ne izgulj, Fornit max a kutyák irányába gyengül el, amúgy keményen tolja!

nos igen, mi a nagyobb veszély, az infláció, vagy a fornit gyengülés?

hmmmm most éppen a bankok nem hajlandóak visszaadni az ÁAK - nak a meglevő állampapírokat , melyeket visszaváltott a lakosság és többet hoz 1 évre , mint az új szuper.

MANYUP bedarálása szerintem szintiszta rablás volt , örökölhető , átruházható , etc. Próbáld meg ezt az állami nyuddíjjal ( lassan már Te sem vagy fiatal)

Nekem az inflakövető (+1,7%) szimpatikusabb. Most is van olyan, még a +4%-osból, sajnos jövőre lejár.

A szuperállampapír első évi kamata (3,75%) már szinte el is van inflálva.

A magyarok imádják hitelezni az államot

MAGYARORSZÁGON A LAKOSSÁG BIRTOKOLJA AZ ÁLLAMADÓSSÁG TÖBB, MINT EGYÖTÖDÉT (21,7%), SZEMBEN AZ EURÓPAI ÖTSZÁZALÉKOS ÁTLAGGAL.

Bár az adófizetők által a lakossági állampapírok vásárlóinak fizetett kamatfelár hatalmas a “normális” állampapírokkal összevetve, ez a trend egyértelműen csökkenti az ország pénzügyi sérülékenységét.

Egyrészt a belföldi lakossági megtakarítók ingerküszöbe sokkal feljebb van piaci turbulenciák idején, mint a külföldi intézményi befektetőké, azaz nem öntik a piacra a kötvényeiket, nem menekülnek fejvesztve, ha bármilyen okból megnő az ország vagy a régió kockázata.

Másrészt a forintban kibocsátott államadósság nagyobb aránya a devizában kibocsátott adósság rovására sokkal nagyobb mozgásteret ad a gazdaságpolitikának a külső sokkokhoz való alkalmazkodás tekintetében – magyarul könnyebben és bátrabban tud az árfolyam leértékelődésével alkalmazkodni a gazdaság. Egy erősen nyitott, az európai konjunktúrának és európai transzfereknek hatalmas mértékben kitett, régóta meglévő versenyképességi problémákkal küzdő gazdaságban a deviza leértékelése, leértékelődése nagyon tud(na) hiányozni egy elromló környezetben, ennek tanulmányozásához kiváló állatorvosi lovak az eurózóna déli államai.

Befektetői szempontból nézve a klasszikus, hosszú távon a hozamokat és a kockázatokat együttesen figyelembe vevő, kötvényeket és részvénykitettséget kombináló,

LEGJOBBAN MŰKÖDŐ PORTFOLIÓK MEGKERÜLHETETLEN ELEMEI A LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍROK,

amik párosulhatnak a fejlett részvénypiacok hozampotenciáljával.

Ezen felül a részvények által adott devizakitettség olyan esetben is védi egy ilyen portfólió reálértékét, amikor esetleg a forint jelentősebben gyengül az euróhoz és a dollárhoz képest. Ezen túlmenően azonban egyedi ügyféligények, kockázatviselési hajlandóság és hozamelvárás kérdése, hogy milyen befektetési portfolió részeként, mikor és mennyi állampapír vásárlása éri meg a leginkább a lakossági befektetőknek.

http://concordeblog.hu/2019/06/25/a-magyarok-imadjak-hitelezni-az-allamot/

ezt értem és tetszik is, amit nem értek, vagyis nem bízom benne, az a forint leértékelése. ez egy hatalmas joker az mnb kezében, ha úgy adódna. viszont itt gondolom nem marinéniék vettek papírt, hanem a ner elit mossa tisztára a szürke pénzeket, így nem hiszem, hogy az elinflálás, leértékelés egyelőre komoly terv volna

Amúgy furcsa a kérdésed.

Ha ugyanez lenne a helyzet, csak nem a lakosság, hanem a MANYUP-ok tudnák lejegyezni ezeket a magas kamatos államkötvényeket és utána levennék a semmire a brutál "kezelési díjukat" a magán számlák egyenlegéből, akkor mindenki tapsolna hogy mekkora hozama van a nyugdíj megtakarításainak.

