0,5 százalékos átlagos GDP-növekedést vár a magyar gazdaságban. A JP Morgan londoni elemzői szerint ennek az előrejelzésnek a tartásához az kell, hogy a magyar BMI-mutató az 50-es érték fölé emelkedjen vissza a következő hónapokban, a cég szerint azonban ez valószínűsíthető, tekintettel a külső kereslet erősödésére.
A JP Morgan szakelemzői is kiemelték ugyanakkor, hogy a magyar feldolgozóipari BMI-mérőszám sokkal inkább hajlamos a kilengésekre, mint a térség többi gazdaságáé. Ezzel együtt is azonban a magyar aktivitási mutató éves távlatban jóval a régió előtt járt: az elmúlt egy évi átlaga 52,0 - hangsúlyozták a ház londoni közgazdászai.
Állami részvényértékesítések várhatóak Romániában az elkövetkező hónapokban. Ráadásul ezeknél tőzsdei bevezetések is lesznek, ami lendíthet egyet a szomszédos ország tőzsdéjén.
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Harmadszorra is megkísérli eladni a Romtelecom SA-ban birtokolt kisebbségi részvénycsomagját a román kormány, a 45,9 százalékos tulajdonrész értékesítésére egy bizottságot hoznak létre, amely dönt a privatizációs stratégiáról és kiválasztja a folyamatot lebonyolító tanácsadó céget vagy konzorciumot. Piaci források szerint a kormány azt szeretné elérni, hogy a Romtelecom előbb olvadjon össze a mobiltelefon-szolgáltató leányával, a Cosmotéval és csak ezt követően dobják piacra a papírokat, várhatóan a bukaresti börzén (BVB). A Romtelecom többségi tulajdonosa, a görög OTE − amelynek többségi részvényeit a Deutsche Telekom birtokolja − már 2011-ben tőzsdére vitte volna a romániai telefontársaságot, ám az akkor kirobbant belpolitikai háború (az Ungureanu-kormány menesztése, majd az államfő felfüggesztése) keresztülhúzta számításaikat. A Romtelecom és a Cosmote éves forgalma a tárca szerint meghaladja az egymilliárd eurót, az anyacég tavaly 612 millió eurós bevétel mellett 70 millió eurós profitot termelt.
A távközlési cég privatizálása része annak a nemzetközi hitelezők által évek óta követelt folyamatnak, amely az állami monopóliumok leépítését, illetve a többségi tulajdonrészek eladását célozza. Bukarest szerint a privatizációkkal meg kellett várni a kedvező piaci feltételeket, bizakodásra ad okot a Transgaz Medias (TGN) vállalat áprilisi rábocsátásának sikere, amikor a gázszállító 15 százalékos részvénycsomagját jelenős túljegyzés mellett 72 millió euróért sikerült értékesíteni. Piaci szereplők szerint a siker kulcsa az alacsony ár volt, a TGN részvényeiért átlagosan 179 lejt (1 euró = 4,4 lej) fizettek, 9 százalékkal kevesebbet az akkori tőzsdei árfolyamnál.
Lendületben a privatizáció
A kormány azonban még így is jól járt, hiszen korábban érdeklődés hiányában a Petrom és az Oltchim vegyi kombinát eladása is kudarcba fulladt, de nem érkezett egyetlen ajánlat idén a Posta Romana SA-ra sem. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a vasúttársaság árufuvarozó részlegének (CFR Marfa) privatizációja is csúfos kudarc lesz, a kormány ugyanis belebonyolódott a jog útvesztőibe, a társaság alkalmazottai pedig az utcákon tiltakoznak a tulajdonosváltás ellen. A liciten egyetlen értékelhető ajánlat érkezett, a helyi üzletember tulajdonában lévő GFR azonban egyelőre nem fizette ki az 51 százalékos részvénycsomagért a 202 millió eurót, piaci szereplők szerint nem véletlenül. A CFRM tavaly 217 millió eurós bevétel mellett 91 millió euró veszteséget termelt, a helyi liberalizált piacon tavaly 50 millió tonna árut szállítottak összesen 500 millió euró értékben.
