Szokás szerint nem ilyen fekete-fehér a téma, a patyolattiszta Orbán esete a patás Gyurcsánnyal.

"A devizaalapú kölcsönöket ugyanakkor a bankok már jóval korábban, 2000 körül behozták a magyar piacra, amikor a lakosság nekiállt lecserélni a kelet-európai autókat. Sőt az sem zárható ki, hogy a forinthitelezés állami felpörgetése nélkül is betörtek volna ezek a termékek a lakáshitelezés piacára: az MKB 2001-ben vetette be az euróalapú lakáshitel-termékét. A Cégvezetés nevű lap 2001-ben több bankot is megkeresett, és azt tapasztalta, hogy „az ügyintézők kifejezetten arról próbálják meggyőzni a betérőket, hogy érdemes devizaalapú hitelt felvenniük. A lehetséges rizikóval kapcsolatos kérdésekre pedig kitérő a válasz”. Az akkori állami támogatás ellenére az MKB forinthitelénél 20 százalékos volt a THM, míg az eurósnál 12,64."

"„Nem tenne jót, ha a lakossági szektor devizában történő eladósodása megugrana. Egyrészt a devizahitel felvétele lényegesen több kockázattal és extra költségekkel jár, ami az alacsony kamatokban nem tükröződik. A devizahitelnél számolni kell az adott devizakamat változásával, vagy az árfolyamkockázattal. Például a forint árfolyamának 10 forintos gyengülése 5-6 százalékkal növelné a törlesztőrészletet. (…) Másrészt azért sem célunk, hogy a devizában történő eladósodást segítsük, mert ez az ország működésének finanszírozását veszélyeztetné” – írta a kormányzati portálon egy fórumbejegyzésében 2005 decemberében Gyurcsány Ferenc, miért tart a devizahitelezés elszabadulásától."

"„Nagyon sok mindent hitelre vásárolnak meg, ráadásul gyakran devizahitelre vásárolják meg, ami érzékeny dolog, mert össze van kötve a forinttal, és hogyha a forint erős, akkor a devizahitelt könnyen lehet törleszteni, ha a forint meg gyengül, akkor 8-10 ezer forinttal is megnőhet a törlesztőrészlet. Ez igaz a lakásokra, de most már a tartós fogyasztási cikkekre is. Eléggé el vagyunk adósodva, de ez a magyar emberek döntése volt, tehát ezt nem kell a kormány nyakába varrni. Ez a magyar családok egyfajta életstratégiájából következik” – ezt már Orbán Viktor mondta 2006 áprilisában a Magyar Televízió reggeli műsorában."

Viszont az érdekelne, mint laikust, a bankok egyoldalú szerződésmódosítását (alig) szabályozó 210/A Hpt. törvénymódosítást tényleg 2001. decemberben szavazták meg?

Ez ismeretlen információ számomra.

Csak sajnos nem tudod biztonsággal kijelenteni, hogy minden bank belement-e volna egy közös kompromiszzumba 2013 nyarán, és milyen feltételekkel. Azt sem tudod garantálni, hogy később nem gondolják meg magukat. Ez egy vélemény, hogy meg tudtak volna állapodni, semmi más.

Az időtényező kérdése meg nagyon hasonló a Simor vitához, hogy Simor is csökkentette volna a kamatot, csak fél - 1 évvel később. Az legitim, ez meg nem?

Jó nagy butaságot beszélsz, mert fogalmad sincs a KSH működéséről, hogy milyen szigorú szabályok szerint dolgoznak.

"eleve a fidesz tette lehetövé az elsö kormányával a dev.hitelezést, nem? Akkor csak saját maga után takarított! Arra veri a mellét, hogy amelyik dzsinnt maga engedte ki a palackból, azt mások adója és verítéke árán kezelhetövé tette????!"

