Tisztelt NAV,
Spanyol tőzsdei cégtől osztalékot kaptam 2016.05.03-án bruttó x EUR értékben, amiből levont a spanyol állam x EUR-t.
Hol és hogyan szerepeltessem ezeket az adatokat az adóbevallásomban ha TBSZ illetve ha normál számlámra (magyar brókercégnél vezetett) érkezett az osztalék?
Elméletileg jogosult lennék-e a külföldön levont osztalék visszaigénylésére a spanyol adóhatóságtól?
válasz:
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A Magyarországon belföldi illetőségű magánszemélyt a jövedelemszerzés helyétől függetlenül az összes (bel- és külföldi) bevétele alapján adókötelezettség terheli, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik.
I. A Magyar Népköztársaság Kormánya és Spanyolország Kormánya között Madridban, az 1984. évi július hó 9. napján aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 12/1988. (III. 10.) MT rendelet [továbbiakban: Egyezmény] a spanyol illetőséggel bíró társaság által magyar illetőségű magánszemélynek juttatott osztalékjövedelem adóztatása vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket.
A magyar illetőséggel bíró magánszemélynek fizetett osztalék ezen Egyezmény esetében főszabály szerint Magyarországon adóztatható. Ugyanakkor az Egyezmény lehetővé teszi a másik, az osztalék forrása szerinti állam számára is az osztalék meghatározott korlátig – Spanyolországban 15 százalékos mértékig – történő adóztatását.
Tekintettel arra, hogy a Spanyolországból származó osztalékjövedelmet Magyarország is adóztathatja, az Egyezmény 24. Cikke rendelkezik a kettős adóztatás elkerüléséről. E rendelkezés értelmében a magyar előírások szerint főszabályként fizetendő 15 százalékos mértékű adóból a külföldön megfizetett 15 százalékos adó levonható, így Magyarországon nem kell az osztalék után adót fizetni. A külföldön megfizetett adó beszámítása csak a belföldi adó összegéig terjedhet. Ugyanakkor, ha a külföldön levont adó a magánszemély részére visszajár, akkor annak összegével a Magyarországon fizetendő adó nem csökkenthető.
II. A Spanyolországból származó osztalékjövedelem Magyarországon osztalékból származó jövedelemként vagy tartós befektetésből származó jövedelemként adózhat.
II./1. Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés ac) pontjának rendelkezése értelmében osztaléknak tekintendő a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem. A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem, melyet 2016. január 1-jétől 15 százalékos mértékű személyijövedelemadó-kötelezettség terhel.
A 16SZJA bevallás 182. sorában kell feltüntetni a külföldi osztalékból származó jövedelmet és adóját.
Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 15%-os adóval vagy annál több, akkor a „c” oszlopba nullát kell írnia.
A 189. sorba kell a 182. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható osztalékot és a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét beírni.
II./2. Speciális esetekben a tartós befektetésekre vonatkozó szabályok is alkalmazhatók. Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 67/B. §-ában foglalt feltételek megléte mellett, a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek (ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét is) a lekötött pénzösszeget meghaladó része, azaz a lekötési hozam. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében a tartós befektetésre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazzák.
Amennyiben a kifizető adatszolgáltatásra nem kötelezett, azaz ha külföldi a befektetési szolgáltató vagy a hitelintézet, a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó szabályok akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a szerződés megkötését az első befizetést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. További feltétele a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó kedvező adózási szabályok alkalmazásának, hogy a magánszemélynek rendelkeznie kell a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható [Szja tv. 67/B. § (8) bekezdés].
A tartós befektetés hozama jellemzően lehet kamat, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügylet nyeresége és osztalék lehet.
A tartós befektetés lényege az, hogy a befektetett összeg hozama Magyarországon adómentes, ha a magánszemély azt öt év időtartamban tartós befektetésben tartja, illetve csak 10 százalékos mértékkel válik adókötelessé akkor, ha a tartós befektetés időtartama eléri a három évet és az Szja tv. szerinti egyéb feltételek is teljesülnek. Viszont 15 százalék az adó, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg.
Miután a tartós befektetés befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel külföldi pénzügyi eszközben is köthető, így előfordulhat, hogy a befektetett eszközre tekintettel kifizetett osztalék után a forrás állam adót vet ki.
Azonban, ha Önnek az osztalékot a tartós lekötésben lévő pénzügyi eszközére fizették ki, melynek osztaléka a lekötésben tartás időszakában a lekötési hozamot emeli, akkor utána adófizetési kötelezettség Magyarországon, az Szja tv. –ben foglalt feltételek teljesülése esetében nem keletkezik, így nincs olyan adó, amellyel szemben lehetősége lenne a külföldön megfizetett adó beszámítására.
Felhívom továbbá a figyelmét, hogy osztalékjövedelem esetében 14 %-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezhet. Ebben az esetben a bevallás 09 lapja 290. sora is kitöltendő.
III. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételt forintra kell átszámítani. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamát kell alapul venni.
A külföldi pénznemről történő átszámításnál:
• bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában,
• a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemély döntése alapján – a teljesítés időpontjában, vagy az adóév utolsó napján
érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
A külföldi pénznemben megszerzett osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.
IV. Spanyolországban hatályos adó-visszatérítési szabályokkal kapcsolatban az adott ország illetékes szervétől kérhető tájékoztatás.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály