a bukas szinte elore boritekolhato....
vannak a vesztesek es vannak a nyertesek.....
a nyertesek: franciao.nemeto,hollandia,belgium,luxemburg.....
a vesztesek:
EGESZ KELET EUROPA ( MAR MEGINT :XD )
es most a deli allamok is megkostolhatjak milyen mikor a bankargepezet beindul......
isten ovja gorogorszagot,portugaliat,irorszagot es spanyolorszagot....... mi lesz itt kerem....???
"és ebből következően az állam a saját földterületét alkotó földtulajdonát és használatát nem szabályozhatja a hazai közérdeknek megfelelően."
Na ezért kellett az új Alkotmány és ezért is f*sták tőle össze magukat. 2012 január 1.-től a magyar állami földtulajdon elidegeníthetetlen nemzeti vagyon. És ezt még az EU sem írhatja felül. Ha valaki eddig nem értette volna az új alkotmány sürgősségét és értelmét jeligére a virágokat a kiadóba kérem.
Az még hagyján, de pont azt kezdik leírni, amit én itt is már évek óta mondogatok. Mondjuk úgy szó szerint...
"Azt hiszem ez mindent elmond, hogy miért van a hiszti, miért kell a globalistáknak a magyar termőföld!!!
Akié a föld, azé az ország
Petrin László körjegyző, Felcsút
Általánosságban ismert a tétel: a nemzetközi jog alanya a szuverén állam, amely szabad önrendelkezést gyakorol az állam területét alkotó és az ahhoz tartozó természeti erőforrások fölött (föld, víz, légtér, stb.). Ezzel szemben a közösségi jog éppen a korábban szuverén állam szabad önrendelkezésének az önkéntes korlátozását írja elő. Az előzőekből következik: egy uniós tagállam önrendelkezésének jogi „terjedelme” attól függ, hogy az önrendelkezését mikor és milyen feltételekkel, továbbá milyen mértékben ruházta át az Európai Unióra.
A hazájára vonatkozó állami földterület szabályozási kérdéseit firtató naiv és jóhiszemű honpolgár meglepetéssel tapasztalhatja, hogy a közösségi jog az uniós tagállamok földjére nem ad egységes jogi szabályozást. Sőt, lényegesen eltérő szabályozás érvényesül attól függően, hogy ki és mikor csatlakozott az Európai Unióhoz! Az úgynevezett Tizenötök (az alapító hat állam és a hozzájuk csatlakozó észak-, nyugat- és dél-európai tagállamok) vonatkozásában más jogalap érvényesül, mint a 2004-ben, majd ezt követően csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok esetében. Az államterületet alkotó földre nézve a Római Szerződés (RSZ) 295. cikke (korábbi számozás szerint 222. cikk) kimondja, hogy az RSZ nem érinti a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet, vagyis az érintett tagállamok fenntarthatták a földtulajdonra vonatkozó önrendelkezésüket. Másképpen fogalmazva e téren nem ruházták át az unióra a szuverenitásukat, és emiatt az EU nem avatkozhat be a Tizenötök földtulajdoni viszonyaiba, nemzeti szabályozásuk vonatkozik a külföldiekre is.
Az új tagállamok csatlakozása előtti időszakban az Európai Bizottság (EB) hirtelen bekövetkezett megvilágosodásának lehettünk tanúi. Ugyanis az EB ezen időszakban napvilágot látott iránymutatása, valamint az Európai Közösségek Bíróságának precedens döntése az irányadó jogalapot a korábbi szabályozáshoz képest alapjaiban megváltoztatta, úgyhogy ez a változtatás nem bír visszamenőleges hatállyal, nem érinti a Tizenötökre vonatkozó korábbi szabályozást. Meglepő módon csak és kizárólag a 2004-ben, majd ezt követően belépőkre vonatkozik az új jogi megoldás.