Na most ugyanez történik , elindíthatja mindenki a saját öngondoskodását, anélkül, hogy a manyupok lekaszálnának róla egy csomót. Lehet tapsolni!

és az is komoly érv, hogy ha nem intézmények, hanem lakosság jegyzi le, akkor a lakosságnak nincs olyan alku poziciója, mint egy Templetonnak, ha van valami gond.

Nem véletlen,hogy nem emelnek az alapkamaton.

0,9%-os alapkamat mellett szépen mutat az 5%-os állampapír hozam.

Ameddig nagy a kereslet az állampapírra addig nem hinném,hogy komolyabban gyengülne a forint. Az infláció szerintem tetőzhet 4% körül,ha váratlan esemény nem történik.

Hosszabb távon csökkenő államháztartási hiánnyal számolok,

2-3 éven belül lehet akár NULLÁS költségvetés is.

A hozam elköltése itthon az mindenkinek jó,pörög a gazdaság növekszik a fogyasztás és alacsonyan marad a munkanélküliség.

el tudja nekem magyarázni valaki, hogy ez miért jó így? magas kamat, minden forintban, akár el is lehet inflálni.

A következő hetekre is erős keresletre számítok,

előbb utóbb beviszik a nagyobb párnacihás pénzeket is.

Az is érdekes lesz,hogy mennyi befektetési alap fog megmaradni.

A három hete elindult MÁP+ eddig 883 milliárd forintot tudott begyűjteni, ezzel a lakossági állampapírokban lévő vagyon már 8400 milliárd forint körül lehet (pontos számot csak a visszaváltások és a lejáratok függvényében lehet majd mondani).

https://www.portfolio.hu/befektetes/allampapir/tarol-a-szuperallampapir-kozel-900-milliardot-vettek-mar-belole-a-magyarok.5.328903.html

most már legalább a légkondicináló hiánya miatt hideg vizet osztanak

korábban a 20 ablak közül nyolc ablak müködőtt , most már 15 ablak.

gyorsabb is lett , persze a bankkártyás fizetés még mindig akadozik

Szuperkötvény: elképesztő összegek mozdultak meg újfent

Nem csillapodik a magyar állampapír plusz (máp plusz) népszerűsége, a múlt héten is jegyeztek belőle 193,5 milliárdnyit, már 883 milliárdnál tart az értékesítés.

Hihetetlen mennyiségű pénzt mozgósít a lakosság, hogy állampapírt vásároljon. A múlt héten is túljegyezte a lakosság az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által felajánlott máp pluszt. Az ÁKK 100 milliárd forintnyit ajánlott fel a lépcsős kamatozású szuperkötvényből, a kisbefektetők pedig több mint 193,5 milliárd forintnyit jegyeztek le, ezt az ÁKK el is fogadta.

Bukik, aki nem ezt veszi

Az első héten 528,6 milliárd, a másodikon 160,6 milliárd forintnyi fogyott el az ötéves állampapírból, a teljes kibocsátott mennyiség így már 882,8 milliárd forintnál tart. Az ÁKK a kötvény június eleji piacra dobása óta számos más lakossági állampapír értékesítését megszüntette, de az egyéves magyar állampapír (1máp) és az inflációt követő kamatozású prémium magyar állampapír (pmáp) és prémium euró magyar állampapír (pemáp) megmaradt.

A prémium sehol sincs

Korábban a pmáp volt a legnépszerűbb lakossági állampapír. A hároméves inflációt követő kötvény az éves átlagos áremelkedés mértékén túl 1,4, az ötéves 1,7 százalékos kamatot fizet. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 4,2, illetve 4,5 százalékos a kamatuk. A legutóbbi, májusi inflációs adat 3,9 százalékos volt, az elemzők a nyárra némi lassulást várnak, de összességében véve az idén 3,5 százalékos átlagos inflációt jeleznek előre.

