"A jegybank azt akarja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál lévő megtakarítások biztonságban legyenek, amire egy garanciaalap lenne a legjobb megoldás. Erről Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt az előző héten egy konferencián, amit az Önkéntes Pénztárak Országos Egyesülete rendezett."

https://mfor.hu/cikkek/befektetes/a-penztar-vagy-a...

tehát, aki öngondoskodni próbál, az fizessen többet, vagy kevesebb marad a befizetett összegből, mert hogy előbb vagy utóbb tovább terhelik az is holtbiztos... vaaaagy kezdjen el tőzsdézni és hosszú távra befektetni, vagy külföldi önkéntes nypt., ahol kevésbé akarják megmenteni az embereket... vannak itten lehetőségek...

A cikkben van egy reklám, AZ OTP Alapkezelő kiemelt befektetési ajánlatai. Az egyik remek ajánlatot éves minusz 14%-os hozammal ajánlják. Na ilyenbe nem kell előtakarékosan fektetni.

igen, ez is egy szempont :)

azért érdemes, hogyha teheti az ember, akkor ne a melóba dobja fel a tappancsát, hanem azt tudja mondani, hogy 50es, vagy akár 60as nyugdíjas, aki a befektetéseiből simán elvan. ez talán, egy valós cél is lehet.. :)

Végülis, ha a férfiak akkor mehetnek nyugdíjba, amikor már úgyis meghalnak, akkor miért előtakarékoskodnának?

https://privatbankar.hu/szemelyes_penzugyek/egesze...

https://zoom.hu/hir/2018/09/26/titkolja-a-nyugdijadatokat-az-kormany/

https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2018/08/17/ny...

ez a t. András nem a Tóth András ?

Nagyon helyes!

Be kellene vezetni a nyugdíjplafon intézményét is.

Illetve hosszabb távon úgy kellene átalakítani a nyugdíjrendszert, hogy legyen egy alapellátás = létminimum, és afelett annyi nyugdíjat kapjon az ember, amennyi nyugdíjjárulékot a gyerekei befizetnek az államkasszába (mondjuk annak a 60%-át, hogy az alapnyugdíjak se okozzanak hiányt az államháztartásban).

Négy látványos ábra: megérkeztek a friss számok a magyar nyugdíjakról

Ha szigorúan a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából vizsgáljuk a legfrissebb, 2017-es számokat, akkor kedvező folyamatokról tudunk beszámolni.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön frissítette a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülőkre vonatkozó statisztikát a 2017-es adatokkal. Ennek köszönhetően olyan kincsekre bukkanhatunk, mint az ellátottak létszáma, illetve a teljes kiadások összege, akár a GDP arányában. Ezekből pedig egyértelmű folyamatokat olvashatunk ki.

Kisebb kiadás

A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága szempontjából nem mindegy, hogy az állam mennyit költ ezekre az ellátásokra. Ebből a szempontból kedvező folyamatokat láthatunk, ha a GDP-arányos számot nézzük. Ugyanis bár az ellátásokra fordított nominális összeg fokozatosan emelkedik, ez elmarad a GDP növekedési ütemétől, így a nagy figyelemmel követett nyugdíjcélú költések a GDP 9,4%-ára csökkentek a 2016-os 10%-os értékről. Ilyen alacsony arányszámra 2001 óta nem volt példa.

Kevesebb ellátott

A nyugdíjrendszer profiltisztítása, valamint a fokozatos, jelenleg is érvényben lévő korhatáremelés érezteti hatását a magyar nyugdíjrendszer fő számain: csökken az ellátottak száma. A KSH friss adatai szerint 2017-ben 2,606 millióan részesültek nyugdíj- illetve egyéb ellátásban. Ez a teljes népesség 26,6 százaléka. Ez az arányszám sorozatban a kilencedik éve mutat csökkenést.

https://iflgroup.hu/hazugsagok-nyugdijbiztositassal-kapcsolatban/

Megnéztem most nálam még az a játék amit mondtam neked. Akkor úgy látszik pénztár és pénztár között is lényeges különbségek vannak. Vagy ez egy kísérlet a te pénztárad részéről.

