bedobod a listádat? készítek technikát rá, illetve anélkül is érdekes lehet. attól nem kell félned, hogy mi fogjuk emelkedőbe billenteni :D
bedobod a listádat? készítek technikát rá, illetve anélkül is érdekes lehet. attól nem kell félned, hogy mi fogjuk emelkedőbe billenteni :D
én jelentős speki kitermelő kitetséggel mondom, hogy amit most látok nem érdemes aljat vadászni, a megvett papírok a múlt heti összs pluszhoz képest már minuszban vannak. van egy figyelő listám az usában forgó major cégekről is, már lehet saját tőke alatt venni, de még nem estek eleget ahhoz hogy komolyan bele kellene nyúlni szvsz. (mondom én aki méár benne van) :)
Azért boncolgatom a témát, mert szerintem 40 dodó alá nem igazán szeretnék tartósan leengedni, tehát ezen a szinten már érdemes sasolni a jó beszállót. Amennyiben 50 alatt tudják tartani akár 1 évig is, akkor még olajcéget ráérek venni.
tartalékolni a költségvetésből tudsz... azzal együtt jött ki a 106$, nem beszélve a rengeteg katonai kiadásról, hogy usa-t támogassák... Sztm 65-70 körül lehet a valós náluk, bőven tudják finanszírozni
Kína mellett Szaúd-Arábia is a devizatartalékokhoz nyúl hozzá, csak ők az olajáresésből fakadó költségvetési lyukakat tömködik be. A luxusköltéseiről ismert ország kezd megbarátkozni a spórolás fogalmával, bár van még mit fejlődni.
Devizatartalékainak csökkentésébe kezdett a világ legnagyobb olajkitermelője, mivel a fekete arany egy éve tartó áresése az arab országot is megviseli, még ha folyamatosan azt nyilatkozza, hogy ő még sokáig bírja a harcot más olajkitermelő nemzetekkel szembentartós alacsony ára szorongatja. Így nem maradt más, mint hogy Szaúd-Arábia is - Kínát megelőzve - a devizatartalékok között meghúzódó eszközökből értékesítsen, így kompenzálva az elmaradó költségvetési bevételeket, de ezzel próbál támogatást adni a nemzeti fizetőeszköz, az egyre gyengülő riálnak is - írja a CNBC.
Nem újkeletű a jelenség, hisz már február-márciusban is több mint 30 milliárd dollárral csökkent a a devizatartalékok között található külföldi eszközök nagysága, ami rekordnak számított. Mivel Szaúd-Arábia rendelkezik a világ egyik legnagyobb devizatartalékával (kb. 660 milliárd dollár, ami az éves magyar GDP ötszöröse), ezért az ilyen lépések jelentős momentumnak számítanak, hisz például az amerikai állampapírok értékesítése nyomás alá helyezheti a dollárt, illetve felfelé tolhatja a kötvények hozamát.
A nyomott olajárak miatt 11 olajkitermelő ország valutatartaléka 200 milliárd dollárral csökkent az elmúlt egy évben
- mondta Rachel Ziemba, a Roubini Global Economics feltörekvő piacok régiós igazgatója. Az eladók között szinte minden nagy olajkitermelő ország megtalálható.
Közel 60 milliárd dollár értékben adott túl eszközökön a szaúdi kormány csak az elmúlt 10 hónapban, bár ez még mindig csak a 10 százalékát teszi ki a devizatartalékoknak. Emellett Rijád hazautaltatta néhány külföldi pénzintézetben tartott devizáját is, és azt a hazai bankokban helyezte el, elősegítve a hazai pénzügyi szektor hitelezését, illetve likviditását.
Azonban a bajokat nem csak ők érzékelik.
A Fitch hitelminősítő augusztusban negatívra rontotta az ország hitelminősítésével kapcsolatos kilátásokat,
mivel meglátásuk szerint a kormányzat nem tud érdemben reagálni az olajáresés okozta fiskális kihívásokra, hiányoznak a strukturális reformok.
Az ország továbbra is növekvő költségvetési hiánnyal szembesül, ami a jövőben akár valuta-leértékeléshez vezethet. Habár a szaúdiak azt mondják, elkötelezettek a három évtizede érvényben lévő rögzített árfolyamrendszer mellett, de az nem lesz sokáig védhető, ha az olaj ára tartósan 40 dollár alá menne - állítja néhány piaci elemző.
A Barclays egyik elemzése ennél is tovább ment, tudniillik ha nem történik meg a fiskális kiigazítás, illetve ha az olajár tartósan 50 dollár körül vagy az alatt reked, akkor a szaúdiak 2019-re könnyedén felélhetik pénzügyi tartalékaik jelentős részét.
Mr al-Assaf igyekezett megerősíteni a szaudi pozíciót a CNBC Arabia-nak adott interjújában: „Tartalékot képeztünk, csökkentettük az államadósságot nulla közeli szintre, s jelenleg dolgozunk rajta, hogy a szükségtelen költségeket csökkentsük, míg a fő fejlesztési projectekre és az emberi erőforrások erősítésére fókuszálunk a királyságban.”
A szaudi kormányzat 600mrd dolláros tartalékot épített fel a kedvező időszak során, amikor az olaj ára sokkal magasabban állt. Mindezekkel szemben a Nemzetközi Valuta Alap szerint Szaud Arábiának 106 dolláros minimum áron kell értékesítenie az olaját, hogy egyensúlyban tartsa költségvetését 2015-ben.
