Hatásvadász : Katar nemzeti vagyonalapja izzasztó negyedéven van túl: 12 milliárd dollárt bukott az olajállam a Volkswagen, a Glencore és az Agricultural Bank of China miatt. A 250 milliárd dolláros vagyonalap tíz pozíciójából nyolc veszteséges a negyedévben - írja a Financial Times.
Két hete hasonlókat másoltam be.
Csökkennek a bevételek és ez fájdalmas a magas olajár után.
Szaúd-Arábia az elmúlt hónapban sok milliárd dollárnyi befektetést vont ki különböző alapkezelőktől, miután szüksége van a pénzre a költségvetési kiadások fenntartása, illetve a devizapiaci intervenció miatt – írja a Concorde Trading blog. Az elmúlt hat hónapot tekintve már 50-70 milliárd dollárnál jár ez az összeg. Elképzelhető, hogy a piaci esésben ez is szerepet játszott.
ezért írtad, hogy shortoltad
Gondolom azóta is tartod. Visszakereshetö minden, leírtad, shortolod.
Aki itt kettönk közül a hülyébb, az az, aki applet shortolt és azóta is tartja 50% emelkedés mellett is
te nagyon hülye vagy.
nem muszály mindennel és mindig kereskedni.
ez csupán egy vélemény volt.
sosem vennék apple-t mert pár cent lesz. visszamegy oda ahonnan jött.
a süllyesztőbe.
hat mikorra josoltad? Gondolom nem kereskedsz shortra 10 évre elöre....
Tudod baromi nagy különbség van long és short közt: ugyanis longban elöre kalkulälhato a veszteség mértéke, ezért 10 évre is bele lehet ülni. Ehhez képest te short belépöd már 80% bukóban is volt, amit longon majdnem csak csöddel érhetsz el.
Mégis hogy tervezel kiülni mondjuk egy árfolyam ötszörözést? És mindenek elött osztalék és a pozitartás folyamatos további bukót termel.
Melyik ügyfelednek van apple shortja azóta?
északon igen, drága kitermelni. de ha most nem ruház be nem lesz ő a fő szállító amikor 200-250-nél jár az ár :o) az ami meg brit cégek lemaradnak mert most nem ruháznak be, az meg min 3-5 év h olaj jöjjön belőle.
ezek nem palakutak :O) azok addig meg bezárnak a tartósan 60-70 dolcsi önkts -i alatti ár miatt
nekem jól jönne egy dollár erősödéssel egybekötött olaj rali.
Equilor szerint a dollár nemcsak a 300 forintot, hanem a 330-at is átlépheti.
Akkor a hazai parketten szép jövő elé néz a wti certi.
itt találsz:
http://stockland.hu/forum/topic/3927/Egyszer-csak-elkezd-emelkedni-az-olajar
de bírom ide is a jelenlegi olajos felállást: EXXI;EOX;TGA;SGY;PVA;AREX
ez itt a szűk figyeslő: ECR;WRES;JONE;EPE;OAS
a bővebb figyelőt nem teszem be mert kb 50db rv. :)
bedobod a listádat? készítek technikát rá, illetve anélkül is érdekes lehet. attól nem kell félned, hogy mi fogjuk emelkedőbe billenteni :D
én jelentős speki kitermelő kitetséggel mondom, hogy amit most látok nem érdemes aljat vadászni, a megvett papírok a múlt heti összs pluszhoz képest már minuszban vannak. van egy figyelő listám az usában forgó major cégekről is, már lehet saját tőke alatt venni, de még nem estek eleget ahhoz hogy komolyan bele kellene nyúlni szvsz. (mondom én aki méár benne van) :)
Azért boncolgatom a témát, mert szerintem 40 dodó alá nem igazán szeretnék tartósan leengedni, tehát ezen a szinten már érdemes sasolni a jó beszállót. Amennyiben 50 alatt tudják tartani akár 1 évig is, akkor még olajcéget ráérek venni.
tartalékolni a költségvetésből tudsz... azzal együtt jött ki a 106$, nem beszélve a rengeteg katonai kiadásról, hogy usa-t támogassák... Sztm 65-70 körül lehet a valós náluk, bőven tudják finanszírozni
Kína mellett Szaúd-Arábia is a devizatartalékokhoz nyúl hozzá, csak ők az olajáresésből fakadó költségvetési lyukakat tömködik be. A luxusköltéseiről ismert ország kezd megbarátkozni a spórolás fogalmával, bár van még mit fejlődni.