Tartalmát tekintve ez az új szabályozás a földet a rendeltetésétől függetlenül, és elszakítva valós társadalmi közfunkcióitól: tőkének minősíti. Gyakorlatilag ennek az lett az „eredménye”, hogy az új tagállam földre vonatkozó szuverenitását ez a szabályozás teljesen elvonja, és a föld a tőke szabad áramlásának „szolgálatába áll”, a nemzeti szabályozás nem korlátozhatja vagy tilthatja a külföldiek tulajdonszerzését. Ennek az új doktrínának a vélt jogalapja az RSZ 56. cikkének a földre vonatkozó önkényes, kiterjesztő értelmezése, amely szerint mivel a föld tőkének minősül, ezért a tőke, vagyis a föld szabad forgalmának bármely korlátozása tilos mind a tagállamok, mind harmadik országok viszonylatában.
A háttérben két egymással ellentétes földpolitikára vonatkozó felfogás áll szemben. Az EB neoliberális felfogása egyoldalúan kizárólagossá teszi a föld termelőeszközként való működtetését és tőkeképző funkcióját. Ezzel szemben az értékalapú ökoszociális modell az előbbiekkel egyenértékű közfunkciónak tekinti a föld társadalom- és gazdaságszervező funkcióit, amelyek egy társadalom fennmaradásához és megmaradásához nélkülözhetetlenek. Ugyanis az ökoszociális modell komplex módon, nem egyes részfunkciókat a többi közül kiszakítva tekint a földre, hanem azt „organikus egységében” szemléli. Ezek szerint a föld egyrészt államterület, az állami lét döntő ismérve. Másodsorban a föld a társadalom szövetének, a társadalom funkcionális működésének az alapja, mivel az államnak a földdel való rendelkezésétől függ a vidék és az egész társadalom életminősége, a népesség alakulása és nem utolsósorban a mezőgazdaságból élők aránya és helyzete. Harmadsorban a föld szűkös közgazdasági jószág, mivel emberi munkával nem előállítható, újra nem termelhető, korlátozott mértékben áll rendelkezésre, amelynek birtoklása egyben hatalmi-politikai tényező: akié a föld, azé az ország!
Magyarország számára az EU által a föld tőkének minősítése azzal járt, hogy a rövid időtartamú átmeneti mentesség lejártával köteles korlátlan földpiacot nyitni külföldi magán- és jogi személyek számára. Az államterületünk tőkeként történő jogi minősítése felveti a közösségi jog megsértésének megalapozott aggályát. Az egyenlő elbánás elve, az egyenlőség és az egyenjogúság iránti igény a közösségi jog szerint is alapjog, az EU jogrendjének legfőbb pillére. Az Európai Közösségek Bírósága is elismeri ezt az alapjogot. A velünk kötött csatlakozási szerződés viszont ezen alapjog megsértésével, valós jogalap nélkül hazánk földjét tőkének minősíti azért, hogy az állam a föld szabad forgalmát ne korlátozhassa. Az RSZ 56. cikkének önkényes és kiterjesztő értelmezése minden jogalapot nélkülöz, semmilyen jogforrás nem mondja ki, hogy az EU földrajzi területén a föld tőkének minősülne! Sajnálatos módon azonban a vonatkozó jogszabály hiányát, a föld tőkeként történő elismerését a csatlakozási szerződésben az ilyen tartalommal történő aláírásával az állam politikai alávetése pótolta. A közösségi jog alapján szemlélve a helyzetet viszont az érvénytelenség esetével állunk szemben, mivel közösségi jogalap nélkül és a meglévő közösségi jog legfontosabb alapelvébe ütköző, a jogegyenlőséget sértő módon az állam terhére jogfosztás történt.
A jelenlegi jogi helyzet abszurd, kettős mércét alkalmaz az EU az egységes földpiacon. Úgy látszik, az egyenlők között vannak még egyenlőbbek.
