Euromannak való vicc..

Orbán bringázik az úton..kamionos meglátja azonnal ráhajt..rendőr épp látta..odamegy ..Háát régóta vagyok a szakmában de ennyire ronda öngyilkosságot még nem láttam..

Jah, ez van a felgyorsult világunkban. De nem baj, úgyis unom az állandóságot, jól esnek az új kihívások.. :-)

http://www.portfolio.hu/vallalatok/karrier/michael_jordan_esete_a_szinkronuszassal.5.217785.html

na ezen jót nevettem legalább:

http://munkahelyiterror.blog.hu/2015/07/31/dolgozz_fel_napig_ingyen#comments

nyomor a köbön...

ennek ellenére amikor ott jártam 2013.08-11. hó között mindig tele volt a munkaügyi hivatal....gondolom azóta is....én 2013. novemberében nemet mondtam a közmunkára, így 3 évre kizártak a rendszerből....én nem hiszem, hogy az életben még 1x odamegyek...ott úgysem segítenek semmiben, felesleges időtöltés odamennem. én azóta minden kimutatásból kiestem, a ksh talán inaktívként tart számon, vagy a fene tudja miként....nem is érdekel...

Pedig a nyelvoktatás egy szuper lehetőség lenne.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ahol_mar_megvalosult_orban_alma_magyarorszagon.601086.html

A statisztika szerint notórius munkakerülő vagy. Sopronban 1% alatti a munkanélküliség.

ma cirkuszolnak, hogy legyél legalább ev., fizessél mindenféle adót, akkor is, ha a kutya nem jön hozzád, legyen nyelvtanári diplomád stb. .....nekem sosem volt, mégis is csomó ember, aki nálam tanult, simán letette az alapfokút, ami mondjuk egy valutaváltói munkához kellett...én senkinek nem azt ígértem, hogy Goethe szintjén fog tudni, de azt igen, hogy meg fogja értetni magát....ennek ellenére vagy 5 "diákom" a középfokút is megcsinálta, mert kellett neki a pluszpont a továbbtanuláshoz....

és dolgoztam még rengeteg minden mást is a "főmunkahelyem" mellett...dolgoztam kárpitos mellett, árultam gyümölcsöt a piacon, culágerkodtam stb....de ezt mind feketén...akkor még nem volt olyan erős az apeh, nem is féltem tőlük, kicsi volt a lebukás esélye...ezekkel a dolgokkal annyit kerestem, amiből egy fillért sem akartam adózni, arra ott volt a főmunkám...jó ki 36 vagy hány %-os adókulccsal...ma nem merek feketézni, mert ha elkapnak, akkora büntetést kapok, ami mellett nem éri meg....nyelvet is oktattam sokáig, azt is feketén....ma nem merek hirdetést feladni a helyi szuperinfo-ban, mert jön egy barom civilnek álcázott nav-os, aztán jól megkettyint....a 90-es évek közepén ez simán ment...

egy példa: első diplomámból kifolyólag dolgoztam bányában....Borsodban....ez azt jelenti, hogy nemcsak sok egyszerű ember volt, de sok cigány is....ők vájárok, én friss diplomás mérnök...a munka közben semmigondom nem volt velük, sőt még tanultam is tőlük, hisz ők ismerték a "hegyet", a gépeket, és dörzsöltek is voltak....együtt ettük a szalonnát a munakközi szünetben, együtt röhögtünk a disznóvicceken....de azért a 3-4-ik hét után már nem voltam olyan vidám, amikor az éjszakai műszak után aludtam volna a buszon, mert hullafáradt voltam, ezek meg üvöltöztek, mint a fába szorult féreg...nyilván miattam nem hallgattak el, a számat nem mertem kinyitni, mert ők sokan voltak, én meg egyedül....de akkor és ott tudtam, hohy mivel saját autó vásárlásra, fenntartásra nem volt pénzem, ezt meg tartósan nem bírom ki, ezért pályáznom kell doktorandusznak, hogy valahogy visszakerüljek a "közegembe"....inkább lemondtam a jobb fizetésről, hisze egy üzemi mérnök sokkal jobban keresett, mint egy ösztöndíjas, de ahhoz, hogy ne ugorjak ki a bőrömböl, ez kellett

