Re: nincs cím

na skacok, kaptam egy kis összefoglalóta NAV-tól, ha lenne valakinek ilyen jellegű kérdése a külföldön szerzett jövedelem vonatkozásában...

Egyesült Államokból és más Európai Unióból származó jövedelmek

Levelében azt is kérdezi, hogy az idei évben az Amerikai Egyesült Államokban és valamely – levelében meg nem nevezett - európai uniós tagállamban keletkezett osztalék és tőzsdei ügyletekből származó jövedelme után hol kell az adókötelezettségét teljesítenie. Ezzel kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatjuk.

Ebben az esetben egyrészt használatos nemzetközi egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet (a továbbiakban: USA Egyezmény).
Másrészt fontos megjegyeznünk, hogy mivel az egyéb európai jövedelmeinek a levelében nem nevezi meg a pontos forrását, ezért ez erre irányuló kérdése kapcsán az OECD Modellegyményre támaszkodhatunk csupán. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények többsége az OECD Modellegyezmény alapján készült, így szerkezetileg, tartalmilag lényegében azonos rendelkezéseket tartalmaz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szükségtelen lenne minden egyes konkrét esetben az adott egyezmény vonatkozó rendelkezésének figyelembevétele és egyedi értelmezése. A Modellegyezmény ugyanis egy-egy kérdés megoldására több lehetőséget is ajánl, amelyek közül a szerződő államok szabadon választhattak. Előfordulnak egyedi megállapodások és ún. fenntartások is.

Az OECD Modellegyezmény az elidegenítésből származó jövedelemről a 13. cikkében rendelkezik. A 13. cikk hatályát egyébként a Modellegyezmény nem adja meg, nem rögzíti, hogy a tőkenyereség alatt mit kell érteni. Ebből adódóan bármely dolog elidegenítése e cikk alá tartozik. Maga az elidegenítés mint ügylet minden esetben feltételez egy eladót, a dolgot átruházó személyt és egy másikat, aki megveszi azt. Annak viszont nincs jelentősége, hogy a tulajdonjog teljes egészében, vagy csak részlegesen kerül át a vevőhöz, ahogy nem számít az sem, hogy pénz fizetése helyett a felek cserében állapodnak meg. Ha megtörténik az értékesítés, akkor alkalmazni kell a 13. cikket. Ahogy azonban nincs leszűkítve annak hatálya bizonyos tőkeelemekre, úgy az sem lényeges, hogy a jövedelem mikor keletkezik. Elképzelhető, hogy csak hosszabb idő után éri el a nyereséget az értékesítő személy, de ennek a fordítottja is igaz lehet, például a rendkívül gyors, főleg spekulatív tőkemozgások során. A különféle értékpapírok átruházása során elért nyereség is elidegenítésből származó jövedelemnek minősül. (Ellenben, ha az értékpapírból a magánszemély olyan jövedelmet szerez, mely az Szja tv. szerint vállalkozásból kivont jövedelemnek számítana (például tőkekivonás történik), akkor a 13. cikk nem alkalmazható. A realizált jövedelem felosztott nyereség lesz, azt pedig a 10. cikk (Osztalék) szerint kell kezelni.)

Az elidegenítésből származó jövedelemre (tőkenyereségre) vonatkozó általános szabály, hogy adót az az állam vethet ki erre a jövedelemre, ahol a személy belföldi. [Modellegyezmény 13. cikk (5) bekezdés]
Az USA Egyezmény elidegenítésből származó nyereségre vonatkozó 12. cikkének (3) bekezdése szerint az (1) és (2) bekezdésekben nem említett bármely vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő illetőséggel bír.

Az osztalék tekintetében az országok közötti eltérő szabályok miatt az adózás helyének meghatározása szempontjából az is meghatározó, hogy az egyes egyezmények szerint mi minősül osztaléknak.
Az egyezmények alkalmazásában az osztalék kifejezés általában a részvényekből, vagy más nyereségekből való részesedést biztosító jogokból - kivéve a hitelköveteléseket - származó jövedelmet jelent. Szintén osztaléknak minősül minden olyan jövedelem, amelyet annak az államnak az adózási jogszabályai, amelyben a nyereséget felosztó társaság belföldi illetőségű, a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbánás alá esik.
Az osztalék ott adóztatható, ahol az osztalékjövedelemben részesülő magánszemély illetőséggel bír, de a legtöbb egyezmény engedi - csökkentett mértékkel - az adóztatást a forrás-államban is. Ennek a külföldön megfizetett korlátozott mértékű adónak a Magyarországon fizetendő adóból történő levonását az egyezmények lehetővé teszik.

