Gondolom annyi köze van, hogy a pénznyomtatás által teremtett pénz és az árfolyamnyereség is megjelenik az MNB mérlegében, viszonylag szabadon felhasználható célra. A nyereségből lehet osztalékot fizetni, vagy vagyontárgyakat vásárolni, a nyomtatott pénzből először vagyontárgyakat vásárolsz, majd az ezen keresett nyereségből lehet osztalékot fizetni, vagy vagyontárgyakat vásárolni.
Nem igazán értem, hogy mi ez az MNB 400 milliárdja sztori. Gondolom itt a 200 milliárdos alapítványi vagyon juttatásra célzol?
Ha igen, akkor érdemes végiggondolni a történetet. Nem független alapítványoknak megy a pénz, hanem az MNB 100%-os tulajdonában álló alapítványainak, egy olyan kikötéssel, hogy az átadott tőkét nem használhatják fel, csak azok hozamaiból gazdálkodhatnak. Mit jelent ez adófizetői szemszögből nézve? Azt jelenti, hogy az MNB 100%-os tulajdonában álló alapítványok számára átadásra került 200 milliárd forint ugyanúgy az MNB-é marad. Az MNB vagyona pedig állami tulajdon. Az állam pedig az adófizetők tulajdona. Érte kár az adófizetőt? Nem érte. Honnan lehet tudni, hogy az alapítvány nem költheti el a 200 milliárdot? Onnan, hogy magyar államkötvényt kell belőle vásárolnia. Mit költhet el az alapítvány? Az államkötvény hozamát ami a 200 milliárd esetében 1-3% közötti hozamot jelent.
Igaz az állítás, hogy 200 milliárdot adott át az MNB az alapítványainak? Igaz. De az az állítás már hazugság, hogy 200 milliárdos kár érte ezzel az adófizetőt.
Letelepedési kötvény 50 milliárdját is érdemes végiggondolni, nemcsak abból a szemszögből, amit az újságíró igyekszik belemagyarázni. Itt a 444.hu kapcsolódó cikkét olvastam el.
A konstrukció eredeti lényege, hogy a devizatartalékok növelése érdekében diszkont devizakötvényeket bocsátunk ki, amelyeket magánszemélyeknek meg lehet vásárolni, cserébe a viszonylag magas névértékű vásárlásért biztosítunk számukra letelepedési engedélyt. A konstrukcióhoz közvetítőket vesz igénybe az állam, akiknek diszkont áron 221 ezer euro összegért adja el a diszkont kötvényt. A diszkont kötvény lényege, hogy lejáratkor - 5 év múlva - a névértéket kapod meg. Ha jól emlékszem összesen 2300 db-ot adtunk el eddig ebből a kötvényből. Ebből kb. 150 milliárd forintnak kellett befolynia a költségvetésbe. Itt van a cikkben az egyik csúsztatás, hogy feltételezi, hogy a közvetítő megvásárolja a diszkontáron 221 ezer euroért a kötvényt, és 250 ezer eur áron adja tovább 5 év múlvai lejáratra a kötvényt, azzal, hogy 5 év múlva a tulajdonos 250 ezer eurt fog kapni az államtól, holott világos, hogyha a vannak más letelepedési kötvények is a világban, - márpedig vannak - akkor a letelepedni vágyó is szeretne hozamot elérni, tehát igazából nem lehet tudni, hogy a 221 ezer eur-ért beszerzett kötvényt milyen diszkontáron adja tovább a közvetítő cég. Lehet, hogy 221 ezer eur-ért, lehet, hogy 250 ezer eur-ért, de ha nekem lenne pénzem, akkor egy olyan kötvényt vásárolnék, ami 5 év múlva fog hozamot biztosítani. Szóval a csúsztatás az, hogy a közvetítő cégnél jeleníti meg a diszkont ár és a lejárat közötti hasznot. Ez a kis csúsztatás mindössze 20 milliárdot ad hozzá az 59 milliárd forintos tételhez.
Második csúsztatás, hogy vajon az állam megkaphatná-e ezt a "hasznot", ami tulajdonképpen károkozásként, mutyiként, bizonyos off-shore személyek juttatásaként tüntet fel a cikk szerzője? Hiszen a közvetítő cég kiiktatásával mi történik? Az állam 221 ezer euroért adja el azt az állampapírt, amiért 5 év múlva 250 ezer eurot kell visszavennie. Jobban jár az állam, mintha a közvetítő cégnek adja el a kötvényt? Ugyanúgy jár. Érte kár az adófizetőt? Nem érte.
Tehát a kérdés igazából az, hogy az állam a közvetítő cég kiiktatásával lejjebb tudja-e szorítani azt a hozamot, amit jelenleg fizet a letelepedési kötvények (5 év 11,6% = egyszerű kamattal számolva:évi 2,32% hozamot 0% közelébe pl. Ami azt jelenti, hogy most eladja az állampapírt 250 ezer eur-ért a kínainak, majd 5 év múlva 250 ezer euro-ért vásárolja vissza, miközben 2013-ban - amikor az egész program indult 4,3% körül tudott az ország devizaforrást bevonni...
Na ezt mindenki döntse el maga, de szerintem első blikkre látszik, hogy nincs 20 milliárd forintos károkozás az adófizetők terhére.
Vizsgáljuk meg a jutalék kérdését. Ennél az "állítólag" 40 ezer euros átlagos tételnél számomra felfoghatatlan, hogy miért venne bárki tulajdonképpen 290 ezer euro-ért egy 5 év múlva 250 ezer eur-t érő kötvényt. Ami azt jelenti, hogy a magyar állam tulajdonképpen 16%-os negatív hozammal tudna diszkont áron államkötvényt kibocsátani?? Aki akarja higgye el ezt nyugodtan, én nem hiszem.
Na ennyit a városi legendáról, az 59 milliárdos "mutyiról".
