Re: Mai majom

Azt, hogy az állam szerepvállalása egy ország iparának kiépítésében elengedhetetlen, még akkor is, ha az adott ország nulláról indul, főleg pedig akkor - ergo Bojár Gábornak részben van igaza az állami támogatások kérdésében...

"Dél-Korea iparosítása a munkaigényes könnyűipari ágazatok exportorientált fejlesztésével kezdődött, amit a nehézipari bázis megteremtése követett. Ez kezdetben a hazai igények kielégítését szolgálta; a textil-, a konfekció-, a bőr- és cipőipar, a sportszer- és játékgyártás gépeinek előállítására, az ezekhez szükséges alapanyagok termelésére koncentrált. A belső piac hamarosan szűkösnek bizonyult, s beindult a kivitel a könnyűipar fejlesztésének ugyancsak prioritást adó környező országokba. Hasonlóképpen alakult a vegyipar és a vegyipari gépgyártás kifejlesztése is.

Mindez a sajátos koreai vállalatok – a cheabolok – keretében valósult meg. Valamennyi, ma már világcégnek számító koreai nagyvállalat kis, könnyűipari műhelyként indult az ötvenes–hatvanas években, amely külön üzemegységeket hozott létre a neki szükséges gépek, szerszámok, alapanyagok előállítására, majd nyereségét fejlesztésre fordítva – nem csekély állami támogatás mellett (!)– kiépítette a maga vegyipari vertikumát, s ezt követően szórakoztató elektronikai termékek, háztartási gépek, majd gépjárművek és hajók, később IT-termékek, biotechnológiai készítmények gyártásába fogott. Dél-Koreában a termeléshez szükséges inputok és gépek hazai előállítására is nagy súlyt helyeztek, ám a termelés legfőbb célja mindig is az export volt.

Ugyancsak dél-koreai sajátosság, hogy saját márkák létrehozására törekedtek. Termékeik tartósan jó minősége és versenyképes ára megtette a hatását. Ma már a japán, az amerikai és a nyugat-európai márkákéhoz hasonló elismertséget élveznek a fogyasztók körében a Daewoo, a Samsung, az LG, a KIA, a Hyundai és a többi cheabol gépkocsijai, háztartási gépei, szórakoztató elektronikai termékei, számítástechnikai eszközei.

Dél-Korea meglehetősen fontos célpont az EU számára. A kétoldalú áruforgalom értéke a koreai statisztika szerint közel 80 milliárd USD volt 2006-ban.

Az EU Dél-Korea 2. legnagyobb kereskedelmi partnere. Az eltérő export- és importdinamika azt jelzi, hogy az uniós vállalatok piacra jutását egyes területeken még mindig jelentős vám vagy adminisztratív jellegű akadályok nehezítik, pl. a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkeknél, a gyógyszeriparban, a kozmetikai szektorban, valamint az autógyártásban. A szabályozási akadályok egyes szolgáltatási szektorokban is nehezítik a piacra jutást, többek közt a pénzügyi és jogi szolgáltatások területén."