Regisztráció Elfelejtett jelszó

Európai Unió

Farage: Az Euró Titanic jéghegynek ütközött

#571378 kosami

Nigel Farage-nak, a brit független párt képviselőjének végképp elege van Európai parlamenti képviselőtársaiból, aminek hangot is adott legújabb kirohanásában a spanyol mentőcsomag kapcsán. Rajoy kijelentésére, miszerint az akció bizonyítja az euró sikerét, betelt a pohár a brit képviselőnél.

Akármilyen objektív szemszögből vizsgáljuk a helyzetet, „az euró elbukott,” mondja Farage. A mentőcsomag tovább ront a helyzeten. Hogyan gondolhatja bárki is, hogy Olaszország hozzájárulása a mentéshez 3%-os kamatra, segíthet bármin is, amikor ő maga ezt a pénzt csak 7%-os kamatra tudja előteremteni. Ezzel Olaszország csupán előrébb hozza a napot, amikor ő is kimentésre szorul.

„Ilyen felállást kitalálni sem lehetne,” mondja szinte már üvöltve Farage, miközben egyes képviselők Blackberry-jükkel babrálnak vagy magukban motyognak. „Az Euró Titanic jéghegynek ütközött és sajnos nincs elég mentőcsónak.”

http://idokjelei.hu/2012/06/farage-az-euro-titanic-jeghegynek-utkozott/

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=cuWj-guYcDc

Merkel: az EU avatkozhasson bele a tagállamok költségvetésébe

#571097 kosami

http://hvg.hu/gazdasag/20121107_Merkel_az_EU_avatkozhasson_bele_a_tagalla

Valamelyik bajor bika megpiszkálhatná már ezt a klimaxos förmedvényt.

Hogy a viharba gondolja hogy betekintést nyerhet egy más ország költségvetésébe. Agyament szipirtyó.

Nagy Britannia szerintem heteken belül bejelenti kilépését ha nem változik meg Merkel álláspontja

.Igaza van s volt Nigel Farage -nak. Az unió halálra van itélve

Re: zseniális

#565935 Kissherceg Előzmény: #565863

A tervezettnél 9 milliárd euróval többre van szükség az idén ahhoz, hogy az Európai Unió minden vállalását teljesíteni tudja, ennyivel kellene kiegészíteni az unió idei költségvetését az Európai Bizottság számításai szerint - tudatta kedden Janusz Lewandowski költségvetésért felelős uniós biztos.

A legnagyobb összeggel, 8,3 milliárd euróval a kohéziós és vidékfejlesztési alapokra szánt forrásokat kellene kiegészíteni, kutatási projektek támogatására 423 millió euróval többre van szükség, az európai felsőoktatási diákcserét lehetővé tévő Erasmus-programnak pedig 90 millió euró többlettámogatásra volna szüksége - közölte a brüsszeli testület.

"Nem arról van szó, hogy a bizottság több pénzt kér, hanem arról, hogy a tagállamok teljesítik-e vállalásaikat; folyamatos támogatást nyújtanak az Erasmus-programban részt vevő diákoknak és Európa szegényebb térségeinek a kohéziós alapokon keresztül" - idézi José Manuel Barrosót, a bizottság elnökét a testület közleménye.

A bizottság azt is ismerteti, hogy az unió éves költségvetése a hétéves pénzügyi keret adott évre szóló része, és mivel a periódus elején elindított projektek az időszak végére érnek be, ezért a többéves keret vége felé haladva arányosan több a kiadás. A testület azt sem mulasztja el hozzátenni, hogy a múlt év legvégén 5 milliárd euró finanszírozási igényt már nem tudott teljesíteni, amelyet az idei pénzből kellett kifizetni. Emellett a bizottság kijelenti, hogy mind a tavalyi, mind az idei büdzsét végül jóval kisebb összeggel fogadták el a tagállamok és az Európai Parlament, mint amennyit a bizottság eleve szükségesnek látott.

