"Egy kis gyereknevelés, de nem csak arról szól. Ebben sajnos saját hibáiból tanul az ember, a nagyobbaknál azt gondoltam, hogy érdemes átlagos általánosba íratni őket, hogy legyen ismeretük a széles társadalomról, amiben vannak ugye jobb és rosszabb képességű gyerekek illetve családok, azt gondoltam, hogy nem lenne jó nekik egy válogatott gyerekekből álló közösség, mert elzárná őket az ún. valóságtól. Baromi nagy hülyeség, alapvető hiba volt! Jól tanultak eleinte, de a nem kompetitív környezetben hamar ellustultak, látva, hogy kis erőbedobással is a legjobbak között lehetnek, az oktatást meg úgyis lassította a 30% felzárkóztatnivaló gyerek, ráadásul nagyon gyorsan kiderült, hogy a közösségben "nem menő" jó tanulónak lenni, tehát az okosak kiközösítési nyomás alá kerültek a többség által (tisztára mint a szocializmusban, ahol a kiemelkedni akarót leütik). Nagyon gyorsan ki is vettem őket az átlagos általánosból, még épp időben. Nos, a kisebbik lányomnál már tanultam ebből a kudarcból, és megkerestem a lehető legjobb sulit Szentendrén, ahol valószínűleg válogatottan jó képességű gyerekek vannak és nem fenyeget az, hogy ellusutul, látva, hogy verseny híján kis erőfeszítéssel is a jók közt lehet a "szocializmusban". Ez az AGY tanoda, beszédesek a számok, 2012-es kompetencia felmérés eredményei a városban:

[táblázat]

Ez persze egy kis osztálylétszámú (max. 16) angol-magyar kéttannyelvű magánsuli, a forma a válogatott gyerekanyagon túl önmagában igen nagy versenyelőnyt jelent a tömegoktatással szemben. Főleg miután minden be lett államosítva, és az erőltetett központosítás az egyenlősítés felé mutat, ami garancia az általános minőségromlásra, a létező szocializmusból tudható. (Azt persze nem tudom, hogy bizonyítottan kudarchoz vezető módszerrel minek tönkretenni az oktatást, láncfűr pszichop alfejezete.)"

Érdekes, hogy egyre többen, de egyre hangosabban kezdik el leírni, amit már régóta mondogatok az "olcsó Imperial Monetary Forces" uzsorával kapcsolatban.

Már csak az a vicc az egészben, hogy két dolgot nem írnak le:

- mivel az uzsoramaffia végén mindig ők ülnek, ezért a kerbankoktól ők szedik el a pénzt, vagyis az uzsorára kifizetett két kamat mindegyike hozzájuk érkezik meg végső soron,

- és azt nem írja le, hogy valójában az Imperial Monetary Forces DEVIZÁJÁBÓL ELEVE kétszer annyit kell felvenni, mint amennyi a szükséglet, mert egyszer lehet csak elkölteni, EGYSZER PEDIG MEG KELL TEREMTENI A FEDEZETÉT AZ MNB-BEN devizatartalék címén.

Ebből pedig az következik, hogy a fentieken túlmenően ÉLBŐL kétszer annyit kell felvenni, mint amennyit a piacról kellene, vagyis valójában nem egyszerűen ugyanannyi az adósságszolgálat az Imperial Monetary Forces esetében, hanem ÉLBŐL kétszeres a RÖVIDTÁVÚ(!) szerződés miatt (három évet ajánlottak!), ugyanis ha ez NAGY részét teszi ki az adósságszolgálatnak, akkor egyszerűen nem tudod nem megcsinálni a devizatartalék emelését "fedezetnek".

Ahogy a cikk is írja, olyan ez, mint a devizahitelezés. Szépnek tűnik, minden szám rendben van, csak amikor jönnek a törlesztők, akkor döbbensz rá, hogy átqrtak. Nem kicsit, nagyon!

Eddig egyszerű liberálkommunista dogma volt, hogy az Imperial Monetary Forces uzsorája olcsóbb, mint a piaci hitel, ahogy az is a dogma is, hogy nélkülük a piacig sem jutunk el, nemhogy pénzhez onnan. És így dőlnek meg a dogmák.

"Olyan sokat mondták, hogy már elhittük, pedig a 2008-as IMF-hitel egyáltalán nem volt olcsó. Összességében a magyar alapkamatot fizettük ki érte, vagy még annál is többet.

Az IMF-hitel közel sem olyan „bomba biznisz", mint az elsőre látszik. A magyar államnak ugyanis a Valutaalaptól lehívott euró milliárdok a papíron szereplő 3-4 százalékos kamatnál jóval többe kerülnek."

-

http://pszo.postr.hu/mennyit-fizetunk-valojaban-az-imf-nek

Szóval Phiona vhogy úgy tudnám összefoglalni, hogy nem egy ingerszegény környezetben töltöd az időt. :) ez pedig jó egy 20 éves embernek , hasznára válik, hogy mindenféle impulzusok érik, szélesedik a látóköre, elvileg. .)

Mindenesetre jobb mint a gyárban a szalag mellett rakosgatná a nem tudom mit ezen idő alatt. Függetlenül attól mit tanul. Szerintem az országnak is jobb ha minél szélesebb kör ilyesmiben lehetőséget kap.

Sok szempontból hasznos a felsőoktatás . Először is felnőttként jársz oda ami egy igen jó szórakozás, nincs ez a félkatonai dolog mint egy középiskolában, nyugodtan ihatsz, nőzhetsz, cigarettázhatsz stb, miközben egy képzésben veszel részt, tehát úgy alapvetően szórakoztató a dolog. Egy jó időtöltés. Hasonló érdeklődésű , életkorú emberek között.

Aztán szembesülsz azzal, hogy mennyire véges a tudásod, mert egy középsuliban a tananyagot meg lehet tanulni, felső szinten ott annyira határtalan mennyiségű info zúdul rád, hogy fel kell dolgoznod azt , hogy úgy mész el vizsgázni, állsz oda egy szóbelire stb , hogy a tudásod kicsi, és mégis kell legyen egy tartásod, hogy nem esel össze jaj mi fog most itt történni, megőrzöd a hidegvéred, tisztában vagy azzal, hogy keveset tudsz, de mégis próbálod úgy eladni, hogy sokat, próbálod a lényeget kiszűrni stb. Ez szerintem hasznos később is. :)

Vagy pl találkozol azzal az érzéssel, hogy elbuksz vmiben, megbuksz egy vizsgán egy zárthelyin stb. Nekem pl ez teljesen ismeretlen érzés volt korábbi tanulmányaimban, vagy akár életemben, hogy megbukok.

Ezeket élményeket érzéseket feldolgozod és elvileg mire átküzdöd magad az egészen ebből az élménytömegből vmit profitálsz bármit is tanultál akár jogot, akár informatikát stb.

Aztán, hogy ez mellett még ragadt is rád vmi szakmai tudás jobb esetben, az már bónusz. :)

Úgyis az élet iskoláját kell kijárni alapvetően ezt semmilyen suli nem tudja helyettesíteni, de azért nem egy rossz dolog vsz .