Bár a jelentős tartalék lehetővé teszi, Szaud Arábia számára, hogy a túlméretezett közszférát és fontos infrastrukturális projecteket finanszírozzon, ezzel együtt azonban az aggodalmak növekednek a kormányzaton belül, hogy ilyen mértékű kitermelés az értékes készpénz készlet eltékozlásához vezethet.
Szaud Arábia megkérdőjelezhetetlenül óriásnak számít az olajtermelők között, de kérdéses, hogy valóban hosszú távon folytatni tudja a harcot az USA palatermelőkkel szemben anélkül, hogy saját gazdaságát károsítaná.
Ugyancsak fontos, hogy az Egyesült Államok palaolaj termelőinek közössége alkalmazkodik, és alkalmazkodni fog az uralkodó piaci körülményekhez. A történelmileg alacsony olajárak közepette a palatermelők megtalálták a módját a hatékonyabb termelésnek, s ez a folyamat folytatódni fog, ami hosszú távon tulajdonképpen rákenyszerítheti a szaudi kormányzatot jelenlegi politikája felülvizsgálatára.
a kitermelési áraknál sokan nem számolnak azzal, hogy mennyibe kerül egy kút elzárása és esetleg a későbbi újranyitása. ezért termelnek inkább veszteséggel, de folyamatosan.
azt tudod, hogy jelentős megtakarítók, tehát azt vond le mielőtt deficitre gondolsz... Évekig kihúzzák, amíg a versenypiac beledöglik, utána meg fel 200-ra... Kb ez lesz az ütemterv. Mire kiépülnek újra a kapacitások 1,5-2év
Kicsit gondoljuk tovább.
És hány dolláros olajtól lesz deficites a költségvetésük?
Egy szó, mint 100 véleményem szerint minimálisra kívánják csökkenteni a szűkös évek számát.
Persze az olcsó olaj jó nekünk és a finomítóknak is.
Szaúd. öböl menti és irak a legolcsóbb
Szaudiak állitólag 13 dolláros áron hozzák felszinre.
Nekik mindig szufficites.
Csökkenő háromszögben kóvályog, míg le nem törik. Szaudiaknak tuti nem lesz szuficites a büdzsé.
Sachsék short poziba vannak...
"Nem tartott sokáig az emelkedés az olaj piacán, amit a Goldman Sachs mai kommentárja is fűthet, ugyanis az elemzőház szerint akár 20 dollárig is eshet a fekete arany ára, mivel még a vártnál is magasabbra emelkedhetnek a globális készletek. Az OPEC országok növekvő kitermelése és a kereslet növekedésének lassulása miatt 2016-ban is túlkínálatos maradhat a piac. Ehhez érkezett még a hír, hogy Szaúd-Arábia nem gondolja, hogy rendkívüli OPEC-ülést kellene összehívni az olajár csökkenésének megállítására. A WTI árfolyama 45 dollár alá, a Brenté pedig 48 dollár alá csúszott vissza."
"...és egy évvel később felvette egy svájci brókercég oktatónak." :))
benne van:
http://index.hu/tudomany/til/2015/09/10/a_vilagtortenelem_legdragabb_berugasa/
2009. június 30-án egy kicsit megőrült a nyersolaj világpiaci ára: hajnalban fél óra alatt felugrott hordónként 71,4 dollárról 73,5-re (ez akkor 8 hónapja nem látott csúcs volt), aztán reggel lezuhant 66,5-re. Ez laikus szemmel nem tűnik komoly dolognak, de mivel a világon elég sokan kereskednek elég sok nyersolajjal, az árfolyamban egyetlen dollár változás a teljes világpiacon 175 millió dolláros kilengést okoz. Mi történhetett, ami így megbolygatta az olajárat?
Majdnem felére csökkent az Urals típusú orosz nyersolaj átlagára az idei év első nyolc hónapjában éves összehasonlításban.
Orosz hírportálok beszámolói szerint Alekszandr Szakovics, az orosz pénzügyminisztérium adó- és vámhivatalának vezető szakértője hétfőn közölte, hogy az Urals átlagára 55,43 dollár volt január-augusztusban, ami 47,85 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakában elért 106,28 dollárnál.
Augusztusban az Urals átlagára 45,63 dollár volt hordónként, szemben az egy évvel korábbi 101,09 dollárral.
Tavaly az Urals hordónkénti éves átlagára 97,6 dollár volt, 9,53 százalékkal kisebb a 2013-as 107,88 dolláros átlagáránál.
A gazdaságfejlesztési minisztérium adatai szerint az orosz gazdaság tavaly 0,6 százalékkal növekedett. A minisztérium legfrissebb előrejelzése szerint idén 3,3 százalékkal zsugorodik az orosz gazdaság, jövőre pedig 1 és 2 százalék közötti mértékű lehet a visszaesés.
Oroszország a világ legnagyobb olajtermelője, a költségvetés jelentős bevételre tesz szert a nyersolaj exportjából.
Oroszországban a kormány havonta vizsgálja felül az olaj exportvámját, amelyet az Urals árának havi alakulásából kiindulva egy meghatározott képlet alapján állapít meg. Az olajár csökkenése miatt Oroszország 23,9 dollárra, 18 százalékkal, tonnánként 109,2 dollárra csökkenti a kivitelre szánt kőolaj vámját szeptembertől. Augusztusban 133,1 júliusban 143,1, júniusban pedig még 144,4 dollár volt az exportvám.
http://444.hu/2015/08/30/oriasi-foldgazmezot-talaltak-egyiptom-partjainal/
olajnak nem biztos, hogy jó hír