https://www.portfolio.hu/vallalatok/hamarosan-nem-...
Na ez vajon hová vezet?
Talán ide???
https://index.hu/belfold/2018/01/31/targyalasrol_v...
??? :-)
A leegyszerűsített sémák diadala a kifinomult, összegett dolgok felett.
Kevésbé terheli le az agyat.
Jobb egy megnyerő, határozott, hazug politikus, aki egy leegyszerűsített valóságképet kínál fel, mint egy dadogó zseni, aki a két végpont között vacillál és esetleg tőled is állasfoglalást vár.
Jobb egy ismerős, gyors hamburger a zsúfolt Burgeresnél, mint egy lassú vacsora egy üresen kongó Michelin csillagos étteremben.
Legalábbis az átlagpolgár most inkább erre szavaz.
Arra, hogy a széklet nagyon népszerű dolog napjainkban :)
Érdekes cikk arról, hogy az amerikai bíróságokon egy 137 komponenst magában foglaló összetett algoritmust használnak annak eldöntésére, hogy melyik vádlott kerülhet feltételesen szabadlábra és mely esetben lenne ez túl kockázatos?
Ez a 'gépezet', egy un. 'black box', azaz az egyik felén bemennek az adatok, bent történik velük valami (nem tudni mi) és a másik végén kidobja a végeredményt.
Most egy kutatópáros megpróbálta leellenőrizni ennek a hatékonyságát és azt találták, hogy mind az Amazon 'Microjobs' alakalmazásából toborzott - jogilag alapképzettséggel rendelkező - jelöltek, mind egy sokkal kevesebb (mindösszesen 3 szempontot figyelembe vevő másik algoritmus) is ugyanolyan pontossággal képes megjósolni a visszaesés valószínűségét, mint ez az igen költséges és átláthatatlan gépezet!
Ráadásúl úgy tűnik, hogy a gépezet következetesen a feketék kárára torzít.
http://www.spiegel.de/wissenschaft/mensch/algorith...
A cikkben lévő linken angolul is elérhető, az Economist is lehozta ezt a kutatást:
https://www.economist.com/news/science-and-technol...
Felvetődik a kérdés, hogy ha ez igaz, akkor mi haszna a sok adatnak? Biztos, hogy a Big Data jó nekünk???
Az intelligenciának a hagyományos értelmezése szerintem éppen ezt takarja. Legalábbis a tesztek, amiket eddig megoldottam mind ilyenek voltak.
Anno, vagy 24 éve csináltam náluk tesztet, hivatalosan is Mensa tag vagyok. :-) De ez pont annyit jelent, amit a teszt mér, tehát viszonylag gyorsan tudok logikai feladványokat megodani..
Ha majd lesz időm kicsit jobban elmélyedni a témában, biztos elmondom a véleményemet:-)
Az is érdekes lenne, ha valahogy az érzelmi intelligenciát is össze lehetne hasonlítani az egymás után következő korosztályok vonatkozásában.
hogy mi is ez, megcsináltam a tesztet...
Aszongya indulásként, hogy 17-18 éves középiskolásokra standardizálták (csak), ezért az én koromban már nem lesz pontos, alá fog becsülni...na, kösz.
De a teszt végén küldik az eredményröl az oklevelet, ami aszongya
Ön elérte a teszt maximumát, pontosabb eredményt másik teszttöl várjon...
Még szerencse, hogy ingyenes, mert pénzért gyenge volna :)
Nagyon nem egyszerü, hogy mire is, kire is standardizálnak, milyen módszerrel.
Vers nincs benne, alzheimeresek is tolhatják :)
ehhez meg hozzajon egy genetikai hatas (ami persze azert kerdes, hogy a gyakorlatban mekkora sullyal jelentkezik), nevezetesen nincsen evolucios szelekcios nyomas az emberisegen, mindenki tulel, kepessegeitol fuggetlenul, es az "intelligencia" es a gyerekszam kozott forditott a korrelacio, igy ez szuksegszeruen az intelligencia csokkenesehez vezet (genetikai hatteret tekintve) - elobb vagy utobb.
kicsit belemasztam a temaba, es erdekes elterest talaltam a cikkhez kepest.
A hivatkozott skandinav vizsgalatok, Flynn vizsgalatai, amelyek a Flynn-hatast vizsgaltak.
A Flynn hatas azt mondja, hogy az ujabb es ujabb generaciok, ha nem a sajat standardizalt tesztjeiket toltik ki, hanem a megelozo generacioket (azaz nem az o generaciojukra standardizalt teszteket), akkor azokon jobban teljesitenek, magasabb pontszamokat ernek el.