ezt a komfortzóna szót én nem érzem...vannak olyan helyek és emberek, akikkel meg tudok lenni rövidebb, hosszabb ideig, és vannak olyanok, akikkel nem..életem során nyilván én is találkoztam sokféle emberrel....nagyjából mindenkivel el tudtam beszélgetni....ha jönnek hozzánk iparosok, azokkal is el tudok beszélgetni, vagy ha a kocsim elromlik, a szerelővel is, néha túlságosan is, mert én szeretk beszélgetni, de ők meg dolgoznának, mert ugye azért jöttek....de ez nem jelenti azt, hogy napi 8-10 órát is vele szeretnék lenni....hamar elfogyna a közös téma, aztán már nem lenne olyan vidám a hangulat....

A cigánnyal, aki nálunk kaszál órákig elbeszélgetünk a munka közben értelmes dolgokról.

Igaz, az első esetnél tágranyílt szemmel csodálkoztam rá erre, de örülök, hogy így van. Pedig csak 8 általánost végzett.

Tökéletesen átlátja, hogy mi a különbség a cigány és nem cigány emberek habitusában és próbáljuk összerakni az ebből eredő helyzeteket társadalmi szinten is.

:) szemellenzős ****i vagy.. Lámával részben egyetértek..

Amúgy nem is gondolod mennyi értelem és tudás van a szegény emberekben.. Ha horgászni megyek soxor beszélgetek pásztorokkal.. vagy helyiekkel..elcsodálkoznál mennyi dolgot milyen tisztán látnak a világból.

Ezért mondtam ki kell mozdulnod a konformzónádból...ki kell tágitani azélettered..

És továbbra is ott van a pályázatirás..

de te dolgod nem is akarok beleugatni a dolgodból..csak annyit mondok amennyit kivülről látok..hátha segit.

Én szeretek a biznisszel foglalkozni, s a fémmegmunkálás is érdekel, amibe bő egy éve belecsöppentem. Így visszatekintve azokon a munkahelyeimen, ahol huzamosabb ideig megmaradtam, szívesen dolgoztam.

igen, ilyen kényszerem nincs. nem találtam olyan nőt, akivel családot alapítottam volna, és fordítva, senki nem velem képzelte el a jövőjét. Hitel pedig nálam szóba sem jöhet. Soha, semmilyen élethelyzetben. Amire nem futja, az nem kell. És igen, van egy csomó olyan munka, amire soha semmilyen körülmények között nem jelentkeznék, nem végezném el. Mert pl. azok az árokkaparó közmunkások, akiket a tv-ben mutatnak (élőben még nem találkoztam közmunkással) ésszel fel sem fogják, hogy mire és mennyiért használják őket....beszédük, viselkedésük a falusi kocsma és a vidéki III. osztályú makukát köpködő közönségének felel meg a legtöbb esetben (tisztelet a kivételnek)....ezeken a helyeken és sosem fordulok meg, sosem fordultam meg....nekik én idegen vagyok, és ők is énnekem....ahogy a hajdú péter-vajna-schobert norbi-berki stb. féle világ sem az enyém....amíg volt munkám egy átlag vidéki középpolgár életét éltem,és ebből a "sávból" se lefelé se fölfelé nem kívánok menni

két gondolatnál megakadtam:

"hogy én ezekben nem is lennék se boldog, se elégedett,"

Az élet nem erről szól sajnos. Nagyon kevesen vannak, akik boldogok és

elégedettek a munkájukkal. Ha erre vársz, akkor lehet soha többé nem

lesz állásod.