Az oktatás színvonaláról: vegyes. Erősen személyfüggő, oktatók vezetők függvénye, de a rendszer is visszahat, a kiemelt iskolák mindenben a jobból válogathatnak. Azt a nézetet h a magyar felsőoktatás xar nem osztom, aki hallgatott már külföldön is ún jónevű egyetemeken megerősítheti :-) _AT_ listája mondjuk így: nem reprezentatív, elég a fejlécet elolvasni :-) Persze vannak viccfaktorú intézmények itthon, képzések pl ahova 240 ponttal államilag támogatottan be lehet kerülni. Meglovagolják a fejpénzt, miért ne tennék ha hagyják? De az se véletlen h az orvosainkra hajtanak – és nem azért mert olcsóbbak, kint ekvivalens fizetést kapnak ahogy az informatikusok mérnökök és bármi használhatót nívósan tudók is. Itthon is megadnák de kihasználják az alacsony, így is versenyképes bérszintet, hülyék lennének kihagyni. Az egyetem a jellegéből fakadóan 1 szellemi műhellyel kombinált képzés, ahol ha polgár lettél dönthetsz h mennyire merülsz benne, a könyvtárában kutatásaiban v csak arra hajtasz h abszolváld a vizsgát. Ami lehet könnyebb v nehezebb adott tárgyból adott oktatónál, de végig kell az úton a sok vizsgán menni, zv-zni kell. A munkaerőpiac is vegyes :-) van ahol nézik h x egyetem cum laude v rite is inkább mint y-tól a summa cum, van ahol csak h papír legyen és milyen hatást tettél az interjún. A munkában kell megállnod a helyed és itt jön a lényeg amit sztem nem láttok eléggé: h az egyetem nem arról szól amit beseggelsz (manapság? pikkpakk rákeresel bármire) hanem egyrészt a látásmódról: a rendszerszerű látásról ahogy felépül 1-1 tárgy, h a logikáját megértsd és tudd miben hol is kell keresned. Másrészt az útról amin átmész: h aludtam 4 nap alatt 12 órát, agyam kész gyomrom kész frigid/impo lettem, fáradtvok agyam nem fog van előttem még 2 nagy vizsga 5 nap, hogy osztom be hogy összpontosítok? nem mert lógtam nem mert nem tanultam hanem ilyen a rendszer így vannak időpontok – szal válságmenedzselésre tanít, önmagam leküzdésére tanít, az alapvető életfunkciók visszaszorítására tanít a cél érdekében. Erőpróba és önkísérlet: bírom-e? bírom persze megcsinálom mert fiatal vagyok és kiépítem ezzel a módszertant magamban amihez majd ha kell az életben vissza tudok nyúlni – óriási készségfejlesztés és sztem Banyaiz példái is erről szólnak h évfolyamtársai az élet hány területén állták meg a helyüket, valszeg mert ezt megtanulták, a sok lexikális kacat kihullik, ez nem :-) És: az egyetem eleve elméletet tanít, a gyakorlatot élesben tanulod meg. Minél inkább életképssé váltál, annál inkább válsz befogadóvá erre, ha „csak” 2 nyelves bölcsész vagy is, az intelligenciád megvan h könnyen felfogd mi is a rendszerelv mit hogyan is iktass. Van persze abban is báj amikor holtra frusztrált semmit el nem ért kutyapics@zók szólnak le másokat, persze tegyék ki, csak elhinni nem szabad h a fantazmagóriáik az igazság, az élet releváns része jelenleg nem a virtuálisan elképzeltben fut……

Az oktatás színvonaláról: vegyes. Erősen személyfüggő, oktatók vezetők függvénye, de a rendszer is visszahat, a kiemelt iskolák mindenben a jobból válogathatnak. Azt a nézetet h a magyar felsőoktatás xar nem osztom, aki hallgatott már külföldön is ún jónevű egyetemeken megerősítheti :-) _AT_ listája mondjuk így: nem reprezentatív, elég a fejlécet elolvasni :-) Persze vannak viccfaktorú intézmények itthon, képzések pl ahova 240 ponttal államilag támogatottan be lehet kerülni. Meglovagolják a fejpénzt, miért ne tennék ha hagyják? De az se véletlen h az orvosainkra hajtanak – és nem azért mert olcsóbbak, kint ekvivalens fizetést kapnak ahogy az informatikusok mérnökök és bármi használhatót nívósan tudók is. Itthon is megadnák de kihasználják az alacsony, így is versenyképes bérszintet, hülyék lennének kihagyni. Az egyetem a jellegéből fakadóan 1 szellemi műhellyel kombinált képzés, ahol ha polgár lettél dönthetsz h mennyire merülsz benne, a könyvtárában kutatásaiban v csak arra hajtasz h abszolváld a vizsgát. Ami lehet könnyebb v nehezebb adott tárgyból adott oktatónál, de végig kell az úton a sok vizsgán menni, zv-zni kell. A munkaerőpiac is vegyes :-) van ahol nézik h x egyetem cum laude v rite is inkább mint y-tól a summa cum, van ahol csak h papír legyen és milyen hatást tettél az interjún. A munkában kell megállnod a helyed és itt jön a lényeg amit sztem nem láttok eléggé: h az egyetem nem arról szól amit beseggelsz (manapság? pikkpakk rákeresel bármire) hanem egyrészt a látásmódról: a rendszerszerű látásról ahogy felépül 1-1 tárgy, h a logikáját megértsd és tudd miben hol is kell keresned. Másrészt az útról amin átmész: h aludtam 4 nap alatt 12 órát, agyam kész gyomrom kész frigid/impo lettem, fáradtvok agyam nem fog van előttem még 2 nagy vizsga 5 nap, hogy osztom be hogy összpontosítok? nem mert lógtam nem mert nem tanultam hanem ilyen a rendszer így vannak időpontok – szal válságmenedzselésre tanít, önmagam leküzdésére tanít, az alapvető életfunkciók visszaszorítására tanít a cél érdekében. Erőpróba és önkísérlet: bírom-e? bírom persze megcsinálom mert fiatal vagyok és kiépítem ezzel a módszertant magamban amihez majd ha kell az életben vissza tudok nyúlni – óriási készségfejlesztés és sztem Banyaiz példái is erről szólnak h évfolyamtársai az élet hány területén állták meg a helyüket, valszeg mert ezt megtanulták. A sok lexikális kacat kihullik, ez nem :-) És: az egyetem eleve elméletet tanít, a gyakorlatot élesben tanulod meg. Minél inkább életképssé váltál, annál inkább válsz befogadóvá erre, ha „csak” 2 nyelves bölcsész vagy is, az intelligenciád megvan h könnyen felfogd mi is a rendszerelv mit hogyan is iktass. Van persze abban is báj amikor holtra frusztrált semmit el nem ért kutyapics@zók szólnak le másokat, persze tegyék, csak elhinni nem szabad h a fantazmagóriáik az igazság, az élet releváns része jelenleg nem a virtuálisan elképzeltben fut……

Az elitképzésről. Ritkán lehet óvodás v kisiskolás korban kiszűrni a tehetségeket, gondoljunk pl a rossztanuló zsenikre v csak vegyük figyelembe h a gyerekek fejlődési útja üteme eltérő. Ebben az életkorban elfogadó és a gyerek személyiségére figyelő oktatás és nevelés kell: segíteni továbbvinni abban amit épp mutat, kompenzálni és felhozni abban amiben esetleg lemarad. 10 éves kor körül az irányok már általában jól láthatók, a képességek is, ez a 6-8 osztályos gimikben rátehet 1 útra, jobb iskola, reál-humán szakirány kiválasztása stb, ami aztán elvezet az egyetemválasztásig és a minél jobb egyetemre való bekerülésig. DE! itt mindig felmerül az a kérdés h megéri-e a versenyistálló? merth ezek a gyerekek aztán „agyon lesznek hajtva”, kimarad az életükből a magukon feladataikon kívüli létszféra java, kamaszkori szocializáció társas kapcsolatok élmények, kimaradnak azok az interperszonális erőpróbák amik magabiztosságot adhatnak elhelyeznek a mátrixban - amin a gyengébb sulikba járók átmennek, és az „elitesek” vagy bepótolják gyorsan v nem. A kiművelt robot lehet hasznos a társadalomnak és kereshet jól de gyakori h mégsem érzi teljesnek az életét magánéleti kudarcok miatt. Ahogy az is gyakori h aki 1 gyengébb gimiből kerül egyetemre már ott is, és aztán a nagybetűsben is jobb eredményeket ér el a kiépült adaptívabb készségei miatt.

Sok érdekeset vetettetek fel :-) ritkán írok viszont kapom h töményen egyben hosszan, most felszabdalom a könnyebb kezelhetőség és elkülöníthetőség céljából :-)

Először is: ez ugye a Vakmajom topik, engem (a kihaló keresztény értékrendben :-)) a mások tiszteletére neveltek. Ahol nem azért adjuk meg a tiszteletet vkinek mert hatalma van (ahogy itt sincs Vakmajomnak merth nem ő a topikgazda, és bár nemtom ki az de az látszik h nem vadbarom önittas moderálgató), hanem eleve megadjuk az embernek, és különösen megadjuk ha vmit felmutatott. Vakmajom etalon azoknak akik vhogy a tőzsde közelébe sodródtak, a szakértelme és az emberi hozzáállása egyaránt, nem kelti a tévedhetetlenség látszatát úgy sem h bizonyított. Viszont tud és szeret jókat enni és még meg is becsülni, hangot is adni ennek :-) Mint nő (igen Ursi: nő :-)) sőt aktív konyhai alkotó pontosan ismerem ezt a paritást :-) az etetés abszolút értelemben szeretés. Beszerezni hajnalban kelni aprítani ízesíteni készíteni h tetsszen – mindmind az örömszerzésről szól, és záródik a kör megvan a visszacsatolás ha ízlett, látod is mondják is, v van aki hümmög morog de a legtutibb visszaigazolás h állandóan jönni akarnak vendégségbe :-) A herkentyűs halassal máris közös a nevező Vakmajommal, de ez csak kitérő - és tőle is csak a sokrétű életigenlő és az életet élvező lényének 1 szelete. Merh ő azért szakmailag eléggé ottvan nem mától, h nem csak gép az nem mínusz pont sőt :-) A nickjébe belekötni pláne ennyi év után elég szánalmas volna, nemh a metafora de a hiperfora és alázat definiálása nélkül is, hadd ne magyarázzam el :-) Mindenesetre _AT_ nagy pirospont h retiráltál a seggfejezésben, már kezdtem azt hinni h teknősféle vagy, jó nagy trutty alatta de minden lepereg néha max vmi ami kell belőle kinyúlik – és köszi h visszaadtad legalább abban a hitemet h vmi emberi életfunkciók a magadfajtáknál is működnek még :-)