A Tizenötöknél az RSZ 295. cikke alapján a földtulajdon nemzeti rendje sérthetetlen. Hazánk vonatkozásában a csatlakozási szerződésben az RSZ 56. cikke önkényes, és kiterjesztő értelmezésével az EU nemzetközi kiváltságot, a legnagyobb kedvezmény megadását követeli az államtól, és ebből következően az állam a saját földterületét alkotó földtulajdonát és használatát nem szabályozhatja a hazai közérdeknek megfelelően.
Ennek a jogsérelemnek az orvoslását a csatlakozási szerződés előbb sérelmezett, a földre vonatkozó szabályozásának megváltoztatásával lehetne elérni úgy, hogy Magyarországra is a föld jogállásának tekintetében érvényes jogalapként az RSZ 295. cikke vonatkozzon.
Petrin László
Forrás. Magyar Hírlap
Üdvözlettel:
Pákozdi József
06207737351"
Mérlegelhet az Európai Bizottság akkor, amikor azt vizsgálja, hogy egy tagállam megfelel-e az uniós költségvetési hiánycélnak - jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. A finn politikus azt ígérte, hogy nem szorítják ki a szuszt egy tagállamból a deficit tartása érdekében, ha az a növekedést veszélyezteti.
http://www.origo.hu/gazdasag/20120505-kulonbseget-tehet-brusszel-a-tagallamok-kozott.html
Velünk kapcsolatban erre kiváncsi leszek.
HAHAHAHAHAHA
:)))))))))))))))))))))))))))))))
mekkora LOOOOOOL
talan kezdenek rajonni?????
http://privatbankar.hu/makro/az-imf-is-tehet-rola-hogy-ott-tartunk-ahol-246755
igen,
az idosek egy egyre bovulo retege egyre jobban el kint is. (mashol is igy van gyanitom)
persze, nekik nem volt valsaguk, melozhattak egesz eletukben. mindent amit tudtak oszekaparhattak, haz nyaralo,kocsi,stb. nekik nem kellett 20, de meg 10%-os munkanelulisegel sem szembenezniuk soha eletukben.
a fiatalok meg gyakorlatilag adosrabszolgak. es nem csak kelet-eu ban bar itt mindenkepp.
az eu oregszik, foleg a "joleti" tarsadalmak.
hat igen, ez van mikor a moho korrupt politkusok atengedik a penzhatalomnak az iranyitast.
egyeseknek biztos meglepo lesz de mit hoz a jovo?
nagyon konnyen levezetheto.....
(sztem jobb lenne ha szetbomlana az eu zona penze az euro... a penztoke legalabb meglatna h nem tehet meg egyes nemzetekkel akarmit gorogok,spanyolok,portugalok.)
meg nem lefutott meccs de sztem nem engednek a gorogoket kilepni.pedig az kellene egy normalis vilagpolitikahoz. egy k...va nagy lazadas. elobb utobb ugyis eljon. azt nem lehet h nemzedekeket szorongassanak evtizedekig. sztem legalabbis. akkor mar az is jobb ha atternek cserekereskedelemre. :)))
itt van nezzetek:
http://www.portfolio.hu/gazdasag/valaszut_elott_gorogorszag.166766.html
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 28 milliárd dolláros segélyhitelt hagyott jóvá Görögország számára csütörtökön, egy szélesebb nemzetközi segélycsomag részeként.
Az IMF bejelentette, hogy az összegből, amelyből 2014-ig fogják támogatni a görög gazdaság finanszírozhatóságát, 1,65 milliárd eurót haladéktalanul átutalnak Athén számára.
Az IMF igazgatótanácsának jóváhagyása több hónapos, Görögországgal kapcsolatos bizonytalanságnak vetett véget. Athén egy sor fájdalmas gazdasági korrekció, valamint adósságcsere révén biztosította az IMF-EU csomaghozzáférését. Az adósságcsere következtében a magán kötvénytulajdonosok 74 százalékos veszteséget szenvedtek.