Fellendítheti a privatizációs folyamatot, hogy a BVB élére nemrég kinevezték Ludwik Sobolewskit, a varsói tőzsde volt elnök-vezérigazgatóját, akinek vezetése alatt a lengyel parketten 700 IPO-t jegyeztek 13,25 milliárd euró értékben. Összehasonlításként: Bukarestben 2008 óta egyetlen új bevezetés sem történt, a BVB-n jegyzett 72 vállalat kapitalizációja 12,29 milliárd euró, a közkézen forgó papírok értéke azonban alig 3,18 milliárd euró, a napi átlagos forgalom 3 millió euró körül mozog. A lengyel szakember kapcsolataira és szaktudására támaszkodna Bukarest is, az ipari vállalatok privatizációját felügyelő hivatal szerint a Romgaz gázszolgáltató 15 százalékát kettős listázás keretében értékesítenék, a 600 millió euróra becsült részvénycsomag egy részét Bukarest mellett Varsóban vagy Londonban is piacra dobják, várhatóan november végéig. A vállalat forgalma tavaly 8 százalékkal, 3,84 milliárd lejre csökkent, a tiszta profit azonban 20 százalékkal, 1,24 milliárd lejre nőtt. A társaság tavaly 938 millió lejt osztott szét részvényesei között, az idén pedig már 1,06 milliárd lej osztalékot fizetett.
Csúszhat az Electrica bevezetése
A jövő év elejére csúszhat át a bukaresti börze eddigi legnagyobb kibocsátása, az Electrica SA áramszolgáltató IPO-ja, miután a társaság menedzsmentje a napokban bejelentette, hogy 1,5−2 milliárd eurót készül behajtani az Eneltől és a CEZ-től a privatizációs szerződés megszegéséért. Az Electrica nyolcból öt regionális leányát 2004 és 2008 között privatizálták, ma a cseh CEZ, az olasz Enel és a német E.On üzemelteti őket. Az 51 százalékos, 500 millió euróra becsült részvénycsomag bevezetését a Citigroup, a Raiffeisen, a BRD, a Société Générale és a Swiss Capital alkotta konzorcium bonyolítja.
A több mint 3,5 millió ügyfélnek szolgáltató, 100 százalékban állami tulajdonú cég jegyzett tőkéje 2,06 milliárd lej, árbevétele tavaly meghaladta a 7,55 milliárd lejt, az adózott nyereség 229 millió lej volt. Tőkeemelés után, egy hónapos csúszással, augusztus végén dobják piacra az atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica 10 százalékát, a 80 millió euróra becsült részvénycsomag 85 százalékára intézményi befektetők tehetnek ajánlatot, a folyamatot a Swiss Capital ºi BT Securities menedzseli. A Nuclearelectrica 90,28 százaléka állami tulajdonban van, a fennmaradó részt a Fondul Proprietatea (kárpótlási alap) birtokolja, további 1,077 százalék arányú elővásárlási jog mellett. A gazdasági tárca szerint jövőre hirdetik meg a csődvédelem alatt újraszervezett vízerőműveket üzemeltető Hidroelectricat és az Oltenia energetikai központot is, 2014 végéig pedig a teljes privatizációs folyamat lezárul.
Eközben Olaszországban...
"Olaszország kongói származású társadalmi integrációs minisztere, Cécile Kyenge fárasztónak tartja az egymást követő sértéseket, amelyek fekete bőrszíne miatt érik, de azt mondta egy vasárnap megjelent interjúban, hogy a támadásokkal nem fogják elriasztani feladatától."
Természetesen, mindig ATV-t nézek, amikor 24 órás szolgálatban vagyok. :P
http://www.atv.hu/kulfold/20130725-egyre-tobben-vesztik-el-bizalmukat-az-eu-val-szemben/hirkereso
...és ezt pont Netmaster egyik kedvenc tv csatornája hozza le.
Ha lenne népszavazás EU-ból való kilépésre, szerintem borítékolható, hogy mi lenne a vége. Az EP-ben ülő szoclibek megtettek mindent azért, hogy itthon megutálják az emberek az EU-t.
"Kisiklott egy vonat Spanyolországban Santiago de Compostela közelében, szerda este háromnegyed kilenc körül. A balesetben legalább 77-en meghaltak, a sérültek száma 143 - közölték csütörtök reggel hivatalosan a spanyol hatóságok. Ez az ország történetének legtöbb áldozattal járó vonatbalesete.
A holttestek száma még emelkedhet, mert sokan az összetört vagonokban rekedtek, a mentőegységek próbálják kiszabadítani őket. „Holttestek a síneken, Dantét idéző tragikus jelenet" – írta le a látottakat az AFP-nek Alberto Nunez Feijoo, az autonóm Galicia kormányának vezetője."
http://index.hu/kulfold/2013/07/24/kisiklott_egy_vonat_spanyolorszagban/
Brutális.
