Oldalunkon a felhasználói élmény javítása és egyes szolgáltatások elérhetővé tétele érdekében
HTTP cookie-kat (sütiket) használunk.
További információk
ha az ingatlanod ára érdekel: nem írtad hány éves, mire néz, mit látsz az erkélyről. (7nm az erkély még ha nem is ez a definiciója) hány emeletes az épület és hanyadik emeletes a tiéd. Van vagy nincs kertkapcsolat kerthasználat. Busz vagy közért iskola milyen messze, . azért kb 850-1150eFt/nm lehet az ára. az ingatan.com szerint 928-983e Ft/nm. Ha annyiért adod mint a többiek akkor egy vagy a sokezerből.. árulni akarod vagy eladni. Van aki felrakja 1.2M-ra ha jön vevő jó ha nem akkor nem. Ha eladni akarod akkor láthatóan, érezhetően olcsóbban kell adni mint a többiek. Soha ne értékeld túl a saját munkád vagy a magasabb minőségű burkolatokat, extrákat, ez lesz@rják, ez csak annyi, hogy gyorsabban l tudod adni. Megfizetni soha nem fogják. a google az jó cimboránk. diósárok út lakás eladó - Google-keresés Eladó tégla lakás - XII. kerület, Istenhegyi út #32703858 (ingatlan.com) kb 3,5perc.
amúgy egy-egy mikroklima lehet egy-egy utcán vagy kis területen belül is ami sokkal jobban megy. Kisugárzás, melegebb, jobb levegő.. kicsit arrébb meg hidegebb, rideg mint egy temető..
Nem hinném, nagy lenne a nyüzsi a millió feletti nm áron. Ezek fognak beragadni. 1-2 évet elcsúsztak. Felment a szakemberek és az építőanyagok ára. Így jártak. Ezekből lesznek hosztelek vagy bérlakások. Most románokkal, ukránokkal akarják befejezni. Látom az igénytelen kivitelezéseket, az elmaradt szigeteléseket.
Sziasztok, tud nekem valaki hozzávetőleges árat mondani Diós árok utca tégla építésű 62m2+7m2 panorámás terasz +fedett, zárt garázs. Egy tisztasági meszelés és már költözhető is. Lift nincs. Előre is köszönöm.
Csapdában az első lakást vásárlók? - Nem érik utol a fizetések a budapesti lakáspiac drágulását
Az elmúlt években a lakóingatlanok piacát Budapesten a rohamosan növekedő négyzetméter árak határozták meg. A 2013-2021-es időszakban a régiónkon belül Budapesten és Prágában növekedtek legnagyobb mértékben a lakásárak, mindkét fővárosban duplázódott a négyzetméterár ebben az időszakban.
Bár 2019 végével a drágulási hullám is csillapodott részben a járvány, részben az új lakások kapcsán ideiglenesen visszaállított áfa (5%-ról 27%-ra) miatt, a piac szereplői 2021 egészét tekintve újabb erősödésre számíthatnak a visszatérő adókedvezmények és a recessziót követő gazdasági fellendülés miatt. A budapesti lakások jelenlegi átlagos négyzetméterára ennek ellenére még mindig csak a mezőny alsóházát vezeti, jelentősen lemaradva a Bécs ? Berlin ? Prága trió által vezetett élbolytól.
Mindez jó hír a fővárosi ingatlan tulajdonosoknak, de nem feltétlenül jó azoknak, akik első lakásukat szeretnék megvásárolni.
Hogyan változtak a lakásárak a nettó jövedelemhez viszonyítva?
Erre a kérdésre ad választ a lakás árindex és a nettó jövedelem hányadosa, ami azt mutatja meg, hogy hány százalékkal nőttek a lakásárak az egy főre jutó nettó jövedelemhez képest.
Ez a hányados Magyarország esetében 1,7, ami egy egyszerűsített példán keresztül azt jelenti, hogy míg a vizsgált időszakban a fizetésünk 32 százalékkal nőtt, addig a négyzetméterárak 124 százalékkal lettek magasabbak, azaz a jövedelmi viszonyok és a lakásárak közötti olló jelentősen szétnyílt.
A magyarországi 1,7-szeres mutatónál csak Németországban regisztráltak ennél is nagyobb változást (1,78-szeres), míg a többi ország átlaga csak 1.43-szoros. A hányados 2015 és 2019 között exponenciálisan növekedett, ami kísértetiesen egybeesik a kedvezményes lakásáfa első hazai korszakával, ezt követően az olló nyílása lelassult.
Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy egy négyzetméternyi új lakást éves keresetünk hány százalékából tudunk megvásárolni, akkor a magyar helyzet nem tűnik kedvezőnek, hiszen a budapesti és a bécsi 35 százalékos mutatót csak Prága előzi meg, ahol az éves jövedelem 58 százalékát kell kifizetni egy négyzetméternyi új lakásért. A lakásvásárlások mögött a legtöbb esetben meghúzódik egy ugyancsak dráguló használt lakás értékesítése is, így nem a tulajdonosoknak, hanem leginkább az első lakást keresők szempontjából tűnhet a fővárosi ingatlanpiac túlértékelnek.
mindig is volt egy ciklikussága az ingatlanpiacnak és kiadásnak, régóta ez alapján adtam vettem. Ami változik, az az airbnb befektetés már nem zsuga, próbálnak kiszállni ingatlanból. Pár évig jól hozott ingatlan is ment 10-30%ot.. de problémás.. szép volt jó volt ennyi. van más.
Tavasz: A jó idő beköszöntével újraindul az élet és
ilyenkor az ingatlanok iránti kereslet is jelentősen megnövekszik. Bár
hagyományosan tavasszal kezdődik el a nyaralóingatlanok szezonja, és
májusban a legmagasabb az érdeklődés, az idei évben ez a megszokottnál
korábbra tolódott és már az év elején pezsgésnek indult a hazai
nyaralópiac.