Közmunka ahol igazán működött az a II. Vh előtti Németország. Őket teljesen kirántotta a 20-as évek 30-as évek eleji válságból, nagy munkanélküliségből. Milliók dolgoztak az útépítéseken, hadiipar stb.

Ami nálunk van most ezen a címen ezzel annyi bajom van, hogy nem tud annyit fizetni rá az állam , hogy abból egy ember normálisan megéljen. Így felemás érzésekkel figyelem. Pedig mi is állandóan háborúban vagyunk a retorika szerint még saját magunkkal is. Józan ésszel is harcban állunk, már lejátszottuk a II. Vh-t itt két év alatt. :)

Jó a semminél biztos jobb ez a közmunka téma tehát ilyen szempontból támogatható.

Versenyképes gazdasági környezet megteremtését inkább hagyjuk. :)

Van már fordítógép, tele van az írásbeli fordítókkal a net a bingtől a googlin át sokáig. A youtube-on pedig már beszéd alapján feliratozás is van, ami egy-két ordító hibától eltekintve meglepően jól fordít.

Már ma.

A nyelvtudás viszont nem erről szól, az erdeti felvetés alapvetően a tolmácsolásra való tömeges igény megszűnését vetíti előre, természetesen a minőségi (pláne szinkron) tolmácsolás felértékelődésével együtt.

Hmmm... a fordítógép már az Éretlenekben is komoly szerepet kapott és pontosan azokkal a szavakkal, amiket te most előhoztál :)

Pont az a lényeg, hogy abban a világban aztán főleg megbecsült lesz az, aki személyesen is tud valakivel beszélni. Fogalmazzunk az egyszerűség kedvéért úgy, hogy a magyar nyelv nem világnyelv. Ahhoz, hogy BÁRKI itt felsőfokú végzettségről értekezzen nyelvtudás nélkül, az olyan szintű mellétrafálás, hogy félelmetes - hiszen ha van valami, ami biztosan tudható, az az, hogy legalább egy évtizedig erre szükség lesz és bármely multinál történő elhelyezkedéshez alapvető elvárás a nyelvtudás.

Ha nagyon akarod, arról lehetne értekezni, hogy szükség van-e annyi (egyáltalán) idegen nyelvet oktató pedagógus képzésére az már érdekesebb lenne, de inkább azon kellene elgondolkodni, hogy nem kellene-e inkább a japántól a francián át a spanyolig "erőltetni" az iskolai oktatást, hiszen az angolt úgyis megtanulja mindenki, aki bármit is el akar érni az életben, a többivel meg nemzetközi méretekben is versenyképesek lehetnénk. Ha tehát van valami, amit én most előírnék az az, hogy az ulibuli felsőoktatás (nem orvos, mérnök, komoly elvárású szakirány) TETSZŐLEGES szakán MINIMUM KÉT idegen nyelv felsőfokú ismerete a diploma feltétele, és amely két nyelv nem lehet a német és az angol.

Sőt talán emlékszel, én éppen azt írtam, hogy a középiskolában a németet tenném kötelezővé, hogy legalább a labancoknál el tudjon boldogulni valaki.

Ha úgy tetszik, akár azt is mondhatnám, hogy az egyetemeken valóban nem kellene nyelvi elvárásokat megfogalmazni, illetve nyelvet oktatni, mert valóban jogos az az elvárás, hogy ne a diplomának hanem a bejutásnak legyen a feltétele az egy, vagy két idegennyelv legalább középfokú ismerete.

Ja, s ha bármelyikünk feltalálná ezt a fordító gépet, onnan nem lenne többé gondja. :-)

Arra, hogy elfolyik a pénz, arra nem az a megoldás, hogy újabb léket verünk a csónakba.

