Regisztráció Elfelejtett jelszó

Re: A remény rabjai

Előzmény: #505988

"A probléma az, hogy normális ember nem a jövőbeli esetleges adókedvezményre épít"

Ebben egyetértünk. Mert pont ebből következik az, hogy telejsen felesleges azon moralizálni, hogy éppen kit támogat egy adórendszer jobban és kit nem annyira. Ez mindenhol így van. Namármost, elmondom, hogy mi a baj. A baj az, hogy egy normális országban MINDEN állampolgár meg tud élni a minimálbérből, az átlagfizetésből pedig egészen jól.

Egy ilyen rendszerben, ha belenyúlsz, akkor az annyit tesz, hogy mondjuk ÚGY adsz valakinek családi pótlékot, hogy azt SENKITŐL sem kell elvenni. Mert van rá pénz, mert az államhoz befolyó pénzek szétosztásáról kell csak beszélni. Egy ilyen rendszerben a "terheljük a gazdagokat jobban" elv annyit tesz, hogy a több millió dollárt keresőket terheljük meg kicsit jobban és a csak pár tízezer dollárt keresőket ne annyira. Mint magad is érzed, ez abszolulte nem a MEGÉLHETÉSRŐL szól, hanem egyszerű politikai ideológiáról, hiszen a gazdag nem lesz ettől szegényebb, a szegény se lesz gazdagabb, és igazából nem változik meg egyiknek sem az életszínvonala. Ez tiszta politika.

Viszont Magyarországon az a baj, hogy gyakorlatilag nemhogy a minimálbérből, de az átlagbérből sem lehet igazán normálisan egy életpályát véghezvinni, azaz abból megélni, mondjuk lakást vásárolni, gyereket nevelni. Ezen szerintem teljességgel kár vitatkozni, ez egyszerű szomorú TÉNY. Pontosan ez nem lett az előző két liberálbolsevik ciklusban elfogadva, és el lett hitetve az emberekkel, hogy a kölcsön tulajdonképpen előrehozott fizetés, és meg lehet ennyiből is teremteni ezt. Namármost, nyilvánvaló lehet számodra és számomra is, hogy azért többnyire azok ugrottak ennek be, akiknek családja van, és azokat is érinti rosszabbul, akinek családja van, hiszen egy egyedülálló, nincstelen ember akár el is dobhatja az adósságát, úgysem tudnak vele mit csinálni. Egy családos ezt nem teheti meg.

Vagyis akármennyire is furcsa első hangzásra, valójában ma Magyarországon azok vannak jobb helyzetben, akik MÉG NEM kezdtek bele az alapok megteremtésébe, mert azok vannak nagyobb, sokkal nagyobb bajban, akik már megtették ezt és a - tulajdonképpen kifizethetetlen - adósság már majdnem agyonnyomja őket.

Ebből pedig az következik, hogy TÁRSADALMILAG és ÁLTALÁBAN nem igaz az a vélekedésed Magyarországra, hogy annak nehezebb, aki most akarja összerakni azt, ami másnak meg van, mert Magyarországon MÁSOKNAK SINCS meg az, amit szerinted össze kell rakni, hiszen az uzsorából vett ingatlan nem saját tulajdon, és ugyanúgy nyögni kell, mintha ezt még létre kell hozni. Sőt mi több, paradox módon még mindig könnyebb előre takarékoskodni és utána köcsnönbe ugrani most, mint korábban.

Még másabb szavakkal: Nálunk csak az a kérdés, hogy melyik ujjunkat harapjuk. Nincs olyan, hogy a fiatalokat támogassuk INKÁBB, vagy a CSALÁDOSOKAT, mert sajnos csak arra van lehetőség, hogy az egyiktől többet, a másiktól kevesebbet vegyünk el. ÉS ebben a kontextusban sajnos az a helyzet, hogy az "igazság" mindenki számára mást jelent. Az egyik számára az igazságos az, ha mindenki egyformán adózik a jövedelme után, a másik számára az, ha minden család egyformán adózik a jövedelme után (családi adózás), a harmadik szerint az, ha progresszív az adózás, tehát a többet keresők többet fizetnek. Ezek egyebekben teljesen normális elképzelések, ezek tartoznának normális országban a normális kommunista, normális liberális és normális konzervatív értékrendhez, azonban nagyon fontos megértened azt, amiről az elején pont te is írtál: Hogy ezekre senki sem számít ott sem, mert ezek nem a MEGÉLHETÉST, hanem maximum az ÉLETSZÍNVONALAT befolyásolják, de soha és sehol nem az a kérdés, hogy akkor most össze lehet szedni annyit, hogy valaki gyereket vállaljon, vagy hogy fel tudja nevelni azt, hanem csak az, hogy hogyan. Ezek normális rendszerben csak fínomhangolások, és igazából alig érzik meg a különbséget az emberek. Egy precíz Svájcban úgy be van lőve az adórendszer, hogy 0,5%-os adóemelési tervet(!!!) már országos tiltakozás tud követni, hogy ezt nem tudják beárazni. Nálunk 20-50%-ot is képes ugrálni az adórendszer, persze, hogy nem lehet követni és építeni rá.

