Regisztráció Elfelejtett jelszó

4IG fórum

takinfo

#825643 Kissherceg Előzmény: #825556

A bejelentés értelmében az Opimus Group Nyrt. 286 darab, a tőzsdei társaság közvetlen érdekeltségébe tartozó Status Capital Zrt. további 284 darab, egyenként 1 millió forint névértékű részvényt vásárol a Takarékinfó Zrt.-ben. Az Opimus a birtokába kerülő, összesen 24,87 százalékos részvénycsomagért 426.5 millió forintot fizet az AB Banksoft Plus Kft.-nek.

A tőzsdei társaság múlt pénteken jelentette be, hogy 24,67 százalékos tulajdont szerez a Status Capital Zrt.-ben, így a mai napon közzétett tranzakcióval az Opimus Group közvetlen és közvetett módon összesen 31 százalékos befolyást gyakorol majd a Takarékinfó Zrt. fölött. Az ügylet lezárását követően a Takarékinfó Zrt. tulajdonosi megoszlása az alábbiak szerint alakul: Opimus Group Nyrt. (24,87 százalék), Status Capital Zrt. (24,7 százalék), Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (20,00 százalék) Takarékbank (13,91 százalék), FHB Invest Kft. (13,91 százalék), AB Banksoft Plus Kft. (2,61 százalék).

A Takarékinfó Zrt. informatikai szolgáltató vállalat. Ügyfelei közé tartoznak a Takarékbank és a Takarékszövetkezeti Integráció tagjai, a B3 Takarék Szövetkezet, az FHB csoport vállalatai (FHB Kereskedelmi Bank, – Jelzálogbank, – Lízing, – Ingatlan), a Magyar Posta Befektetési Zrt., a Díjbeszedő Informatikai Kft., továbbá a Ma-Tak-El Zrt. A társaság elmúlt évben 162 munkavállalót foglalkoztatott, nettó árbevétele meghaladta az 5,4 milliárd forintot. A Takarékinfo Zrt. menedzsmentje 2017-ben 6,1 milliárdos nettó árbevétellel kalkulál.

A Takarékinfó legnagyobb volumenű projektje a takarékszövetkezeti integráció egységes informatikai rendszerének (EIR) bevezetése, illetve létrehozásának koordinációja. A mindösszesen 10,1 milliárd forintos szofterfejlesztés bevezetéséhez a Takarékinfó 4,6 milliárd forint értékben hajtott végre IT-beruházásokat.

Mekkora volt tavaly a ha…

#825556 Kissherceg Előzmény: #825002

Mekkora volt tavaly a hazai informatikai piac, melyik volt a legnagyobb szegmens?

– Nagyságrendileg 3 milliárd dolláros, vagyis mintegy 890 milliárd forintos volt a hazai informatikai piac, ez 2016-hoz képest 10 százalékos növekedést jelent. A fejlődés elsősorban az új uniós költségvetési ciklusra kiírt tenderek elindulásának köszönhető. A legnagyobb szegmenst a hardver eszközök jelentik, a piac felét ez a terület adja. Az IT-fejlesztésre fordított uniós források nagy része is hardver beszerzésre, valamint ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra megy. Az IT-szolgáltatások nagyjából a piac egyharmadát tették ki, a fennmaradó rész jutott a szoftver megoldásokra.

– Mivel kezdik a digitális átállást a magyarországi társaságok?

– A múlt évben készítettünk egy digitális átállásra vonatkozó végfelhasználói kutatást Közép-Európában, ennek az eredményéből az látszik, hogy a megkérdezettek nagyjából egyharmadánál volt valamilyen digitális stratégia a régióban, és Magyarország nagyjából hozta ezt az átlagot. Akik nem alkottak külön stratégiát, két fő indokot hoztak fel: egyszerűen nincs rá szükség, mert például van IT-stratégiájuk és az bőven lefedi a területet. A másik fő indok pedig az, hogy igazából nem az informatikai részleg kezeli a transzformációs témákat, hanem az üzleti döntéshozói jogkör.

