Mekkora volt tavaly a hazai informatikai piac, melyik volt a legnagyobb szegmens?
– Nagyságrendileg 3 milliárd dolláros, vagyis mintegy 890 milliárd forintos volt a hazai informatikai piac, ez 2016-hoz képest 10 százalékos növekedést jelent. A fejlődés elsősorban az új uniós költségvetési ciklusra kiírt tenderek elindulásának köszönhető. A legnagyobb szegmenst a hardver eszközök jelentik, a piac felét ez a terület adja. Az IT-fejlesztésre fordított uniós források nagy része is hardver beszerzésre, valamint ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra megy. Az IT-szolgáltatások nagyjából a piac egyharmadát tették ki, a fennmaradó rész jutott a szoftver megoldásokra.
– Mivel kezdik a digitális átállást a magyarországi társaságok?
– A múlt évben készítettünk egy digitális átállásra vonatkozó végfelhasználói kutatást Közép-Európában, ennek az eredményéből az látszik, hogy a megkérdezettek nagyjából egyharmadánál volt valamilyen digitális stratégia a régióban, és Magyarország nagyjából hozta ezt az átlagot. Akik nem alkottak külön stratégiát, két fő indokot hoztak fel: egyszerűen nincs rá szükség, mert például van IT-stratégiájuk és az bőven lefedi a területet. A másik fő indok pedig az, hogy igazából nem az informatikai részleg kezeli a transzformációs témákat, hanem az üzleti döntéshozói jogkör.
Több helyi kutatás is arra utal, hogy a magyar vállalatok körében alapvetően kétfajta vélekedés van a digitalizációval kapcsolatban. Az egyik megközelítés az egyszerű digitalizáció, a másik a digitális transzformáció. Az első esetben a meglévő, korábban nem IT-alapú folyamatokat elektronizálják, illetve az informatikát nem használó technológiákat összekapcsolják IT-val. Ennek a megközelítésnek a fókusza nem az IDC által harmadik platformnak hívott területek, vagyis a felhő, a big data, a social megoldások és a mobilitás, illetve az ezeken alapuló IoT, robotika, kognitív megoldások üzletmenetet átalakító lehetőségein van. A digitális átalakulás már arra irányul, hogy a digitális technológiákat úgy használják fel a vállalatok, hogy bizonyos üzleti folyamatokat másképpen csináljanak, vagy az egész üzleti modell megváltozzon. Nem meglepő módon nálunk inkább az első megközelítés a jellemző.Meglehetősen iparágfüggő, hogy melyik területen indul a digitalizáció. A gyártó iparágban egyértelműen a gyártási folyamatok digitalizálása, robotalapú megoldások bevezetése, ellátási lánc megoldások kiterjesztése a jellemző. De a pénzügyi vagy a kiskereskedelmi szektor esetében már tipikusan az ügyfélkapcsolatra, a mobil csatornákra helyeződik a hangsúly. Emellett az analitikában, az értékesítést támogató részlegeknél tapasztalhatunk még meghatározó beruházásokat. A távközlési szektorban hasonló jelentőségű fejlesztések zajlanak a backend és frontend oldalon is. Miközben fejlesztik a szélessávú hálózatot, NBIoT (narrow band IoT) és backend infrasturktúra fejlesztések is megvalósulnak, de ezekkel párhuzamosan az ügyféloldalon is láthatók újítások. Összegezve elmondható, hogy ahol fogyasztói fókusz van, ott inkább a frontend felé mennek a fejlesztések.
– Milyen különbségeket látnak a magyar tulajdonú, illetve a nemzetközi cégek hazai érdekeltségei között az új, innovatív technológiák bevezetésében?
– A legnagyobb különbség a finanszírozási lehetőségekben van. Egy nemzetközi vállalatnál a döntéseket sok esetben a központ hozza meg, és bizonyos megoldásokat központilag vezetnek be. A magyar tulajdonú nagyvállalatoknál pedig az látszik, hogy jelentős részüknél most alkotják meg a stratégiát vagy gondolják újra a régit. Ez a folyamat sok esetben inkább arra irányul, hogyan tudják behozni az eddigi lemaradást. Itt azonban van egy komoly lehetőség is, hiszen nem kell feltétlenül minden lépcsőfokot megjárni ahhoz, hogy egy cég fejlessze informatikai környezetét, éppen ezért akár generációs ugrást is végre lehet hajtani.
– Milyen technológiákra költötték a legtöbbet a múlt évben a hazai cégek?
– A már említett 890 milliárd forintban benne van a teljes informatikai szegmens, de IoT-nál, analitikánál vagy digitalizációs megoldásoknál azért van egy sor olyan költés, amely nem IT-jellegű, a dolgok interneténél például ilyen a telekommunikációs költség, vagy az iparág-specifikus hardvereszközök. Éppen ezért viszonylag nehezen összehasonlítható, hogy milyen technológiára mennyit költenek. Felhő megoldásokra a múlt évben mintegy 200 millió dollárt költöttek a magyarországi vállalatok, IoT-re megközelítőleg 500 millió dollárt.
– Mire lehet számítani idén, milyen megoldások lesznek a legnépszerűbbek?
– Méretét és dinamikáját tekintve az egyik legjelentősebb szegmens a felhőalapú kollaborációs megoldások köre. Ebben az esetben alapvetően kínálati piacról van szó, maguk az elérhető termékek válnak felhőalapúvá. A törvényi előírások miatt is komoly felfutás várható az átfogó biztonsági megoldások területén. Az IoT szegmensben pedig a gyártó iparágban a gyártási folyamatokhoz kapcsolódó megoldások kapcsán várunk jelentős bővülést. Emellett fontos megemlíteni, hogy a mobilitáshoz köthető megoldások esetében is fejlődésre számítunk.
– Melyek lesznek a leginkább meghatározó technológiák a következő években?
– A következő 2-3 évben erőteljesen nőni fog az IoT terület több más felhasználási esete is. Okos otthonok, okos városok esetében, közlekedésben, közműszolgáltatásban történő alkalmazása tovább terjed. Most épülnek ki azok a hálózatok, amelyek az alapinfrastruktúrát adják majd ehhez. Ehhez kapcsolódva az analitikai megoldásoknál is felfutást várunk, amit az IoT térhódítása kényszerít ki. Rengeteg adat áll majd rendelkezésre, azonban azokat „nyersen” nem tudják használni a cégek, szükség lesz elemzési, beszámoló készítési rétegre is, hogy valóban hasznosíthatók legyenek az üzleti döntéseknél.