Az USA Egyezmény osztalékra vonatkozó 9. cikke szerint „(1) Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek fizet, ebben a másik Államban adóztatható.
(2) Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, ennek az Államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, de ha az osztalék haszonhúzója a másik Szerződő Államban bír illetőséggel, az így megállapított adó nem haladhatja meg:
a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát, ha a haszonhúzó olyan társaság, amely közvetlenül vagy közvetve az osztalékot fizető társaság szavazásra jogosító tőkéjének legalább 10 százalékban tulajdonosa;
b) minden egyéb esetben az osztalék bruttó összegének 15 százalékát.
(3) Az e cikkben használt osztalék kifejezés részvényekből, vagy nyereségrészesedést biztosító más jogokból - kivéve a követeléseket - származó jövedelmet, valamint egyéb társasági jogokból származó olyan jövedelmet jelent, amely annak az Államnak az adójoga szerint, amelyben a nyereséget felosztó társaság illetőséggel bír, a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbírálás alá esik.
(…)”

Az USA Egyezménynek a kettős adóztatás mentesítésére vonatkozó 20. Cikk (2) bekezdés a) pontja szerint a Magyar Népköztársaság esetében a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni:
Amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, amely az Egyezmény rendelkezései szerint az Egyesült Államokban adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság, a b) és c) pontokban foglalt rendelkezések fenntartásával, ezt a jövedelmet kiveszi az adóztatás alól.
A b) pont szerint amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, amely a 9. Cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint az Egyesült Államokban adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság levonja ennek a személynek a jövedelme után beszedendő adóból azt az összeget, amely megfelel az Egyesült Államokban fizetett adónak. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt megállapított adónak azt a részét, amely az Egyesült Államokból élvezett erre a jövedelemre esik.

Az Szja tv. 2. § (6) bekezdése szerint a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.

2.1.) Ellenőrzött tőkepiaci ügylet adózása belföldön

Az Szja tv. 67/A. § (1) bekezdése szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.
A (3) bekezdés szerint e törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre (ide nem értve a zárt körben kibocsátott értékpapírt), árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott - a szokásos piaci értéktől eltérő - ár alkalmazásával történik, és
a) amely a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,
b) amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és
ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és
bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti információcsere, és
bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Az Szja tv. vonatkozásában befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet, ideértve az előzőek által folytatott tevékenységnek megfelelő tevékenységet külföldi jog alapján jogszerűen folytató személyt is. [Szja tv. 3. § 79. pont].
A befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § 10. pontja szerint befektetési vállalkozó: az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, a harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez.

A Bszt. 6. §-a szerint pénzügyi eszköz - többek között - a pénzpiaci eszköz, továbbá az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető.

Fentiekből látható, hogy a jogalkotó nem kívánta leszűkíteni a jelenleg hatályos 67/A. § alkalmazási körét az egyes ügylettípusok szintjén, különösen nem kizárólag a tőzsdén kötött ügyletekre. A brókeren keresztül, a bankközi devizapiacon folytatott devizakereskedés is ebből adódóan megfelelhet az előbbi követelményeknek.

Másrészről viszont előírás a befektetési szolgáltató megfelelő felügyeleti ellenőrzése.
a.) Belföldi esetén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által felügyelt tevékenység tárgyát kell, hogy képezze az ügylet.
b.) Külföldi szolgáltató - ha egyébként nem EGT-államban (az Szja tv. alkalmazásában EGT-államnak minősül az Európai Unió 28 tagállama, továbbá Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc) működik - államával szükséges, hogy legyen Magyarországnak egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, továbbá
- az ügylet az adott állam felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezze;
- nem EGT-állam esetén legyen biztosítva a külföldi felügyeleti hatóság és a MNB közt az információcsere;
- a magánszemély rendelkezzen az adókötelezettség megállapításához szükséges (az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó) a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Azzal kapcsolatban, hogy mely államok esetében biztosított az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága és az MNB közötti információcsere, az MNB honlapján található tájékoztatás.
(https//www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/nemzetkozi-felugyeleti-intézmenyek)

Összegezve a leírtakat, akkor alkalmazható az Szja tv. 67/A. §-a irányadó az árutőzsdei, illetve értéktőzsdei ügyletekre, ha a részes szolgáltató, az ügylet és a felügyeleti ellenőrzés (ideértve a magánszemélynek kiállított igazolást is) követelményei egyaránt megvalósulnak.

Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az Szja tv. 2016. augusztus 1-jétől 67/A. § (3a)-(3d) bekezdésekkel egészült ki. E szerint
„(3a) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást állít ki a magánszemély részére az adóévben elszámolt ügylet eredményének (nyereség, veszteség) összegéről, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet bevételéről, továbbá az üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási (párosítási) rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint figyelembe vett ügyleti ráfordításról. Az igazolás tartalmazza továbbá az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is.
(3b) Értékpapírügylet és más, nem pénzügyi elszámolással lezárt (lejárt) ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik az eladási árfolyamérték járulékos költségekkel csökkentett összegének (ügylet bevétele) a vételi árfolyamérték annak járulékos költségeivel növelt összegével (ügyleti ráfordítás) csökkentett értékével.
(3c) Pénzügyi elszámolással lezárt ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik a lezárt pozíció eredményének az ügyletkötéshez közvetlenül kapcsolódó költséggel csökkentett értékével.
(3d) Az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként a beszerzéshez és az értékesítéshez illetve a pozíció nyitásához és zárásához közvetlenül nem kapcsolódó költségek vehetők figyelembe.”

Az Szja tv. 89. § (2) bekezdésének átmeneti szabálya alapján az előzőekben hivatkozott rendelkezéseket a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazni kell.

Az Szja tv. 67/A. § (5) bekezdése alapján a jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély
a) a (3a) bekezdés szerinti igazolás alapján, vagy
b) - ha a bevétel kifizetőnek nem minősülő befektetési szolgáltatótól származott, vagy ha a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján állapítja meg - az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) vagy saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Egyebekben az adó megfizetésére (tekintettel az adókiegyenlítés lehetőségére is) és egyéb kapcsolódó kötelezettségekre a 67/A. § további rendelkezései irányadóak.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó 2016-ben szerzett jövedelem után az adó mértéke 15 százalék. Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. [Szja tv. 8. § (1)-(2) bekezdés]

2.2.) Osztalék adózása belföldön

Az Szja tv. 66. §-a alapján a magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem.
E törvény alkalmazásában osztalék a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem is, amely után kifizető hiányában (a külföldi személy nem minősül kifizetőnek) az adót a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Az osztalékból származó 2016-ben szerzett jövedelem után az adó mértéke 15 százalék. Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. [Szja tv. 8. § (1)-(2) bekezdés]

Az Eho tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja szerint a magánszemély az adóévben megszerzett osztalék [Szja tv. 66. §] után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

Az Eho tv. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.

3.)Külföldi fizetőeszköz átváltási szabálya

Végezetül megjegyezzük még, hogy amennyiben a bevételét külföldi fizetőeszközben szerzi meg, vagy kiadását külföldi fizetőeszközben teljesíti, akkor figyelemmel kell lennie a következőkre:
Az Szja 5. § (1) bekezdése alapján a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Az Szja tv. 5. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

Az Szja tv. 6. §-a a következőkről rendelkezik:
„(1) A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel
a) bevétel esetében - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bevételszerzés időpontjában,
b) kiadás esetében a teljesítés időpontjában
c) dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,
d) értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,
e) a d) pontban nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén - az a)-b) pont rendelkezésétől függetlenül - az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,
f) a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében - a magánszemély döntése alapján - a b) pont szerinti vagy az adóév utolsó napján
érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
(2) A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.
(2a) […]
(3) Az (1) bekezdés és az 5. § (7) bekezdésének rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban említett esetekben rendelkezik az ott meghatározott időpontot - a külföldi pénz eladása esetén - követő 15 napon, illetve - külföldi pénz vétele esetén - megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz;
b) a külföldi pénz eladása/vétele az (1) bekezdés d)-e) pontjai szerinti ügyletben történt, a forintra történő átszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.
(4) Külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az 5. § (7) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően
a) […]
b) a magánszemély - választása szerint - az adóelőleg, adó megállapításához
a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.”