Valutaháború - még a komolyabb világlapok is ilyen hangzatos címekkel próbálják felkelteni az érdeklődést a komolyabb témák iránt. Így hát most én is :-)
Szóval valutaháború a világban! Nekünk ez azért lehet érdekes, mert már olvasom az otthoni lapokban, hogy vajon mi lesz, ha Matolcsy Györgyöt nevezi ki a Nemzeti Bank élére Orbán Viktor.
Pártszimpátia függvényében van aki országos katasztrófától tart, van aki pedig abban bízik, hogy végre egy irányba húz majd a kormány gazdaságpolitikája és a Nemzeti Bank.
Én csak árnyalnám kicsit a kérdést, a gondolkodásunkat, néhány érdekességgel a közelmúltból. A világ bizonyos pontjairól.
A központi jegybank függetlensége (amit most rengetegen féltenek Magyarországon Matolcsytól) egyáltalán nem akkora szentség ma már világszerte, mint sokan szeretnék, hogy gondoljuk. Az elmúlt években számtalan fejlett és komoly országban zajlott le erről vita, és legutóbb például Japánban jutottak arra, hogy az ottani nemzeti banknak igenis dolga segíteni a kormányzat gazdaságpolitikáját.
Japánban új szelek fújnak, az új miniszterelnök ki szeretné szakítani a két évtizedes stagnálásból az ottani gazdaságot. Érdekes lehet ez nekünk, mert akik bírálják a jelenlegi magyar gazdaságpolitikát, azok állandóan Japán példáját emlegetik, hogy mi is belezuhanhatunk abba a stagnálásba, abba az "alig-növekedésbe", ami képtelenné teszi a magyar gazdaságot a problémák (legfőképp az államadósság) kinövésére.
Spórolunk, spórolunk, de csak nem fogy.
Így aztán érdemes figyelni - szerintem - hogy mit tesz most Japán. Az ottani jegybank nyíltan feladva függetlenségét (nem fontos, mondta az elnöke) beállt a miniszterelnök mögé, és tudatosan gyengíteni kezdte a jent, az ottani valutát.
Pár hónap alatt az euróval szemben 94 jenről 127-re romlott az árfolyam. 30%-os árfolyamesés. Mintha a forint mostani árfolyama az Euróval szemben 290-ról kb 390-re romlana. De vehetjük az Orbán kormány hatalomra kerülése körüli 250-es árfolyamot is, és akkor 325 forintig.
Persze csak ha mostantól Japán példát követnénk. Az mégse "hülyék gyülekezete" ország, ugye? Ami ott történik, azt helyesli pld a brit jegybank elnöke (Bank of England) viszont tiltakozik ellene az amerikai, a Federal Reserve vezetője.
De mégis mi ennek az értelme? Az, hogy a japán termékek (autók, számítástechnika stb) külföldön olcsóbbá váltak, így jobban fogynak, versenyelőnyük lett, és ez meglöki a japán gazdaságot. Többet kell és lehet mindenből gyártani, mert a világban megveszik.
Magyarország, amelynek szintén exportorientált a gazdasága, jelentős lendületet vehetne, hasonló technikával. Azt ugyanis látjuk, 3 évnyi helyben topogás után világosan, hogy a belső fogyasztás képtelen előmozdítani a fejlődést. Ha 16%-os az adókulcs, ha nem.
Nálunk az a kérdés, csak és kizárólag ezen múlik a sorsunk, hogy az olcsó bérmunkával előállított Mercedes kocsik forgalma hogyan alakul Németországban, vagy éppen a kínai piacon. Sok közünk nincs hozzá, csak annyi, hogy valamelyest olcsóbbá tehetjük.
Ennyi... ez a mozgástér, slussz!
Elég nagy dilemma. Annak már láthatóak a jelei, hogy pld az idei magyar költségvetést először 285 forintra tervezték, aztán átírták 300 forintos euróárfolyamra. Vagyis a szándék, szerintem, megvan, a kormány, bár erről sosem beszél, látja a lehetőséget.
A rést... az egyetlen rést! Ezért látjuk ezt a felhajtást a Nemzeti Bank vezetése körül. Szerintem naiv, aki mást gondol.
Egyetlen dolog szól csak ellene: a devizahitelek és a szerintem politikai okokból elindított rezsicsökkentés. Egymásnak feszül a politikai és a gazdasági érdek. A romló forint ugyanis megnövelné a világpiacokon vásárolt energiahordozók árát (forintban számolva) és elvinné a 10%-os rezsicsökkentés hozadékát.
Puff, akkor meg mi értelme volt?
A devizahitelesek terheinek növekedéséről nem is beszélve. Nálunk tehát (nem úgy mint Japánban) két totálisan ellentétes szempont feszül egymásnak ebben a kérdésben. Abban tehát, hogy megkaparintva a Nemzeti Bank irányítását, hova is állítja majd be a kormány az árfolyamot. Mert onnantól kezdve precízen be tudja állítani. Épp ez a lényeg!
Hogy felhasznál-e a 30 milliárd dolláros banki tartalékokból valamennyit, az más kérdés. Az sem lenne szentségtörés egyébként, legalábbis a nemzetközi példák tekintetében. Nem lenne un-ortodoxia. Lásd Brazília, Kanada és Ausztrália példáját.
Egyszóval nagyon érdekes sakkjátszma lesz, főleg, hogy az Orbán kormány szándékaitól függetlenül, miként is reagál a japán helyzetre az Európai Unió.
Ez lenne az elején emlegetett valutaháború.
Könnyen lehet ugyanis, hogy a japánokkal szemben nem akar majd az Unió piacot veszíteni, (ma erről nyilatkozott az európai központi bank elnöke Mario Draghi, és ez volt a téma a hétvégén a 20-ak moszkvai találkozóján is, csak hát ugye miért is figyelnénk ilyen "komoly" híreket?), szóval könnyen lehet, hogy Európa az Euro árfolyamának rontása mellett dönt, extra pénzek piacra öntésével.
Ez egyrészt jól jöhet nekünk, magyaroknak, mert még a mostaninál is alacsonyabb kamatokon adhatjuk el a magyar államkötvényeket, az adósságunkat finanszírozandó. Viszont ha gyengül az Euró akkor az kioltja a magyar forint gyengítésének hatását.
És akkor az egész nemzeti-bankos hercehurca csak sok hűhó volt semmiért.
Ha tippelnem kellene, (tegyétek meg ti is bátran) akkor én 300 és 310 forint közé lőném a forintot a következő hónapokban. Valahol ott érzem az arany középutat. 10 forinttal feljebbi régióban mozog majd, mint mostanság (jelenleg 290 és 300 közötti ingadozik).
De ez csak egy laikus tipp. Nem vagyok spekuláns :-)
Az viszont tény, hogy pár nap és indul a nagy játszma ! Meg kell nevezni az új bankelnököt, annak pedig mondania kell valamit ezekről a kérdésekről...
Tudom, hogy ez komoly téma, első pillantásra nem is annyira izgalmas, de mindannyiunkat érinti, és ha belegondoltok, hogy miniszterelnökként ilyen összefüggéshálóban kell lavírozni, akkor könnyű belátni, hogy mostanság Magyarország miniszterelnökének lenni nem egyszerű foglalkozás. Érdekes, izgalmas, de nem egyszerű. Nagyot lehet bukni (minden tekintetben) , de lehet, lehetne nagyon jól is csinálni.