és meg se nyerték...
Igen. Lecsengett a foci Eb hozta beruházási-fejlesztési boom. Megrendelések nélkül marad az addig prosperáló építőipar, drasztikusan lecsökkentek a beruházások. Beruházások nélkül meg leáll az ország. A lavina a gravitációnak engedelmeskedik, visz magával mindent ami vihető. És ilyenkor jön a kifele mutogatás, a befele fordulás.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/oriasi_hatszelet_kaphat_orban_panik_brusszelben.559671.html
Óriási hátszelet kaphat Orbán - pánik Brüsszelben?
Varsót olyanná kell tenni, mint amilyen Budapest - jelentette ki nemrégiben Jaroslaw Kaczynski volt lengyel kormányfő, akinek radikális jobboldali pártja a népszerűségi listák élére ugrott. A magyar modell követése beindította a vészcsengőket Brüsszelben és az európai fővárosokban.
A lengyel gazdaság teljesítményének romlásával párhuzamosan erősödik az ország nacionalista pártja, a Jog és Igazságosság - derül ki a friss közvélemény-kutatásokból. A párt harcos vezetője, Jaroslaw Kaczynski, aki 2005 és 2007 között az ország miniszterelnöke volt, a befektetők idegeit borzoló kijelentéseket tesz. Szerinte államosítani kellene néhány külföldi kézben lévő bankot, meg kell védeni a lengyel tulajdont a stratégiai ágazatokban, a földet a lengyel gazdáknak kell művelniük és nem állapot az, hogy az igazságszolgáltatás csak néhány nagyvállalat érdekeit szolgálja.
Ezek a megjegyzések Brüsszelben és az EU nyugati felének fővárosaiban is beindították a vészcsengőket, mivel a magyar kormányfő, Orbán Viktor hívó szavaira emlékeztetnek. Nem elég, hogy Magyarországon gondok vannak a demokráciával, hamarosan Lengyelország esetén is hasonló helyzettel kell számolniuk - vélik az aggódók. Kaczynski nem titkolja, hogy az orbáni Magyarországot mintának tekinti, erre célozva kijelentette, hogy Varsónak olyanná kell válnia, mint amilyen Budapest.
El vannak ragadtatva Orbántól
Ezt a kijelentést egy lengyel diplomata tetette a Financial Times újságírója előtt. Kaczynski abban is követi magyar kollégáját, hogy igyekszik mérsékelni a középen álló szavazók elidegenedését. Korábban úgy beszélt ikertestvére, Lech Kaczynski államfő halálos oroszországi repülőgép-balesetéről, mint Donald Tusk lengyel kormányfő és az orosz titkosszolgálat összeesküvéséről, gyilkosságáról, ám mostanában inkább a gazdaság újralengyelesítéséről szóló tirádáira helyezi a hangsúlyt.
A Tusk-kormánynak szembe kell néznie az elmúlt évek gyors növekedésének lassulásával. A Világbank például csak a GDP egyszázalékos emelkedését várja 2013-ra és kétszázalékos pluszt 2014-re. A közvélemény-kutatások szerint pártja, a Civil Platform elvesztette a 2011-es országgyűlési választáson rá szavazó választók felét. Ezek jó része egyelőre a semlegesek táborát bővíti, de a visszaesés 2007 óta először az első helyre emelte a Jog és Igazságosságot. Lengyelországban két év múlva lesznek újra választások.
Magyarország - amely tavaly kikerült e tízes mezőnyből - tovább javított helyezésén.
Az S&P Capital IQ globális piaci adatelemző csoport szerdán Londonban bemutatott új listáján változatlanul Argentína áll az élen, és a legkockázatosabb tíz államadós között van az eurógazdaságok közül Ciprus, Görögország és Portugália.
Ezek az eurótagállamok Argentína mellett olyan országokkal együtt szerepelnek a legkockázatosabb tízes csoportban, mint Pakisztán, Venezuela, Ukrajna, Egyiptom, Libanon és Irak. Argentína után Ciprus a világ második legrizikósabb államadósa a kimutatás szerint.
A legbiztonságosabb szuverén adósok tízes mezőnyében a közép-európai EU-gazdaságok közül most először szerepel Csehország.
A cég az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) júniusi utolsó árazásai, és az ennek alapján számolt, halmozott távlati törlesztésleállási rizikó (CPD) alapján dolgozta ki a vizsgált országok kockázati sorrendjét.