Devizatartalékainak csökkentésébe kezdett a világ legnagyobb olajkitermelője, mivel a fekete arany egy éve tartó áresése az arab országot is megviseli, még ha folyamatosan azt nyilatkozza, hogy ő még sokáig bírja a harcot más olajkitermelő nemzetekkel szembentartós alacsony ára szorongatja. Így nem maradt más, mint hogy Szaúd-Arábia is - Kínát megelőzve - a devizatartalékok között meghúzódó eszközökből értékesítsen, így kompenzálva az elmaradó költségvetési bevételeket, de ezzel próbál támogatást adni a nemzeti fizetőeszköz, az egyre gyengülő riálnak is - írja a CNBC.
Nem újkeletű a jelenség, hisz már február-márciusban is több mint 30 milliárd dollárral csökkent a a devizatartalékok között található külföldi eszközök nagysága, ami rekordnak számított. Mivel Szaúd-Arábia rendelkezik a világ egyik legnagyobb devizatartalékával (kb. 660 milliárd dollár, ami az éves magyar GDP ötszöröse), ezért az ilyen lépések jelentős momentumnak számítanak, hisz például az amerikai állampapírok értékesítése nyomás alá helyezheti a dollárt, illetve felfelé tolhatja a kötvények hozamát.
A nyomott olajárak miatt 11 olajkitermelő ország valutatartaléka 200 milliárd dollárral csökkent az elmúlt egy évben
- mondta Rachel Ziemba, a Roubini Global Economics feltörekvő piacok régiós igazgatója. Az eladók között szinte minden nagy olajkitermelő ország megtalálható.
Közel 60 milliárd dollár értékben adott túl eszközökön a szaúdi kormány csak az elmúlt 10 hónapban, bár ez még mindig csak a 10 százalékát teszi ki a devizatartalékoknak. Emellett Rijád hazautaltatta néhány külföldi pénzintézetben tartott devizáját is, és azt a hazai bankokban helyezte el, elősegítve a hazai pénzügyi szektor hitelezését, illetve likviditását.
Azonban a bajokat nem csak ők érzékelik.
A Fitch hitelminősítő augusztusban negatívra rontotta az ország hitelminősítésével kapcsolatos kilátásokat,
mivel meglátásuk szerint a kormányzat nem tud érdemben reagálni az olajáresés okozta fiskális kihívásokra, hiányoznak a strukturális reformok.
Az ország továbbra is növekvő költségvetési hiánnyal szembesül, ami a jövőben akár valuta-leértékeléshez vezethet. Habár a szaúdiak azt mondják, elkötelezettek a három évtizede érvényben lévő rögzített árfolyamrendszer mellett, de az nem lesz sokáig védhető, ha az olaj ára tartósan 40 dollár alá menne - állítja néhány piaci elemző.
A Barclays egyik elemzése ennél is tovább ment, tudniillik ha nem történik meg a fiskális kiigazítás, illetve ha az olajár tartósan 50 dollár körül vagy az alatt reked, akkor a szaúdiak 2019-re könnyedén felélhetik pénzügyi tartalékaik jelentős részét.
Mr al-Assaf igyekezett megerősíteni a szaudi pozíciót a CNBC Arabia-nak adott interjújában: „Tartalékot képeztünk, csökkentettük az államadósságot nulla közeli szintre, s jelenleg dolgozunk rajta, hogy a szükségtelen költségeket csökkentsük, míg a fő fejlesztési projectekre és az emberi erőforrások erősítésére fókuszálunk a királyságban.”
A szaudi kormányzat 600mrd dolláros tartalékot épített fel a kedvező időszak során, amikor az olaj ára sokkal magasabban állt. Mindezekkel szemben a Nemzetközi Valuta Alap szerint Szaud Arábiának 106 dolláros minimum áron kell értékesítenie az olaját, hogy egyensúlyban tartsa költségvetését 2015-ben.
Bár a jelentős tartalék lehetővé teszi, Szaud Arábia számára, hogy a túlméretezett közszférát és fontos infrastrukturális projecteket finanszírozzon, ezzel együtt azonban az aggodalmak növekednek a kormányzaton belül, hogy ilyen mértékű kitermelés az értékes készpénz készlet eltékozlásához vezethet.
Szaud Arábia megkérdőjelezhetetlenül óriásnak számít az olajtermelők között, de kérdéses, hogy valóban hosszú távon folytatni tudja a harcot az USA palatermelőkkel szemben anélkül, hogy saját gazdaságát károsítaná.
Ugyancsak fontos, hogy az Egyesült Államok palaolaj termelőinek közössége alkalmazkodik, és alkalmazkodni fog az uralkodó piaci körülményekhez. A történelmileg alacsony olajárak közepette a palatermelők megtalálták a módját a hatékonyabb termelésnek, s ez a folyamat folytatódni fog, ami hosszú távon tulajdonképpen rákenyszerítheti a szaudi kormányzatot jelenlegi politikája felülvizsgálatára.