Ezt kulonfele teoriakkal magyaraztak (oktatas, taplalkozas, egeszseg, tesztek elterjedese es igy a tesztkitoltesi kepessegek javulasa stb)
Majd lassulni kezdett ez az allando fejlodes, megallt, es visszafordult.
A skandinav vizsgalatok alapjan, maga Flynn nem a digitalizaciot talalta valoszinu oknak, hanem a migrans populaciok aranyanak novekedeset, amelyek rosszabb oktatasi, egeszsegi, taplalkozasi kornyezetbol szarmaznak...
na jo, szoval nehany gond:
-mit mer a teszt? van majdnem szazfele modszeren alapulo kulonfele teszt modszer, fuggoen attol, hogy az intelligencianak mely vetuletet kivanja merni, es persze, hogy ezen celjahoz mennyire megfelelo
(ezek mind mas-mas eredmenyt adnak ugyanazon alanynal, fuggoen, hogy mondjuk a logikai kepessegei vagy verbalis kepessegei erosebbek)
-ezeket hogyan lehet egyaltalan egymassal osszehasonlitani?
-minden teszt elvileg eletkori, es populacios standard alapjan kvocienst, aranyt, viszonyszamot mer. Azaz az adott eletkorhoz, vagy populaciohoz kepest hol helyezkedik el a skalan a teszt alanya. Es a kiindulasi feltetelezes, hogy gauss-eloszlast kovet az IQ eloszlasa a populacioban, ahol is az atlag definicioszeruen a 100.
Ennek fenyeben szamomra mar annak is nehez az ertelmezese, hogy az IQ "csokken" az ido elorehaladtaval. Hiszen a pontszamok egy gauss-eloszlast kell mutassanak, felteve ha jol van kalibralva a teszt es megfeleloen vegzi a dolgat.
Mert csak egy relativ poziciot akar meghatarozni egy allando eloszlas mellett.
Csokkeno (vagy novekvo) pontszam azt jelenti, hogy a teszteket nem kalibraltak megfeloen...
azt nem tudom, csak azt, hogy ez sajat bevallasuk szerint is "proba", meg "jatek" teszt
"A teszt eredménye tájékoztató jellegű, vagyis nem ad „hivatalos” értékelést."
a sajat "hivatalos" tesztjuk nem online zajlik...
talan latszik, hogy mennyire nem is egyszeru komolyan veheto tesztet kesziteni
Ha már itt tartunk, itt van az előző linkben is linkelt IQ teszt:
Nem vagyok benne biztos, van-e benne versmondás?
ha mar ennyire vesezitek, azzal azert legyunk tisztaban, hogy az IQ-tesztek, egy bizonyos modon, egy fajta "intelligenciat" mernek. Pl verbalis keszsegeket, es lexikalis tudast is. Amelyek nyilvan csokkennek a digitalizacioval. Az IT keszsegeket meg egyaltalan nem meri. Amelyek meg nyilvanvaloan nottek. (abba bele se menjunk, hogy ezeket eletkorilag standardizalt gorbekre illesztik, azaz ha keson vagy koran "erik" akar egy generacio is, akkor szinten valtozas lesz eredmenyekben)
A tesztek eredmenyeinek romlasa nem jelent feltetlenul "hulyulest"
Az nyilvanvalo, hogy mind gondolkodasban, mind keszsegekben paradigmavaltas zajlik. Egy valtozatlan teszt, szuksegszeruen romlast fog mutatni egy paradigmavaltas soran, mert nem az uj szuksegletekre van kalibralva.
Pl
Egy 65 eves nagymama siman felmondja a gyerekkorban megtanult verset hibatlanul, es ezzel plusz pontokat hoz az IQ-teszten.
A 12 eves unokaja meg masnapra is elfelejt barmilyen versiket, a teszt szerint "hulye", ellenben 18 masodperc alatt meghatarozza a GPS koordinatarendszer szerint a foldrajzi helyzetet egy kutyu segitsegevel. Vagy sajat szuksegleteinek megfeleloen "advanced" user-kent telepit es futtat egy ehhez szukseges programot, esetleg o maga ir egyet.
Régen az emberek terméket vettek:
Vegye meg!
Fehéríti a fogat! Simára borotvál! Megy, mint a meszes!
Ma egy klubhoz csatlakoznak:
Egész amerika ezt vásárolja! Ez a legjobb a nyugati parton!
A menedzserek ezt használják!
Vagy akár ez:
https://www.urbandictionary.com/define.php?term=no...
(Ők azok, akik nem csatlakoztak a klubhoz!)
