2010-ben úgy vette át az államháztartást a kormány, hogy beavatkozás nélkül egy 7% körüli hiány körvonalazódott év végéig. Ezt a ktgvetést a Bajnai kormány rakta össze imf segédlettel. Az ország problémái akkor: magas gdp arányos államadósság 85%on, ennek 60%-a devizában áll fenn, a teljes adósság külföld felé áll fenn, azaz nincsenek belföldi megtakarítások. Ehhez adódott, hogy a privát szféra további gdp 60%.-os eladósodottsággal rendelkezett szintén külföld felé szintén devizában. Bár nem volt euronk, meg svájci frankunk, a görögökkel itt az párhuzam, hogy mi sem értékelhettük le a forintot korlátok nélkül a deviza adósságok miatt. Infláció és forintleértékelés bevetése ami Bokros idejèn inflálta a forintban fennálló adósságot nem jöhetett szóba, mint adósságot csökkentő tényező.
Kipaterolás negatívumai között említed: különadók, mnyp lenyúlása. Ha nincsenek különadók, akkor kellett volna helyette legyen valami más, mintegy 500 milliárd forint értékben. Ha nincs mnyp akkor 95-100%on állna az államadósság, abban az esetben, ha a gdp más imf által javasolt intézkedések miatt nem esik még vissza jobban lsd. Görög vagy lettországi példa, ahol egyik esetben 25 másik esetben 20%-kal csökkent a gdp.
Ha jól emlékszem mnyp és különadók miatt szakadt meg a kapcsolat az imffel.
Tehát mnyp nélkül nem csökken az államadósság, nem csökken az ország sérülékenysége. Ha marad az imf, nincs végtörlesztés, nincs forintosítás sem, azaz marad az ország sérülékenysége. Mivel a sérülékenység magas, maradnak a magas kamatok, és a jelenleginél jóval gyengébb árfolyam. Ha marad imf nincs szja csökkentés, ami miatt a devizahitelesek nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. 1,7 millió család megy a levesbe és a devizahiteles probléma még a mai napig fennáll.
