Ez a kúriától zseniális húzás volt tűl azon h hosszabb távon szükségszerű is és elkerülhetetlen is. Ugyanis bármilyen itéletet is mond az EuB azt el kell mindenkinek fogadna, a bankoknak is a külföldi anyás bankoknak is. És nem az lesz h balkáni ország, meg nincs jogállam meg csak a bankokat vagy éppen a kiszolgáltatott kisembereket szopatják itt a 2/3-al.
Ez alapján viszont már teljesen jogosan lehetne perelni a bankokat, amiért a kamatokat azóta sem csökkentették a benchmarkhoz.
hitelt se kellett volna felvenni....spórolni kellett volna, megtakarításból vásolni lakást, kocsit stb....ja , hogy ázsiai szintű a fizetés a 90 %-nak....talán ammaradék 10 %-nak nem kellene annyit lopni, és még ideológiát is gyártani hozzá...
Én úgy tudom, hogy Rogán javaslatára elfogadták a jogszabályt, hogy benchmarkhoz kell kötni a kamatokat, talán 2011-ben. Tehát az új kormány viszonylag hamar orvosolta azt amire 6-7 évig nem jutott idő. De gondolom nincs visszamenőleges hatása, tehát a korábban megkötött szerződésekre ez nem érvényes, vagy a bankok azért nem módosítanak azóta a kamatokon, mert akkor már az új szabály szerint kellene eljárniuk.
Megjegyzem, hogy Járai által vezetett MNB ezt már 2004-ben javasolta a kormánynak.
A devizahitel teljesen jogszerű.
Ugyanakkor a banki gyakorlat nagyon gáz volt: nincs benchmarkhoz kötve, hogy mennyi kamatot kell fizetni, így alaptalanul emeltek kamatszintet, a nemfizetőkből adódó hitelezési veszteségeket a jó hitelesekre hárítva mindenféle trükkökkel. Ezt kellett volna a kormánynak kezelnie 2009-10-től. Ehelyett bankadóznak, meg más ostobaságokat művelnek, de a helytelen gyakorlatot meg engedélyezik. Gáz.
igen..az emberek fele palimadár...sajna lusták gondolkodni..szándékosan megosztják az országot a hatalomra éhesek..oszd meg és uralkodj..
de legyünk optimisták..szorgos népünk győzni fog.
most nézem hogy kerültem ide?..
Beépült várakozásoknál, hírre megrántásra a legjobb adni. Szerintem így tesznek ma is....,persze ezt én index frontom gondolom.
Ma jelent a GS, és a JPM (valszeg jót) ez repítheti a bankokat szal nincs lefutva semmi, ugyanakkor a Boeinget megüthetik a japo kényszerleszállás miatt
A lefele az egyértelmű, szerintem a napokig. A kérdés csak a mértéke és az gyorsasága. Van mit visszaadni az elmúlt hetek emelkedéséből.
Szép zakó van Japánban. Amennyiben létezik a tőzsdék vagy papírok között olyan, hogy vezető -az utóbbi időben én Japánra tekintettem így -,akkor ma méretes zakók várhatóak a világ nagyobb tőzsdéin.
ENNEK ALAPJÁN DÖNT AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG A KÚRIA MAI KÉRÉSÉRE!
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AC%3A2012%3A174%3A0007%3A0007%3AHU%3APDF
Dr Vezekényi Ursula a tanács elnöke:
„A Kúria Végzést hozott!
A Kúria az Európai Unió Bírósága gyorsított előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi a következő kérdésekben.
1.A Tanács 93/13 EGK irányelv 4. cikk 2. bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított, és a fogyasztó által kizárólag hazai pénznemben törlesztendő kölcsöntartozás esetén, az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a szerződés elsődleges tárgyának meghatározása fogalma alá vonhatók? Amennyiben nem, az irányadó irányelv 4. cikk 2. bekezdésének 2. fordulata alapján, az eladási és vételi árfolyam különbözete olyan díjazásnak tekintendő-e, melynek a szolgáltatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából megvizsgálható? E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül-e?
2.Amennyiben az irányelv 4. cikk 2. bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a tagállami bíróság függetlenül nemzeti jogának rendelkezésétől, az abban meghatározott szerződési feltételek tisztességtelenségét is vizsgálhatja, ha azok nem világosak és érthetőek, akkor ez utóbbi követelmény alatt azt kell-e érteni, hogy a fogyasztó számára a szerződési feltételnek önmagában nyelvtanilag kell világosnak és érthetőnek lennie, avagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása, gazdasági indokainak illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie?
3.Az irányelv 6. cikk 1. bekezdését és a C 618/10 számú Banco Espanol ügyben hozott ítélet 73. pontját úgy kell-e értelmezni, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelen rendelkezésének érvénytelenségét a tagállami bíróság az adott szerződési feltétel módosításával, kiegészítésével a fogyasztó javára akkor sem szüntetheti meg, ha egyébként a rendelkezés elhagyása esetén a megmaradt szerződési rendelkezések alapján a szerződés nem teljesíthető? E körben van-e jelentősége annak, hogy a nemzeti jog tartalmaz-e olyan diszpozitív szabályt, amely az érvénytelen rendelkezés hiányában az adott jogkérdést szabályozza.
A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig a felülvizsgálati eljárás tárgyalását felfüggeszti. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás:
A Kúria az Európai Unió Működési Szerződésének 267. cikk 3. bekezdésében előírt kötelezettségének eleget téve, a fenti kérdésekben az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi, és a Pp 274 § folytán irányadó Pp 155A § 2. bekezdése alapján a per tárgyalását felfüggeszti. A végzés elleni fellebbezést a Pp 154A § 3. bekezdése zárja ki.