Nyár: A tavaszi zsongás után a nyári hónapokban
jellemzően visszaesik a lakáspiaci aktivitás, ennek a csendesebb
időszaknak július végén ad új lendületet a felsőoktatási ponthatárok
kihirdetésével induló hallgatói lakáskeresési szezon. Idén ismét több
mint 100 ezer diák adta be a jelentkezését, így a nyár végén – a
kollégiumi férőhelyek elosztása után – várhatóan több tízezer fiatal vág
neki a lakáskeresésnek.
Ősz: Az oktatás őszi indulása nemcsak a
felsőoktatásban érezteti hatását, több tízezer gyerek kezdi meg ekkor az
általános vagy középiskolai tanulmányait is. Sokszor a lakóhelytől
távol eső oktatási intézményre esik a választás, ezért a család dönthet
úgy, hogy a sokéves ingázás helyett inkább költöznek és az iskolához
közel választanak új otthont. Bár a keresés már korábban elindul, a
költözés gyakran marad az őszi hónapokra. Szintén az őszi forgalmat
növeli, hogy a nyári szabadságolások és utazások miatt akár hosszú hetek
is kieshetnek az aktív ingatlankeresésből.
Tél: Az őszi másodvirágzás után a tél jellemzően
holtszezon. Teljesen nem áll le az ingatlanpiac, de a hideg időjárás
miatt ilyenkor jelentősen csökken az emberek lakásvásárlási kedve és a
hagyományos ünnepi készülődés is a lakásvásárlástól vonja el az
energiát.
Továbbra sem találja a helyét a budapesti irodapiac - Új szintekre csökkent a kereslet
2021 második negyedévében egy új épülettel bővült a budapesti modern irodaállomány, a 19 760 négyzetméter bérbeadható területtel rendelkező BudaPart City-vel, ami a névadó városnegyed fejlesztés második átadott irodaépülete. A teljes budapesti modern irodaállomány jelenleg 3 955 570 négyzetmétert tesz ki. Az üresedési ráta a második negyedév során tovább emelkedett 9,8%-ra, ami 0,8 százalékpontos negyedéves és 2,5 százalékpontos éves növekedést jelent. A legtelítettebb alpiac továbbra is Észak-Buda 4,4%-os üresedéssel, míg az Agglomerációban a legmagasabb az üresedési ráta 28%-kal.
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fórumának (BIEF, BRF) tagjai: CBRE, Colliers International, Cushman & Wakefield, Eston International, JLL és Robertson Hungary.
A nettó abszorpció a negyedév során negatív tartományba került, mivel összesítve 16 720 négyzetméterrel csökkent a teljes elfoglalt irodaállomány mérete.
A bruttó kereslet 2021 második negyedévében 97 990 négyzetmétert tett ki, ami az előző negyedévhez képest 31%-os, az előző év azonos időszakához képest 11%-os növekedést jelent. A teljes keresleten belül 40%-kal továbbra is a szerződéshosszabbítások képviselték a legnagyobb arányt, amit a meglevő állományban kötött új szerződések követtek 35%-kal, az új fejlesztésekben aláírt előbérleti szerződések 18%-kal, míg meglevő bérlői területek bővítései a teljes kereslet 7%-át tették ki. A negyedév során nem volt saját tulajdonba vételi ügylet.
Bár a kereslet tavalyhoz képest enyhén növekedett, úgy tűnik, hogy a világjárvány előtti 150 ezres negyedéves átlagokhoz nem tud visszatérni. A negyedéves átlag jelenleg a 80-100 ezres határon belül mozog, vagyis a pandémia egyelőre komolyan letörte az irodaterületek iránti keresletet.
A legmagasabb bérlői aktivitást ismét a Váci úti folyosón mérték, azonban szűkebb előnnyel. Az alpiac a teljes keresleti volumen 30%-át vonzotta, utána következett a Pest Központ alpiac 27%-kal és a Belváros (CBD) 14%-kal. A szerződéshosszabbításokat leszámítva a nettó új keresletben ugyanezen alpiacok vezettek, azonban eltérő sorrendben ? a Pest Központ alpiac 42%-os aránnyal dominált, amit a Váci úti folyosó 16%-kal, a Belváros (CBD) 15%-kal követett.
A BRF összesen 114 bérleti szerződést regisztrált a második negyedév során, átlagos méretük 864 négyzetméter volt. Tizenegy szerződést kötöttek 2000 négyzetméternél nagyobb területre, mely négy hosszabbítást, öt új tranzakciót és két új fejlesztésben kötött előbérletet foglal magában.
A negyedév legnagyobb ügylete egy előbérleti szerződés volt, melyet az IBM kötött 14 450 négyzetméterre az épülő Corvin Innovation Campus-ban. A legnagyobb szerződéshosszabbítást a Magyar Posta kötötte 13 780 négyzetméterre a Gateway Irodaházban, míg a meglevő állományban kötött legnagyobb új bérleti szerződés 5000 négyzetméterre köttetett a Liget Centerben.
2021 második negyedévének irodapiaci eredményei bíztató jeleket mutattak az előző negyedévekhez képest, bár továbbra is tükrözték a tavaszig nyúlt korlátozásokat és a gazdasági lelassulást. Az üresedési ráta tovább emelkedett, azonban a korai újranyitási szakaszban látott javuló bérleti kereslet tovább bővülhet a következő hónapok gazdasági és társadalmi normalizálódásával.
------------
Vajon a járvány nyomában változik-e majd a nyílt légterű irodák koncepciója vagy megy minden a maga útján tovább?