"A belügyminisztérium 2012 január végi adatai szerint 2010. július 17-e – ekkor lépett életbe a kettős állampolgárságot kizáró módosított szlovák állampolgársági törvény –, és 2012. január 20-a között összesen 206-an, 93 férfi és 113 nő veszítette el szlovák állampolgárságát más állampolgárság felvételével. Közülük 103-an cseh, 24-en német, 23-an magyar, 22-en pedig osztrák állampolgárságot vettek fel. A szlovák belügyminisztérium saját maga nem vizsgálódik, ki vett fel más állampolgárságot, a számokat az érintettek bejelentése alapján állították össze, írta a Bumm.sk."
"„A 2010-es Fico-féle törvény a 1993-as állampolgársági törvényt módosította. E szerint a szlovák állampolgár csak akkor veszíti el szlovák állampolgárságát, ha a külföldi állampolgárságot 2010. július 17-e után szerezte meg. Csupán két kivételt ismer a törvény: ha a szlovák állampolgár születésénél fogva (alanyi jogon) szerzi meg, vagy ha külföldi államolgárral kötött házasságot. A szlovák hatóságok nem adnak ki külön határozatot a szlovák állampolgárság megszűnéséről, az automatikusan szűnik meg, mégpedig azon a napon, amikor a szlovák állampolgár külföldi állampolgárságot szerzett” – fejtegette Lancz Attila a Jogsegely.sk jogásza az Indexnek."
http://index.hu/kulfold/2012/03/08/kapora_jott_ficonak_az_allampolgarsagi_ugy/
AT-nek sok szeretettel. Ennyit arról, hogy a törvény a magyarokat diszkriminálná, és a kivételekről is szó esik.
Megjegyzem, a cikk bevezetője nekem gyanús, nem tudok róla, és a cikk sem részletezi máshol, hogy a külföldön élő szlovákoknak választaniuk kéne, meltyik állampolgárságot tartják meg.
Van egy félig meddig titkos belügyi hadsereg az Unióban, mely már viszonylag régóta létezik, de csak kevesen tudnak róla. Ez az Euro-Gend-For, amely a European Gendarmerie Force rövidítése, – magyarul: az Európai Csendőri Erő, vagyis, az EU Csendőrség.
Ennek a csendőri – speciális rendőri erőnek meglepően nagy hatáskört adott az Európai Unió vezetése, az Európai Bizottság, (feltehetőleg az Európa Parlament teljes támogatásával) és felhatalmazta olyan cselekmények megtételére is, mely csak a Lisszaboni Szerződés teljes ratifikációja után vált lehetségessé. Ez az a bizonyos “Megszállási jog”, mely az EU Csendőrséget felhatalmazza, a katonai beavatkozásra, az Európai Unió, bármely tagállamában. Ez lényegében az adott ország törvényeinek feletti hatalommá teszi az Európai Csendőrséget.
Ennek a jelenleg már mintegy 3000 emberből álló európai Különleges bevetési egységnek, az Euro-Gend-For (European Gendar- merie Force / németül; Europäische Polizeitruppe) – EU Csendőrség, parancsnoksága az észak-itáliai Vicenzaban található meg.
Az EU Csendőrség életre hívásának a kezdeményezője a korábbi francia védelmi-miniszter; Michelle Alliot-Marie volt. Azzal a már egyáltalán nem is titkolt céllal; hogy az egyes tagállamok, egyre jobban elégedetlenkedő lakosságának a lázadásai, – ezen csendőri erő bevetésével, könnyebben leverhetők legyenek. Első példa erre, az évek óta nyugtalankodó franciaországi külvárosok bevándorolt lakossága lázadásainak a leverése volt.
EuroGendFor a jövőben az EU-tagállamokban kiiktatja, – teljességgel hatályon kívül helyezi a nemzeti jogot és nemzeti szuverenitást! A különböző EU-tagállamokban történő bevetéséről egy EU-Haditanács dönt, amely az EuroGendForban résztvevő, – valamint az érintett (fellázadt – a szerk.) állam védelmi- és biztonsági, belügyi, (Magyarországon a rendészeti) minisztereiből áll.