Több helyi kutatás is arra utal, hogy a magyar vállalatok körében alapvetően kétfajta vélekedés van a digitalizációval kapcsolatban. Az egyik megközelítés az egyszerű digitalizáció, a másik a digitális transzformáció. Az első esetben a meglévő, korábban nem IT-alapú folyamatokat elektronizálják, illetve az informatikát nem használó technológiákat összekapcsolják IT-val. Ennek a megközelítésnek a fókusza nem az IDC által harmadik platformnak hívott területek, vagyis a felhő, a big data, a social megoldások és a mobilitás, illetve az ezeken alapuló IoT, robotika, kognitív megoldások üzletmenetet átalakító lehetőségein van. A digitális átalakulás már arra irányul, hogy a digitális technológiákat úgy használják fel a vállalatok, hogy bizonyos üzleti folyamatokat másképpen csináljanak, vagy az egész üzleti modell megváltozzon. Nem meglepő módon nálunk inkább az első megközelítés a jellemző.Meglehetősen iparágfüggő, hogy melyik területen indul a digitalizáció. A gyártó iparágban egyértelműen a gyártási folyamatok digitalizálása, robotalapú megoldások bevezetése, ellátási lánc megoldások kiterjesztése a jellemző. De a pénzügyi vagy a kiskereskedelmi szektor esetében már tipikusan az ügyfélkapcsolatra, a mobil csatornákra helyeződik a hangsúly. Emellett az analitikában, az értékesítést támogató részlegeknél tapasztalhatunk még meghatározó beruházásokat. A távközlési szektorban hasonló jelentőségű fejlesztések zajlanak a backend és frontend oldalon is. Miközben fejlesztik a szélessávú hálózatot, NBIoT (narrow band IoT) és backend infrasturktúra fejlesztések is megvalósulnak, de ezekkel párhuzamosan az ügyféloldalon is láthatók újítások. Összegezve elmondható, hogy ahol fogyasztói fókusz van, ott inkább a frontend felé mennek a fejlesztések.

– Milyen különbségeket látnak a magyar tulajdonú, illetve a nemzetközi cégek hazai érdekeltségei között az új, innovatív technológiák bevezetésében?

– A legnagyobb különbség a finanszírozási lehetőségekben van. Egy nemzetközi vállalatnál a döntéseket sok esetben a központ hozza meg, és bizonyos megoldásokat központilag vezetnek be. A magyar tulajdonú nagyvállalatoknál pedig az látszik, hogy jelentős részüknél most alkotják meg a stratégiát vagy gondolják újra a régit. Ez a folyamat sok esetben inkább arra irányul, hogyan tudják behozni az eddigi lemaradást. Itt azonban van egy komoly lehetőség is, hiszen nem kell feltétlenül minden lépcsőfokot megjárni ahhoz, hogy egy cég fejlessze informatikai környezetét, éppen ezért akár generációs ugrást is végre lehet hajtani.

– Milyen technológiákra költötték a legtöbbet a múlt évben a hazai cégek?

– A már említett 890 milliárd forintban benne van a teljes informatikai szegmens, de IoT-nál, analitikánál vagy digitalizációs megoldásoknál azért van egy sor olyan költés, amely nem IT-jellegű, a dolgok interneténél például ilyen a telekommunikációs költség, vagy az iparág-specifikus hardvereszközök. Éppen ezért viszonylag nehezen összehasonlítható, hogy milyen technológiára mennyit költenek. Felhő megoldásokra a múlt évben mintegy 200 millió dollárt költöttek a magyarországi vállalatok, IoT-re megközelítőleg 500 millió dollárt.

– Mire lehet számítani idén, milyen megoldások lesznek a legnépszerűbbek?

– Méretét és dinamikáját tekintve az egyik legjelentősebb szegmens a felhőalapú kollaborációs megoldások köre. Ebben az esetben alapvetően kínálati piacról van szó, maguk az elérhető termékek válnak felhőalapúvá. A törvényi előírások miatt is komoly felfutás várható az átfogó biztonsági megoldások területén. Az IoT szegmensben pedig a gyártó iparágban a gyártási folyamatokhoz kapcsolódó megoldások kapcsán várunk jelentős bővülést. Emellett fontos megemlíteni, hogy a mobilitáshoz köthető megoldások esetében is fejlődésre számítunk.