Elképzelhető, hogy így lesz, de mi van ha lemerül az elem, vagy nincs áram éppen. :)

Lehet ez lesz a jövő amit mondasz.

Szerintem pedig ami pénz elfolyik, "elpárolog" ebben az országban közpénzből, abból nyugodtan ki lehetne képezni 500 k "bálnabiológust" , több haszna és értelme lenne. :)

"Szerintem az lenne fontos, hogy olyan felsőoktatás legyen ahol aki onnan kikerül beszél 2 nyelven az anyanyelvén kívül"

.

na még utoljára beledobok egy bazi nagy követ a vizbe hadd vessen ujabb hullámokat :) Sztem a nyelv nem olyan fontos, egyébként a trendekben látszik is a japok és kínaiak nyelvtudása folyamatosan romlik és a németek se annyira angol b@zik.A nyelv mégpedig azért nem olyan fontos mert ezt a technika fejlődés meghaladja, 3-4 éven belül olyan fordító rendszerek lesznek ami a te hangodon hanszineden perfektül tolmácsolja amit mondasz az idegen szinte bármelyik nyelven. Ilyen igen biztató rendszerek már ma vannak. A z irott szöveg fordítása meg aztán triviális lesz. Ezzel nem azt mondom h nem kell mert kultúra meg egyebek meg minden hanem sztem ez szépen csúszhat hátrafelé a rangsorban. Tudom h ez eretnek meg mellbevágó így elsőre, de majdnem biztos vagyok benne h ez lesz a jövő...

"Vsz legyen magas színvonalon minden téren képzés , és majd a polgártársak eldöntik, hogy nekik melyik tetszik, ha az eredményeik megfelelőek."

Ez ellen semmi kifogásom egy önköltséges rendszerben. Egy államilag finanszírozott oktatásban ugyanakkor ezt maximálisan ellenzem, nem hiszem, hogy szükség lenne mondjuk bálnabiológusra (nem keverendő a korábbi blődséggel a balneológiára hivatkozással) pusztán azért, mert magas színvonalon lennénk képesek képezni őket.

Azt pedig egyébként is viccesnek tartom, hogy a felsőoktatás esetében 10 évekről értekezzünk, hiszen 3-5 évről kell értekezni jellemzően, és a 3-5 évre nagyon is jól lehet tervezni a szükségleteket. De ami még fontosabb, pontosan lehet tudni hogy mire nem lesz szükség ilyen időtávon. Mert aki ilyen időtávon nem tud elhelyezkedni, abból lesz a diplomás munkanélküli, és erre az nem érv, hogy 20 év múlva ki tudja mire lesz majd szükség.

Szerintem ez most nem off.

Amit nem látsz az az, hogy az igaz, hogy középiskolákban (még) jók vagyunk, de a felsőoktatásban már nagyon nem. Az pedig, hogy pár elit(!)gimnázium állandóan nyeri ezeket a versenyeket, az éppen azt mutatja, hogy már nálunk is igaz az, hogy az a nem mindegy, hogy melyik gimnáziumba jársz. De a gimit a főiskolával keverni óriási hiba, hiszen az amerikai highschool~=magyarországi középiskola. És az ott már valóban high school, azaz felsőoktatásnak számít! Az egyetem az egyfajta külön privilégium, ahová kevesen mennek. Tehát fontos, hogy a megfelelő intézményt hasonlítsuk a megfelelő intézményhez.

Szerintem az lenne fontos, hogy olyan felsőoktatás legyen ahol aki onnan kikerül beszél 2 nyelven az anyanyelvén kívül, rendelkezik bizonyos szellemi adottságokkal, mert különben nem tud megfelelni ott a követelményeknek és kibukik , vagy be sem kerül. Ezen kívül egy bizonyos szorgalomra legyen szükség elvégezze. Neveljen gondolkodásra stb stb. Kb ezeket tartom fontosnak.

Aztán majd ha elvégzi eldönti, hogy mit akar a képességeivel kezdeni az életben. Sokszínű világ, van bölcsész, közgazdász, jogász, informatikus , gépész stb stb.

Most szétnézek a volt évfolyamtársaim között, ott van a polgármestertől a használt autó nepperig, vagy az étterem tulajdonosig bezárólag minden amit aztán baromira nem tanultak azon a szakon, de ártani nem hiszem ártott nekik ott voltak.