Netes lehúzások: titkos trükk vagy városi legenda?
Az úgynevezett dinamikus árazás lényege, hogy az online világban a kereslet függvényében real-time drágul egy termék vagy szolgáltatás, ezzel a gyakorlattal például a repülőjegyek vásárlásánál találkozhatunk. Ugyanakkor már többször felmerült a gyanú, hogy egyesek a böngészési adatokat is felhasználják arra, hogy magasabbra srófolják az árakat, de a szolgáltatók állítása szerint ez csak városi legenda. A minap egy érdekes esetbe futottunk bele, ezúttal nem repülőjegy, hanem egy mobilvásárlás esetében.
Dinamikus árazás
Létezik egy online árazási gyakorlat, amivel például a repülőjegyet vásárlók is találkozhatnak, és úgy hívják, hogy "dinamikus árazás". Röviden arról van szó, hogy minél inkább betelik egy járat (minél nagyobb a kereslet iránta), annál drágább lesz a jegy. Az egyedi, várható keresletnövekedést is ki tudják használni a légitársaságok. Erre egy egyszerű példa, amikor tavaly kiderült, hogy a Mol Vidi FC Londonba utazik, hogy ott a Chealse-vel mérkőzzön meg az Európa-ligában, a Budapestről Londonba az időpont előtt induló járatok ára hirtelen nagyot ugrott. Persze ezt a foglalások megugrása önmagában is okozhatta, ugyanakkor egy ilyen nyilvánvalóan várható keresletnövekedést a légitársaságok is könnyen beárazhatnak a jegyeikbe, valós időben.
Városi legenda?
A dinamikus árazás a városi legenda szerint azonban nem áll meg a keresleti viszonyok szerinti real-time árazásnál, hanem a szolgáltatók a böngészési adatok (cookie-k) alapján is személyre szabják az árakat. Az Amazon ezt az árazási módszert felvállaltan kipróbálta tesztjelleggel már évekkel korábban, azonban a vásárlók hamar rájöttek, hogy egyesek olcsóbban vehettek meg bizonyos termékeket, ezért az elégedetlenségüket látva gyorsan visszaléptek a gyakorlattól.
Az azóta gyanúba keveredett szolgáltatók persze hangosan tagadják, hogy akárcsak gondolnának ilyenre, de a gyanú szerint ha egy ip-címről/böngészőből többször is rákeres valaki például egy repülőjáratra, megnézi az adott városban készült képeket, nevezetességeket stb. akkor a szolgáltatónál futó program által regisztrált érdeklődés miatt is szépen kúszik felfelé a repülőjegy ára.
Persze elviekben az is történhet, hogy miközben böngészünk, egyszerűen csak fogynak a helyek a szóban forgó járatra, de akkor bizonyára nem lenne különbség egy ugyanabban az időpontban máshonnan (vagy rejtve) érkező lekérdezés és egy többszöri keresésről árulkodó böngészési előzmény után indított lekérdezés esetében a két repülőjegy ára között. Márpedig számos cikk, blog ír arról, hogy ilyet tapasztaltak egyes szolgáltatóknál. Most azonban mi is egy érdekes árazási esetre lettünk figyelmesek, de ezúttal nem repülőjegy, hanem egy mobiltelefon ára esetében.
Drágább lett a mobil, tényleg pont most?
Egyik kollégánk egy mobiltelefon árára keresett rá az egyik nagy árösszehasonlító oldalon, meg is nyitotta a legolcsóbb ajánlatot adó kereskedő ajánlatát, majd később teszteket, összehasonlításokat nézett meg a telefonról. Majd pár órával később visszatért az árösszehasonlító oldalára, de szemet szúrt, hogy a legalacsonyabb ár ugyanannál a kereskedőnél kb. 1000 forinttal magasabb lett, mint pár órával korábban volt.
A dinamikus árazásra gyanakodva egy másik böngészőt privát módban megnyitva letesztelte, hogy az emlékezete csalta-e meg, vagy valóban változott az ár, és meglepő eredményt hozott a keresés: a privát böngészőben indított keresés ezer forinttal alacsonyabb árat dobott ki ugyanannál a kereskedőnél ugyanarról a termékről ugyanazon az árösszehasonlító oldalon, mint a másik, nem privát módban használt böngészőben.
A keresés eredménye a privát böngészőben.
A keresés eredménye az eredeti böngészőben
Az alacsonyabb (vagy inkább eredeti?) árra kattintva azonban nem jött be a kereskedő oldala/ajánlata, és újabb egy óra elteltével már a második böngésző privát módjában is az új, magasabb árat dobta ki az árösszehasonlító oldal, de privát módban továbbra sem töltött és most sem tölt be az oldal a második böngészőben.
Szögezzük le: egyáltalán nem biztos, hogy ez esetben dinamikus árazás történt, simán elképzelhető, hogy egy egyszerű áremelés volt csupán, ami nem egyszerre ment át egyik és másik böngésző találatain.
Az is kérdéseket vet fel, hogy a privát böngészőben hogyan látszódhatott meg később az áremelés. Jó tudni, a böngészési adatok egy része személyes adatnak minősül, és ez a terület tavaly május óta az európai adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályozása alá tartozik
Mire figyeljünk oda?
Fontos észben tartani, az online vásárlásoknál egyes kiegészítő tételek miatt az árösszehasonlító oldalak által kidobott fő számok sem tudnak minden tényezőt megmutatni: egy garancia ajánlat vagy egy borsosabb kiszállítási díj (eltérő lehet például a Budapesten belüli és a vidéki kiszállítás díja), esetleg a fizetési mód, vagy egy mobilkészülék színe miatt tapasztalatunk szerint néha néhány ezer forinttal is eltérhetnek az árak attól, amit első körben egy kereső kidob. A legpontosabb, végső árat mindig a megrendelésnél látható ár jelenti.
Hogy a böngészési előzmények alapján történő árazás mennyire (lenne) etikus, esetleg kell-e szabályozni egy ilyesfajta gyakorlatot, vita tárgya lehet, ellene és mellette is találni érveket. Az online világ transzparenciát és brutális árversenyt hozott a szolgáltatóknak és gyártóknak, ami persze vevői oldalon üdvözlendő, de az eladói oldal törekvése is megérthető, hogy szeretnék a lehető legmagasabb áron eladni a jószágaikat. Egy áru értéke annyi, amennyit a vevő hajlandó fizetni érte. Hogy ezt az árat illik-e a böngészési előzményeinket felhasználva kikutatni, és hogy ma létezik-e egyáltalán ez a gyakorlat, az továbbra is kérdés marad.
