Magyar csődkockázat: évek óta nem láttunk ilyet

Weinhardt Attila

2014. január 20. 18:30

Furcsa kettősség figyelhető meg az elmúlt hetekben a magyar piacokon, mert míg a forint fokozatosan gyengült az euróval szemben, addig a forintárfolyammal korábban szorosan együtt mozgó kockázati indikátorok többéves mélypontra ereszkedtek, a forint állampapírokba árazott kockázati prémium pedig szintén nem indokolná a magyar fizetőeszköz gyengülését. A Portfolio.hu gyors piaci körképe szerint az "ellentmondást" jórészt az magyarázza, hogy a Magyar Nemzeti Bank kitartó kamatvágásai mellett rendkívül alacsony szintre csökkent a forint kamattartalma, azaz vonzereje és egyúttal rendkívül olcsóvá vált az annak gyengülésére játszó piaci pozíciót felvenni és fenntartani. Az MNB-nek tehát erre is érdemes figyelnie amellett, hogy közben az is igaz: a befektetők több éve nem látták olyan alacsonynak a magyar piaci kockázatokat, mint most.

http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/magyar_csodkockazat_evek_ota_nem_lattunk_ilyet.2.194209.html

Forintnak bukfenc lesz ĐĐĐĐ

célár 312

Hiába a magas államadósság, mélyben a csődkockázat

2014. január 14. 11:36

Bár a legfrissebb kalkulációk szerint 2013-ban csak hajszálnyival csökkent a magyar GDP-arányos államadósság, de az összességében kedvező nemzetközi piaci hangulat oda vezetett, hogy mostanra közel 2 éves mélypontra bukott a magyar állam csődkockázati aggodalmát tükröző piaci mutató.

Amint tegnapi elemzésünkben rámutattunk: hathatós, de csak átmeneti hatású technikákkal valószínűleg sikerült elérni, hogy 2012 végéhez képest 2013 végére minimálisan csökkent Magyarország GDP-arányos államadóssága (kalkulációink szerint 79,5% körülre).

2014.01.13 13:30 A tartalékaink elégetésével csökkentjük az államadósságot

Hiába a magas államadósság, mélyben a csődkockázat

Ez persze még mindig nagyon magas, 80% közeli arányt jelent, azaz az elmúlt években nem sikerült érdemi adósságráta-lefaragást elérni a magánnyugdíjpénztári vagyon felhasználása mellett sem, de a jelek szerint a piac mostanában ezzel nem különösebben törődik. Amint ugyanis az alábbi ábra mutatja: tegnapra 235 bázispontra, azaz közel 2 éve a legalacsonyabbra ereszkedett a magyar állam csődkockázatosságát jól tükröző piaci mutató (köznyelvben CDS-felár). Ezzel párhuzamosan az eurókötvényünk német feletti felára is csaknem kétéves mélyponton, 290 bázispont körül jár, de jól látszik, hogy a csökkenő országkockázati mutatószámok mellett a forint nem tudott erősödni az euróval szemben. Ez jórészt az időközben folyamatos magyar jegybanki kamatcsökkentések forint vonzerejét rontó hatásával függhetett össze.

Hiába a magas államadósság, mélyben a csődkockázat

Amint az MNB múlt héten közzétett, a decemberi kamatvágást megalapozó elemzői anyagában is megtalálható: a CDS-felárunk csökkenése 2012 augusztusához képest kétharmad részben külső, egyharmad részben magyar tényezőkkel függ össze. Ez tehát azt jelenti, hogy amikor javuló magyar országkockázati megítélésről beszélünk, akkor fontos tudni, hogy ez jórészt azért következett be, mert általában is kedvező volt a nemzetközi befektetői légkör a nagy jegybankok masszív likviditásbővítő (és egyéb lazító lépéseinek), illetve az enyhülő reálgazdasági válság hatására.

