Egy napig tartott a lendület, mert kettõ nap egy irányba erõt meghaladó mutatvány lett volna, tipikus gyorsjelentés-szezonbeli bolyongó akció.
Európai alulteljesítést nézve azon gondolkodtam, hogy lehet-e olyan felállás, hogy:
USA fel, EU le/oldalra?
USA oldalra akkor EU le?
USA le akkor EU le, az tuti.
Csak annyi biztos, hogy az USA a vezetõ - kevés tudás, de jobb mint a semmi.
---
Tegnap egy üzletben várakozva a fültanúja voltam a következõ beszélgetésnek. Átlagos öltözetû fiatal/középkorú férfiak, kb. így
hangzott:
- Te, hallottad, hogy állítólag már vagy évi 40 000 fõ a kivándorlás? Mennek melózni Ausztriába meg németbe.
- Az lesz a vége, hogy nem lesz itthon adófizetõ, ha mindenki elmegy.
- Neked nem ment el minden ismerõsöd?
- De, a harmincasok közül alig maradt valaki.
- Hallottam, hogy a nyugati határszélen már a gyerekeket is inkább osztrák iskolába ingáztatják, hogy jól tudjanak németül.
- Ez tök szívás, mert ha itthon maradunk, akkor egyre nagyobb adót kell majd fizetni, ha mindenki elmegy.
- Ja, már csak ezért is menni kell.
Ez ennyire benne van a levegõben - érdekes módon a romániai munkavállók egy évtizeddel elõbb kapcsoltak, hisz ott vagy 2 millió fõ ment el nyugatra dolgozni.
Lehet pesszimistán szemlélni a folyamatot, de van optimista olvasata is: az egyén felõl nézve - és honnan máshonnan nézzük - jó dolog, hogy aki boldogulni akar, és van benne vállakozókedv és tehetség, egy nagyobb (munkaerõ)piacon teheti meg.