"Többször szóltam, hogy a javasolt költségvetés folyamatos nyirbálásra nagy gondot okoz majd, hát most itt a baj. Jelenlegi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy teljesítsük kötelezettségeinket. Most a tanácson és a parlamenten a sor, hogy vállalják a felelősséget, mert a szükségesnél kisebb büdzsét hagytak jóvá" - fogalmazott keddi sajtótájékoztatóján Strasbourgban Janusz Lewandowski pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős uniós biztos.

Hozzátette: a forráshiány főleg az oktatás, a tudomány és a kutatás területén jelentkezik, ezért biztos abban, hogy az uniós intézmények nem mennek szembe saját korábbi kijelentéseikkel, miszerint az uniónak a növekedésbe kell befektetnie. A lengyel biztos egyben reményét fejezte ki, hogy a tagállamok és a parlament gyorsan jóváhagyja a költségvetés kiegészítését, amire nem az unió intézményeinek, hanem az európai diákoknak, kutatóknak, a civil és az üzleti szféra szereplőinek van szükségük.

A bizottság közleménye arra is kitér, hogy az összesen 9 milliárd euróból 5,9 milliárdot kellene a tagállamoknak állniuk, mert a bizottság idén 3,1 milliárd euró többletbevételre tudott szert tenni főleg versenyjogi eljárások során kiszabott bírságokból, büntetésekből.

Re: zseniális

#562873 Kissherceg Előzmény: #559836

Az Európai Unió (EU) bővítésének leállítását sürgeti a Bundestag, a német törvényhozás alsóházának elnöke, aki szerint egyelőre Horvátországot sem lenne szabad felvenni a közösségbe.

Norbert Lammert a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: szem előtt kell tartani Románia és Bulgária felvételének tapasztalatait és komolyan kell venni az Európai Bizottság jelentését a horvát csatlakozási folyamat állásáról, amely szerint a jugoszláv utódállam "nyilvánvalóan még nem érett az EU-tagságra".

Ugyanakkor az EU sem alkalmas a bővítésre - tette hozzá. Először az euróválságot kell megoldani, és csak utána kellene új tagokat felvenni. A bővítési törekvéseket nem szabad "ismét a közösség elengedhetetlenül szükséges stabilizációja fölé helyezni" - mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Norbert Lammert úgy vélte: a válságot az integráció elmélyítésével kell kezelni. Valamennyi euróövezeti tagországban közös költségvetési- és pénzügyi politikát kell bevezetni, hogy megszűnjék a politikai és a gazdasági integráció közötti egyensúlytalanság, amely a válsághoz vezetett. Ennek során a költségvetési fegyelmet és államadósság-csökkentést előíró fiskális paktum alapján ki kell dolgozni egy eljárást, hogy a közösség ellenőrizni, módosítani és szükség esetén szankcionálni tudja a tagországok államháztartási politikáját - mondta a Bundestag elnöke.

Horvátország 2003-ban fordult tagfelvételi kérelemmel az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2004-ben kezdődtek és 2011. június 30-án, a magyar uniós elnökség utolsó napján zárultak le. A 2011 végén aláírt csatlakozási szerződés szerint a nyugat-balkáni ország 2013. július 1-jén léphet be az EU-ba.

eu eurója

#534729 gufoo

asszeretném megkérdezni, hogy ha felbomlik az unió, mi lesz az euróval? tényleg érdekel

Re: zseniális

#526987 Zotya32 Előzmény: #526985

látod, mégis mindenki boldog, usa, dax, ft az egekben, olaj szintén száguld, jövő héten majd a mol gyorsan emel 20ft-ot a benyán... vihar előtti "csend"???

Érdekes adalék az "érzés…

#524673

Érdekes adalék az "érzések" vs. "valóság" témakörhöz:

http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-504172

"Magyarország a negyedik legolcsóbb európai uniós ország volt tavaly az EU statisztikai hivatalának honlapján közölt adatok szerint."

Ez annyit tesz, hogy valójában egyáltalán nem drágák errefelé az élet úgy általában, csak általában a fizetés alacsonyabb. Az viszont azért alacsonyabb, mert nem vagyunk úgy eladósodva, mint arrafelé.