Nálam semmi ilyen cicó nincsen csak ez az ultrakonzervatív megoldás . Pf váltás negyedév első napjától, ráadásul van egy olyan fék is 5 hónap a minimális idő két pf váltás között. Nem is az van, hogy ugrálsz negyedévente ide oda. :)

Szóval nem tört be még ehhez a pénztárhoz a liberalizmus ezen a téren.

Nekem ugye év elejétől van a változás pf-ben gyakorlatilag itt ez az év eleji emelkedés és annak visszaadása mintha semmi se történt volna.

Viszont ha nálad működik majd ez a 10 napon belüli váltás az már más műfaj, ráadásul pf megosztással is az komoly változtatás ehhez képest.

Hűha akkor tényleg elmaradtam. :) Még legutóbb mikor váltottam amit itt írtam is neked úgy időzítettem negyedév eleje a pf váltás kezdete.

Nem mintha az úgy nem lenne jó de akkor ezzel rövidebb mozgásokra is lehet vele játszadozni. Meg, hogy csak a felét teszed át ez is új infó nekem micsoda liberális változtatások. :)

Ilyen is van már, 10 munkanapra.

De úgy látom ők is meglepődtek ettől a lehetőségtől.

Ilyen is van már , hogy felét rakod át ? El vagyok maradva. :)

Még a régi stílusban vagyok, hogy teljes pf-et és következő negyedév elejétől érvényes a módosítás.

Időközben megléptem amiről beszéltünk, legalábbis a felét átpakoltam a legnyugisabb portfólióba.

Az a szuper benne, hogy ez amolyan pilot project a nyugdíjpénztár részéről is és 4 napja számolják, hogy mennyi pénzem is van éppen.

Azóta 0 érték jelenik meg a számlámon, mert jelenleg ők sem tudják, mi újság.

Most ezzel az eséssel kb. egy fejete lyukba pottyantam, mert annyit írnak majd ki - ha egyszer megjelenik - amennyit akarnak.

Szeretem az ilyet nagyon. +++ Ki van a fax!

A másik, hogy egyedül a rövid állampapíros ami nagyjából egy bankbetét kockázatú ,tekinthető kock mentesnek nagyjából . Mert a hosszú állampapíroknál is nagy esések lehetnek. Annak viszont most a hozama 0 környékén mozog ha oda átviszed ami persze még mindig jobb mint egy nagyobb esés.

Konkrétumot mondjak nekem az önkéntesem ebben van mert 2 év múlva lejár a 20 évem ami az adómentes kivétel határa, és vszínű, hogy ki fogom venni részben legalább a hozamot , ezért is legkisebb kockázatúba átvittem.

Az is fontos szempont pf váltás negyedévente történhet. Tehát csak nagyobb és hosszabb távú mozgásokra érdemes spekulálni.

Szerintem az alap forgatókönyv ebben a gazdasági ciklusban az lenne fokozatosan 4-5% kamatig a nagy jegybankok , párhuzamosan minden qe kivezetve, és a nagy gazdaságok élénkítés nélkül jó növekedéssel mennek évekig. Ez az állapot a cél ebben a gazdasági ciklusban.

Ami nagyon zavaró eltelt 10 év lassan a lazítás megkezdésétől ahonnan számíthatjuk ezt a gazd ciklust, és még oda sem sikerült eljutni, hogy a qe programot ECB leállítsa. Ez nagyon extrém , példátlan helyzet.

Ha a normál forgatókönyv megvalósulása előtt jön egy újabb gazdasági válság az azt jelentené hiába telt el 10 év , hogy az előző válság kezelése közben újabb komoly válság alakult ki. Ami a rémálom kategória nagyjából a kapitalizmus számára. :) Ezt nyilván minden eszközzel el kell kerülni, kérdés sikerül e, ez egy jó kérdés.