A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelem, az Európai Únió Bíróság Eljárási Szabályzatának 105. cikk 1 bekezdésén alapul, figyelemmel az ügy kiemelt társadalmi jelentőségére.
Ez a Kúria döntése.
A tárgyalást befejeztük, el lehet távozni.”
Mellékelem a hivatkozott részeket:
A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.)
a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA
4. cikk
(1) A 7. cikk sérelme nélkül, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon áruk vagy szolgáltatások természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ.
(2) A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.
6. cikk
(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.
(2) A tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodnak arról, hogy ha a szerződés szoros kapcsolatban áll a tagállamok területével, a fogyasztó ne veszítse el az ezen irányelv által biztosított védelmet annak következtében, hogy nem tagállam jogát jelölik ki a szerződésre alkalmazandó jogként.
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31993L0013:HU:HTML
InfoCuria - A Bíróság ítélkezési gyakorlata
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2012. június 14.(*)
„93/13/EGK irányelv –Fogyasztókkal kötött szerződések – Késedelmi kamatokra vonatkozó tisztességtelen feltétel – Fizetési meghagyásos eljárás – A nemzeti bíróság hatásköre” a C‑618/10. sz. ügyben.
71 E megfontolásokból következik tehát, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése nem értelmezhető oly módon, hogy az lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára, hogy abban az esetben, ha az eladó vagy a szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt tisztességtelen feltétel fennállását megállapítja, az említett feltétel tartalmát módosítsa ahelyett, hogy a fogyasztó vonatkozásában e feltétel alkalmazásától egyszerűen eltekintene.
72 E tekintetben a nemzeti bíróságnak ellenőriznie kell, hogy az előtte folyamatban lévő jogvitára mely nemzeti eljárási jogszabályok alkalmazandók, és a hatásköre keretei között mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a belső jog egészére tekintettel és az általa elfogadott értelmezési módszerek alkalmazásával biztosítsa a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének teljes érvényesülését, és annak céljával összhangban álló eredményre jusson (lásd a C‑282/10. sz. Dominguez‑ügyben 2012. január 24‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 27. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
73 A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amelyet az 1/2007. sz. törvényerejű rendelet 83. cikke ír elő, amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse.
"Arra számítok, hogy új eljárás indítást fognak javasolni, ilyen olyan formai egyéb humbug dolgokra hivatkozva, de nem fogják határozottan egyik irányban sem EU-ban eldönteni az ügyet."
Igen. Ez valószínű.
Más országokban is volt deviza vagy devizaalapú hitelezés, kíváncsi vagyok a magyar gyakorlat mennyiben volt hasonló ahhoz. Pl. más országokban benne volt-e egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége, vagy milyen elszámolási árfolyamokat alkalmaztak. Azért ott fejlettebb volt talán a pénzügyi kultúra, mint itthon, és ez alapján a magyar szerződések egy EU-s szakember szemében nem állják meg a helyüket.
Ami még lehetséges egy peren kívüli egyezség megkötése.
Jogerős, csak nem végrehajtható mert felülvizsgálatot kért a bank.
Hát igen ebben van valami, hogy Otp eu-hoz fordult volna ha jóvá hagyják ítéletet. Ha megsemmisítik és visszadobják első fokra akkor is elképzelhető, hogy EU-nál köt ki a téma.
Arra számítok, hogy új eljárás indítást fognak javasolni, ilyen olyan formai egyéb humbug dolgokra hivatkozva, de nem fogják határozottan egyik irányban sem EU-ban eldönteni az ügyet.
Aztán vissza elsőfokra az egész cécó.
Mivel a Kúriára jutott, ezért nem jogerős. Egyrészt. Másrészt várható volt, bármilyen hazai ítélet esetén, hogy a felek az Európai Bírósághoz fordulnak. Az OTP elmarasztaló ítélet esetén nem nyugodott volna bele az ítéletbe, ahogy gondolom a devizahitelesek tömege sem. Ez alapján lehet az ügymenet lassításaként, de lehet gyorsításként is értelmezni azt, hogy a Kúria az EU bírósághoz fordult.
Hát ebben a videóban benne van az egész magyar nyomorúság dióhéjban.
Eszméletlen butaságok tömege hangzik el benne egységnyi idő alatt.
Nem irigylem a bíróságokat (sem).
Igazán nem értem én sem mi indokolja ezt, hogy egy ilyen ügyben nem lehet dönteni.
Őszintén szólva nem értem milyen alapon lehetett ezt a banki gyakorlatot jogellenesnek nyilvánítani bármilyen fokon.
Aztán azt sem értem ha vmilyen alapon ezt jogellenesnek találták a magyar bíróságok, erről született egy jogerős ítélet, ami ellen felülvizsgálati kérelmet adott be a bank, akkor a Kúria miért nem foglal állást az ügyben? Dísznek van ez is mint az AB sok esetben? Ami kényelmetlen arról nem döntenek inkább?
Hiszen azzal, hogy nem foglal állást azt mondja nem tud dönteni, ha viszont a legfelsőbb szerv nem tud dönteni, milyen alapon mondtak ki alsóbb fokokon egy jogerős döntést? Ezzel, hogy továbbpasszolták azt is mondják , hogy nem látják egyértelműnek, hogy a jogerős döntés helyes volt.
Félelmetes dolgok ezek.
ezt fogják válaszolni.
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX%3A31993L0013%3AHU%3ANOT