Ez azt jelenti, hogy a pmáp kamata 5 százalék körül vagy akár afölött is alakulhat jövőre. Az öt év alatt évesítve 4,95 százalékos kamatot fizető, eleinte félévente, majd évente emelkedő kamatú máp plusszal mégsem veszi fel a versenyt a inflációt követő pmáp. Az ÁKK május végén 100-100 milliárd forintnyit bocsátott ki a kétféle futamidejű sorozatból, ez eddig nem fogyott el, rábocsátásra nem volt szükség.

https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/szuperkotveny-tuljegyzes-befektetes.686710.html

eddig baszki cca 10 perc alatt mindent elnitéztem TBSZ - el is , most ez 4 órába telt

- nehezitő tényezők:

-3 körös biztonsági őr

-cca 50 Mari néni és Pista bácsi vidékről

- bankfiókokat sem ismerik , héát még ÁAK rendszereit

persze e napon a kártyás fizetés a rendkivüli forgalomra tekintettel összeomlott ( nemcsak OTP , de Visa is

Megérkezett a szuperállampapír - Itt vannak a legfontosabb tudnivalók!

https://www.youtube.com/watch?time_continue=3&v=OX7TMMLa7zA

Nem kommunikálják , 2 hetet kell várni , mert akkorra adnak idopontot. Ez AAK vonatkozik , ahol ingyenes minden

Közel 1 százalékáért brókernek 3 óra

honnan? kérdést boncolgatják:

Meg lehet közelíteni a kérdést hozam szempontjából is, tehát melyek azok a megtakarítási termékek, amelyek kisebb hozamot biztosítanak (akár magasabb kockázat mellett) és ezáltal könnyebben juthatnak arra a "sorsra", hogy likvidálják őket és állampapírt vegyenek a pénzből. Ide tartozhatnak olyan megtakarítási eszközök, mint a

• látra szóló bankbetét,
• készpénz,
• lekötött betét,
• befektetési alapok,
• illetve a kisebb kockázatú részvények.

Nézzünk meg ezeket sorban:

• Készpénz: a legfrissebb MNB-s adatok szerint március végén 4768 milliárd forintot tett ki a háztartások készpénzállománya, ebből a becslések szerint mindössze 1500 milliárd az,ami a készpénzforgalomhoz szükséges. Az ÁKK és a Pénzügyminisztérium többször is hangoztatta, hogy szeretnék ezt az állományt becsatornázni a megtakarítási piacra, azon belül is elsősorban a lakossági állampapírok piacára. A cél, hogy 2023-ra 11 milliárd forintra növekedjen a lakossági papírokban lévő állomány, ehhez a közel 5000 milliárdos készpénzállomány elég is lenne. Korábbi cikkünkben ugyanakkor már kitértünk arra, hogy valószínűleg nem a készpénzre, hanem a pénzügyi szektor megtakarítási termékeire fog igazi kiszorítási hatást gyakorolni az állampapírok értékesítésének a felpörgetése, legalábbis ezek növekedésétől vesz el.
• Látra szóló betét, lekötött betét: A bankbetétek évek óta alacsony hozamot ígérnek, a lakossági állampapírok felfutása az utóbbi években a befektetési alapok mellett ezek térnyerését is megakasztotta. A lekötött bankbetétek vesszőfutása mögött persze elsősorban az alacsony kamatszint áll: 2013-ban 5% alá, 2014-ben 2% alá, 2015-ben pedig 1% alá csökkent az éven belül lekötött forintbetétek átlagkamata, és 2016 óta a fél százalékot sem éri el. Az alacsony kamatok, megfejelve azzal, hogy a betétek viszonylag könnyen feltörhetőek, érdemi forrást jelenthetnek a lakossági állampapírt vásárlók számára.
• Befektetési alapok: A befektetési alapok piacán az utóbbi egy-két évben számos olyan változás jött be, ami nem kedvezett az állománynövekedésnek. Egyrészről ott van az általános piaci hangulat, a tőkepiacok tavalyi inkább gyér teljesítménye, másrészt pedig egy sor szabályozási változás: az EU-s pénzpiaci rendelet, az ingatlanalapok visszaváltási idejének növelése, a forgalmazói jutalékváltozások. A tőkepiaci turbulencia miatt sok részvény- és az abszolút hozamú alap is gyengébb teljesítményt nyújtott a tavalyi évben, a pénzpiaci alapokra vonatkozó szigorúbb likviditási előírások gyakorlatilag nulla közelébe szorították az ezekkel elérhető hozamokat, az évek óta legnagyobb slágernek számító ingatlanlapok értékesítése pedig gyakorlatilag megakadt az új szabállyal. Mindezek egyértelműen hatással vannak a befektetői keresletre, ehhez jön az, hogy a befektetési alapok visszaváltása többnyire egykét napon belül megoldható, tehát jó opció lehet a pénzszerzésre, ha valaki állampapírt szeretne venni. Befektetési alapokon belül is elsősorban inkább azok a konstrukciók a "veszélyeztetettebbek", amelyek az utóbbi időszakban alacsonyabb hozamot nyújtanak, úgy mint a pénzpiaci alapok, kötvényalapok, esetleg a kisebb kockázattal bíró részvényalapok.
• Részvény: a részvényeken belül elsősorban azok lehetnek jobban kitéve az állampapírrá váltás veszélyének, amelyek alacsonyabb kockázatúak, ezáltal alacsonyabb hozampotenciállal bíró papírok. Ilyenek a kevésbé spekulációs céllal vásárolt osztalékpapírok. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a lakossági részvényállomány jelenleg új csúcson van, persze nem tudjuk, hogy a múlt hónapban milyenek voltak ezek a számok. Könnyen lehet, hogy ennek az állománynak egy része is az új MÁP+-ba került át.
• Állampapír: arra is lehet gondolni, hogy sokan az új papír kedvezőbb kamatozását látva inkább úgy döntenek, hogy meglévő lakossági állampapír-állományuk egy részét visszaváltják, és azt fektetik be az új konstrukcióba. Ez egyelőre úgy tűnik, nem nagyon áll fent, vagy legalábbis kis mértékben, mivel Varga szavai szerint az új jegyzésekkel a lakossági állampapírok állománya elérte a 8060 milliárd forintot. Ha ezt összevetjük a március végi 7636 milliárddal, akkor mintegy 400 milliárd forintnyi állománynövekedés következett be, tehát főként más megtakarításokból folyhatott át ide a pénz.
• Ingatlan, nyugdíjcélú megtakarítás: Talán az a legvalószínűtlenebb forgatókönyv, hogy ebből a két konstrukcióból vándorolt volna el pénz az új állampapírba, mivel ezek hosszú távú befektetések, kevésbé likvidek, nem beszélve arról, hogy az ingatlan még mindig jó befektetésnek minősül a piacon.
• Az elmúlt évek adatai alapján az látszik, hogy a lakossági állampapírok térnyerése nem a készpénzre vagy a látra szóló betétekre gyakorolt negatív hatást, sokkal inkább a befektetési alapokra és nyugdíjcélú megtakarításokra. Ez utóbbiakra nem tőkekivonási szempontból, sokkal inkább az új nyugdíjcélú megtakarítások elmaradása oldaláról.

Összességében tehát az a valószínűbb, hogy a készpénz-állományt kevésbé mozgatta meg az új lakossági állampapír megjelenése, sokkal valószínűbb, hogy olyan megtakarítási termékekből csoportosított át pénzeket a lakosság a MÁP+-ra,mint a lekötött és látra szóló betétek, befektetési alapok, és esetleg a részvények. Kíváncsian várjuk a friss MNB-statisztikákat májusról.

https://www.portfolio.hu/befektetes/allampapir/megis-honnan-lett-penze-a-magyaroknak-500-milliardnyi-szuperallampapirra.327527.html

Az egyelőre kérdés, honnan jött ez az 500 milliárd forint az új állampapírba, részben lehet ez abból a mintegy 6 ezermilliárd forintnyi készpénzből, ami a magyar háztartások kezében van, másrészt az is előfordulhatott, hogy a lakossági állampapírok piacán is történt egy átrendeződés és sokan a meglévő papírjaikat váltották vissza annak érdekében, hogy a pénzt az új MÁP+-ba fektethessék.

https://www.portfolio.hu/befektetes/allampapir/brutalis-roham-az-uj-szuperallampapirert-megvan-mennyi-fogyott-el.327435.html?k=2&i=327435

2019. június 3. és június 7. között 529 milliárd forintot jegyeztek belőle. Ez minden korábbinál magasabb összeg, ilyen mennyiség egyetlen hét alatt még nem fogyott más lakossági állampapírból.