A jövő már itt van, de legtöbben még nem vették észre
A mennyországot, de a poklot is elhozhatja az emberiségnek a jelenleg zajló technológiai forradalom; minden attól függ, hogyan működünk együtt, hogyan haladunk együtt előre - véli Gerd Leonhard jövőkutató és író. Öt-hét éven belül a gépek már elég fejlettek és tanultak lesznek ahhoz, hogy elkezdjék mérsékelni az emberek munkaterhelését; ugyanakkor nem szabad hagynunk, hogy a gépek saját döntéseik alapján fejlesszék magukat vagy hogy döntéseket hozhassanak saját képességeikről - fogalmazott a futurista a Portfoliónak adott interjúban.
Nem szabad hagyni, hogy a hatékonyság szempontja fontosabbá váljon az emberiességnél, mert nem minden automatizálható - mondta el Gerd Leonhard a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén, amelynek fókuszában a fenntartható foglalkoztatás állt. A futurista szerint fontos, hogy legalább annyi időt és energiát fektessünk az emberi erőforrásba, mint amennyit a technológiába fektetünk - így leszünk sikeresek mind személyes, mind a gazdasági szempontokat figyelembe véve.
A jövő már itt van - de legtöbbünk még nem vette észre. A technológia exponenciális mértékben változik, és ez még csak a kezdet. Az előttünk álló 20 évben az emberiség többet fog változni, mint az elmúlt 300 évben. Az elkövetkezendő 10-15 évben a munkahelyek 50 százaléka automatizálódik
- fogalmazott a fenntarthatósági szempontokra tekintettel nem személyes, hanem online távelőadásban, majd röviden a Portfolio kérdéseire is válaszolt.
Ön azt állítja, hogy az emberiség a következő húsz évben többet fog változni, mint az elmúlt három évszázad alatt. Elegendő lehet ez a fejlődés ahhoz, hogy megelőzzük az emberiséget fenyegető egyik legsúlyosabb veszélyt, a klímakatasztrófát?
Gerd Leonhard: A technológia önmagában nem lesz képes megoldani a politikai kihívásokat és szociális problémákat. A 100 százalékosan klímasemleges energiatermelést lehetővé tevő technológiák húsz éven belül teljes mértékben a rendelkezésünkre fognak állni, de a már bekövetkezett pusztítás árát továbbra is fizetnünk kell majd. Tehát további két-három évtizedig még biztosan olyan súlyos, a klímaváltozással összefüggő problémákkal nézünk szembe, mint az áradások és a viharok, remélhetőleg azonban elindulunk a légköri szén-dioxid-koncentráció és -kibocsátás csökkentésének útján. Feltéve persze, hogy egyetértünk abban: ez az egyik legfontosabb kérdés, amibe be kell fektetnünk.
Hogyan befolyásolja a technológiai és egyéb változások sebessége a hosszú távú döntéshozatal sikerességét? Mennyiben lehetséges megalapozott hosszú távú döntéseket hozni a szélsebes változások, az információk gyors elavulása közepette, például egy atomerőmű építéséről?
Jó kérdés! Mindenkinek, aki 10-25 évre előre tervez jövőbeli projekteket az üzleti életben, futurista képességekkel kellene rendelkeznie - vagy tanácsot kérni egy futuristától. Vannak bizonyos dolgok, amiket már most tudunk - például az olajalapú gazdaság végének közeledése - és már most ennek megfelelően cselekdhetünk, de számos egyéb hosszú távú döntés meghozatala egyre nehezebb lesz. Az erős előrelátó képességek és jártasságok megléte alapvető fontosságú lesz! A mellékelt példát tekintve, a nukleáris energiába invesztálni valószínűleg hiba, ahogyan az olajba és gázba történő energetikai célú befektetések is megkérdőjelezhetőek, de jelenleg például egy új televíziós műhold üzembe állítása sem tűnik helyes döntésnek, miután előbb-utóbb minden tartalom valamilyen szélessávú adatátviteli elérésen keresztül jut majd el a fogyasztóhoz.
A legfontosabb, például a politikai döntéshozatali folyamatok is megváltozhatnak a technológiai fejlődés eredményeképpen?