Teljesen kevered a szezont a fazonnal, a devizaliberalizáció fogalmát a devizaalapú hitelezéssel! Ha a devizaliberalizációt kellene saját maga után takarítania, akkor 2010-ben megszünteti a forint teljes konvertibilátását, és visszatér a kötött devizagazdálkodásra, ahol minden devizás ügylethez MNB engedély kell és a devizabelföldiek egyáltaltán nem tarthatnak szabadon devizát. Mert a devizaliberalizáció ezt jelenti.

De google-ból kikerestem Neked és mindenki más okulására is, hogy mit jelentett a devizaliberalizáció 2001-ben és látni fogod, hogy semmi köze a devizaalapú hitelezés elterjedéséhez vagy annak bátorításához:

http://www.mnb.hu/A_jegybank/mnbhu_tudnivalok/mnbhu_telj_konv

"A belföldiek számára szabaddá vált:

- a külföldiek által forintban vagy devizában kibocsátott, ÉVEN BELÜLI lejáratú eszközökbe történő befektetés (rövidlejáratú eszköznek tekintve a befektetési alapok, társaságok jegyeinek megszerzését is), továbbá az átruházható eszközök megszerzése (derivatívok),

- ÉVEN BELÜLI HITELNYÚJTÁS külföldiek részére ÉS HITELFELVÉTEL külföldiektől forintban és devizában egyaránt,

- külföldi bank és egyéb pénzügyi szolgáltatások igénybevétele,

- forintszámla nyitás külföldön, forintátutalás külföldre illetve külföldről,

- konvertibilis deviza, értékpapír, pénzpiaci és átruházható eszköz ajándékozása közeli hozzátartozói körön kívül is

- a belföldiek között devizával, valutával történő fizetés

A külföldiek számára szabaddá vált

- az éven belüli lejáratú, belföldi kibocsátású eszközökbe történő befektetés (pl. kincstárjegyek),

- forint átutalás külföldre illetve külföldről.

Megszűnt

- a forint átváltásakor a forint eredetének vizsgálata,

Belföldiek, külföldiek számára MEGSZŰNT

- MINDEN DEVIZAHATÓsÁGI ENGEDÉLYEZÉS, BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

- a tranzakció okmányainak vizsgálata és az átutalási megbízások, valutaeladási bizonylatok devizahatóság részére történő megküldési kötelezettsége,

- a belföldi és külföldi fizetőeszközök kivitelének illetve behozatalának ÖSSZEGKORLÁTAI, a külföldi fizetőeszközök kiviteli igazolása,

- a vagyoni érték kivitelének devizajogi korlátai,

- belföldiek és külföldiek közötti fizetési szabályok korlátai.

Pénzváltás

Forintot devizára, valutára, devizát, valutát forintra vagy más devizára, valutára átváltani továbbra is csak bankokban vagy erre engedéllyel rendelkező pénzváltóhelyeken lehet."

***Nagyon nincs benne, hogy ÉVEN TÚLI lejáratra DEVIZAHITELEZÉS engedélyezett!!!! Az meg pláne nem, hogy DEVIZA ALAPÚ HITELEZÉS engedélyezett lenne. **** Ebben egyébként fordulj bizalommal Róna Péterhez, aki megnevezte a devizaalapú hitelezés ötletgazdáit, támogatóit...

Egy másik 2001-es anyagban:

"Az üzletszabályzatokban, hirdetményekben tehát a bankok szabadon állapítják meg erre vonatkozó kikötéseiket, folyamatosan alkalmazkodnak az új szabályokhoz és ELTÖRLIK A KOCKÁZATOT NEM NÖVELŐ, A KORÁBBI DEVIZAJOGSZABÁLYOK MIATT BEÉPÍTETT SZÜKSÉGTELEN KORLÁTOZÁSOKAT.

http://www.bankkartya.hu/hirkategoria/hirek/cikk/682-devizaliberalizci-a-gyakorlatban "

Kiemelném mégegyszer: eltörlik a kockázatot nem növelő, szükségtelen korlátozásokat.