– Melyek lesznek a leginkább meghatározó technológiák a következő években?

– A következő 2-3 évben erőteljesen nőni fog az IoT terület több más felhasználási esete is. Okos otthonok, okos városok esetében, közlekedésben, közműszolgáltatásban történő alkalmazása tovább terjed. Most épülnek ki azok a hálózatok, amelyek az alapinfrastruktúrát adják majd ehhez. Ehhez kapcsolódva az analitikai megoldásoknál is felfutást várunk, amit az IoT térhódítása kényszerít ki. Rengeteg adat áll majd rendelkezésre, azonban azokat „nyersen” nem tudják használni a cégek, szükség lesz elemzési, beszámoló készítési rétegre is, hogy valóban hasznosíthatók legyenek az üzleti döntéseknél.

Nekem az igazi meggyőző …

#825002 Fornit Előzmény: #824997

Nekem az igazi meggyőző név itt Matgab a részvényesi könyvben :))

Lassan csak vissza tudom…

#824873 Peti84

Lassan csak vissza tudom venni az eredeti pakkot.

MNB engedély

#824754 Kissherceg Előzmény: #824658

"A Európai Közbeszerzési Értesítő pénteki számában az örömhír:

a Mészáros Lőrinchez köthető R-Kord Kft. végezheti a GSM-R vasúti kommunikációs hálózat kiépítését mintegy 2250 kilométeren. 58,9 milliárd forintért. Nettó.

Érdekes, de eredetileg a NIF Zrt. 39 milliárd forintra becsülte a munkát. Az összeget természetesen teljes mértékben az EU állja."


Vajon honnan fogják venni az eszközöket.

MNB engedély

#824656 matgab Előzmény: #824650

te szeretsz kockáztatni, hogy belépsz társtulajdonosnak az egyik zászlóshajómba...:-)

Több, mint 50 MILLIÁRDOS közbeszerzést nyert el a 4IG

#823991 Peti84 Előzmény: #823985

Én a tényleg visszaesikre szavazok. Szeretném visszavenni....

Több, mint 50 MILLIÁRDOS közbeszerzést nyert el a 4IG

#823985 matgab Előzmény: #823983

erre a plusz 10%-ra olyan igazi matgabos eladási késztetésem keletkezett... Hogy most gyorsan eladom és majd olcsóbban visszaveszem.

Ilyenkor két eset szokott előfordulni, vagy eladom és utána kilő még 10-100%-kal, vagy tartom és tényleg visszaesik...

Több, mint 50 MILLIÁRDOS közbeszerzést nyert el a 4IG

#823983 matgab Előzmény: #823981

francba, én meg egész nap dolgoztam, pedig 3400-on már bővítettem volna...

Több, mint 50 MILLIÁRDOS közbeszerzést nyert el a 4IG

#823981 Kissherceg Előzmény: #823973

több, mint amit a társak szeretnének. Ez még csak kis szelet. Még mindig gyűjtésen voltam, de lehet még ma is csipegetek.


Lássuk a forintozókat

Több, mint 50 MILLIÁRDOS közbeszerzést nyert el a 4IG

#823973 MrTibi16 Előzmény: #823971

Henci megírta dőlni fog a lé :D

https://www.bet.hu/newkibdata/126948456/4iG_180705...

Felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét, hogy a fentiekben bejelentett szerződések keretösszegeiből a HUMANsoft Kft. csak a Kbt. és egyéb jogszabályok rendelkezései szerint, közvetlen megrendeléssel, illetve a verseny újranyitásával megvalósuló közbeszerzés eredményeként realizálhat árbevételt.

Hogy mennyi csapódik le náluk az nem tiszta...

Több, mint 50 MILLIÁRDOS közbeszerzést nyert el a 4IG

#823971 Tapasz

Ma tőzsdezárás után jött a hír. Holnap mi várható?