Hiába a magas államadósság, mélyben a csődkockázat

Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a magyar jegybanki kamatcsökkentésekkel párhuzamosan jelentős forintalapú állampapírpiaci hozamcsökkenés is bekövetkezett, de amint az alábbi ábra szürke sávja mutatja: emellett is megmaradt az 5 éves államkötvényünkből levezethető forint kockázati prémium. Ebben éppen annak volt nagy szerepe volt, hogy az említett CDS-felárunk szépen olvadt az utóbbi hetekben. A pozitív forint kockázati prémium az állampapírpiac stabilizálásán keresztül a forint árfolyamának stabilizálásában is sokat segíthetett (a masszív külkereskedelmi és azon keresztül a folyó fizetési mérleg többletén kívül).

Hiába a magas államadósság, mélyben a csődkockázat

A magyar 5 éves CDS-felárunk csökkenése mellett érdemes megvizsgálni, hogy mi történt a régiós országokban, illetve az eurózóna főbb piacain. Amint látható: a magyar felár olvadásával párhuzamosan a horvát felár magasabb szinten maradt, míg a többiek lényegében hetek óta nem is mozdultak.

Hiába a magas államadósság, mélyben a csődkockázat

Amennyiben az eurózóna országai körében nézünk szét, az egyetlen jelentősen mozgás a portugáloknál volt az elmúlt hetekben (intenzív felár-csökkenés az ottani EU/IMF-programmal történő fejlemények hatására), így a portugál felár féléves mélypontra bukott.

A spanyol és olasz CDS-felár is többéves mélypontra bukott azzal párhuzamosan, hogy ezen országok államkötvény hozamai, illetve német feletti felárai is szintén több éve nem látott mélységbe ereszkedtek. Ez a recesszió elmúlásával, az élénkülés kibontakozásának első jeleivel szorosan összefügg, ami a rendkívül magasra szaladt (90-100% a GDP arányában) államadósság visszafizethetőségének esélyét is javítja, így tehát a csődkockázat miatti aggodalmakat is enyhíti.

http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/hiaba_a_magas_allamadossag_melyben_a_csodkockazat.1.193929.html

Még nincs pánik a magyar állampapírpiacon, de az első nagyobb eladó könnyen kiválthatja ezt, azaz "közeledik a pillanat, amikor felrobbannak" a hozamok - ezt jelezte egy névtelenséget kérő londoni állampapírpiaci szereplő a Portfolio.hu-nak. A hozamok intenzíven emelkedtek tegnap óta, a magyar 5 éves CDS-felár pedig jelentősen emelkedett és közelít a történelmi csúcshoz.

Egyértelmű eladói nyomás mutatkozik a magyar állampapír piacon a forint hanyatlásával párhuzamosan, a referenciakötvényeknél mintegy 15 bázisponttal vagyunk feljebb a tegnap délutáni szintekhez képest. A 3 éves papír hozama 7,65% körül, az 5 évesé 7,90% körül, a 10 évesé 8,25% körül mozog. Az 5 éves CDS-felár (bróker jegyzések alapján ma délelőtt 570 bázispont körülre ugrott a tegnapi 540 bázispont körüli záró szinthez képest, azaz egyre közelebb jár a Lehman Brothers 2008 őszi bukása uráni pánikban kialakult 630 bázispontos abszolút csúcshoz.

A Markit adatszolgáltató adatai szerint szerdán 26 bázisponttal került feljebb az 5 éves magyar CDS-felár, az 569 bázispontos friss érték 2009 márciusa óta a legmagasabb.

http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/kozel_a_robbanashoz_a_magyar_allampapirpiac_2.158070.html

nagyon szépen köszönöm :)

üdv

mivanhe

http://www.bloomberg.com/apps/quote?ticker=CT349923:IND

http://www.bloomberg.com/apps/quote?ticker=CSLVK1U5:IND

Sziasztok!

Tegnap találtam ezt a fórumot, és gondltam hogy tudnátok nekem segíteni. CDS adatokra lenne szükségem a Csehországról, valamint Szlovákiáról.

tud valaki esetleg adni egy linket?

Előre is köszi

mivanhe

Ez annyira hihetetlen.

Ázsiai, afrikai országokra is közöl CDS adatokat a CMA?