A devizaalapú hitelezés a kockázatot növelő kategóriába tartozik.

Te nagyon piacbarát vagy, - kivéve, ha Orbán fejére kell olvasnod egy egyébként piacbarát intézkedését - Te ne értenéd annak jelentőségét, hogy mit jelent egy gazdaság számára az, hogy nem kell minden ügyletét bejelentenie az MNB-nek, és mint magánszemély is szabadon tarthatsz devizát? A devizaliberalizáció egy piacbartá dolog amivel lehetett élni, és lehetett visszaélni, aminek vadhajtását a devizaalapú hitelezés túlzott elterjedését kellett volna szabályozni megfelelően. Csak akkor nem lett volna 2004-2008 között gazdasági növekedés, mert a 10% feletti forinthitel kamatokat sem a lakosság, sem a vállalkozások nem tudták bevállalni, illetve bevállalták volna kisebb mértékben, ha csak az van a piacon ... de mivel 2 hitel termék összehasonlítása esetén az győzött, amelyiknek kisebb(nek tűnt) a törlesztőrészlete, mert a termék mögöttes kockázatát nem tudta számszerűsíteni a hitelfelvevő, így tömegesen a deviza alapú hiteleket választották 2004-2008 között. Ez szimpla viselkedésközgazdaságtan.

Visszatérve a szellem a palackból esetére: 2001-2002-ben nem kaptál devizahitelt, csak akkor, ha jövedelmed is devizában keletkezett... ez egyébként a linkelt cikkedből is kiderül, meg abból, hogy 2002-ben kormányváltáskor 8 milliárd forintnyi eurohitel (euro alapú hitel meg nem is) volt az országban....

Idézet a cikkedből:

"A devizahitelek valódi elterjedésére még éveket kellett várni, nem meglepő, hogy kezdetben a konstrukció is eltért a későbbi tömeges termékektől. Így például az elbírálás egyedi szempontok alapján működött"

(ahol vizsgálták, hogy rendelkezel-e deviza jövedelemmel, amire a hitelfelvételi kérelmedet alapozod)

És ki és mikor lépett először devizalapú hitellel a piacra osztrák mintára? Szintén idézet a cikkedből:

"Az Erste 2003-ban euróalapú hitellel lépett a piacra," majd K&H 2004-ben - végül "A svájci frank alapú ingatlanhitelezés is 2004-ben pörgött fel, ekkor jelent meg többek között az Erste, az MKB, a Budapest Bank és a K&H frank alapú terméke is"

De az, hogy ez lehetővé váljon, kellett a kormányzati segítség: mert mit mond Csányi Sándor:

"Kockázatosnak ítéltük meg a deviza alapú hiteleket, sőt, mindent megtettem, hogy lobbizzak, a devizahitelek ellen. Mindenki azt gondolta, hogy azért teszem ezt, mert az OTP pozícióit védem" – mondta erről Csányi Sándor, a bank elnöke szeptember végén egy konferencián."

Lobbizni pedig a szabályozóknál - kormány, MNB, PSZÁF - szokás, valami ellen, ami korábban nem létezett.

Tehát röviden: a devizaliberalizációval való visszaélés volt az oka a devizaalapú hitelek elterjedésének, és a visszaélés 2003-ban a Gyurcsány kormány idején kezdődött.

Nehéz elhinni, hogy a linkelt cikkből Te azt a következtetést vontad le, hogy a devizaliberalizáció a "szellem", amit Orbán "kiengedett a palackból".

http://index.hu/belfold/2015/01/31/leveszik_a_nyomkovetot_simon_gaborrol/

Szép lassan kimossák, addig kellett ez a balhé is a narancsos kommunistáknak, míg le nem ment a választás.

Kiváló munkát végzett a narancskomcsik 2 elszámoltatási biztosa.

5 év, 0 elszámoltatott politikus.

