sziasztok technikai kérdésem lenne, amit a nav-nál lévő hölgy sem tudott olyan magabiztosan elmondani , hogy elhiggyem neki.

Melyik oldalra írjam be:

1a) Az EU-s államtól kapott osztalékot a 04-es oldalon a 167-es esetleg a 172-es sor, vagy a 05-ös lap 182-es sor?

1b)

Ha EU-s államtól kaptam az osztalékot, de 19% adót vontak le, ebben az esetben azt tanácsolta a nav, hogy a jövedelemnek írjam be a teljes összeget, a fizetendő adónak mindenképpen írjam be az osztalék 6%-át, mert a másik állam csak 10% adóra tarthat igényt és a 9%-nyi adót kérjem vissza a másik államtól.

Ezt valszeg jól mondja, mert ha belföldi adókötelezettségként 0-át írok be, akkor kiírja a hibaüzenetet, hogy 5 és 16% közé kell essen a mértéke.

(Ebben a visszaigénylésben van valakinek vmilyen tapasztalata, hogy hogyan megy az illetőség igazolás kiadása után?)

2a) a külföldi árfolyamnyereséget (EU és USA) szintén melyik lapra (04 -165 v.172 vagy 05-181) írjam be?

2b) Az USA illetve a magyar piacon elért árfolyamnyereségem szembe állíthatom-e a 2012-2013-as évek veszteségével? Ha igen és ha a 2a) kérdésre a 05--181 lenne a helyes válasz, akkor hol lehet ezt érvényesíteni, mert a 06-os oldalon a 212-220-as sorok csak a 04-es oldalon lévő tranzakciókra hivatkoznak...

3) feltört TBSZ-en lévő nyereséget szembe lehet-e állítani a korábbi évek tőzsdei veszteségével? (gondolom nem, de hátha valaki másképp tudja).

Köszönöm!!

A KBC is ezt mondja (bevágom ide a full szöveget hátha keresi valaki még):

Miként kell adóznom a külföldi tőzsdéken, ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolt részvényeim által fizetett osztalék után?

Amikor az ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolt külföldi tőzsdei részvények osztalékot fizetnek, általában akkor is csak a nettó osztalék érkezik meg az adózó számlájára, a bruttó osztalékból az adót levonja a kifizető társaság és/vagy valamelyik, a tranzakcióban közreműködő közvetítő. Ha a levont adó nem éri el a magyar jogszabályok által előírt mértéket (jelenleg 16%), akkor társaságunk automatikusan levonja a különbözetet és továbbítja azt az adóhatóságnak.

Az adózónak az osztalékjövedelmet ezekben az esetekben is fel kell tüntetnie az adóbevallásában, a devizás tételeket a kifizetés napján esedékes hivatalos MNB árfolyammal kell forintosítani.

Az információt arról, hogy az adott részvény Ügyfelünknek mennyi osztalékot fizetett, abból mennyi adó került levonásra társaságunk, és mennyi a nemzetközi szereplők által, illetve hogy mekkora, immáron nettó összeg került végül Ügyfelünk számlájára, megtalálja a WebBroker rendszerünk pénzforgalmi kimutatásában, vagy a társaságunk által Ügyfelünknek eljuttatott erről szóló év végi igazolásban.

Ha például Ügyfelünknek a 2011-es évben a frankfurti Xetra piac normál kereskedésében vásárolt BMW részvényei osztalékot fizettek, akkor a német-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján maximum 15% forrásadó kerülhetett levonásra, amihez az illetőséget igazolni kell. A fennmaradó 1%-ot (a magyar 16%-os adó és az egyezmény alapján levonandó 15% különbsége) Magyarországon kell megfizetni, ez az a rész, amit társaságunk automatikusan levon és az adóhatóságnak eljuttat.

Sajnos azonban nagyon gyakran előfordul, hogy mire Ügyfelünk Társaságunknál vezetett számlájára a külföldi osztalék eljut, a kibocsátó vagy a tranzakcióban résztvevő egyéb közvetítők valójában több adót vonnak le, mint amennyit a magyar törvények, vagy a kettős adóztatást elkerülő egyezmények (vagy éppen azok hiánya) alapján szükséges lett volna. Ennek sok oka lehet, például az említett illetőség igazolásának a hiánya. Ez ellen a többlet adózás ellen Társaságunk sajnos semmit nem tud tenni, ilyen esetben adó-visszaigénylésről a kibocsátónál, vagy az illetékes külföldi adóhatóságnál érdeklődhet az adózó.

