Hozzászólás

BÍRÓSÁG webhelyen lett közzétéve ( http://

www.birosag.hu )

Címlap > Fővárosi Ítélőtábla - ítélet „devizahitel ügyben”

________________________________________

Fővárosi Ítélőtábla - ítélet „devizahitel ügyben”

2013.dec. 10.- 11:57,OBH-Sajto2

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés afelperes által támadott feltételek tisztességtelensége folytán a maga egészében semmis.

A per tárgyát abank által kikötött egyoldalú szerződés-módosítási jogról szóló, valamint aforintban folyósított kölcsönt abank saját deviza vételi árfolyamán devizára (CHF) és az egyes havi törlesztő részleteket ugyancsak abank saját, de ez esetben eladási árfolyamán forintra átszámítani rendelő szerződési feltételek képezték.

A jogerős ítélet jogilag releváns indokai röviden akövetkezők:

1./A fogyasztói kölcsönszerződés semmisségének megállapítását feltételeinek tisztességtelensége miatt aPtk.239/a.§a-a alapján az afogyasztó is kérheti, aki apert megelőzően atartozását elismerte (Ptk.242.§), de részben sem teljesítette. A tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása olyan felróható magatartás, amelyre az afél is hivatkozhat, aki maga sem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható (Ptk.4.§(4) bekezdés).

2./Ha afogyasztó aperben aszerződési feltételek tisztességtelenségét (Ptk.209.§) és e feltételeknek aHpt. (1996.évi CXII.törvény) 213.§(1) bekezdése különböző alpontjaiban foglalt előírásoknak meg nem felelő, hiányos voltát egyaránt sérelmezi, abíróságnak elsőként afeltételek tisztességtelenségét kell vizsgálnia. A Ptk.209.§-aui. a szerződési feltételekkel szemben tartalmi követelményeket támaszt,aHpt. 213.§(1) bekezdése ezzel szemben aszerződési szabályozás tárgyát és módját írja elő. A Hpt. 213.§(1) bekezdése szerinti semmisség csak az egyébként tisztességesnek minősülő szerződési feltételek hiányának jogkövetkezménye lehet. Ha abíróság aztállapítja meg, hogy a szerződési feltétel afelek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétesen egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg, az ilyen feltétel akkor is tisztességtelen, ha egyébként aHpt.213.§ (1) bekezdése különböző alpontjaiban foglaltakat kielégíti. A tisztességtelen szerződési feltétel semmis, az afogyasztót nem kötelezi, aszerződésből egyszerűen kimarad (Ptk.209/A. § (2) bekezdés). Ha pedig ennek következtében a kölcsönszerződés teljesíthetetlen, az egész szerződés semmisségét aPtk.239.§(2) bekezdése alapozza meg. A szerződési feltétel „elhagyásához” további jogkövetkezményként aHpt. 213.§(1) bekezdésében írt, szintén az egész szerződés semmisségét eredményező hatás akkor sem járul, ha akölcsönszerződés ezt követően már esetleg aHpt. 213.§(1) bekezdése különböző alpontjainak nem felelne meg. A kamatra, díjakra, költségekre, ezek egyoldalú módosítására, a biztosítékokra, vagy biztosításra vonatkozó valamely feltétel kimaradása afogyasztóra az adott kötelezettségtől való szabadulás folytán kedvezőbb és aHpt. szerinti semmisségre csak afogyasztó érdekében lehet hivatkozni (Hpt.213.§ (3) bekezdés).

3./ A hitelező bankot a13/1993EGK Irányelv, az Európai Unió Bíróságának gyakorlata és a fogyasztóvédelmi célnak megfelelően értelmezendő hazai jog alapján sem illeti meg egyoldalú hatalmasság, hogy a kölcsönszerződést módosítsa. Az egyoldalú hatalmasság gyakorlása ui. afelek közötti jogviszonyt amellérendeltség és egyenjogúság érvényesülésével jellemzett polgári jog határain túlra helyezhetné úgy, hogy annak következtében afelek közt polgári jogi jogviszony már nem maradna fenn. A hitelező bank akamatot, díjakat és a költségeket akkor változtathatja meg egyoldalúan, ha ennek konszenzusos alapokon nyugvó lényeges és afogyasztó számára az átláthatóság érdekében szükséges részletes feltételeit már az eredeti kölcsönszerződés rögzíti. Tisztességtelen az aszerződési feltétel, amely ahitelező bank egyoldalú hatalmasságként gyakorolható szerződés-módosítási jogát rögzíti, mert afelek jogviszonyában aPtk.240.§-ában szabályozott egyező akaratot igénylő módosításhoz képest afogyasztó hátrányára egyensúlytalanságot eredményez és a tisztesség, jóhiszeműség követelményeit is sérti azáltal, hogy afogyasztótól az ilyen szerződési feltétel elfogadása valóságos szerződéskötési tárgyalások esetén ésszerűen nem lett volna elvárható ( az Európai Unió Bíróságának C-415/11.számú ítélete, „Aziz”ügy).

4./ A deviza-alapú kölcsönszerződés a Ptk.207.§(1) és (2) bekezdésében foglalt értelmezési szabályok alkalmazása mellett forintban nyújtott és ugyanígy visszafizetendő kölcsön. A kölcsön deviza összegének folyósításkori és az egyes törlesztő részletek forint összegének törlesztéskori, ahitelező bank saját vételi, illetve eladási árfolyamán történő meghatározása matematikai művelet, amely mögött tényleges deviza vétel és eladás nincs. A Ptk.198.§(1) bekezdéséből következően ellenszolgáltatás csak szolgáltatásért jár és apolgári jog lényegét adó elvekkel (egyenjogúság, mellérendeltség) nem egyeztethető össze az sem, hogy aszerződéskötést követően, már ateljesítés során az egyik fél amásik fél szolgáltatását, annak mértékét, összegét a saját belátása és érdekei szerint alakíthassa.

5./ Minthogy afelperes aperben kizárólag a semmisség megállapítását kérte és aperbeli kölcsönszerződés az egyes havi törlesztő részletek kiszámításának módjára vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége folytán teljesíthetetlen, aFővárosi Ítélőtábla aPtk.239§(2) bekezdésének alkalmazásával az egész kölcsönszerződés érvénytelenségé

t állapította meg.

2013.december 10.

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya