Mindegy ki mit küld az adózó a felelős ha később kiderül, hogy nem jó.

Most hibázhat ő a matekban, küldhet rossz adatokat a brókercég, hibázhat valamit a nav. De az egészért a felelősség a polgárt terheli.

Az egy másik kérdés, hogy milyen vizsgálat derítené ezt ki az 5 év elévülésen belül. Ennek mekkora az esélye.

Nekem olyan még nem volt, hogy a brókercégem nyilvántartása nem egyezett volna azzal amit én gondoltam.

Olyan volt már egy nagyobb összegű visszaigénylésnél behívtak mondjuk ez régen volt 5+ éve és amit ott láttam a munkájukból az alapján elég lesújtó véleményem volt arról mit találnának meg és mit nem. :)

Nem lehet, hogy a haverodnak van tbsz számlája is és összevonta a teljes nyereséget, és az a különbözet? Adómentest is beleszámolta? Mert elvileg lehet olyan brókercég hibázna, de én ilyennel még nem találkoztam. Nekem amit küldenek igazolásként rajta van a törvényi szöveg, hogy ezt is ellenőrizni kell mert eltérhet az adózó nyilvántartása a brókercégétől. Milyen készletértékesítési elvek alapján mit adott el mit nem. Lehet úgy is jó a bevallásod ha nem egyezik a brókercég matekjával csak akkor az elég kusza . Nem tanácsos vsz arra az útra keveredni. :) Egy év alatt se matekozzák akkor ki Navnál mi a történet, főleg 5 évre visszamenőleg.

Na, állítólag kiderült. Szerinte a brokicég kevesebbet küldött meg a navnak, kevesebb szerepel a kiküldött adóbevallás tervezeten, mint a nyereség-veszteség nyilvántartásban. (Ha ez igaz, teszem hozzá én... )
Ilyenkor mi van? Örülni és lapítani? Szerintem igen. Vagy neki ellenőriznie kellene, hogy jót küld-e a brokicég?

Valahogy fura nekem ez az egész...

Te sem kapkodtad el! :-)

Viszont van egy érdekes dolog. Nem nálam, de ismerősnél felmerült, hogy az illetőnek a nav sokkal kedvezőbbre számolta ki a dolgait, mint ahogy az illető saját magának. Pontosabban kisebb tőzsdei nyereséggel számolt, mint az illető szerint keletkezett. Ilyenkor mi van? Fogadja el, amit a nav számolt, és kész? Ha később kiderül, hogy a nav -vagy a neki adatot szolgáltató kifizető- cseszett el valamit, azért megizélhetik az adózót?

Egyáltalán az lehetséges, hogy a brokicég hibás adatokat küld meg a navnak? Én nehezen tudom elképzelni.

Szerk.: Épp most hívott, hogy a NAV csak a szerinte (Illetve brokicég online nyereség-vesztesége szerinti) pontos nyereség harmadát tünteti fel, és abból számolja az adót. Nem érti, és én mondjam meg, hogy most mit csináljon. :-)
Mondjuk én felajánlottam, hogy hamar elköltöm a különbözetet, ha csak a felesleges pénz zavarja... :-)

De tényleg, ez lehetséges?

ma van a határideje az szja bevallásoknak, hát ügydöntöttem akkor megcsinálom. nagyot nőtt a szememben állambácsi, a tözsdei jöverdelmet is fullra forintra pontosan tudta az ügyfélkapus e-szja. nem kellett belenyúlnom. most érzem 15-éve először hogy kapok valamit az adómért.

Tisztelt NAV,

Spanyol tőzsdei cégtől osztalékot kaptam 2016.05.03-án bruttó x EUR értékben, amiből levont a spanyol állam x EUR-t.
Hol és hogyan szerepeltessem ezeket az adatokat az adóbevallásomban ha TBSZ illetve ha normál számlámra (magyar brókercégnél vezetett) érkezett az osztalék?

Elméletileg jogosult lennék-e a külföldön levont osztalék visszaigénylésére a spanyol adóhatóságtól?

válasz:

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

A Magyarországon belföldi illetőségű magánszemélyt a jövedelemszerzés helyétől függetlenül az összes (bel- és külföldi) bevétele alapján adókötelezettség terheli, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik.