Nem rémlik,hogy a központi statisztika hamisító bármely statisztikáját (munkanélküliség, átlagbér, közbiztonság, stb.) felhasználtam volna, pont azért, mert aki a való világban él, az látja,hogy kamu egytől-egyig, max. a viktoriánusok szopják be.

Jogi út mellett mint erős és értelmes érv az szólt, hogy rengeteg per volt folyamatban, leterhelte a bíróságokat összevissza ítéletek stb, egy káosz. Ezt rendbe kellett rakni.

De ennek a sok pernek tizede sem lett volna ha nincs ez a hozzáállás végig, hogy keltsük a feszkót .

Ezt a részét aláírom ilyen szempontból szükséges volt jogi út , tisztába tenni ezt a sok pert .

Viszont valahogy tehetségünk van abban , hogy úgy tesszük tisztába jogilag, hogy az is félig sáros. Lásd Ab működését ebben a történetben és azt a lebutított törvényt a kamatemelések jogtalanságáról.

Kúria az mosta kezeit kb, Eb döntésre hivatkozva hozott egy olyan döntést ami nem feküdt keresztbe az egész előtt, de nem is határozott meg teendőket . Magyarul tovább dobta a labdát, hogy oldjátok meg.

Ennyi kb véleményem a témáról. Röviden , tömören. :)

Tehát igen amit mondtál korábban vakok között félszemű (féleszű) a király (Viktor)

Ebben egyetértünk. :)

Ő őstehetség abban, hogy feszkót keltsen még ott is ahol nincs is, és ebből politikai hasznot húzzon. Lásd egész munkásságát.

Még egy szempontot ajánlok neked megfontolásra.

Jogi út, kontra megegyezés. Miért mentünk a jogi út irányába? Mert így az a kicsengése a dolognak, hogy az emberek meg lettek védve a gonosz bankoktól.

Ha van szándék a kompromisszumra elkerülhető lett volna a jogi tákolás, és nagyjából ugyanez a végeredmény született volna 2013 nyarán. Ehelyett felvállaltuk azt, hogy távirányítjuk az AB-t, Kúriát, hozunk egy olyan lebutított törvényt ami ultragáz (bankok igazolják a kamatemelések jogosságát egyedi ügyleteknél pár hónap alatt, vicc. :) , plusz az időhúzást.

Ez volt a motiváció ebben, mutatni, hogy milyen tökös kormányunk van. :)

Gondolj bele ha a bankok annyira bohóckodni akarnának a bíróságon, nem támadhatnák a végtörlesztést pl? Olyan alapon ahogy kamatemelés visszamenőleg támadva lett, Kúria döntésre hivatkozva támadhatnák a végtörlesztést.

Az egész folyamat 2010-től arra épült , hogy a bank nyújtaná a kezét rendezzük a problémát, közös probléma , erre ellökték és balhézzunk mert abban van a népszerűség.

Erre a fonalra felfűzheted a nagy mentéssorozatot. Pl ez az utsó lépés is ha egy kompromisszumban jön össze egész más politikai hatása lett volna. Háborogtak volna a népek, hogy lepaktáltak a bankokkal a piaci forintosítás ügyben. Inkább legyen ez a koncepciós jogi út.

Nem érdekük ez , nem kell a balhé, abban nincs üzlet. Mire jó az egy banknak , hogy vitatkozik a politikával az adott országban. Semmire , nem érdekük. Itt a politikának érdeke kelteni a műbalhét amiből látszat szerint úgy jönnek ki mint nagy megmentők.

Szóval összefoglalva nem ugyanazt az adást néztük én úgy látom. :)

Csúcs még, hogy ezek után jampizunk a szomszéd országokban küldjük Ausztriába vagy hová a szellemi termékünket.

Mondom mindezt úgy, hogy azt elismerem nem vitatom a forintosítás, és a chf állomány lecsökkentése az elemi érdekünk volt az adott szituációban. Ahogy ez lezajlott az több mint szánalmas szerintem (2010-től nézve a lépéseket, pontosabban a tákolást)

Az én véleményem szerint az egész egy színjáték volt. Beleértve a Kúria ítéletét is.

Kitalálták azt, hogy ekkora forintosítás 180-on nem fog menni (nem volt túl nehéz kitalálni), viszont kell dobni valami csontot, pozitívumot is akkor az legyen a kamatemelések témája.

Nem furcsa, hogy előtte össze vissza bírósági ítéletek aztán baromi nagy politikai nyomás és egyszerre csak mindenki egy irányba húz?

Kúria pont olyan döntést hoz ami belefér gazdaságilag (nem piacin történő forintosítás már nem fért volna bele) Aztán erre a döntésre hozták egy teljesen alkotmányellenes törvényt ami gyorsított lebutított eljárásokat hozott. Amit az AB helyben hagyott (nem meglepő módon)

Maga a döntés erről vsz 2013-ban megvolt már, pont azért amit te is említesz, hogy a piaci árfolyamon forintosítás miatt morgást vártak , kitolták 2014 év végére, hogy választás után legyen.

Minden alávetve a politikai szempontoknak, törvény, gazdasági szempontok stb stb.

Nem csábultak el barkácsolás irányába, hová csábultak volna még tovább mikor már Mekk mester is megsüvegelte a produkciót? Ennél több bőrt már a témáról nehéz lett volna lenyúzni.

azé pillogj a grafikonra..segtek..a fekete vonal

próbáltam akor felvenni egy devizás téméhoz..nagon kemény feltételek voltak..nem is kaptam meg..(cégesen és magánalapon is) később már tukmálták.

komoly konverziós költségekvoltak jobb lett volna smán devizában megoldanom.

"Bár 2001-től a devizaliberalizáció teljes körű volt"

1. Fidesz kormány: 1998-2002

" eleve a fidesz tette lehetövé az elsö kormányával a dev.hitelezést, nem"

nem...beszopod a libsibalos propagandát.. meg hát emlékezni is kéne.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/10/18/ki_a_felelos_a_devizahitelezesert/

http://hvg.hu/gazdasag/20110527_simorandras_devizahitelezes

meg ne keverjük a kereskedelmi és a lakossági hitelezést..

ezzel végre teljesen egyetértek :)

A benzinbe épített adók elnyelése a legnagyobb röhej, az ultra. Egyébként érdekes, h. Ausztriában annak is alacsonyabb az adótartalma, mégis milyen úthálózatra futja.

eleve a fidesz tette lehetövé az elsö kormányával a dev.hitelezést, nem? Akkor csak saját maga után takarított! Arra veri a mellét, hogy amelyik dzsinnt maga engedte ki a palackból, azt mások adója és verítéke árán kezelhetövé tette????!

"Bár 2001-től a devizaliberalizáció teljes körű volt"

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/10/20/devizahitel_elterjedese/

ez pont fordítva van: piaci alapon véve u.azt a minöséget majdnem mindig olcsóbban kapod, mint állami úton. Ehhez elég a józan paraszti logika is: a vízfejes, monopol helyzetü állam - különösen Mo-on - sose fog tudni olyan árakat hozni azonos minöség mellett, mint versenyzö, hatékonyabban müködö piaci szereplök.

Bár elfelejtetted, de részben ezért bukott meg a kommunizmus és ezért tért át még Kína is a piacgazdaságra.

Az állítólagos "kamu " statisztikát felhasználod, ha az a saját álláspontodat alátámasztja, de minden ami cáfol, az "kamu" vagy propaganda. Köszönjük emese.

Itt már 2010 óta adócsökkentés van, mert ők ugye az adó és bürokráciacsökkentés kormánya.

Ja,hogy a bürokrácia sem volt soha ilyen nagy mértékű,mint manapság, kit érdekel. Sikerek vannak, meseszép kamu statisztikák, minden a legnagyobb rendben.

Rosszul döntöttek szerintem. 2016-tól jelentős adócsökkentés jön.