"amit szívesen csinálnék"

Arről lehet álmodozni, hogy mit csinálnál szívesen. Rendezzünk itt egy

közvélemény kutatást hirtelen. Aki olvassa a topikodat írja be hogy azt

csinálja-e amit szívesen csinálna. Én nem.

Szerencséd a szerencsétlenségben, hogy van lehetőséged várni a jó munkára, amit szívesen csinálnál. Képzeld el ugyanezt két kiskorú gyerekkel, több hónapos jelzáloghitel hátralékkal. Igazából nincs is motivációd. Belesímultál a helyzetbe. Persze, látjuk hogy keresed a lehetőséget, próbálkozol. De hiányzik a kényszer. Nincs rajtad nyomás, hogy valamit találj. Ha lenne kényszer, már régóta dolgoznál.

Valamit, mert élni kell.

persze tévedés ne essék, nem büdös a kétkezi munka sem....épp 1 hete fogtam neki a házunkban található ajtók mázolásának, mert már nem találtam eléggé szépnek őket....19 ajtó, nem kevés...6-tal már megvagyok, nem kapkodok, tőzsdezárás után 2-2,5 órát, meg hétvégenkent napi 3-4 órát szánok rá...mire beköszönt az ősz bizotsan megleszek vele...tehát meg tudom csinálni, jól is néz ki, de a teljesítményem egy profi szobafestő tempójával nem hasonlítható össze....és azt sem tudom elképzelni, hogy pl. ezt csináljam naponta éveken keresztül

értelek én, és nagyra is értékelem, hogy hajlandó vagy foglalkozni velem...de én naponta bújom az álláshirdetéseket, és nyilván nem vesznek festőnek, ha nem vagyok festő, nem mehetek szakácsnak, ha csak egy rántottát tudok elkészíteni, nem mehetek pedikűrösnek, ha a saját és a szüleim lábán kívül még soha senkiét nem gondoztam....ez még vég nélkül folytatható, ezekhez mind szakmunkás végzettség kell, és jó esetben gyakorlat....ehhez jön még, hogy én ezekben nem is lennék se boldog, se elégedett, mert nem akarok ilyen dolgokkal foglalkozni....az egyedüli, amit szívesen csinálnék az, amit már csináltam: vagy marketing és pr, vagy titkár, személyi titkár, titkárság vagy kabinetvezető, uradalmi intéző stb. aki a főnök életét szervezi, kíséri, adott esetben tolmácsol neki, vezeti a felsőkategóriás kocsiját, esetenként a családi programjába is besegít...ez kellőképpen változatos (utálom a monotóniát), fizikailag nem nehéz (nehéz fizikai munkát kenyérkeresetként sosem végeztem, és 50 évesen fájó derékkel, műtött sérvvel nem is akarok ilyennek fogni), elegáns helyeken (konferenciaközpontok, szállodák stb.) zajlik és kellőképpen bizalmi állás...a szükséges megjelenést, modort, etikett ismeretet, nyelvtudást birtoklom...ha olyan környezetben kell dolgoznom, olyan emberekkel, akik között nem érzem jól magam, akkor oda kár is mennem, mert úgyis elmenekülök... na ilyen állást keresnék, vagy valamit, ami legalább részben hasonlít erre.

azt próbálom magyarázni a képességeid nem csak a végzettséged szerinti munkára alkalmas. Ha a versenyszférábamész el akkor nem a papirok hanem az alkalmazott tudás számit.

te követed a hozzászólásaimat.. mindegy mi leszel.. autóügynök.. kertész..lángossütő.. panzióban beszerző.. a lényeg valami legyél.. ne legyél kockás.. határ a csillagos ég.. nem pedig egy tól-ig kocka.. erre akarlak rávenni..mozdulj ki a komformzónádból..

Volt egy haverom..elektromérnök volt.. nem volt könnyű eset de jól dolgozott..ha épp elbocsátották akkor elment plakátragasztónak..elneveztük Bagamérinek..

Nehogy azzal gyere nem akarsz plkátragasztó lenni..ez csak példa.