Azaz most fog előállni az a helyzet, hogy arrafelé a fizetés is kevesebb lesz úgy, hogy jóval kevesebben fognak dolgozni, mint errefelé, miközben a megélhetés is drágulni fog, hiszen ki kell fizetni a számlát az eddigi "áljólétért".

Keresztbe tett a Shellnek, leváltották

#524610 Netmaster

"A francia környezetvédelmi tárca élére alig egy hónapja kinevezett Nicole Bricq-nek feltehetően azért kellett távoznia hivatalából, mert egy héttel ezelőtt megtagadta az engedély kiadását a Shell olajipari vállalatnak egy francia guyanai olajmező kitermelésére – adta hírül pénteken a France 2 közszolgálati televízió híradója mellett a Le Monde című napilap.

A szocialisták nemzetgyűlési választási győzelmét követően csütörtök este bejelentett kisebb kormányalakítás – amelynek során a kormánytagok száma 34-ről 38-ra emelkedett – legnagyobb meglepetése a környezetvédelmi kérdésekért, a fenntartható fejlődésért és az energiaügyekért felelős miniszter elmozdítása volt, aki péntektől a gazdasági minisztérium alá tartozó, de önállóan működő külkereskedelmi tárcát vezeti.

A szocialista Nicole Briq június 14-én leállítatta annak a két közigazgatási engedélynek a kiadását a Shellnek, amelyekre az olajipari vállalatnak Francia Guyana egyik olajmezőjének kitermeléséhez lett volna szüksége. Az új miniszter azzal indokolta a döntést, hogy „a teljes engedélyeztetési folyamatot újra kell gondolni, mert nem lehet a környezetvédelmet többé feláldozni”.

A Shell alig 150 kilométerre az Atlanti-óceán partjaitól felfedezett egy ígéretesnek tűnő olajmezőt, amelyből napi 120 ezer hordó olaj kitermelését tervezi. Ez Franciaország fogyasztásának hat százalékát teszi ki. Az olajmezőből kitermelhető olaj értékét évi legalább 5 milliárd euróra becsülik. A Shell több mint ezer ember foglalkoztatását tervezi, a 12 százalékos adóból az állam és a tengerentúli régió fele-fele arányban osztozna egy, a még az előző nemzetgyűlés által 2011 végén megszavazott törvény alapján.

A miniszteri határozat ellenére a kormányátalakítással egyidőben a prefektúra Jean-Mary Ayrault miniszterelnök utasítására csütörtök este mégis kiadta az engedélyeket a Shellnek - erősítette meg Najat Vallaud-Belkacem kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján."

http://index.hu/kulfold/2012/06/22/keresztbe_tett_a_shellnek_levaltottak/

a bukas ......

#516549 Coldplay

a bukas szinte elore boritekolhato....

vannak a vesztesek es vannak a nyertesek.....

a nyertesek: franciao.nemeto,hollandia,belgium,luxemburg.....

a vesztesek:

EGESZ KELET EUROPA ( MAR MEGINT :XD )

es most a deli allamok is megkostolhatjak milyen mikor a bankargepezet beindul......

isten ovja gorogorszagot,portugaliat,irorszagot es spanyolorszagot....... mi lesz itt kerem....???

http://boldogokasajtkeszitok.blog.hu/2012/06/02/a_nyugat_alkonya_3?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2012_06_02&utm_campaign=index

Re: Pénzből annyi van, amennyi kell.

#508836 Előzmény: #508738

"és ebből következően az állam a saját földterületét alkotó földtulajdonát és használatát nem szabályozhatja a hazai közérdeknek megfelelően."

Na ezért kellett az új Alkotmány és ezért is f*sták tőle össze magukat. 2012 január 1.-től a magyar állami földtulajdon elidegeníthetetlen nemzeti vagyon. És ezt még az EU sem írhatja felül. Ha valaki eddig nem értette volna az új alkotmány sürgősségét és értelmét jeligére a virágokat a kiadóba kérem.

Re: HAHAHAAHHAAHAH

#508835 Előzmény: #508676

Az még hagyján, de pont azt kezdik leírni, amit én itt is már évek óta mondogatok. Mondjuk úgy szó szerint...