400 bázisponttal top10-be lehet kerülni még egy ilyen államcsődös időszakban is?

http://www.mfor.hu/cikkek/Mar_nagyobb_az_esely_a_magyar__mint_a_spanyol_allamcsodre.html

1. Jogilag BÁRMI támadható. Az egy más kérdés, hogy van-e értelme. Szerintem van értelme, mert EU ellenesen lettek módosítva egyoldalúan. Bizonyíték: A csődbe menő Görögországban MA jobb feltételekkel kaphat bárki hitelt, mint nálunk. Ez pedig egyértelműen mutatja, hogy a magyarországi szerződések uzsoraszerződések voltak és nem úniós hitelszerződések.

2. Nem írtak támadhatatlan szerződést, amelynek legékesebb bizonyítéka az, hogy a pszáf aktív támogatása nélkül nem tudták volna őket tömegesen és egyoldalúan módosítani. Eddig hozzászoktak a gerinctelen talpnyaláshoz, most meg pofáraestek.

Egyebekben ajánlom b. figyelemdbe, hogy a labanc bankokon kívül SENKI sem hőbörög - ami azért figyelebevéve a BB, CIB, Unicredit hitelkitettségét - ékesen mutatja, hogy mekkora szabadrablást végeztek eddig.

megnézem...

Nem figyelsz Bud!

Írtam neked a hati topikban egy órán belül.

462.

lejjebb van linkem, amit Attitól kaptam

mennyi most a magyar CDS ?

van valami oldal ahol ezt követni lehet ?

1. és jogilag támadhatóak? A sok-sok kereset csak egy dolog.

2. Semmi se baj, csak vagy hülyék vagy nem. Ha arra volt eszük, hogy lefedezzék az árfolyammozgás ellen a kitettségüket, akkor arra is, hogy jogilag támadhatatlan szerződéseket írjanak.

1. Biztosan neked is feltűnt, hogy most már sorozatban indulnak a keresetek az uzsoraszerződések ellen. De gondolom arra is emlékszel, amikor hatalmas közfelháborodás volt azon, hogy egyoldalúan olyan költségeket tolnak bele a szerződésekbe, amikről azok aláírásakor szó sem volt. Ennek tipikus példája az, hogy egyes devizatörlesztések úgy nőttek a DUPLÁJUKRA, hogy az árfolyam mindössze 30% körüli értékben növekedett, a CHF alapkamat pedig nullára csökkent.

2. Most akkor az a baj, hogy nem nézem őket hülyének? :)

3. Én? TE! :)

1. hülyék szerinted, mert olyan szerződéseket írtak, amik lazán támadhatók jogilag

2. okosak, mert megoldották a hitelek _devizaárfolyam_ fedezettségét

3. minden szavamba belekötsz :)

Elveszítettem a fonalat.

Azt írtam, hogy swap ügyletekkel fedezik le a devizát, hogy ne keletkezhessen rajta veszteség - ezzel szerintem nem hülyéztem, hanem okosoztam őket. Viszont ez azt jelenti egyben, hogy a bank SAJÁT MAGÁT lefedezte, ezzel szemben ezt a lehetőséget nem adta meg az adósnak, vagyis BŰNCSELEKMÉNYT követett el, ugyanis nem járt el kellő gondossággal, sőt, bizonyított a tényállás a tömeges csalásra és az uzsorára is. Akkor lettek volna ugyanis a bankok ártatlanok, HA NEM fedezték volna le a devizaügyleteket, mert ők sem hittek volna benne, hogy baj lehet! További érdekesség, hogy ha egyszer le vannak fedezve az ügyletek - akkor miféle CDS-ről meg egyéb kamu dumákról lehet hallani?

Azt írtam, hogy még a kötelező és 100%-os átváltás esetében is egy éves nyereség vész el, tehát a következő évben már újra nyereségesnek kell lennie a szektornak. Hogy esetleg nem ugyanazok lesznek nyereségesek, akik korábban, azt kapitalizmusnak hívják.

És természetesen fedezettek a hiteleik, hiszen van mögöttük ingatlanfedezet. Az egy más kérdés, hogy ennek a portfoliónak az értéke a közelében sincs annak, mint aminek lennie kellene, de amig nincs kényszerlikvidálási hullám, addig ez úgysem derül ki.

