" Egy külföldi, nyugati pénzből élő ország ne ócsárolja azokat, akiknek a pénzétől, hiteleitől, vásárlóerejétől és jóindulatától függ a gazdasági stabilitása.
Ez a tanulság.... mindenki számára!"
Hát, ez az!
" Egy külföldi, nyugati pénzből élő ország ne ócsárolja azokat, akiknek a pénzétől, hiteleitől, vásárlóerejétől és jóindulatától függ a gazdasági stabilitása.
Ez a tanulság.... mindenki számára!"
Hát, ez az!
Lehet a kasszához fáradni, és kicsengetni a pénzt.
Amerikában körülbelül ebben a hangvételben kommentálják a csődközeli állapotba keveredett orosz gazdaság vergődését. „Payday” – mondják angolul, eljött a „fizetés napja”.
Putyin kekeckedő, szabadságharcos, a világgal kioktató módon szembeforduló nacionalizmusa, amit egy lényeges gazdasági alapokkal nem, csak a föld alól feltörő olajjal és gázzal rendelkező ország vezetőjeként produkált, mostanra meghozta az „eredményét”. Mégsem a farok csóválja a kutyát, nagyjából ezt mondják itt, Amerikában.
Ezen a héten már egy elgyengült, önbizalmát vesztett és kapkodó Oroszországot látott a világ. A teljes káosz jele ugyanis, ahogy az orosz vezetés egyik pillanatban még éjszaka, sebtében elhatározott kamatemeléssel, a másikban pedig a devizatartalékok piacra dobásával és rubelfelvásárlással próbálja menteni a menthetőt. De ez aligha fog sikerülni.
Oroszország jelenlegi baját ugyanis nem az energiahordozók áresése okozza, pontosabban nem csak az. Hiszen a rubel már akkor veszíteni kezdett az értékéből, amikor még száz dollár fölött volt az olaj hordónkénti ára.
Sokkal inkább Ukrajna a kulcsszó.
A Krím bekebelezése és a kelet-ukrajnai szeparatisták gátlástalan és hazugságokkal leplezett támogatása politikai értelemben tette tönkre Oroszország amúgy sem igen létező jó hírét. Az ukrán válság örökre és végérvényesen bebizonyította, hogy Putyin megbízhatatlan és kiszámíthatatlan, nem lehet hinni a szavának, hol így, hol úgy beszél.
Az ő politikai döntései és cinikus lavírozása okozta az orosz gazdaság jelenlegi bajait. Ő tehát a felelős.
A pénz menekülni kezdett (nemcsak a külföldi befektetők, hanem maguk az oroszok is vitték, amit csak lehetett), aztán jöttek a szankciók, elakadtak a külföldi pénzforrások.
Egy külföldi, nyugati pénzből élő ország ne ócsárolja azokat, akiknek a pénzétől, hiteleitől, vásárlóerejétől és jóindulatától függ a gazdasági stabilitása.
Ez a tanulság.... mindenki számára!
Az orosz vállalatoknak 650 milliárd dolláros külföldi, nyugati bankokkal szemben fennálló adóssága van. A Nyugat finanszírozta az orosz gazdaságot, még ha Putyin verte is a mellét, hogy az eredmények neki köszönhetők. De nem.
A leszakadó, oligarchás, tolvaj és korrupt orosz gazdaság tisztán mutatja, hogy hová vezet a tehetség és képzettség nélküli, valójában csak politikai machinációkhoz értő erőskezű államvezetés. A haveri kör verseny nélküli kényelme. Ott tornyosul Magyarország mellett egy kolosszális méretű árnyék, egy tanmese, hogy miképpen ne.
Megfontolandó ez... mindenki számára!
Amerikában a tévéműsorok tele vannak olyan beszélgetésekkel, melyek az olcsó energiahordozók gazdasági erejéről és külpolitikai fegyverként történő felhasználásáról szólnak. Errefelé nyíltan és egyértelműen kimondják, hogy az alapvetően olajból és gázkitermelésből finanszírozott diktatúrák vagy féldemokráciák sorsa ebben az új, palagázzal és frissen feltárt olajmezőkkel telített világban megpecsételődött. Ezzel kapcsolatban Venezuela, Irán és Oroszország nevét hallani legtöbbször.