Pénzből annyi van, amennyi kell.

#508738 nemtoom

"Azt hiszem ez mindent elmond, hogy miért van a hiszti, miért kell a globalistáknak a magyar termőföld!!!

Akié a föld, azé az ország

Petrin László körjegyző, Felcsút

Általánosságban ismert a tétel: a nemzetközi jog alanya a szuverén állam, amely szabad önrendelkezést gyakorol az állam területét alkotó és az ahhoz tartozó természeti erőforrások fölött (föld, víz, légtér, stb.). Ezzel szemben a közösségi jog éppen a korábban szuverén állam szabad önrendelkezésének az önkéntes korlátozását írja elő. Az előzőekből következik: egy uniós tagállam önrendelkezésének jogi „terjedelme” attól függ, hogy az önrendelkezését mikor és milyen feltételekkel, továbbá milyen mértékben ruházta át az Európai Unióra.

A hazájára vonatkozó állami földterület szabályozási kérdéseit firtató naiv és jóhiszemű honpolgár meglepetéssel tapasztalhatja, hogy a közösségi jog az uniós tagállamok földjére nem ad egységes jogi szabályozást. Sőt, lényegesen eltérő szabályozás érvényesül attól függően, hogy ki és mikor csatlakozott az Európai Unióhoz! Az úgynevezett Tizenötök (az alapító hat állam és a hozzájuk csatlakozó észak-, nyugat- és dél-európai tagállamok) vonatkozásában más jogalap érvényesül, mint a 2004-ben, majd ezt követően csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok esetében. Az államterületet alkotó földre nézve a Római Szerződés (RSZ) 295. cikke (korábbi számozás szerint 222. cikk) kimondja, hogy az RSZ nem érinti a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet, vagyis az érintett tagállamok fenntarthatták a földtulajdonra vonatkozó önrendelkezésüket. Másképpen fogalmazva e téren nem ruházták át az unióra a szuverenitásukat, és emiatt az EU nem avatkozhat be a Tizenötök földtulajdoni viszonyaiba, nemzeti szabályozásuk vonatkozik a külföldiekre is.

Az új tagállamok csatlakozása előtti időszakban az Európai Bizottság (EB) hirtelen bekövetkezett megvilágosodásának lehettünk tanúi. Ugyanis az EB ezen időszakban napvilágot látott iránymutatása, valamint az Európai Közösségek Bíróságának precedens döntése az irányadó jogalapot a korábbi szabályozáshoz képest alapjaiban megváltoztatta, úgyhogy ez a változtatás nem bír visszamenőleges hatállyal, nem érinti a Tizenötökre vonatkozó korábbi szabályozást. Meglepő módon csak és kizárólag a 2004-ben, majd ezt követően belépőkre vonatkozik az új jogi megoldás.

Tartalmát tekintve ez az új szabályozás a földet a rendeltetésétől függetlenül, és elszakítva valós társadalmi közfunkcióitól: tőkének minősíti. Gyakorlatilag ennek az lett az „eredménye”, hogy az új tagállam földre vonatkozó szuverenitását ez a szabályozás teljesen elvonja, és a föld a tőke szabad áramlásának „szolgálatába áll”, a nemzeti szabályozás nem korlátozhatja vagy tilthatja a külföldiek tulajdonszerzését. Ennek az új doktrínának a vélt jogalapja az RSZ 56. cikkének a földre vonatkozó önkényes, kiterjesztő értelmezése, amely szerint mivel a föld tőkének minősül, ezért a tőke, vagyis a föld szabad forgalmának bármely korlátozása tilos mind a tagállamok, mind harmadik országok viszonylatában.

