Nem oktatok, én csinálom! Mert hogy is tartja a mondás... :D
Nem oktatok, én csinálom! Mert hogy is tartja a mondás... :D
"a teljes államnélküli vadkapitalizmussal fejlődtek hatalmasat, például Hong Kong."
Izé, pont Hong Kong, mint ex brit koronagyarmat, jelenleg a """kommunista""" Kína része lenne az állam nélküliség és a vadkapitalizmus példája? Érdekes gondolat.
egyetemi tanár munkaidejébe belefér :)
csak mert állandóan zabálni jár különféle meleg éghajlatú helyekre, az én munkahelyem nem tolerálná sokáig :D
persze, hogy dolgoznak
Vakmajomék dolgoznak még, vagy már visszavonultak és hirdetik az igét?
Van hogy az állam jól működik és van hogy rosszul. Kultúrától függő. Például a norvégoknál félállami-félmagán gazdaság van és szuperül szuperál. Az ázsiaiak jellemzően állami céltámogatásokkal és állami tervezéssel nőttek naggyá, plédául Korea és Japán, viszont mások meg a teljes államnélküli vadkapitalizmussal fejlődtek hatalmasat, például Hong Kong. Nincs általános recept. Lehet az államot is jól működtetni, az állam is lehet jó. Sajnos nálunk az a tapasztalat hogy amihez az állam nyúl abban kevés a köszönet. Lehet hogy a félázsiai lelkületünkből adódik ez?
"Azok után, amit összehadováltok, legalább olvassátok el a cikket. :) "
.
amit beidéztél ide szöveget azt olvastam és az egy nagy f@szság amit le is vezettem, nem lopom én az időt h hülyeségeket olvasgassak. Máskor idézzél be korrekt vagy okos gondolatokat vagy olyat ami reprezentálja a cikket, ez gyenge volt, de persze általánosan elterjedt hülyeség
Azok után, amit összehadováltok, legalább olvassátok el a cikket. :)
Érdekes h okos emberek is akkora hülyeségeket mondanak h kiakad az agyban tőle a rugó.
A CERN vajon mi ? vagy az ürkutató magáncégek vajon mi? Megnézném én h hátul a garázsból Bojár úrhajót röptet a világürbe, de még azt is ha ehhez tőkepénzt tud gründolni.
Sajnos az ilyen **** gondolatok egy kisország innovációjára végzetesek lehetnek.
Inkább az odaitélés módján kéne változtatni h az legyen hatékony. De a világban is az a helyzet h 10 igéretes vállalkozásból 1 lesz sikeres, de az visszahozza a pénzt. Ha állami támogatásokkal indul valami akkor se lesz jobb az arány és a 9/10 pocsékba megy erre mondják sokan h akkor a 9/10-t kidobták az ablakon, ne de pont ez az ami történik a magán szférában is, semmivel se jobb az se, a lényeg h az 1/10 hozza vissza a pénzt és 0 szaldóval is haszon van mert a múszaki színvonal általános szintje növekedett.
A nulla közeli gazdaságról eljutni a világgazdasági vezető csúcstechnológiát termelő infotech szektorig állami szerepvállalással - ha ez nem innováció, akkor semmi.
Korea gazdasági fejlődése és innovációja szépen cáfolja Bojár Gábor állítását, hogy állami támogatások nem segítik az innovációt.....
Csak ezt is, minden mást, lehet jól vagy rosszul csinálni... lsd. EU-s milliárdok támogatási célrendszere...
Ugye vágod, hogy a cikk az innovációról szólt, a példád viszont egyáltalán nem.
Azt, hogy az állam szerepvállalása egy ország iparának kiépítésében elengedhetetlen, még akkor is, ha az adott ország nulláról indul, főleg pedig akkor - ergo Bojár Gábornak részben van igaza az állami támogatások kérdésében...
"Dél-Korea iparosítása a munkaigényes könnyűipari ágazatok exportorientált fejlesztésével kezdődött, amit a nehézipari bázis megteremtése követett. Ez kezdetben a hazai igények kielégítését szolgálta; a textil-, a konfekció-, a bőr- és cipőipar, a sportszer- és játékgyártás gépeinek előállítására, az ezekhez szükséges alapanyagok termelésére koncentrált. A belső piac hamarosan szűkösnek bizonyult, s beindult a kivitel a könnyűipar fejlesztésének ugyancsak prioritást adó környező országokba. Hasonlóképpen alakult a vegyipar és a vegyipari gépgyártás kifejlesztése is.