Az amerikaiak most hátradőlnek a foteljükben, és kéjes vigyorral az arcukon végignézik, ahogy minden és mindenki a helyére kerül. Élükön a nagyszájú keleti KGB-tiszttel, Vlagyimir Putyinnal.
Payday!
Frei Tamás hivatalos oldala
23 mins ·
Valószínüleg véget ért a magyar szabadságharc! Megkockáztatnám ezt a kijelentést, vállalva, hogy az idő végül nem engem igazol.
Orbán Viktor sok szempontból rosszul idézett interjúja a német Die Welt-nek kreminológiai szempontból stratégiai fordulatot jelez. A Nyugaton most már szinte mindenhol Putyin-csatlósnak minősített magyar kormányfő abban az értelemben tényleg Oroszországot csinált Magyarországból, hogy nálunk is a sorok között kell olvasni. Silabizálgatni, tippelgetni, mint amikor a titkolózó, és állandó cikkcakkokat leíró Kreml politikáját próbálják az Oroszország szakértők (kreminológusok) értelmezni.
Mi sem tudjuk, hogy pontosan mi a helyzet. Annyi mondat hangzott már el arról, hogy ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit csinálok, hogy a külvilág (meg persze mi is) összezavarodott. Az orbáni Magyarország mostanra kiismerhetetlen, cikk-cakkozó, hol szabadságharcot hirdető, de ugyanakkor a Nyugatnak gazsuláló, EU pénzből gazdasági fejlődést produkáló, de mégis a pénzosztó kézbe harapó furcsa ország lett.
De a jelek szerint ennek most vége.
Vége lehet…
A magam részéről többször alaposan elolvastam az eredeti (nem az MTI által idézett) interjút, és ezt másoknak is ajánlanám. Főleg a kormányfő szándékait teafűből kiolvasni próbáló csinovnyikoknak, akiket még visz a szabadságharcos lendület. Elég csak az állami tévé híradójára pillantani, vagy a NAV vezetőjének példátlan mélységeket sejtető produkcióját figyelni az amerikai nagykövetség épületénél.
Ők valószínüleg még azt hiszik, hogy a régi lemez szól.
Szeretném hinni, hogy ennek most vége. Ahogy a volt magyar külügyminiszter, Jeszenszky Géza pár nappal ezelőtt fogalmazott, nem kellene két szék között a pad alá esni. Mert szerinte ismét van két szék! Értsd, ismét a fejünk fölött dúl a hidegháború, vagy valami hasonló, bekeményedő Oroszországgal (egyik szék) és sorait záró Nyugattal, élén Amerikával (másik szék).
Orbán Viktor interjújából akár azt is ki lehet olvasni, hogy ő ezt megértette. Az Oroszországot a 80 dolláros olajárfolyammal pár hónap alatt megroppantó gazdasági szankciók erejéből felfogta, hogy egy ici-pici országnak nem lehet két kapura játszania. Eddig lehetett, de most már tilos! Minket, ha kell, falevélként sodor el Amerika, és az ő érdekeik (micsoda vicc, még mindig az Amerikából kitiltottak személyét, és a konkrét okokat kutatni… miközben ez csak egy üzenet).
Szép óvatosan, hogy ne tűnjön nagynak a fordulat, Orbán Viktor tekerni kezdte a kormánykereket. Sok jel mutat erre. A német „wir”, vagyis „mi” annyiszor hangzott el az interjúban, mint még soha. Mi európaiak. Mi demokraták. Mi felelősen gazdálkodó EU vezetők. Köszönjük Németországnak, hogy garantálja a demokráciát, egyet is értünk a külpolitikájával és lényegében mindennel. Mi is szurkolunk Ukrajnának, mert mi egyek vagyunk Európával, megteszünk mindent, hogy talpra álljon, mert Magyarországnak az a fontos, hogy mindig legyen „valami” Oroszország és köztünk.
Orbán Viktor komolyabb arcvesztés nélkül ennél visszavonhatatlanabbul nem mehetett volna szembe azzal, amit eddig mondott. Hogy hisznek-e még neki, az persze más kérdés. Figyelni fogják, amit tesz, az biztos!
Aligha véletlen, hogy az interjú után (bár ez nagyon nem fog tetszeni az oroszoknak) a magyar kormány be is jelentette, hogy decembertől ismét szállítunk gázt Ukrajnának…
https://www.facebook.com/freitamas/posts/853414344679957:0
"Nehéz megtalálni a helyes szót. Képmutatás? Ellentmondás? Agyrém? Tisztesség? Európaiság?
Vajon miképp is lehetne leírni azt az olasz tengerpartoknál kialakult menekülthelyzetet, amivel egyre vitathatóbb módon küzd Európa?
Vegyük először a tényeket. A közelmúltban százezerszám landoltak Olaszország déli partjainál, főleg Szicíliában arab menekültek. Többségük háborús övezetekből érkezik, Szíriából, Irakból, Szudánból, és persze a menekültcsempészés fellegvárából, Líbiából. Kadhafi egykori országa ugyanis mára a totális káosz állapotába került, darabokra szakadt, rend és működőképes államigazgatás nélküli senki földjére kezd hasonlítani. Ezért lett Líbia az Európába vezető afrikai kiskapu. Semelyik másik szomszédos országból nem olyan egyszerű csónakba szállni, és Európa partjai felé indulni.
Líbiából ez sima ügy. Sőt! Amikor az olasz hatóságokat a kicsit álságos európai közvélemény egy tavalyi menekültkatasztrófa után (360-an fulladtak a tengerbe Olaszország partjainál) belekényszerítette abba, hogy forintra átszámolva havonta milliárdokért mentse a Líbiából érkező menekülteket, nos, utána pillanatok alatt megszerveződött a mostanra elképesztő méreteket öltő embercsempészet.
Azért írom, hogy kissé álságos volt a közvélemény, mert amúgy mást sem hallani, mint hogy Európát ellepik a túlnyomórészt arab, iskolázatlan, nehezen beilleszkedő menekültek.
Közben mégis az lett a vége, főleg az Amnesty International nyomásának engedve, hogy az olasz határtengerészet már nemcsak Olaszország felségvizein cirkált és kereste az esetleg bajba kerülő menekülteket, hanem sokkal távolabb, a nemzetközi vizeken is mindenütt. Ezt hívták Mare Nostrum programnak. A végén az olasz repülőgépek és hadihajók már egészen a líbiai felségvizekig merészkedtek, és már ott vigyázni kezdtek a menekültekre, nehogy ismét tele legyenek az európai újságok a vízbe fulladt menekültek tragédiáiról szóló könnyfacsaró történetekkel.
Így az embercsempészeknek már elég ócska ladikokban csak pár tíz kilométernyi, két Balaton szélességnyi távolságba elvinni a menekülteket, aztán szó szerint belökni őket a nemzetközi vizekbe, hiszen az olaszok úgyis kimentenek mindenkit.
Eddig legalábbis kimentették.
Egy év alatt többszázezer arab érkezett a líbiai útvonalon keresztül Európába. A római kormány viszont képtel velük bármit is kezdeni, és mivel a célország amúgy sem Olaszország, így az olaszok eddig lazán kezelték az európai előírásokat, nem regisztrálták ezeket a menekülteket az unió szabályai szerint (ujjlenyomatvétel és hasonlók) hanem inkább továbbengedték őket. Hadd fájjon mások feje miattuk!
Amúgy, mivel illegális bevándorlókról van szó, az úgynevezett dublini egyesség szerint ezeknek a menekülteknek az érkezési országban, tehát Olaszországban kellene, kellett volna maradniuk.
Olaszország (az olasz közvélemény nyomásának engedve) múlt pénteken leállította a Mare Nostrum akciót, helyette életbe lépett az uniós határ-ellenőrzési mechanizmus, a Frontex, ami viszont csak Európa partjainál, sok száz kilométerrel távolabb halássza ki az esetleg odáig eljutó menekülteket.
Magyarul és durván szólva, Brüsszel ezreket ítélt halálra, így próbálva véget vetni a kezelhetetlen menekültáradatnak.
Embertelen döntés, vagy csak a józan ész diktálta lépés?"
na szép kis dolog mondhatom, amikor egy "tényfeltáró" újságíró ilyen átlátszó módon megfutamodik az általa felszínre cibált tények hullámverése elől... :(
mert esetleg az, hogy "odaszóltak" neki a navajonkik, hogy vegye le a posztot, az már nem férne bele a svájciságba ugye?
Már irtam freiről..érdekel amit csinál..megvettem a könyveit..még ha nem is kedvelem..mint Fridi vagy Havas nem kedvelem őket de amit csinálnak az érdekel...azért eltúlzott freit ezekkel az emberekkel együtt emliteni.