A háttérben két egymással ellentétes földpolitikára vonatkozó felfogás áll szemben. Az EB neoliberális felfogása egyoldalúan kizárólagossá teszi a föld termelőeszközként való működtetését és tőkeképző funkcióját. Ezzel szemben az értékalapú ökoszociális modell az előbbiekkel egyenértékű közfunkciónak tekinti a föld társadalom- és gazdaságszervező funkcióit, amelyek egy társadalom fennmaradásához és megmaradásához nélkülözhetetlenek. Ugyanis az ökoszociális modell komplex módon, nem egyes részfunkciókat a többi közül kiszakítva tekint a földre, hanem azt „organikus egységében” szemléli. Ezek szerint a föld egyrészt államterület, az állami lét döntő ismérve. Másodsorban a föld a társadalom szövetének, a társadalom funkcionális működésének az alapja, mivel az államnak a földdel való rendelkezésétől függ a vidék és az egész társadalom életminősége, a népesség alakulása és nem utolsósorban a mezőgazdaságból élők aránya és helyzete. Harmadsorban a föld szűkös közgazdasági jószág, mivel emberi munkával nem előállítható, újra nem termelhető, korlátozott mértékben áll rendelkezésre, amelynek birtoklása egyben hatalmi-politikai tényező: akié a föld, azé az ország!

Magyarország számára az EU által a föld tőkének minősítése azzal járt, hogy a rövid időtartamú átmeneti mentesség lejártával köteles korlátlan földpiacot nyitni külföldi magán- és jogi személyek számára. Az államterületünk tőkeként történő jogi minősítése felveti a közösségi jog megsértésének megalapozott aggályát. Az egyenlő elbánás elve, az egyenlőség és az egyenjogúság iránti igény a közösségi jog szerint is alapjog, az EU jogrendjének legfőbb pillére. Az Európai Közösségek Bírósága is elismeri ezt az alapjogot. A velünk kötött csatlakozási szerződés viszont ezen alapjog megsértésével, valós jogalap nélkül hazánk földjét tőkének minősíti azért, hogy az állam a föld szabad forgalmát ne korlátozhassa. Az RSZ 56. cikkének önkényes és kiterjesztő értelmezése minden jogalapot nélkülöz, semmilyen jogforrás nem mondja ki, hogy az EU földrajzi területén a föld tőkének minősülne! Sajnálatos módon azonban a vonatkozó jogszabály hiányát, a föld tőkeként történő elismerését a csatlakozási szerződésben az ilyen tartalommal történő aláírásával az állam politikai alávetése pótolta. A közösségi jog alapján szemlélve a helyzetet viszont az érvénytelenség esetével állunk szemben, mivel közösségi jogalap nélkül és a meglévő közösségi jog legfontosabb alapelvébe ütköző, a jogegyenlőséget sértő módon az állam terhére jogfosztás történt.

A jelenlegi jogi helyzet abszurd, kettős mércét alkalmaz az EU az egységes földpiacon. Úgy látszik, az egyenlők között vannak még egyenlőbbek.

A Tizenötöknél az RSZ 295. cikke alapján a földtulajdon nemzeti rendje sérthetetlen. Hazánk vonatkozásában a csatlakozási szerződésben az RSZ 56. cikke önkényes, és kiterjesztő értelmezésével az EU nemzetközi kiváltságot, a legnagyobb kedvezmény megadását követeli az államtól, és ebből következően az állam a saját földterületét alkotó földtulajdonát és használatát nem szabályozhatja a hazai közérdeknek megfelelően.

Ennek a jogsérelemnek az orvoslását a csatlakozási szerződés előbb sérelmezett, a földre vonatkozó szabályozásának megváltoztatásával lehetne elérni úgy, hogy Magyarországra is a föld jogállásának tekintetében érvényes jogalapként az RSZ 295. cikke vonatkozzon.

Petrin László

Forrás. Magyar Hírlap

Üdvözlettel:

Pákozdi József

06207737351"

Különbséget tehet Brüsszel a tagállamok között

#508736 kosami

Mérlegelhet az Európai Bizottság akkor, amikor azt vizsgálja, hogy egy tagállam megfelel-e az uniós költségvetési hiánycélnak - jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. A finn politikus azt ígérte, hogy nem szorítják ki a szuszt egy tagállamból a deficit tartása érdekében, ha az a növekedést veszélyezteti.

http://www.origo.hu/gazdasag/20120505-kulonbseget-tehet-brusszel-a-tagallamok-kozott.html

Velünk kapcsolatban erre kiváncsi leszek.