EZT hívnák kiszámíthatóságnak, de ami még fontosabb, észre kell venni, hogy a probléma nem az adórendszerrel van, hanem azzal, hogy nincs munka, vagy ha van, akkor az nem fizet eleget. Csak egy egyszerű példa: Ha mondjuk az átlagfizetés "trükkök százaival" hirtelen 400.000 Ft lenne, vagyis mondjuk nettó 250 eFt, akkor kit érdekelne IGAZÁN vérkomolyan az, hogy most az aktuális kormány miatt az éppen 235eFt, vagy 265eFt? Persze el lehet rajta morogni, de számítana? Pedig ez 10% eltérés! Csak nem mindegy, hogy mi az alapja.

Ha mindebből kijött az, hogy mit szerettem volna mondani, akkor talán már érthetőbb, hogy amire én gondolok az az, hogy Magyarországon nagyon nem mindegy, hogy egy embernek mennyit kell eltartania magán kívül egyebekben országosan (inaktívok) és a saját családjában, hiszen nyilvánvaló, hogy egy egyedülállónak az élete UGYANAZON átlagfizetés mellett jóval több elkölthető, vagy felhalmozható pénzt eredményez a minimális életszínvonal kifizetése után, mintha ugyanezen pénzt legalább két embernek (egy felnőtt+egy gyerek) kell megosztania. Vagyis UGYANABBAN az időpillanatban azzal, ha a felnőtt+gyereket egy PICIT jobban preferálod, akkor azzal messze nem azt éred el, hogy már egyenlő az esélyük és a lehetőségeik, hanem csak azt, hogy nem akkora a különbség.

Sajnálatos módon az elmúlt két liberálbolsevik ciklusban elhitették az emberekkel, hogy lehet munka nélkül kölcsönből jól élni, olyan életszívonalat tartani és elvárni, amely a gyarmatokra soha nem volt jellemző és soha nem is lesz jellemző. Egyszerűen az, ahogy az egyedülállók és családosok éltek, az messze meghaladta Magyarország képességét és ezt most szív*juk meg, amugy kollektíve.

Ebből következően tehát MINDENKI sz*vja ezt, a mostani öregek (akiktől azért folyamatosan egyre többet vesznek fel, miközben egyre nő a rezsijük), a kiöregedők (akik azt sem tudják, hogy miből fognak élni, ha úgynevezett nyögdíjba kerülnek), a középkorúak (akik még azt sem tudják, hogy mit fognak csinálni nyögdíjig és miből fogják a családjukat eltartani, valamint azt, hogy bár az összes inaktívot, fiatal Titánt el kell tartaniuk, aközben ők nyögdíjra nem számíthatnak, tehát teljes a létbizonytalanságuk és kiábrándukltságuk), a fiatalok (akik azt látják, hogy egy nagy sz*pás lesz az életük, mert mások helyett kell az adósságot egész életükben majd fizetni, és ezért nem tudnak rendesen keresni), és az egészen fiatalok is (mi a túrót csináljak ebben az életben?).

Ez egy kollektív szívóág, és ebből csak a múlttal való szembenézés és az azzal való teljes szakítás viheti ki az országot. Abban pedig - akármennyire nem tetszik az adott rétegnek - minden rétegnek ki kell vennie a részét. Ennek megfelelően a fiataloknak el kell fogadni, hogy a korábbi adósság részben miattuk halmozódott fel, részben még jóval azok előtt, akik előttük járnak korban, mégis már mióta törlesztik azt - tehát nekik is ki kell venni belőle a részüket. A középkorúaknak örülni kell, hogy legalább nincs háború és el tudnak vegetálni, mert nem lehet jobban sz*patni a fiatalokat és a nyögdíjasokat, az előbbieket részben azért, mert akkor nem lesz fiatalság, nomeg, nyilván a saját gyerekeiket nem akarják maguk helyett sz*patni, az öregeket meg méginkább nem, hiszen egyszer még ők is lesznek azok, a nyugdíjasok meg örülhetnek, hogy van még ennyi nyögdíjuk, mert igazából ennyi sem lehetne, tehát nem igazán várhatják el, hogy az még több legyen, sőt, el kell fogadniuk, hogy a rezsiemelkedés és infláció miatt valójában az is csökkenni fog.

Mert a helyzet az, hogy általános életszívnoval csökkenés van az országban, de annak is kell lennie, mert nem lehet másképpen. EZT érzi meg mindenki nemre, vallásra, bőrszínre, életkorra tekintet nélkül, nem pedig azt, hogy azért rosszabb neki, mert a "másiknak jobb".

Annyira a minimumon van minden kiadás, hogy bármelyiket vágnád meg, sehová máshová nem tudnád értelmesen átcsoportosítani, mert meg sem látszana. Ez a nagy helyzet. Érdemes megnézned, hogy a PIIGS-ekben mekkora megszorításokat tesznek "lazán", 20-50 milliárd EUR-os megszorító(!) csomagok röpködnek, akár egymás után is - vagyis náluk egy-egy megszorítás önmagában annyi, mint nálunk a teljes éves adóbevétel. EZÉRT kell Magyarországot elkülönítetten kezelni bármely más országtól.

Itt az elvekkel nem sokra megyünk, mert nincs pénz. És amig ezt az emberek nem értik meg, addig mindig azt fogják hinni, hogy csak azért nincs, mert a másiknak van, vagy a másiknak több van és amig ezt nem értik meg, addig fogják azt hinni, hogy majd akkor lesz neki több, ha a másiknak kevesebb lesz. És pont ez az az ideológia, ami Magyarország nagy problémája, és ami sehol máshol nem létezik. Pont ezzel KELL leszámolni.