Frei képzett ember de emberi tulajdnságai erős korlátot adnak neki..több a lehetősége mint amilyen a kvalitása. Több "dossziéban" láttam egyrészt gyáva..másrészt a szervilis viselkedéstől nem tudott elszakadni..soha nem volt pariban a riportalanyokkal..jókat kérdezett de csak a felkészült kérdések voltak jók ami a helyzetből adódott volna azt mindig kihagyta.(ezt Havas vagy Fridi soha nem tette volna)..nem beszélve arról juszt is jól megmalmozta a szinészgyilkossal vagy annak a legendájával..
Frei külföldön él..de még is itt keresi a pénzét..ha akkora kvalitás..akkora europér vagy kozmopolita akkor miért nem ir egy svájci könyvet..
Magyarország nem Svájc ahogy israel sem az és ami nem is Európa..hanem közelkelet hiába fociznak euban.
Frei is Moszkvában tanult nem svájcban..Moszkvában a kgbs képzőben..mégha svájci szakon is.
Svájc -frei tudhatná- soha nem volt a nagyhatalmak játszótere, igy a lakosságot is kevesebb sérelem érte a kisebbségek vagy a többségek által...mivel jól éltek/élnek a különböző rezsimek nácik kommunisták pénzkezeléséből..(soha nem hallottunk semmilyen lelkiismereti válságot ezzel kapcsolatban) tehát mint jóléti állam az emberek is jól élnek...ami miatt kevesebb a súrlódás és a feszültség..
A magyarok nem németek nem szlávok..nem skandinávok hanem MAGYAROK..a saját hagyományaikkal gondolkodásukkal..a bennük élő sérelmekkel..hatalmas szivükkel..sirva vigadásukkal..ilyenek..miért kellene hal svájcinak lennie.vagy műheppy amcsinak..vagy sose mosolygó skandinávnak vagy németnek lennie..
Szegény Frei, 50 éves korára leesett neki a kétfillér?
"Miután "kifröcsögte" mindkét oldal magát egy Neue Zürcher Zeitungban olvasott cikk alapján keletkezett irásom kapcsán (palesztin áldozatok száma kontra parancsmegtagadó izreali biztonsági tisztek története -tények felsorolása) úgy látom, hogy nincs értelme felületet biztosítani egyik elfogult, hözöngö idiotizmusnak sem ezen a felületen. Levettem az írást, mert Magyarország láthatóan nem Svájc. Magyarország beteg....rossz volt látni..."
Ismét jó kis Frei-poszt.
M.P. előadása ez év májusában Genfben. Hogy is hívják a zsidók az ilyen honfitársukat? "öngyűlölő" zsidónak... avagy amikor a fagyi visszanyal.
szemnyitogató videjó:
külföldön gerjesztik az "zsidóellenességet"mert kell az antiszemitizmus a holocaust bizniszhez..bármilyen véleményt mondasz az antiszemitizmus..látod zukmann az mszp-ben antiszemitizmusról beszél a pártban mert nem elegendő zsidó kap pozíciót..(bár ezt soha nem értettem azt mondják nincsenek rassz jegyek ami alapján felismerni ki zsidó ki nem, de akkor ök honnan tudják? felmutatnak valami zsidó igazolványt vagy nem értem, esetleg egy titkos kézfogás?)
Amúgy a világban nem antiszemitizmus van hanem ellenzik az emberek amit a zsidók a Palesztínokkal tesznek..mivel állandóan a holocaustal jönnek pont ennek az okán kellene nekik jobbnak lenni..
A legantiszemitább nép az israeli..mivel a paesztínok is szémi nép..és ebből van képezve az antiszemita szó..
A másik: a zsidók egy része anticionista..mivel nem tartják helyesnek az israel állam létét.. és elutasitják a cionista eröszakot..mivel a zsidó vallás alapból nem ilyen.
https://www.facebook.com/freitamas/posts/829057347115657
"A zsidó állam közelmúltbeli rombolása a gázai övezetben újabb és újabb hullámokat vet – egyre érdekesebbeket. A nyugat-európai országokban érzékelhetően felélesztette az antiszemitizmust, olyannyira, hogy az elmúlt hétvégén például már a német fővárosban is sokezres „ellentüntetést” kellett szervezni. Mármint antiszemitizmus-ellenes tüntetést, melyen megjelent a német kancellár, az államfő, az ellenzék irányítója és az összes jelentős egyház vezetője is.
Én ahhoz a vitához nem akarnék hozzászólni, hogy ki kezdte és miért, és hogy jogos volt-e az az erő, amellyel Izrael fellépett, mert ezt úgyis mindenki másképp látja, a józan érveknek itt már régóta nincs helyük. Ezért vegyük csak a tényeket.
Több mint kétezer palesztin áldozat, többségük civil, és közülük is majdnem 600 gyerek. Tizenegyezer sebesült és közel félmillió olyan palesztin, akinek el kellett hagynia a lakóhelyét, mert az izraeli bombázások és szárazföldi erők romba döntötték az életterüket (a Gázai övezet lakosságának 30 százaléka vált „hajléktalanná”). Ötvenezer lakás szorul újjáépítésre, 17 ezer megsemmisült.
Van, aki szerint húsz évig fog tartani mindent helyreállítani, és újabb kétszázig, de lehet, hogy kétezerig, amíg ebből béke lesz. Nyugodt lét, élet, és együtt lélegzés. Bár a jelek szerint nem is ez a cél…
Izraelben ugyanis (bár házak nem dőltek romba) most épp omladozik az az „épület”, amit évtizedek sziszifuszi országimázsmunkájával húzott magasra a zsidó állam. Kitört ugyanis az ottani Snowden-ügy, az izraeliek lehallgatási botránya. De azok, akik most ott kiteregetik a szennyest, már tanultak az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt munkatársának esetéből. Nem magányos hősök ők, merthogy nemcsak egy Snowden akadt, hanem többen vannak, összefogtak, és együtt, egyszerre tálaltak ki.
43-an!
Mert védettebbek, ha összekapaszkodnak. Ráadásul azt a leckét is megtanulták a jelenleg Oroszországban menekültként meghúzódó Edward Snowdentől, hogy bár a nyilvánossághoz kell fordulniuk, de közben az ország vezetőihez is. Anélkül kiteregetni, hogy az általuk nyilvánosságra hozott információ konkrét személyeket sodorna veszélybe.
A 43 tartalékos számítástechnikai szakember, akik az izraeli hadsereg 8200 fős elitegységéhez tartoznak (különböző katonai egységek mögé elbújtatott titkosszolgálati ernyőszervezethez), pár nappal ezelőtt megtagadták a szolgálatot. „Refjuznyik”-nak hívják őket Jeruzsálemben, olyanoknak, akik visszautasítják a parancsot. Nyilvános levelet írtak az izraeli miniszterelnöknek, melyben megindokolták a tettüket.
Hivatalosan az lenne a dolguk, hogy olyan palesztinokat hallgassanak le és figyeljenek meg, akik veszélyesek lehetnek a zsidó államra. Ehhez képest – áll a levélben – mindenki célpont. Minden palesztin.
Lehallgatnak mindenkit, figyelik az ártatlan, civil palesztinok internetes kommunikációját, gyakran még a szexuális szokásaikat is feltérképezik, a családi problémáikat, anyagi nehézségeiket, hogy utána ezeket a civileket az izraeli ügynökök megzsarolhassák, kollaboránssá tehessék, és amikor már a markukban vannak, akkor az ő kényszerű segítségükkel bomlasszák szét a palesztin társadalmi struktúrákat.
Mert ezek szerint Izrael részéröl (is) a káosz, a békétlenség és a feszültség az igazi cél – sosem a béke."
Szvsz Mordort ki kell írni EU vérkeringéséből. Függetlenedni energiában, mezgazdban, mindenben. Elszabadult hajóágyú a repülő lelövése óta.
https://www.facebook.com/freitamas/posts/815008891853836
"Európa lábon lőtte magát az Oroszországgal szemben bejelentett gazdasági szankciókkal – állította a magyar miniszterelnök a múlt héten, ismét heves vitákat váltva ki ezzel. Volt olyan európai politikus, aki indulatos kirohanást intézett Orbán Viktor ellen, arról értekezve, hogy inkább mi lőjük lábon saját magunkat, mint hogy az oroszok lőjenek minket fejbe. Voltak persze (például a csehek), akik a magyar kormányfővel értettek egyet.
