Vaze, nincs jövőképük, siralmas.
Néha belehallgatok a Klubrádióba: A Fidesz hatalomrakerülése óta még nem zajlott le a beszélgetés arról, hogy mit is rontottak el?!
Vaze, nincs jövőképük, siralmas.
Néha belehallgatok a Klubrádióba: A Fidesz hatalomrakerülése óta még nem zajlott le a beszélgetés arról, hogy mit is rontottak el?!
Szánalom a köbön.
https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/01/25...
MSZP is hülye meg a többi is, amelyik a hátára veszi az 5% alatti kullancspártokat, akik más hátán akarnak bejutni 5% feletti, azaz érdemi társadalmi támogatottság nélkül.
Röhej, hogy 2018-ban még mindig a 13. havi nyugdíjjal akarnak szavazatokat szerezni.
Zs. Szőke Zoltán, a cég vezére elmondta, hogy a kis települések kis üzletei beleroppannak a béremelésbe, ezért kedvezményekről tárgyalnak a kormánnyal. Nem tudják kigazdálkodni a minimumot sem. Azt szeretnék, hogy a kormány segítsen rajtuk.
A cég 30 ezer munkavállalót alkalmaz, még további 3 ezer kellene. Zs. Szőke hangsúlyozta, hogy több boltjuk már csak úgy tud reagálni a munkaerőhiányra, hogy hétfőnként zárva tartanak egyes boltok.
"bevallom, nem tudom, miről szól ez az állásfoglalás."
Valaki nem érteni külföldiül? Sztem a többiről sem tudja.
uncsi, lerágott csont ... semmi kreativítás :-/
Humor, Ilyen manapság a magyar humor (Hofi és a Fidesz után)
Ezek a legjobbjaink. Szegény szerencsétlen ország. Gratulálok.
Magyarország gratulációt érdemel: Interjú
http://makronom.mandiner.hu/cikk/20171128_ozlem_on...
"Ha a dolgozók részesedése növekszik, és ennek eredményeként az aggregált kereslet, majd emiatt a gazdasági növekedés is magasabb lesz, akkor nevezzük a gazdaságot bérvezérelt gazdaságnak. Ezzel ellentétben, ha a bérarány alacsonyabb, azaz a tőketulajdonosok kapnak nagyobb szeletet, és ez magasabb gazdasági növekedéshez vezet, akkor a gazdaság profit- vagy tőkevezérelt. Ha annak ellenére folytatunk a tőkét támogató politikát, hogy a gazdaságunk bérvezérelt, akkor a bérarány csökkenése, majd a gazdasági növekedés látja kárát gazdaságpolitikánknak.
Ha úgy vesszük, a neoklasszikus közgazdászok éppen azt feltételezik amikor tanácsot adnak a döntéshozóknak, hogy a világ minden gazdasága profitvezérelt.
E feltételezés szerint a magasabb profithányad magasabb gazdasági növekedést hoz magával.
És mi a valóság?
Az európai gazdaság bérvezérelt gazdaság; ezért ha több jövedelmet és termelést akarunk elérni, akkor Európának meg kell fordítania a bérarány elmúlt három évtizedes csökkenését.
De ha a tőke teremti a munkahelyeket, akkor a tőke érdekeinek előtérbe helyezése segít a gazdaságnak gyarapodni. Ezért van szükség arra, hogy a tőke felé billenjen a szakpolitikai támogatás mérlege, létrehozva a tőkét előtérbe helyező jövedelempolitikát.
A főáramú, neoklasszikus közgazdaságtan szerint a bérek egyszerűen egy költségelemnek tekinthetők. De a mi megközelítésünk kiemeli, hogy a bérnek kettős szerepe van: a kereslet forrása is amellett, hogy költségelem. Empirikus kutatásaink megmutatták, hogy amikor a bérek részesedése a nemzeti jövedelemből csökken, akkor három dolog történik. Először, a fogyasztás csökken, mivel a dolgozók jövedelmükhöz viszonyítva többet fogyasztanak, mint a magasabb jövedelműek, akiknek tőkejövedelmei vannak. Ezért, amikor a bérektől a tőke felé csoportosítjuk át a jövedelmet, akkor a hazai fogyasztás egyértelműen csökken. Másodszor, bár a magánberuházásokat részben ösztönözheti, hogy magasabbak lettek a profitok, ez a növekedés elégtelen arra, hogy a fogyasztás visszaesését ellensúlyozza. Harmadszor, a bérarány csökkenésének hatására a nettó export (az export mínusz az import) növekszik, hiszen csökkent a munkaköltség.
De a legtöbb gazdaságban, különösen a nagy, viszonylag zárt gazdaságokban ez a növekmény nem elegendő, hogy ellensúlyozza a hazai kereslet csökkenését. A bérarány, azaz a dolgozók nemzeti jövedelemből való részesedésének csökkenése összességében kedvezőtlen hatású.
Ha a vállalkozóknak, azaz a tőkének túl alacsony részesedés jut a nemzeti jövedelemből, akkor a beruházások és a termelékenység látja kárát – érvelnek a neoklasszikus gondolkodók. Kevesebb profitból kevesebbet ruháznak be.