E mérőszámok alapján Ciprus messze a legkockázatosabb szuverén adós az euróövezeten belül, most már sokkal rizikósabb az évek óta súlyos adósságválsággal és recesszióval küszködő Görögországnál is.
Ciprus az új kockázati lista összeállításához figyelembe vett júniusi utolsó zárás alapján 1245 bázispontos CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tíz államadós csoportjának második helyén. Ez azt jelenti, hogy minden tízmillió euró névértékű ciprusi államkötvényre több mint 1,2 millió euróért kínáltak törlesztéskockázati biztosítási tranzakciókat a befektetőknek a londoni piacon a lista összeállításának idején.
Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint a június végi ciprusi CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac csaknem kétharmados halmozott valószínűséggel árazza Ciprus mint államadós törlesztésképtelenné válását az irányadó ötéves távlatban.
Erre más nagy londoni elemzőházak legutóbbi értékelései szerint is jelentős az esély, és egyes citybeli elemzések továbbra sem zárják ki, hogy Ciprus végül távozni kényszerül az euróövezetből.
A Moody's Investors Service - a világ legnagyobb hitelminősítő és gazdaságelemző csoportja - a ciprusi gazdaságról e héten Londonban ismertetett éves jelentésében magasnak nevezte azt a kockázatot, hogy Ciprus a következő években ismét törlesztésképtelenné válik államadóssága után.
A Moody's közölte azt is, hogy jóllehet nem ez a központi forgatókönyve, de érdeminek tartja azt a kockázatot, hogy Ciprus kénytelen lesz távozni a valutaunióból.
A hitelminősítő mindezek alapján a rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető, mélyen spekulatív "Caa2" besorolással tartja nyilván Ciprus államadósságát.
Más nagy londoni házak Portugália euróövezeti jövőjét sem látják garantáltnak.
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics e héten összeállított helyzetértékelése szerint egyre nagyobb a kockázata annak, hogy Portugália hamarosan újabb külső pénzügyi segélyprogramra szorul a többi eurótagállam részéről, ám kérdés, hogy a német törvényhozás a németországi parlamenti választások közeledtével ehhez hozzájárulását adja-e.
Az újabb portugál mentőcsomagot lehetne finanszírozni az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) még szabadon mozgósítható 211 milliárd eurós hitelkapacitásából, ám ebben az esetben nem sok maradna ebben az alapban más bajban lévő eurógazdaságok megsegítésére.
Ebben a helyzetben "nagyon reális" annak a kockázata, hogy Portugália adósság-átstrukturálásra és végül az euróövezet elhagyására kényszerül - áll a Capital Economics új elemzésében.
Az S&P Capital IQ szerdán ismertetett második negyedévi országkockázati listája kimutatja, hogy Magyarország szuverén CDS-középárfolyama - a nagy kelet-európai gazdaságok, főleg Oroszország és Ukrajna CDS-folyamataihoz képest ellenkező irányban mozogva - 18 százalékkal csökkent a júniussal zárult három hónapban.
Magyarország a cég új törlesztéskockázati listáján a 18. helyen szerepel, és a kimutatás szerint kevésbé kockázatos államadós, mint például az euróövezeti tag Szlovénia.
Magyarország először 2010 utolsó negyedévében szerepelt - akkori CDS-árazása alapján - a tíz legkockázatosabb szuverén adós külön listáján, amelyről a tavalyelőtti első negyedéves összesítésben lekerült, majd a tavalyelőtti harmadik negyedévi összesítésben visszakerült. A tavalyi első negyedéves adóskockázati listán is még ebben a csoportban volt, a tavalyi második negyedévi összeállításban azonban Magyarország már nem szerepelt a legkockázatosabb tíz szuverén adós között, a szerdán ismertetett idei második negyedévi listán pedig még távolabb került ettől a mezőnytől.
Az S&P Capital IQ szerdai kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a júniusi utolsó kereskedési napon 317,44 bázispont volt.
A magyar CDS-árazás azonban a második negyedév vége óta is tovább csökkent. Az S&P Capital IQ szakelemzőinek adatai szerint a magyar CDS-kontraktusok középárfolyama 288 bázispont környékén mozgott a szerdai londoni kereskedésben.
A második negyedéves lista szerint a világ legbiztonságosabb államadósa törlesztéskockázati szempontból változatlanul Norvégia, utána Svédország, Finnország, az Egyesült Államok és Svájc következik. Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Dánia, Németország, Ausztria, és az elit klub új tagjaiként Nagy-Britannia és Csehország.