Annyi haszna mindenképp volt Orbán Viktor kijelentésének, hogy az európai sajtó mélyebbre ásott, és előkaparta a számokat. Egyelőre nehéz levonni a végkövetkeztetést, mert túl sok ellentmondásos tény került napvilágra, de annyi azért tisztán látszik, hogy bármerre is célzott Európa (a saját lábára vagy Oroszország fejére), Moszkvát aligha találta el.
Egyelőre semmiképp. A bank-, az energia- és a hadiipari szektorra kiterjedő szankciók a jelek szerint annyira felületesek, hogy komoly sérülést aligha okoznak majd Moszkvának. Sőt, egyre több hír, tény és szám azt mutatja, hogy az Európai Unió tartósan veszíthet el olyan üzleteket, főleg az orosz gyümölcs- és zöldségpiacon, melyek maradandó károkat okoznak majd a tagországoknak, például nekünk, magyaroknak. Most már ugyanis tudjuk, hogy Putyin elnök alaposan felkészült, jó néhány sakklépéssel előre gondolkodott.
Az ukrán válság miatt bevezetett uniós szankciók életbeléptetése előtt, augusztus 8-án, teljes titoktartás mellett Moszkva olyan széles körű agrármegállapodást írt alá Kínával, amely hosszú évekre átalakítja majd a hatalmas orosz élelmiszerpiacot. A négyezer kilométeres orosz–kínai határszakaszon, Hejlungcsiang tartományban azonnal két új határátkelőhelyet nyitnak. A kínaiak óriás méretű zöldség- és gyümölcspiacokat, valamint elosztóhelyeket létesítenek, hogy az idén várhatóan 80 százalékkal megugró orosz exportjukat ki tudják szolgálni.
Furcsa, de a jelek szerint a szankciók bevezetése előtt Brüsszelben elfelejtették megnézni a statisztikákat. Ma már Kína állítja elő a világ zöldség- és gyümölcstermelésének 37 százalékát. Van miből Oroszországba szállítani. Főleg, hogy Moszkva gázzal fizet majd, már csak ezért is gőzerővel épül tovább az Északkelet-Kínába tartó orosz gázvezeték. A két ország az augusztus 8-i, egyelőre csak részleteiben kiszivárgó megállapodás szerint rubel- és jüanelszámolásra tér át a dollárról. Egyszóval: megoldják.
Mint ahogy megoldja a bojkott alá vont orosz olajcég, a Rosznyefty is. Kína ugyanis előre kifizeti az idei és a jövő évi olajmegrendeléseit, először 26, aztán 63 milliárd dollárt utalva a Rosznyefty számlájára. Nem túl bonyolult matematika, hogy az orosz vállalatnak ebből könnyen futja majd az idén esedékes 12,2 milliárdos és a jövőre lejáró 17,4 milliárd dolláros hitelei visszafizetésére.
Más szóval az orosz gáz- és olajipar is megoldja – megint csak kínai segédlettel.
Azt már lábjegyzetben teszem hozzá, hogy az oroszok élelmiszer-ipari embargójából szándékosan kihagyott Svájcon keresztül amúgy továbbra is ömlik az európai luxusdelikátesz Moszkvába. Sajt, sonka, különleges húsok – másról sem lehet olvasni a svájci lapokban, mint hogy ők aztán most milyen jól járnak azzal, hogy Európa – lábon lőtte magát…
PS: A képen Moszkva sokak szerint legjobb delikátüzlete, az 1901-ben alapított Jeliszevszkij Gourmet"
legelső elektronikám ezt csinálta. :D na jó, hagyjuk abba, értem a mondanivalódat, és kiegészíteném azzal, hogy egyszerű dolgokkal is lehet nagyot szakítani.
egyrészt rakj össze egy ilyet..mert egyrészt a ledet dimmelni is tudni kell..írj hozzá egy appot mobilra ..és ismerned kell azt a digitális vezérlés (plDMX512)amivel tudsz vezérelni..ki kell találnod egy rendszert..stb stb..
kettő..a fejlesztési szakasz bizony ilyen..
három macska ül az ágyon
négy..mint írtam elérhetőek ezek a gyári rendszerek..
3 db led előtt állítja az ellenállást... telefonon! wow, mennyire innovatív! :)
"..mérnökileg nagyon alja az egész"
nem gondolnám..szép feladat és a tudomány találkozása a hétköznapokkal..az alkalmazott tudás..