Mindez a sajátos koreai vállalatok – a cheabolok – keretében valósult meg. Valamennyi, ma már világcégnek számító koreai nagyvállalat kis, könnyűipari műhelyként indult az ötvenes–hatvanas években, amely külön üzemegységeket hozott létre a neki szükséges gépek, szerszámok, alapanyagok előállítására, majd nyereségét fejlesztésre fordítva – nem csekély állami támogatás mellett (!)– kiépítette a maga vegyipari vertikumát, s ezt követően szórakoztató elektronikai termékek, háztartási gépek, majd gépjárművek és hajók, később IT-termékek, biotechnológiai készítmények gyártásába fogott. Dél-Koreában a termeléshez szükséges inputok és gépek hazai előállítására is nagy súlyt helyeztek, ám a termelés legfőbb célja mindig is az export volt.
Ugyancsak dél-koreai sajátosság, hogy saját márkák létrehozására törekedtek. Termékeik tartósan jó minősége és versenyképes ára megtette a hatását. Ma már a japán, az amerikai és a nyugat-európai márkákéhoz hasonló elismertséget élveznek a fogyasztók körében a Daewoo, a Samsung, az LG, a KIA, a Hyundai és a többi cheabol gépkocsijai, háztartási gépei, szórakoztató elektronikai termékei, számítástechnikai eszközei.
Dél-Korea meglehetősen fontos célpont az EU számára. A kétoldalú áruforgalom értéke a koreai statisztika szerint közel 80 milliárd USD volt 2006-ban.
Az EU Dél-Korea 2. legnagyobb kereskedelmi partnere. Az eltérő export- és importdinamika azt jelzi, hogy az uniós vállalatok piacra jutását egyes területeken még mindig jelentős vám vagy adminisztratív jellegű akadályok nehezítik, pl. a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkeknél, a gyógyszeriparban, a kozmetikai szektorban, valamint az autógyártásban. A szabályozási akadályok egyes szolgáltatási szektorokban is nehezítik a piacra jutást, többek közt a pénzügyi és jogi szolgáltatások területén."
Érdekes, hogy a turizmus milyen válságálló szegmens, az egész EU-ban nő, Ciprust kivéve, ahol összeomlott.
Még a súlyosabb recesszióval kűzdő államokban, mint pl. Mo. is növekedés van, viszont az látszik, hogy van is hová nőni, hiszen ha a hasonló méretű környékbeli államokat összevetjük, akkor Mo. nagyon el van maradva.
Mo. 1,3 millió vendégéjszaka
Csehország 2,2 millió
Ausztria 8,3 millió (!)
Az általános növekedés okai lehetnek egyrészt a válság miatt megnőtt mobilitás, illetve az erős verseny miatt sokkal olcsóbbá vált repülés is.
---
Bojár Gábor, akit, gondolom, nem kell bemutatni, írt egy jó cikket az innovációról és arról, hogy miért teljesen fölösleges, sőt kifejezetten káros közpénzt adni a vállalkozásoknak, abszolút igaza van, nagyon jó mondatok. Az innováció és az állam két olyan fogalom, amelyek kizárják egymást.
"A valóban jó projektekre bőven van pénz a tőkepiacon, több a befektetésre vágyó pénz, mint jó csapat piacképes projektekkel. Egy idő után a kuratórium akkori vezetője így fordult hozzám: "Gábor, én értem a logikádat, még akár el is tudnám fogadni, de az ateizmust nem a templomban szokták hirdetni." A célzást megértettem, le is mondtam a kuratóriumi tagságomról.
Azóta közpénzeket vállalkozásoknak osztogató testületekben nem vállaltam tagságot. Ma is úgy gondolom, hogy ezek a pénzek ártanak a vállalkozásoknak. A kár sokkal nagyobb, mint a feleslegesen odaítélt adófizetői pénz. Ez a pénz ugyanis arra tanítja a jobb sorsra érdemes vállalkozásokat, hogyan kell jól pályázni, és nem arra, hogy a piacon hogyan kell boldogulni. Saját szakterületemen, a szoftverfejlesztésben öt olyan magyarországi céget ismerek, amelyek a világpiacon vezető pozíciót tudtak elérni saját területükön és impozánsan növekednek tovább. Közös jellemzőjük, hogy soha egy filler adófizetői pénzre nem pályáztak. Vagy megéltek vevőikből és egyáltalán nem volt szükségük külső tőkére, vagy ha mégis, azt gond nélkül megkapták a tőkepiacon. Nem féltek a versenytől, sőt keresték a versenypályát, ahol győzni tudnak."