I. A Magyar Népköztársaság Kormánya és Spanyolország Kormánya között Madridban, az 1984. évi július hó 9. napján aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 12/1988. (III. 10.) MT rendelet [továbbiakban: Egyezmény] a spanyol illetőséggel bíró társaság által magyar illetőségű magánszemélynek juttatott osztalékjövedelem adóztatása vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket.
A magyar illetőséggel bíró magánszemélynek fizetett osztalék ezen Egyezmény esetében főszabály szerint Magyarországon adóztatható. Ugyanakkor az Egyezmény lehetővé teszi a másik, az osztalék forrása szerinti állam számára is az osztalék meghatározott korlátig – Spanyolországban 15 százalékos mértékig – történő adóztatását.
Tekintettel arra, hogy a Spanyolországból származó osztalékjövedelmet Magyarország is adóztathatja, az Egyezmény 24. Cikke rendelkezik a kettős adóztatás elkerüléséről. E rendelkezés értelmében a magyar előírások szerint főszabályként fizetendő 15 százalékos mértékű adóból a külföldön megfizetett 15 százalékos adó levonható, így Magyarországon nem kell az osztalék után adót fizetni. A külföldön megfizetett adó beszámítása csak a belföldi adó összegéig terjedhet. Ugyanakkor, ha a külföldön levont adó a magánszemély részére visszajár, akkor annak összegével a Magyarországon fizetendő adó nem csökkenthető.

II. A Spanyolországból származó osztalékjövedelem Magyarországon osztalékból származó jövedelemként vagy tartós befektetésből származó jövedelemként adózhat.

II./1. Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés ac) pontjának rendelkezése értelmében osztaléknak tekintendő a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem. A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem, melyet 2016. január 1-jétől 15 százalékos mértékű személyijövedelemadó-kötelezettség terhel.

A 16SZJA bevallás 182. sorában kell feltüntetni a külföldi osztalékból származó jövedelmet és adóját.
Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 15%-os adóval vagy annál több, akkor a „c” oszlopba nullát kell írnia.

A 189. sorba kell a 182. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható osztalékot és a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét beírni.

II./2. Speciális esetekben a tartós befektetésekre vonatkozó szabályok is alkalmazhatók. Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 67/B. §-ában foglalt feltételek megléte mellett, a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek (ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét is) a lekötött pénzösszeget meghaladó része, azaz a lekötési hozam. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében a tartós befektetésre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazzák.
Amennyiben a kifizető adatszolgáltatásra nem kötelezett, azaz ha külföldi a befektetési szolgáltató vagy a hitelintézet, a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó szabályok akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a szerződés megkötését az első befizetést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. További feltétele a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó kedvező adózási szabályok alkalmazásának, hogy a magánszemélynek rendelkeznie kell a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható [Szja tv. 67/B. § (8) bekezdés].
A tartós befektetés hozama jellemzően lehet kamat, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügylet nyeresége és osztalék lehet.
A tartós befektetés lényege az, hogy a befektetett összeg hozama Magyarországon adómentes, ha a magánszemély azt öt év időtartamban tartós befektetésben tartja, illetve csak 10 százalékos mértékkel válik adókötelessé akkor, ha a tartós befektetés időtartama eléri a három évet és az Szja tv. szerinti egyéb feltételek is teljesülnek. Viszont 15 százalék az adó, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg.

Miután a tartós befektetés befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel külföldi pénzügyi eszközben is köthető, így előfordulhat, hogy a befektetett eszközre tekintettel kifizetett osztalék után a forrás állam adót vet ki.

Azonban, ha Önnek az osztalékot a tartós lekötésben lévő pénzügyi eszközére fizették ki, melynek osztaléka a lekötésben tartás időszakában a lekötési hozamot emeli, akkor utána adófizetési kötelezettség Magyarországon, az Szja tv. –ben foglalt feltételek teljesülése esetében nem keletkezik, így nincs olyan adó, amellyel szemben lehetősége lenne a külföldön megfizetett adó beszámítására.

Felhívom továbbá a figyelmét, hogy osztalékjövedelem esetében 14 %-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezhet. Ebben az esetben a bevallás 09 lapja 290. sora is kitöltendő.

III. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételt forintra kell átszámítani. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamát kell alapul venni.