A magánvállalatok nem csak a profitrátájukkal törődnek, hanem az eladásokkal és a piaci kilátásokkal is. A kutatásunk éppen azt mutatja, hogy a legtöbb esetben a profitarány sokkal érzékenyebb a keresletre, mint a profitabilitásra. Sőt, a legtöbb európai országban
amikor csökken a bérarány, akkor a magánberuházások is csökkennek a negatív keresleti hatásoknak köszönhetően, még annak ellenére is, ha éppen a profit növekvőben van. "
Jobbnál jobb cikkek a héten a mandineren:
http://makronom.mandiner.hu/cikk/20180121_a_sztark...
Hogy miért nem egy-két pillanat lesz, amíg a szomszédos országokra hivatkoztok, hogy bezzeg, Lengyelország, bezzeg Szlovákia...
"Egy pszichológiai kutatás szerint nem azok a diákok viszik a legtöbbre, akik jeles bizonyítvánnyal rendelkeznek, mert ők kevésbé tudnak fontossági sorrendet felállítani az életben. Magyarország sem tudott: éltanulónak számított a privatizáció során a közép-európai országok között és a lecke minden részét kritika, koncepció és hosszú távú karriertervek nélkül magolta be. "
1. 5 év alatt privatizálta Magyarország - könyv szerinti érték alatt a - az állam piaci vagyonának 50%-át, ezzel a kritikus infrastruktúra külföldi befektetők kezébe került, akik leépítették a hazai tudásbázist.
Ezt Thomas Piketty is megerősíti cikkében: a külföldi befektetők megszerezték az ország állótőkéjének negyedét a lakáspiacot is beleértve, a vállalatok 50%-át, a legnagyobb cégek esetében pedig még többet.
"A naiv hazai gazdaságpolitika még a közműcégeket is privatizálni kezdte, különböző külföldi vevők számára, hogy ne alakuljon ki monopólium a piacon. Mihályi Péter könyvéből azonban kiderül, hogy a Bayernwerk, a Ruhrgas vagy a Powergen olyan külföldi cégek, amelyek külön-külön jelentkeztek egy-egy magyar közműcégért, majd otthon, Németországban óriásfúziók révén egyesültek,és végül mégiscsak létrejött egy külföldi monopólium. A megszülető E.ON cégcsoport például a hazai áramszolgáltatásban 2007-re már 45 százalékos, a földgázkereskedelemben 28 százalékos részesedéssel rendelkezett. "
"Magyarországon 2006-ban a nettó külföldi eszközök a GDP százhúsz százalékát tették ki, míg a többi közép-európai országban legfeljebb hatvanat (lásd a cikk végén)."
A külföldre áramló tőkejövedelem márpedig épp Magyarországon volt a legmagasabb a visegrádi országok között a kétezres évekig, körülbelül háromszorosa a többi országból kiáramló GDP-arányos tőkejövedelemnek. Tőkejövedelem alatt a tőketulajdonosok (többek között a vállalatot vagy épp ingatlant birtoklók) tulajdonlásból származó jövedelmét, például bérleti díjat vagy éppen profitot értjük.Míg Lengyelországból 2002-ig évente a GDP közel egy százalékára rúgó profit és tőkejövedelem hagyta el az országot, addig hazánkban ez egyes években a hat százalékot is túllépte és tartósan, drasztikusan meghaladta a többi térségbeli országot, 3,8 és 6,4 százalék között ingadozva. A kiáramló tőkejövedelem aránya 1995 és 2007 között megduplázódott. Az arány növekedése minden visegrádi országban lejátszódott.
A francia közgazdász adatairól György László elmondta, hogy azok megerősítik azt a korábbi lengyel kutatást, amely „2012 körül megmutatta, hogy az uniós források több, mint fele végül visszaáramlik a nyugati országokba. Így az uniós támogatások nagy részben a nyugati nagyvállalatoknak nyújtott közvetett támogatásnak tekinthetők, a közép-európai országokon keresztül”.
Thomas Piketty számításai szerint 2010 és 2016 között a profitok és más tőkejövedelmek éves kiáramlása átlagosan a GDP 7,2 százalékát tette ki Magyarországon, tehát ennyivel csökkentette a külföldi tulajdonú gazdaság a nemzeti jövedelmet. A közgazdász szerint ugyanebben az időszakban az uniótól hazánkba érkező éves nettó támogatások átlagosan épphogy elérték a magyar GDP négy százalékát."
És hogy kapcsolódik mindez a Telenor felvásárláshoz és a Szentkirályihoz által eszközölt felvásárláshoz:
"A visszavásárlásokkal kapcsolatban jelentős mozgástér áll még a gazdaságpolitika előtt, mivel bár a második Orbán-kormány több, mint kétszáz céget és 1600 milliárd forint értékű vagyont vásárolt vissza, államosítási kiadásai szerénynek mondhatóak a kilencvenes évek nagy privatizációs bevételeihez viszonyítva...."
Azt a történelmi hátrányt, amit az ésszerűtlen privatizációval sikerült összehozni.... még hosszú évek, ha nem évtizedek..... amíg újra lesz ennél erősebb magyar gazdaság.
Is.De ahogy lentebb fogalmaztál,aki ma nincs azonos véleményen a fidesszel az mind ebbe a körbe tartozik.
libernálnácik 2017ben gulyás márton, pap réka kinga, tamás gáspár miklós stb...