https://www.vg.hu/penzugy/problemas-bankokbol-mazs...
Több állami banktól is megválna az ukrán kormány. A többségükkel bajok vannak, a vevőknek a túl nagyra dagasztott fiókhálózattal vagy az egykori tulajdonos oligarchákkal is meg kell küzdeniük.
Az OTP-t is érdekelhetik a privatizálás előtt álló ukrán bankok, hiszen a hitelintézet nem titkolja: akvizíciókkal is növelné piaci részesedését olyan országokban, ahol már jelen van, de még nincs megfelelően erős pozíciója.
Biztosan megvizsgálják majd a lehetőségeket, az ár sokat számít majd, és a bankok minősége is
– mondta a Világgazdaságnak Le Phuong Hai Thanh, a Concorde elemzője.
Az OTP Bank folyamatosan vizsgálja az akvizíciós lehetőségeket, és elsősorban azok az országok állnak a fókuszban, ahol a bank jelen van, azonban piaci mérete nem éri el az optimális szintet
– erősítették meg a hitelintézetnél a Világgazdaságnak.
Ukrajna pedig középtávon a bankszektorban lévő állami részesedést a mostani 55 százalékról 24 százalékra tervezi csökkenteni. Az ország legnagyobb bankját, a több mint 2200 fiókkal rendelkező Privatbankot és az Ukrhazbankot eladják, a második és a harmadik legnagyobb bankban, az Oscsadbankban és az Ukreximbankban csökkentik az állami részesedést. A magánbefektetők a két utóbbi pénzintézetben kisebbségi részesedést szerezhetnek, ehhez a feltételeket 2019 végére tervezi megteremteni a kormány.
Az OTP-nek kedvező lenne az ukrajnai bankvásárlás, ahhoz ugyanis, hogy gyorsabban növekedhessen, hrivnyaforrásokra lenne szüksége. Egy nagy ügyfélszámú bank felvásárlása ideális megoldás lenne, kérdés azonban, hogy a felajánlott bankok megfelelők-e számára, és mit kér értük az állam. Első látásra ugyanis igen nagy terhet vesz a nyakába a vevő ezekkel a hitelintézetekkel. A Privatbank például meglehetősen problémás pénzügyi intézmény. 2016 decemberéig magántulajdonban volt, a fő tulajdonosa két oligarcha, Gennagyij Bohuljobov és Igor Kolomojszkij volt.
A tulajdonosok leginkább saját cégeiket pénzelték a betétesek pénzéből, a vállalati hitelállomány 97 százaléka az ő vállalkozásaikat finanszírozta. Ez végül egy 5,5 milliárd dolláros lyukat ütött a mérlegben, és csődbe vitte a hitelintézetet, sőt kis híján egész Ukrajnát. A bank 2016-os beszámolójában negatív saját tőke mellett 177 milliárd hrivnyás (1650 milliárd forintos) adózás utáni veszteség szerepelt. Az egyetlen megoldás a 20 millió betétes és az ország megmentése érdekében az államosítás maradt.
A bank mérlege az elmúlt bő egyévnyi állami tulajdonlás után is valószínűleg problémás, és az üzleti modellje sem tűnik hatékonynak. A 2200-as fiókszám valószínűleg túl nagy, szakértők szerint ennek a töredékével is le lehetne fedni az országot. Az sem előny, hogy a hitelintézet központja nem Kijevben, hanem Dnyipróban van, ahol a mai napig szinte minden – az ipari cégek, a média, sőt még a futball-, hoki- és kosárlabdacsapat is – a korábbi tulajdonosok, vagyis a Privat csoport érdekeltségi körébe tartozik. Az új tulajdonosnak tehát valószínűleg szorosan együtt kellene működnie a korábbiakkal, akik egyszer már csődbe vitték a bankot.
Az állami takarékbank – ukránul Oscsadbank – központja Kijevben található. A hitelintézetnek több mint 3600 fiókja van országszerte, és mérlegfőösszege alapján a második legnagyobb bank az országban. Az Oscsadbank 2015-ben súlyos veszteséggel küzdött, 2016-ban viszont már nyereséges lett, a nettó eredménye 468 millió hrivnya (4,37 milliárd forint) lett. Ugyanebben az évben a mérlegfőösszege alapján tízszer kisebb ukrán OTP 10,2 milliárd forintnyi nyereséget hozott.
Az Ukrhazbank a másik kettőhöz képest kis méretű hitelintézet, viszont sokkal ígéretesebb lehet a mérlege és a számai alapján. Mindössze 900 ezer lakossági ügyfele és 46 ezer céges kliense van, a fiókjainak száma is csak 229. A tavalyi évet 624 millió hrivnyás (5,8 milliárd forint) nyereséggel zárta, ez 20 százalékkal lett magasabb a menedzsment eredeti terveinél. A jelenleg Kirilo Sevcsenko által vezetett hitelintézet volt az egyetlen olyan állami tulajdonú bank, amelyet nem kellett feltőkésíteni 2015 eleje óta.