A külföldi pénznemről történő átszámításnál:
• bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában,
• a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemély döntése alapján – a teljesítés időpontjában, vagy az adóév utolsó napján
érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

A külföldi pénznemben megszerzett osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.

IV. Spanyolországban hatályos adó-visszatérítési szabályokkal kapcsolatban az adott ország illetékes szervétől kérhető tájékoztatás.


Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

nem szűnik meg, csak utána megszüntetheted úgy, hogy nem kell adót fizetned a kamatokés árfolyam nyereség után.

Ha meg megszünteted, akkor az addig elért kamatok után nem kell adót fizetni- és átkerül a normál számládra. Ami után majd a 2019 utáni kamatjóváírások után kell adót fizess. Vagy átteszed őket egy TBSZ 2019re és akkor megint nem kell adót fizess, ha otthagyod 2024-ig.

A számla 2018 dec 31 szűnne meg. A pmak 2022 valamikor 2018,2019...júniusban fizet kamatot.A Tbsz-en elhelyezett pénz után a kamat adómentes. A fél kamat adómenetes?

semmi, nem feltétlenül kell megszüntetned. Másrészt, ha megszünteted azaz kiveszel pénzt róla, akkor meg úgyis át lesz vezetve az egyenleg és a rajta lévő értékpapírok a normál számládra. Nem is értem mi a kérdés értelme.

Mi történik akkor ha a Tbsz számla 2020-ban jár le és van rajta egy 2022-en lejáró állampapír.

ugyanoda kell írni vmi 207-es környéki rubrika, mint tavaly. Én addig variáltam amíg kijött, hogy ne kelljen fizetni...:-)

A tavalyi ev nekem is ilyen volt. Melyik mezobe kell irni vagy hogy mukodik technikailag a nyereseggel kapcsolatos ado levonassal a gyakorltban?

Ha esetleg valaki még bizonytalankodik, itt van néhány - jogi vonatkozású szervezet - melyek közül valamelyiket esetleg nem olyan rossz választás adott esetben megjelölni:

http://www.jogiforum.hu/1szazalek

Köszönöm.

http://www.tolosialapitvany.hu/

Nekik szoktam felajánlani. Bátyám leukémiában halt meg nem is éltem még mikor történt nem ismerhettem, ez az oka .

Dolgozik nekik édesanyám, társadalmi munkaszerű jelleggel . Illetve még egy volt kollégám gyereke is szintén leukémiában halt meg Pécsett így került velük kapcsolatba, azóta ő viszi pénzügyeiket, segíti őket, jó viszonyban vagyunk.

Szóval le van csekkolva a társulat nem egy kamu a dolog.

Úgyhogy ha nem tudnál mit kezdeni az 1%-al akkor a reklám helye.

Ma reggel, mintha a Millásreggeli a Bátor Tábor alapitványt javasolta volna és erre már tavaly is gondoltam.

Legyen akkor ez:-)

A másik 1 meg tavaly egy háznak ment, legyen idén akkor tehetséggondozás:-)

Köszönöm.

én az egyik 1%-ot a nemzeti tehetségkutató vagy vmi hasonlónak szoktam felajánlani, ha nem akarsz vmelyik egyház részére felajánlani az jó alternatíva.

De lehet felajánlani esetleg a Ferenceseknek, vagy a Máltai szeretet szolgálatnak.

A civil szervezetek közül én jellemzően egészségügyi intézményeknek szoktam. Fontosak ugyan a kóbor kutyák is, de azoknak úgyis annyian ajánlanak fel.

Egészségügy esetén én az elmúlt időszakban a balaesetben súlyos sérültek kezelését intéző alapítványnak utaltam, vagy valamilyen gyerek egészségügyi alapítványnak.

nekem tavaly az APEH valamiért visszautasította az 1% adást... kópék

Esetleg....,CÖF,CÖKA?!:-)

Kinek, hová érdemes az 1-1 %-ot adni?

Bárkinek bármi tipp?

Jelenleg nyitott vagyok, rá lehet dumálni szinte bármire :-)

na lassan újra aktuális lesz a topik..

Megnéztem ezt az új e-SZJA alkalmazást és baromi jó! Kitölti a megfelelő helyekre, hogy honnan mennyi osztalék stb jött- egyedül a tavalyi évekről áthozott veszteséget nem írta be, de azt már kitöltöm én magam. Érdemes kipróbálni!