FN24 2012-02-15.
Az Egyesült Államok bekeményített, Irán azonnali katonai akcióra számíthat, ha betartja ígéretét és lezárja a Hormuzi-szorost. A benzines kanna sorsa nincs biztonságban.
Mióta Irán múlt év végén emelte a tétet és megfenyegette a világot, hogy a Hormuzi-szorost lezárva elvágja a világ egyik olajszállítási köldökzsinórját, egyre határozottabb válaszok érkeznek a másik oldalról is. Ki blöfföl, kinél van a negyedik ász és mit veszíthet az, aki azt hitte, nem is játszik?
Lapterítés
Hétfőn a Perzsa-öbölben állomásozó amerikai ötödik hadiflotta parancsnoka, Mark Fox admirális világossá tette a parancsnokság főhadiszállásán, Bahreinben tartott sajtótájékoztatón, hogy az Egyesült Államok kész egy ütőképes válaszra, ha Irán lezárná a világ olajszállításának napi 20, a tengeri olajszállítás 40 százalékának teret adó Hormuzi-szorost. „A haditengerészet a válaszcsapások széles skáláját készítette elő az elnök számára” – mondta az admirális, hozzátéve, a térségben állomásozó amerikai erők bármilyen iráni támadás esetén készek az azonnali reakcióra.
Egy ilyen akció azonban valószínűleg nem egyik napról a másikra következik be. A perzsa államnak ugyanis saját kőolajexportját is be kellene szüntetnie erre az időszakra, ez pedig az iráni állam bevételeinek 75 százalékát jelenti ma (a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének februári tanulmánya szerint). Az országnak már jelenleg is folyamatosan súlyosbodó gazdasági problémákkal kell számolnia az egyre keményebb szankciók hatására (január 23-án az Európai Unió tagállamai teljes körű olajembargót fogadtak el Iránnal szemben) – ráadásul az amerikaiak világossá tették, biztos és azonnali katonai csapásra számíthat, ha megkísérli lezárni a szorost.
Blöff?
Arra az esetre, ha Irán valóban lezárná a szorost, a szakértők az olajárak azonnali, ugrásszerű emelkedését jósolják. Ennek mértékét a magyar benzinárakra nehéz kiszámítani, hiszen azok alakulásában döntő szerepe van a dollár-forint árfolyamnak, de egy tavaly márciusi számítás szerint az olaj világpiaci ára legalább 36, de akár 182 százalékkal is emelkedhetne. Az EU és Magyarország azonban nem elsődleges fogyasztója a szoroson át szállított olajnak, melynek 85 százaléka az ázsiai piacokra (Japán, India, Kína, Dél-Korea) fut ki. Ez azonban az árnövekedés tényén nem változtat.
A kieső szállítási útvonal helyét a szaúdi Kelet-Nyugat vezeték, az Irakot és Törökországot összekötő vezeték, valamint az éppen a bizonytalan sorsú Hormuzi-szállítás elkerülése miatt létrehozott Abu Dhabiból induló nyersolajvezeték vehetné át. Az olajtermelő országok ráadásul minden komolyabb nehézség nélkül képesek lennének bővíteni kitermelésüket, a Nemzetközi Energiaügynökség 28 tagállama továbbá 90 napra elegendő stratégiai tartalékkal rendelkezik.
Ütőkártyák a talonban
Azt a térségben állomásozó amerikai flotta admirálisa is elismerte továbbá, hogy az iráni hadigépezet mai állapotában is képes lenne egy ütőképes támadásra az öbölben tartózkodó amerikai erők ellen. „Nem pattan le rólunk a golyó, tudjuk, hogy képesek lennének erős csapást mérni ránk” – mondta Mark Fox. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Perzsa-öbölben állomásozó két anyahajó és számos kisebb, nagyobb ütőerejű hadihajó részt venne egy ellentámadásban, ami egyértelmű katonai fölényt biztosít az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek.
Az irániak erősségének különösen az olyan, nem hagyományos katonai akciókat nevezte a flottaparancsnok, mint például robbanóanyaggal megrakott kamikáze bárkák amerikai hadihajóknak kormányzása, vagy a nemzetközi olajfolyosó elaknásítása.
A szoros lezárásával még tavaly december 27-én fenyegette meg a világot Irán alelnöke Mohammad-Reza Rahimi. Őt az iráni haditengerészet parancsnoka, Habibollah Szajári azzal egészítette ki másnap, hogy a szoros lezárása könnyen kivitelezhető. Röviddel bejelentésük után a térségben állomásozó amerikai haditengerészet ötödik flottájának szóvivője, most pedig annak parancsnoka erősítette meg, hogy Teherán bármiféle próbálkozása a kereskedelmi útvonal lezárására azonnali katonai választ vonna maga után amerikai részről, az Egyesült Államok pedig rövid időn belül biztosítaná a szoroson folytatott kereskedelem további zavartalan lebonyolítását.
