Re: nincs cím
Zotya32 Előzmény: #614787HVG Hetilap
A meleg víz feltalálása
2013. április 24.
Vitéz F. Ibolya
Több mint egymilliárd forint uniós támogatást nyert el dunaújvárosi fejlesztéseire Pomázi Csaba energetikai vállalkozó, aki Szegeden négymilliárdos projekttel próbálkozik.
Megtépázták a távhőellátásban érdekelt társaságokat a központi intézkedések. Nem kivétel az első Orbán-kormány idején a Dunaferr vezérhelyetteseként feltűnt Pomázi Csaba cégbirodalma sem, amely jórészt önkormányzatok ellátására szakosodott. Két tucat érdekeltségének a fele veszteséget könyvelt el 2011-ben, a legnagyobb, 567 millió forintos mínuszt összehozó Székesfehérvári Fűtőerőmű Kft. ellen tavaly felszámolási eljárás indult. Pomázi mégis nyerőben van, legalábbis az uniós források frontján. Biomassza-fejlesztésekbe kezdett Dunaújvárosban, a különböző beruházásokra összesen 1,4 milliárd forint támogatást ítélt meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Pomázi központi cégének, az Energott Kft.-nek az elmúlt bő egy évben.
A következő a szegedi projekt lehet, bár Botka László szocialista polgármester a napokban megvétózta a jobboldali többség által megszavazott tervet. Arról így rendkívüli közgyűlésen kell dönteni, de ettől még a képviselő-testületben a tervet támogató jobboldal egyszavazatnyi többségben van. Szegeden tavaly szeptemberben került elő először a nagyszabású beruházás, Bohács Zsolt, a vagyongazdálkodási bizottság Fidesz–KDNP-s elnöke nyújtotta be az előterjesztést. A terv szerint a város 27 ezer lakását ellátó Szegedi Hőszolgáltató Kft. eddigi tevékenysége „zöldülne”: a felhasznált gáz harmadát váltanák ki termálvízből, tisztítással kinyert meleg vízzel, illetve faapríték-tüzelésű kazánok hőtermelésével – az utóbbihoz a biomasszát az Energott egyik érdekeltsége szállítaná. Az őszi előterjesztés szerint a 3,8 milliárd forintos fejlesztés nyomán 10 százalékkal csökkenhetnének az árak. Az önkormányzatnak nem kellene anyagi kötelezettséget vállalnia, csak a helyszínt biztosítania, no és 15 évre garantálni a termelt hő, illetve a faapríték átvételét. Akkor azonban a terv a közgyűlés elé sem jutott el, mert a főjegyző törvényességi észrevételek sokaságát tette.
Noha az aggályok azóta is változatlanok, a közgyűlés áprilisban megszavazta az előterjesztést. Hiába érvelt a főjegyző és a polgármester azzal, hogy a városvezetés kérése ellenére nem ismerhették meg az üzleti tervet, a megvalósíthatósági tanulmányt, vagyis a beruházás részleteit és a várható megtakarítást. A jobboldali többség leszavazta Solymos László szocialista alpolgármesternek azt a javaslatát is, hogy közbeszerzéssel keressenek beruházót a geotermikus energia hasznosítására. Solymos azt is megpendítette, hogy az Energott, illetve a cégcsoport tagjainak egy része ellen végrehajtási eljárás folyik, van, ahol az adóhivatal kezdeményezésére. A szegedi projektre az Energott Kft. mindenesetre megalapította új cégét Szenergott Kft. néven, és a pályázatot is beadta az uniós támogatásra.
A fideszes vezetésű Dunaújvárosban ezzel szemben teljes csendben haladnak a biomassza-fejlesztések. A legnagyobb tétel a komplex technológiai innovációra elnyert 630 milliós támogatás – a beruházással szennyvízből, élelmiszer-ipari melléktermékből és csatornahőből lehet energiát nyerni –, emellett faapríték-tüzelésű kazánok, hőtárolók és távhővezeték-csere szerepel a támogatott célok között. Pomázi úgy becsülte a HVG-nek, hogy a fejlesztés „a város szintjén” akár 10 százalékos díjcsökkentést eredményezhet. „A kitörési lehetőség a beruházás” – szögezte le. Nem akarja leállítani a csoportja által működtetett gázmotoros erőműveket sem, mert állítása szerint Paks után ezek képesek a leghatékonyabban kapcsolt áramtermelésre, de a megújuló energiaforrásoknak is „helyük és idejük van”. Az utóbbiakra alapozott fejlesztéseket mindenesetre a kormány is támogatja, ezek ugyanis szubvenció nélkül nem állnának meg a lábukon.
