Nagy döntés született Brüsszelben: a magánépületekre és az autóhasználatra is ráterhelik a klímavédelem költségét
Az Irány az 55%! nevű uniós klímavédelmi csomag három fontos eleméről is döntést hoztak ma az EP-képviselők és így leverték a cölöpöket a tagállamokkal való tárgyalásokhoz, számos helyen jócskán módosítva az Európai Bizottság által eredetileg beterjesztett javaslatokat. Az EP-képviselők az alábbi területeken hoztak döntéseket az EP összefoglalója szerint:
- Elfogadták a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformját, amelynek értelmében az EP szerint gyorsabb ütemben kellene felhagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával, a magánépületekre és az egyéni közlekedésre viszont csak később kellene kiterjeszteni az új rendszer hatályát.
- Jóváhagyták egy új eszköz létrehozását a kibocsátásáthelyezés kivédésére, így szélesebb hatókör és gyorsabb végrehajtás lesz a témában.
- Elfogadták a Szociális Klímaalap létrehozását is, amely az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségétől megfosztottak támogatására szolgál.
A fenti tervezett intézkedések az európai klímarendelettel összhangban azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben, 2050-re pedig egyáltalán ne terhelje többletkibocsátással a környezetet (azaz klímasemleges legyen). A jogszabálycsomag intézkedései ahhoz is nélkülözhetetlenek, hogy az Európai Unió már jóval 2030 előtt függetlenedni tudjon a drága és környezetszennyező orosz fosszilis energiahordozóktól.
Megreformálnák a kibocsátáskereskedelmi rendszert
A képviselők ösztönzőket kívánnak beépíteni a szabályozásba annak érdekében, hogy a különböző ágazatok még tovább csökkentsék kibocsátásukat, és a környezetet kevésbé károsító technológiákba ruházzanak be. Ennek érdekében a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja többek között a következőket jelentené:
- új ETS II jön létre az épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására, amely 2029-ig még nem terjedne ki a magánszemélyekre, viszont 2024-től már kiterjedne a kereskedelmi célú épülethasználatra és a közlekedésre;
- az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének 2030-ra kitűzött mértéke 61 százalékról 63 százalékra nőne;
- a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kellene hagyni, hogy 2032-re teljesen megszűnjön;
- 2025-től ?bonus-malus? rendszer lépne érvénybe; és
- a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák.
A részletekről külön sajtóközleményt adott ki az EP sajtószolgálata, ami itt érhető el.
Szigorúbb mechanizmus jön a kibocsátásáthelyezés megakadályozására
A képviselők az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) kiterjedtebb és gyorsabb alkalmazását sürgetik annak érdekében, hogy elejét lehessen venni a globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre helyezzék át, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék). Ehhez többek között a következőkre lenne szükség:
- korábban be kellene vezetni a CBAM alkalmazását, a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával pedig 2032-ig fel kellene hagyni;
- a mechanizmust a szerves vegyi anyagokra, a műanyagokra, a hidrogénre és az ammóniára, valamint a közvetett kibocsátásokra is ki kellene terjeszteni;
- az európai költségvetésből a CBAM-ból származó bevételekkel egyenértékű pénzügyi támogatást kell nyújtani a legkevésbé fejlett országoknak a zöld átállásuk segítésére; és
- központi CBAM-hatóságot kellene felállítani.
A részletekről külön sajtóközleményt adott ki az EP sajtószolgálata, ami itt érhető el.
Jön a Szociális Klímaalap is
A Parlament egyetért a Szociális Klímaalap létrehozásával, amely az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségétől megfosztottak támogatására szolgálna. Ebből az alapból tehát azokon lehetne segíteni, akiket leginkább veszélyeztet az energiaszegénység, illetve azokon, akik nem férhek hozzá közlekedési lehetőségekhez, valamint azokon, akik ezáltal elviselhetetlen pénzügyi terhet ró az energetikai átállás. A Szociális Klímaalap az alábbiakat nyújtaná:
- ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást (például az energiaadók és -díjak csökkentése formájában) az üzemanyagok és a fűtőanyagok drágulásának ellensúlyozására; és
- pénzügyi forrásokat épület-korszerűsítéshez, megújuló energiaforrások használatához, a tömegközlekedésre való áttéréshez, a közösségi autóhasználathoz, a közlekedés aktív módozatainak igénybevételéhez (például a kerékpározáshoz). A támogatás akár adókedvezményt, utalványt, pénzügyi hozzájárulást vagy kamatmentes hitelt is jelenthet.