Azt írtam, hogy mivel eddig lazán módosították gőgösen és egyoldalúan a szerződéseket (például elképesztő módpn a forintos banki költségekbe[!] is beépítve a CDS felárat), ezért két lehetőség van:

- vagy befogják a pofájukat, mert akkor a szerződések módosíthatóak egyoldalúan, hiszen eddig is ezt tették,

- vagy a szerződések döntő többsége semmi, amelyet ugye már számos esetben levezettünk. Namármost szerintem az összes szerződés semmisségével nem járnának jobban, mint a 180-as váltással.

- de lehet az is, hogy visszamenőleg (öt éven belül vagyunk!), a PSZÁF-tól a többi szervezetig szépen, egyesével bűnteti őket a jogtalan haszonszerzésért, kötelezik őket a kamatokkal való visszatörlesztésre, és milliárdos kártérítésre.

Továbbra is tartom, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy ugráljanak, ezért is visítoznak. És külön röhej az egészben az, hogy még a labanc vezető is azt mondta, hogy "ha már ennek így kell lennie, AKKOR LEGALÁBB LEGYEN EGYENLŐ ELBÁNÁS". Beza, ez alatt a pár nap alatt sokkal többet szólták el magukat, mint amit szerettek volna, vagy egyáltalán felfogtak volna.

Most akkor mi nem érthető, vagy hol van az ellentmondás? :)

azok után nincs, hogy szerinted fedezettek a chf hitelek, és hogy változatlan szinten marad a bankok nyereségessége :)

És magadnak mondasz ellent, mert egyszer annyira hülyének mondod a bankokat, hogy jogilag lazán támadhatóak a szerződéseik, de máskor annyira okosak, hogy fedezettek a kihelyezett devizahiteleik.

Az uzsoratőke helyébe NEM KELL másfajta tőkének lépni.

A hozamemelkedéshez növekvő hozamelvárások kellenek, önmagában a tőkekiáramlás nem jelent hozamemelkedést. Ezek csak akkor következnek egymásból, ha a minimális szint alá megy az érdeklődés, de amig RENDSZRESEN 100%-ot meghaladja a túljegyzés, addig ez a kérdés akadémikus szerintem.

"A kivitelezés meg rövidtávon káosz, középtávon is negatív mérlegű."

A hiszti már megvan a szabályozás még sehol. Ennek alapján hogyan lehet mérleget vonni?

"Bankok likviditásmenedzseléséről honnan vagy ilyen jól értesült? Talán ott dolgozol?"

Ők hivatkoztak erre, amikor közölték, hogy azért nem lehet költségmentesen törleszteni év közben, mert az nekik VESZTESÉGET okoz a pozíciók zárása miatt. Mit is jelent ez szerinted magyarul, ha nem ezt?

"Mi van akkor, ha félévente újítják meg?"

HÜLYÉK. Egyébként, ha félévente újítják meg, akkor sem buknak, mert akkor éppen most nyernek tíz százalékot azon, hogy a 260-as helyett 230-on fizethetnek. Pech.

"Miért is ütik a bankokat a portfólióromlás miatt, és miért kell céltartalékot képezni a romló hitelállományra, ha le van fedezve a banknál a kockázat?? Vagy akkor már a piac is hülye? :)"

Kevered a devizapozíciók felvételét az ingatlanok piaci értékével.

"Az egy évi profitot meg a múltbeli profitra értsd."

Mivel azt írták, hogy az ezévi profit tűnhet el (a jövő évit értelemszerűen nem érinti egy egyszeri leírás), szerinted miért a múltbeli profitokon kellene értenem bármit is?

"Vagy szerinted fennmarad a bankszektor jövedelmezősége is ezek után? :)"

Igen, nagyon is. Hiszen egy egyszeri elvonás, ami LEGROSSZABB esetben az egy éves profittal érhet fel, az a jövőbeli jövedelmezőségre nézve indifferens. Egyebekben, megérne egy misét az a "jövedelmezőség", amelyből a részvényesek gyakorlatilag éveken keresztül egyetlen fillért sem látnak, merthogy ezek az uzsorások természetesen osztalékot nem fizetnek, mindenféle mondvacsinált okokra hivatkozva.

Egyéb kérdés? :)