Így fektették ezt le, az új EU-Rendőrségi Alapító-Okmányban, – melyet a Velseni (NL) szerződés, az uniós jogban jártak számára tisztán és egyértelműen szabályoz. Lényegében tehát ez a szerződés; Uniós törvényi felhatalmazást ad az EU Csendőrségnek arra, hogy bármely tagállamot erőszakosan megszállja, – akár annak a felkelő népe ellenében is!
Nem más mint egy teljes “EU-Megszállási jog”. Ugyanis ha az EuroGendFor bevetését az egyik fellázadt EU-államban már eldöntötték, akkor a csendőrség támadása, behatolása után, – azok a területek, régiók, városok, városrészek, vagy épületek, melyeket elfoglaltak, – lényegében kikerülnek az adott ország hatóságainak a fennhatósága alól, – és azon túl csakis az Európai Csendőri Erők irányítása alá tartoznak.
De a helyzet még még ennél is sokkal rosszabb! Az EuroGendFor, (Európai Csendőrség) – az adott esetben nem csak rendőrségi jogokkal van felruházva hanem titkosszolgálati jogokkal is és az adott ország katonaságával szorosan együttműködve kell a rendet és nyugalmat helyreállítania.
Szükség esetén az EuroGendFor minden szükséges eszközt és jogot megkaphat amire csak szüksége van, hogy feladatát teljesítse. A bevethető fegyvereinek, és módszereinek nincsenek korlátai, – minden módszere csakis a győzelemének van alárendelve.
Az európai kormányok, EuroGendFor-nak, az EU Csendőrségnek köszönhetően, kibújhatnak minden felelősség alól!
A jövőben egy szociális nyugtalanság vagy a nagy tiltakozások, demonstrációk, tüntetések esetén, büntetlenül lövethetnek a tömegre! Bevezethetik a rendkívüli állapotot, városokat akár országrészeket területeket katonai közigazgatás alá helyezhetnek, az EU-Csendőrség segítségével. A lázadások hangadóit kiemelhetik anélkül, hogy az illető országok, a saját katonaságukkal, vagy rendőrségükkel tennék azt, melyek esetleg a lakossággal szimpatizálhatnának!
Ugyanígy EuroGendFor-t sem lehet a bekövetkezett véres események miatt felelősségre vonni. Az Európai Csendőri Erő, csakis az EU-Haditanácsnak tartozik beszámolással és felelősséggel.
Az European Gendarmerie Force – az Európai Csendőri Erő széleskörű bevethetőségének a jogalapját a Lisszaboni Szerződés teremtette meg, melyet a Magyar Parlament tagjai, szinte olvasatlanul, és szolgalelkűen ratifikáltak, – kiszolgáltatva evvel hazánkat az idegen katonai beavatkozásnak.
Az Európai Csendőri Erőben jelenleg a következő országok különleges egységei vesznek részt, mint teljes jogú tagok:
A Francia Nemzeti Csendőrség
Az Olasz “Carabinieri”
A Holland Királyi Katonai Rendőrség
A Portugál Nemzeti Köztársasági Gárda
A Román Csendőrség
A Spanyol Polgári Gárda
Valamint partnerként képviselteti magát; a Lengyel Katonai Csendőrség
Mindezek mellett nagyon könnyen elképzelhető, hogy ezek az erők a nem is távoli jövőben még bővülni fognak. Más tagállamok, különleges egységeivel, – esetleg az Unióhoz nem is tartozó államok egységeivel.
Forrás: www.szabadriport.wordpress.com
"Érsek Árpád (Híd) közlekedésügyi államtitkár felhívására a Szlovák Útkezelő Vállalat még csütörtökön elkezdi a kétnyelvű helységnévtáblák törvényes kihelyezését"
http://www.bumm.sk/65854/hivatalosan-is-kihelyezik-a-magyar-helysegnevtablakat.html
Növekedés, avagy az ördögi kör négyszögesítése
Növekedni kellene. Nem elég ugyanis a ma még nem is létező pénzügyi stabilitást megteremteni, gazdasági növekedés is kell az adósság/GDP arány csökkentéséhez és a takarékosság okozta társadalmi feszültség mérsékléséhez.