Mindez a tőzsdén ha a normál forgatókönyvvel számolsz akkor korrekció ide vagy oda a csúcsok még messze ebben a ciklusban. Ha a válságból válságba sztorival számolsz akkor viszont bármelyik nap akár néhány éves időtávra is tőzsdei csúcs lehet.

Normál forgatókönyv esetén is érdemes lehet a stabil hozamú pf-be menni , de akkor lehet, hogy 3 hónap alatt oda vissza lemegy egy korrekció és annak megvétele.

Még egyszerűbb legyen, elképzelhető ennek a normál forgatókönyvnek és a válságból válságba sztorinak keveredése, hibrid verzió. :) Akkor meg a tőzsdén minden mint a búcsúban egyik év nagyon örömködés másik nagyon parás de nem alakul ki igazi komoly gazdasági válság. Vagy stagnálós év , évek a tőzsdén egy ilyen hibrid verzióban. :) Na az még szép lenne.

Ha jól értem,az Aranykorról beszélsz!:-)Két dolgot tudnék hozzáfűzni.Az egyik, hogy minden portfolió típust bemutató oldal alsó részén, találsz egy táblázatot,ami benchmarkot és referencia indexeket tartalmaz.Ez talán megkönnyíti, a világképedbe elhelyezni a portfoliókat.Amúgy az általad abszolút hozamúnak nevezett portfolióban 5%-nyi lehetőség van származtatott ügylet kötésére. A másik ami megkönnyítheti a döntést,hogy az Aranykor vagyonkezelője az Amundi - régen Pioneer -.Az ő alapjaik teljesítményét érdemes visszamenőlegesen nézegetni.

Köszönöm a válaszodat!

Az általam frekventált nyugdíjpénztárnál jelenleg 4 portfólió van és elméletben már létezik portfóliómegosztás is.

Azaz elméletben egy megtakarítást meg is lehet felezni két felé.

A 10-15 éves hozamgörbéket nézve érdekes módon a második legkevésbé kockázatos teljesített a legrosszabbul.

Tehát érdekes módon a legpasszívabb ezt felűlmúlja.

Jelenleg ugye a növekedési pf. vezet, de ez csak azért van így, mert a 2008-as válság már odébb van.

--

Ami nehézzé teszi a döntést az az, hogy nem lehet közvetlen információhoz jutni a befektetési politikáról.

(1) pl. nem tudom, hogy lehet-e egy ilyen (részvény) befektetés abszolút hozamú, azaz a kockázatos zseben belül tud-e az alapkezelő esésre is fogadni és ezzel esetleges kockázatokat lefedezni ? (Arra tippelnék, hogy nem.)

(2) Mennyire lehet bízni abban, amit a nemzektözi jegybankárok mondanak, azaz

- (a) nagyon lassan és fokozatosan vezetik csak ki a mennyiségi könnyítést azért, hogy a részvénypiacok jól toleráják ezt

- (b) ha a részvénypiacok rosszúl viselkednek, akkor marad vagy ismét visszahozzák a kvantiativ easing-et

Ha (a) igaz, akkor azt sem tudom kizárni, hogy az egész 2018-as évben marad az optimista hangulat és felesleges most lépni.

Köszönöm, ha van valakinek véleménye és azt megosztja.

:-)

Ez nem egy könnyű kérdés!Régen, ha jól emléxem három féle portfolió között lehetett választani.A kötvény, a vegyes, és a részvény között.NNa most ugye mi a várakozás a piacokon?! Állampapíroknál hozamemelkedés a részvényeknél meg árfolyamesés.Úgyhogy a kérdés megválaszolásához azt kellene inkább tudni,hogy milyen befektetési politikával dolgoznak az egyes alapkezelők!?Ha pl. lejáratig tartják a kötvényeket,akkor ugye azon a veszteségek csak átmenetiek lesznek, viszont a részvények áráról, ugyanez nem biztos,hogy elmondható.Időben amúgy szerintem most tartunk ott,hogy kockázatmentes portfoliót kelljen választani......már ha létezik ilyen.