A jövőben sok és egyre több gyorsan gondolkodó és független tanácsadóra lesz szükség, akiknek az lesz a dolguk, hogy segítsék a politikusokat és kormányokat a gyors és helyes döntések meghozatalában. Korábban akadémikusok töltötték be ezt a szerepet, de jelentősen csökkent a befolyásuk. Arra számítok, hogy hamarosan gyors és agilis politikusok egész új osztálya lép színre.
Egy másik nagy problémakört jelent - és jelentheti a jövőben is - a menekültválság, ami persze nem független a klímaváltozástól sem. Mire számíthatunk e téren?
Véleményem szerint ez a probléma az egyenlőtlenségekkel függ össze. A jelenleginél sokkal nagyobb mértékben meg kell osztanunk a technológiai fejlődés jótéteményeit, azért, hogy a feltörekvő, fejlődő országok is részesülhessenek ennek előnyeiből. Minél több egyenlőtlenséget engedünk, minél inkább csak a gazdagabb országok javát szolgáljak az innovációk, annál nagyobb problémával nézhetünk szembe a menekülthelyzet terén, és ez vonatkozik a terrorizmusra is.
Egy totálisan globalizált, digitalizált világban mi fogja megakadályozni a helyi hibák és válságok szétterjedését?
Csak az olyan globális megállapodások lehetnek erre képesek, mint amit például a nukleáris fegyverekre vonatkozóan ért el az emberiség - meg kell állapodnunk az alapvető etikai minimumról és célokról.
Hogyan segíthet a robotok és egyéb technológiák fejlődése az ember tehermentesítésében? Kelet-Európából nézve sokaknak úgy tűnik, noha egyre több és jobb minőségű a technológia, az embereknek 2017-ben sem kell kevesebbet dolgozniuk mint korábban, és mindezt nem érezhetően több jövedelemért teszik..
Ez nagyrészt azért van, mert a legtöbb számítógép még mindig nem elég intelligens. Ezért aztán ahhoz, hogy munkában tartsuk őket, magunknak is többet kell dolgoznunk, nem pedig kevesebbet. Azért úgy vélem, úgy öt-hét éven belül a gépek már elég fejlettek és tanultak lesznek ahhoz, hogy elkezdjék mérsékelni az emberek munkaterhelését - 20 év múlva pedig már képesek lesznek a jelenlegi emberi rutinmunkák több mint 50 százalékának elvégzésére.
Előadásában úgy fogalmazott, az offline az új luxus. Mennyire képes az emberi test és idegrendszer lépést tartani a technikai fejlődéssel? Mi a garancia arra, hogy nem válunk a technológia rabszolgáivá?
Az emberi test nem tud, de nem is kell lépést tartania ezzel a fejlődéssel. A megterhelő munkákat át kell adnunk a gépeknek, és hagynunk kell, hogy ők emeljék a súlyokat helyettünk. Mindemellett nem szabad hagynunk, hogy a gépek saját döntéseik alapján fejlesszék magukat vagy hogy döntéseket hozhassanak saját képességeikről, ugyanakkor meg kell védenünk azokat a tökéletlenségeket, amelyek nagyrészt emberré tesznek minket.
És természetesen mindez azt is jelenti, hogy az egyszerű profit- és növekedésszempontú megközelítés a jövőben nem lesz elegendő. A jövőre vonatkozó víziónkat ki kell tágítanunk a hármas optimalizálás, vagyis az úgynevezett triple bottom line irányába, (People, Planet, Profit). Amennyiben ezt nem tartjuk fontosnak, akkor valóban a gépek fognak uralni minket - mert a megépítésük és fejlesztésük valóban sok pénzt hoz sokaknak.
Névjegy
Gerd Leonhard széles körben ismert és elismert jövőkutató, stratégiai tanácsadó, tréner, író, a
'Technológia vs. Emberiség'című könyv szerzője. Európa egyik legbefolyásosabb személyisége (Wired magazin, 2015), a Future Agency vezérigazgatója. Kutatásai során a közeli jövőre, a novista megfigyelésekre, illetve a cselekvő előretekintésre fókuszál az emberiség, a társadalom, az üzleti élet és a kereskedelem, a média, a technológia és a kommunikáció területén. 2004 óta több mint 50 országban, több mint 1 millió ember előtt tartott előadásokat az ember szerepéről egy digitalizálódó társdalomban.