Ám hol a növekedés forrása mostanában? A munkát terhelő adókat csökkenteni kell, mert az ösztönzi a foglalkoztatást, ezúton a fogyasztást, és ettől nő a GDP - olvasható a legutóbbi EU csúcs- és nem csúcs értekezletek jegyzőkönyveiben. Persze az államháztartási hiányra is figyelni kell, jobban, mint valaha, tehát cserébe imitt-amott faragni kell az adókedvezményekből, emelni kell az áfát - teszik hozzá pragmatikusan.
Az Európai Parlament a napokban egyszerűen határozatba foglalta, hogy "leginkább a rövid, közép és hosszú távon is növekedést ösztönző integrált reformintézkedésekre kell összpontosítani..." Csakhogy az ilyen, egykori kelet-európai párthatározatokra emlékeztető, "kell"-ekben bővelkedő elképzelésekkel az a baj, hogy az állami beavatkozás közvetlenül nem segít szinte semmit az érezhető nagyságrendek szintjén.
Különösen manapság nem, amikor a jövedelmek költségvetési újraelosztása szükségképp nulla összegű játék: amit valakinek odaadnak, azt mástól el kell venni, különben borul az államháztartás, ami felér a nemzeti öngyilkossággal. Az állami beavatkozás a mai rendszerben csak a magántőke viselkedésének esetleges módosításán keresztül gyakorolhat hatást. Kérdés, hogy hol és milyet.
Az amerikai statisztikák töretlen, egységes szemléletben nyúlnak vissza egészen az 1920-as évekig. Ezek a számsorok így összehasonlítható alapon mutatják meg tökéletes biztonsággal, hogy a lakosság fogyasztása csak akkor és annyira nő - és lendíti a gazdasági növekedést -, amikor és amennyire a lakosság összes jövedelme - ami túlnyomórészt munkajövedelem - nő. Ezen a nagyon szoros összefüggésen és irányzaton nem változtattak sem kormányprogramok, sem kormányváltozások, sem hitelbőség, sem hitelszűke.
A rövidebb távú statisztikákból következtethetően ez ugyanígy volt és van Európában is. Az itt hagyományosan nagyobb arányú állami beavatkozás igen korlátozott segítő hatása csak annyiban mutatható ki, amennyiben közvetlenül a lakossági fogyasztást támogatta, vagyis amikor - több évtizeddel ezelőtt - a magas adókból széleskörű szociális juttatásokat finanszíroztak bőkezűen a fejlett európai országokban. Ha mármost a fogyasztás növekedésének majdnem egyetlen forrása a lakosság munkajövedelmének növekedése, akkor ez csak akkor lehet a gazdasági növekedés forrása, ha a munkáltatók valami okból több pénzt adnak dolgozóiknak. De miért adnának?
Erre a kérdésre mindig a történelem adta vagy kényszerítette ki a választ. A történelem a következő fejleményeket produkálta az utóbbi időben: Nyugat-Európában a második világháború után a bővített újratermelés megtérülésének terepe a hazai piac volt, részint mert exportpiacok alig léteztek a világ távolabbi részein, részint mert a hazai piacok óriási mennyiségi növekedési lehetőséget kínáltak a háború utáni nyomortól az 1970-es évek vége felé elért telítettségig. Ezért a tőkének érdekében állt ütemesen növelni a hazai vásárlóerőt. Ezt az érdeket erősítette a két világrendszer versenyéből fakadó politikai szükség is.
Utána az 1980-as évek az útkeresés válságával teltek, majd az 1990-es évek megmutatták az új utat. Szinte egyszerre hatott egy irányba három-négy nagy fejlemény. A telített, alig növekvő belső piacok nem kínáltak többé gyors, nagy megtérülést, így a fizetésemelés tere és érdeke is beszűkült. Fölfejlődtek és megnyíltak viszont hatalmas új exportpiacok a felzárkózó országokban - hagyományos kifejezéssel a "harmadik világban" -, miközben az "első két világban" véget ért az addig vélt "kommunista" alternatíva és politikai konkurencia. Ez utóbbitól és a műszaki átalakulástól a szakszervezetek ereje is megrendült.
Az új körülmények között semmilyen érdek nem akadályozta, hogy a munkáltatók ne lassítsák, ne szorítsák akár az infláció alá is a munkajövedelmek növekedését már a 2010-es évek elejétől, ugyanakkor a szegényebb térségek felé növekvő export versenyképessé tétele meg is követelte ezt. A lakossági fogyasztás az euróövezetben a statisztikai tévedés nagyságrendjén belül növekedett az elmúlt tíz évben, mert a lakosság összes munkajövedelme is csak annyira nőtt. Egyelőre nincs változás és nincs javaslat arra, miként lehetne a munkáltatókat ismét érdekeltté tenni az összes foglalkoztatott összes munkajövedelmének reális emelésében. Sőt, ha valamikor, akkor éppen most a legnagyobb az ellenérdekeltség. Hiszen az elmúlt egy-másfél évtizednyi fejlődés eredményeképp a mértékadó nyugat-európai cégek rég kinőtték a telített, megrekedt, növekedést nem is tápláló hazai piacokat. Érezhető béremeléstől versenyképességet vesztve visszaszorulni a hazai piacra - ez egyenlő a szériavesztéssel és a tönkremenéssel.
Ily módon a növekedésre "fókuszáló" európai elképzelések, az élőmunka költségének mérséklése javíthatja az export versenyképességét, ettől akár bővülhet a foglalkoztatás is, de - amint az elmúlt évtizedben bebizonyosodott - a nagyobb foglalkoztatástól nem feltétlenül nő a lakosság összes munkajövedelme, ha több ember keres összesen ugyanannyit vagy reálisan akár kevesebbet. Vagyis a növekedéspártinak reklámozott intézkedések önmagukban nem alkalmasak a hazai lakossági kereslet bővítésére, és akkor még szó sem esett az esetleges áfa-emelésről. Az utóbbi tíz-tizenöt évi európai gazdaságfejlődése "kiárazta" a lakosság jövedelmét a növekedés versenyképes forrásai közül. Így a növekedés, ha lesz, javíthatja az adósság/GDP arányt, de aligha csökkentheti a társadalmi feszültséget a takarékosságra kényszerülő EU-országokban. Ezt az ördögi kört négyszögesíteni - ez lenne a fődíjas kérdés a mai világgazdasági vetélkedőben. (MTI)
"Az elmúlt napokban a kettős állampolgárság intézménye ismét a figyelem középpontjába került, mivel egy szlovákiai, magyar nemzetiségű lelkészt a magyar állampolgárság felvétele miatt töröltek a szlovák lakcím-nyilvántartásból. Korábban az idén százéves Tamás Aladárné vesztette el szlovák állampolgárságát frissen szerzett magyar állampolgársága miatt.
Bejegyzésünkben a kettős állampolgárság intézményét vizsgáljuk meg jogász szemmel. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon sérti-e a nemzetközi jogot, ha egy állam tömegesen állampolgárságot ad nemzetiségi alapon, nem a területén élő embereknek, vagy ha az állampolgárság megszüntetésével bünteti egy másik állampolgárság felvételét."
http://helsinkifigyelo.hvg.hu/hvg/kettos_allampolgarsag/
Pontosan ezt próbáltam elmagyarázni itt korábban, de csak nem sikerült megérteni.
"Joachim Gauckot jelöli a Német Szövetségi Köztársaság államfői tisztségére a konzervatív-liberális kormánykoalíció az ellenzéki szociáldemokratákkal és a Zöldekkel közösen - jelentette be Angela Merkel kancellár vasárnap este berlini hivatalában a jelölt jelenlétében."
http://hvg.hu/vilag/20120219_joachim_gauck_nemet_allamfojelolt