Ennél is nagyobb mutatvány volt Pomázi 2003-as akciója, amikor elérte, hogy a szocialista vezetésű közgyűlés cserélje le a város addigi energiaellátóját, a Dunaferrt, és adja áldását új gázmotoros erőművek építésére. A tervet Dorkota Lajos – jelenleg országgyűlési képviselő, Fejér megyei kormánymegbízott – vetette fel, fideszes képviselőként. Később az önkormányzat annyira beleszeretett a gázmotorokba, hogy 2009-ben 3,4 milliárd forintot áldozott az ezeket működtető két cég – az Energo-Viterm és az Energo-Hőterm Kft. – kisebbségi üzletrészének megvételére. Ezt Kálmán András akkori szocialista polgármester jó üzletnek nevezte, Dorkota pedig 6-7 éves megtérülést becsült. Az ügyletet azon melegében csak néhány képviselő vitatta, közülük Pochner László azt vezette le, hogy a vételár fele lett volna csupán indokolt. Annyi biztos, hogy a várt évi 300 milliós osztalék az első esztendő után elapadt.
Pomázi a szocialista és fideszes időkben egyaránt eredményesen lavírozott – ilyen alapon emlegetnek nagykoalíciót a városban –, egyre fontosabb részt szerezve a cégcsoport fővárosaként is emlegetett Dunaújváros közszolgáltatásában. Az energetika mellett a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- és Hőszolgáltató Kft. révén a szennyvíz-, a Dunanett Kft.-ben lévő érdekeltségével pedig a hulladékbizniszbe is beszállt. Utóbbi miatt nemrég botrány tört ki, mert csaknem a duplájára emelte a szemétszállítási díjat, állítólag az önkormányzat tudta nélkül; bár a hivatalos állítást gyengíti, hogy a Dunanett egyik ügyvezetőjét az önkormányzat delegálja. Pomázi a legenda szerint egy szakadt kocsival – ki Ladára, ki Citroenre emlékszik – érkezett az acélvárosba, most pedig már a 150 leggazdagabb magyar vállalkozó között tartják számon energottbeli üzlettársával, Neszmélyi Györggyel egyetemben.
A szolnoki gyökerű Pomázi sorra kötötte a különböző önkormányzatokkal a távhő- és melegvíz-ellátásra szóló szerződéseket. Szolnokkal például 35 éves koncesszióban állapodott meg 1996-ban, de megnyerte Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Sárbogárd és Szekszárd önkormányzatait is. Becslések szerint Magyarország távfűtéses lakásainak 18 százalékát ő, illetve cégcsoportja látja el. Bizonyára más terveket is dédelgetett, hiszen a Simicska Lajos érdekeltségében álló Közgéppel is alapított 2007-ben közös céget, de hivatalosan már nem üzlettársak: Pomázi megvált a Közgép-Energia Kft.-től, bár ez a cégnyilvántartásban lapzártánkkor még nem látszott.
Kenyértörésig jutott a székesfehérvári együttműködés is, a fideszes vezetésű önkormányzat már szabadulna magántulajdonos társaitól. A helyhatóság maga kérte a Székesfehérvári Fűtőerőmű Kft. stratégiailag kiemelt kategóriába sorolását. A 2011-ben egymást követő jogszabályváltozások – a hőár befagyasztása, hatósági árassá tétele, illetve a kapcsoltan termelt áram kedvező átvételi árának megszüntetése – megviselték a céget. Árbevétele 2011-ben 1,1 milliárd forinttal, 5,6 milliárdra csökkent. Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a magántulajdonosok – az Energott Kft. és a Készpénz Zrt. – nem voltak hajlandók friss pénzt betenni a cégbe. Pomázi éppen fordítva látja a dolgot, és azt állítja, hogy hajlandó lett volna tőkét emelni, illetve a követeléseket megvenni, de az önkormányzat késlekedett a döntéssel. „Háromszázmillió forint készpénz állt a cégben, és egy 200 milliós banki követelés miatt indult a felszámolás” – illusztrálta, hogy a mérleg alapján indokolatlan az eljárás. Az állami felszámolón áll most minden, hiszen a kiemeltekre vonatkozó speciális szabályok alapján akár zárt körben is értékesíthet, vagyis a kiszemelt vevőnek adhatja el a vagyont. A fűtőerőműre azonban mind az önkormányzat, mind Pomázi igényt tart. „Nyílt pályázaton kívánjuk megvenni, áron alul nem adhatják el. Ha fű alatt oda meri adni a felszámoló az önkormányzatnak, akkor a jóisten mentse meg őket tőlem” – jelezte elszántságát Pomázi.
VITÉZ F. IBOLYA