Hozzászólás
kosamiA KÚRIA KÖZLEMÉNYE
A közlemény aztjelenti, hogy közlemény és nem jogszabály! Jogszabályt kizárólag a kormány hozhat aKúria nem!
Tehát ez nincsen érvényben még. És ha érvényben is lesz akkor sem biztos, hogy ebben aformában lesz. És aválasztások előtt ez nem várható!!!
Magyarul adevizahitelesek nem vesztettek!!!
Dátum:
2013.december 16.
A Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács – aKúria elnökének elnökletével – meghozta jogegységi határozatát adeviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatban felmerült egyes elvi kérdések tárgyában.
Ismeretes, hogy november elején aKúria Polgári Kollégiumának vezetője tájékoztatást kért atörvényszékektől és az ítélőtábláktól a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perek számáról és az e perekben felmerült jogalkalmazási problémákról. A beérkezett információk elemzése, valamint egy, aSzegedi Ítélőtáblán megtartott tanácskozás tapasztalatai alapján akollégiumvezető 7kérdésben jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében.
A Kúria Polgári Kollágiuma indítványozott egy joggyakorlat lehetőségét annak továbbfejlesztése céljából!
Ezzel nincs semmi baj! Köszönjük!
Ezekben anyilvánosságra is hozott kérdésekben döntött most aKúria Polgári Kollégiuma több mint kétharmados szótöbbségével. A bíróságokra kötelező jogegységi határozat meghozatalát a rendelkezésre álló nagyon rövid idő (mindössze 3hét) alatt rendkívül intenzív előkészítő munka előzte meg. Ennek során hivatalból kifejtette álláspontját alegfőbb ügyész és ajogegységi tanács elnöke véleményt szerzett be aMagyar Nemzeti Bank elnökétől, valamint Vékás Lajos jogász professzortól.
A jogegységi határozat lényegi megállapításai – az indítvány kérdéseitől részben eltérő sorrendben – akövetkezők:
1.A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
Ezeket eddig is tudtuk és éreztük. Nagy erőfeszítés nem kellett hozzá. Viszont ha ezek akölcsönszerződések mögött tényleg volt CHF akkor követnie kell aSvájci Jegybank referencia kamatátami 0%vagy esetekben mínusz is volt! De az átváltás szoros tényét is igazolniuk kell abankoknak. Mert ugye ha ezt továbbra sem tudják igazolni akkor itt nem volt CHF senkinek sem.
2.Ez aszerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés.
Hát,önmagában az árfolyamkockázat miatt lehet, hogy nem, de ezzel is lehetne vitatkozni! Azonban jóerkölcsbe biztosan ütközik. Nemuzsorás szerződés Köszönjük Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr! Nemvártunk mást Tőled ezért vagyunk a bíróságokon és nem az ügyészségeken.
A szerződési terheknek aszerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak aszerződés megkötésekor kell fennállnia.
Eztarészt meg is köszönhetjük: hiszen a szerződéskötés pillanatában fennált az árfolyamrés mint költség hiánya és ezt a bankok aszerződéskötés előtt, pillanatában és utána is tudták. Csak asimlisek elfelejtették aszerződésbe beleírni.
3.A pénzügyi intézményt ajogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségne
k ki kellett terjednie az árfolyam változás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van atörlesztőrészletekre.
Ez egyenesen szuper! Hiszen már tele vagyunk bizonyítékokkal, hogy 2004 októberében aBudapesti Értéktőzsde Üzletpolitikai Igazgatója megmondta egy tanulmányában, hogy 2012decemberében mennyi lesz aCHF/HUF közötti árfolyam! Okosan le is írta 5ft-os pontossággal. Gondolom senki nem feltételezi, hogy a bankok nincsenek jelen az értéktőzsdén! Tehát ezt is köszönjük aszerződés még mindig semmis vagyis érvénytelen.
4.Ha abíróság aszerződés érvénytelenségé
t állapítja meg, abíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.
Természetesen aztamit abanktól kaptunk aztvissza kell adni arészére. Csak nem mindegy, hogy mennyit! A Bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük. Hátkönyörgöm mi mást mondhatott volna DarákPéter? Azt,hogy a Bíróságok kaszálják el az összes szerződést? Eztugye senki sem gondolja komolyan. Muszáj semlegesnek maradni és aBíróságokat nem utasítani!!! Egyébként az autóhiteleknél, abankkártya szerződéseknél, aszemélyi kölcsönöknél pedig majd a Bíróság odabiggyeszti amásodik aláírást a bank részéről aszerződésre? :))) Vicc megint semmis vagyis érvénytelen. Köszönjük, hogy akiskaput nyitva tetszett hagyni. Lakáshiteleknél pedig majd aBíróságra előbb utóbb berángatjuk aKÖZJEGYZŐKET is!!! Ugyanis semmissek vagyis érvénytelenek azok is.
5.Ha abíróság afogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, aszerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, aszerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti afeleket.
Az érvényes részeket nagyítóval kell keresni adeviza alapú szerződésekben! Eztis köszönjük
6.Azzal akérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, ajogegységi tanács adöntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13.szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.
Na akkor erre várjunk....
7.A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja afelek tartós jogviszonyában aszerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nemalkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket ajogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.
Ez alegfontosabb pont! Ugyanis itt dobja vissza aKúria alabdát Orbánnak, hogy még gurigázzon vele egy kicsit és ezt nem a Kúria fogja eldönteni! Majd ha jogalkotó vagyis akormány ezt jogszabállyal rendezte vagyis törvénybe lesz foglalva akkor afenti pontok érhetnek valamit.
Addig még folyik anépbutítás és a kampányolás hiszen Orbánnak kell a2/3-ad!!!
A jogegységi határozat célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben a joggyakorlat továbbfejlesztése útján elősegítse az ügyek egységes szempontok szerint történő elbírálását. A Kúria Polgári Kollégiumának bírái adöntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában hozták meg jogegységi határozatukat. A bírák teljes mértékben átérzik atöbb százezer devizahiteles elnehezült helyzetét, döntésüket azonban csak atörvények alapján, ajog által biztosított lehetőségek keretei között hozhatták meg. A döntés azért volt különösen nehéz, mert arendelkezésre álló jogi eszközök, az alkalmazható jogintézmények nem adnak megfelelő lehetőséget az ellentétes érdekek közötti mérlegelésre, aszerződéses terhek és kockázatok utólagos igazságos és méltányos megosztására. Az e perek mögött meghúzódó gazdasági és egyben társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.
Ez az apont amivel nagyjából aztmondta ki aKúria, hogy én ebben az aljas csalásban nem veszek részt, nesze Orbán oldjátok meg mert ezt Ti, POLITIKUSOK és BANKÁROK okoztátok és nem aBíróságok!!!
A bíróságokra kötelező jogegységi határozattal aKúria csak jogértelmezést végezhet, jogot azonban nem alkothat.
Köszönjük aKúriának, hogy nem kaszálta el adevizahitel perek összességét, továbbra is okosan hagyott kiskapukat amiket ki fogunk használni és ha Orbán újra győzni akar oldja meg ha nem akar győzni akkor megy a levesbe abankokkal együtt!!!
Úgyhogy továbbra is aBíróság és ateljes semmisség az egyetlen járható út!
Budapest, 2013.december 16.