A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egy-egy ilyen illetőségi igazolásnak, vagy adó-visszaigénylésnek gyakran olyan adminisztrációs terhe és tranzakciós költsége van, amely összességében veszteségessé teszi az egész procedúrát

#Londoni tőzsde osztalék adózás

#külföldi osztalék

#EGT tagállam

#kettős adóztatást elkerülő egyezmény

szigorú magánvélemény a témában:

ha van kettős adóztatást kiváltó eggyezmény az adott országgal és többet vontak kint mint ami a magyar lenne akkor nem kell adót fizetni itthon, de a bevallásban szerepelteni kell.

SOS kérdés. Ha EGT tagállamban (Angliában) kaptam osztalékot és ott vontak 25% adót, akkor itthon kell adózni még ez után, mert KBC-nél a papíron a tétel mellett csak - - van a levont adó helyén.

Köszi előre is!

Fontos lenne!

éppen kezdtem nézelődni,vmelyik számlám tavalyi összesitője baxott jönni.....ma megküldték végre,lehet adózni.......

de az ilyen éveket még mindig jobban xeretem,mintha számlát nulláznék:)

ne haragudj, halvány fogalmam sincs hogy számolják én meg nem számoltam utána. egy dolgot érdemes tenni, írni a saxoo-nak, hogy mi van.

2. változat: "meg kell különböztetni a trade nyitási és zárási időpontját és mindkét dátum MNB árfolyama alapján számolni"

saxobank. elvileg a brokik egységesek abban, hogy semmilyen iránymutatást nem adnak arra vonatkozóan, hogy hogyan számolj. KBC-s táblázat melyik verziót dobja az általam felvetett alternatívák közül?

passz, kbc szépen világosan kidobja táblázatban. te melyik brokinál vagy?

pontosítom, hátha nem volt érthető: MNB napi árfolyamra váltást elegendő a pozi zárás napján elvégezni a realizált nyereségre\veszteségre vonatkozóan, vagy a nyitás dátum és zárás dátum közti USDHUF árfolyam változás miatt többlet nyereséget\veszteséget is kalkulálni kell?

Azt értem, hogy át kell számítani forintra a dollár alapú számlámon mindenféle FX, részvény, CFD, stb. ügyleten elért nyereséget és veszteséget.

A kérdésem, hogy elegendő a realizált nyereség\veszteséghez rendelnem az aznapi MNB árfolyamot, vagy meg kell különböztetni a trade nyitási és zárási időpontját és mindkét dátum MNB árfolyama alapján számolni?

Ha utóbbi, az azért szívás, mert pl. Saxo-nál nincs olyan report, amiben egyetlen rekordban szerepel a trade nyitási és zárási dátuma. Nem tudom párosítani függvénnyel, kézzel meg írtó macerás lenne összepárosítani a trade-eket, dátumokat, belépési\kilépési értékeket.

Vmi országok összehasonlítása.

Ez az egy mondat volt Észtországnál.

Ezt hol találtad? Ebben a témában nem tudok értelmesen keresni :(

De ez már válasz, hogy miért nem tudok regisztrálni:

"From the end of 2014, foreigners will be able to receive a secure Estonian e-identity. This creates a unique opportunity to create a new set of remotely usable global services."

Tényleg nem rossz:

"0% on profit retained in company; flat 21% when earned profit is distributed to shareholders"

E-Estonia szimpatikusnak tűnik, de alig van róla fenn infó és a honlapon nincs regisztráció. Elvileg bárki lehet e-citizen, vagyis szavazati joga nincs, nem szükséges ott élni, oda se kell menni és lehet céged Észtországban, minden bevallás online, szerződések online. Tökéletes volna még akkor is, ha az adó nem a világ legalacsonyabbja. Az egyszerű adóbevallás a cél. Egy részről.

Monaco.

Bár arról a helyről nem az olcsó lakásbérlés ugrik be de ki tudja.

Általános adózási kérdésem volna. Kérdés, hogy melyik ország milyen vállalkozásformáját újítsam be, hogy a lehető legtöbb maradjon meg? Számoljunk az egyszerűség kedvéért éves 100 ezer € bevétellel. Állandó lakcímet oda teszem, ahová akarom, csak lakást kell bérelnem. Az EU-ban szeretnék élni, de a munka jellege home office, vagyis interneten bárhonnan működik a dolog.

Tudnék mesélni... :-)

Majd csak akkor, ha nem vernek láncra a porkolábok :D:D!!!

Mindegy, sikerült, az a lényeg! ;-)