Egyedül telepített erdőt egy indiai férfi

"Napjaink környezeti problémái közé tartozik az erdők ritkulása és az elsivatagosodás. Indiában ez már sokkal nagyobb léptékben van jelen: nagy pusztaságok és erős talajerózió uralkodik, a termőföldek lassanként elvesztik tápanyagtartalmukat és az állatvilág egyre csak pusztul."

"Egy indiai férfi azonban megunta mindezt, és mintegy 550 hektáron saját kezűleg telepített erdőt."

"Jadav „Molai” Payeng mintegy 30 évvel ezelőtt, még tizenéves korában kezdett neki a projektnek. Történt egy napon 1979-ben, hogy egy Jorhat-i homokzátonyra sodort a víz jó néhány kígyót. A fiatal Payeng azonban azt vette észre, hogy állatok erdők híján elpusztultak a napon.

Saját kezűleg ültette az összes fát

„A kígyók elpusztultak a hőségben, mivel nem voltak fák, melyeknél meghúzódhattak volna. Leültem és megsirattam élettelen testüket. Mészárlás volt. Riasztottam az erdészetet, és megkérdeztem tőlük, hogy tudnak-e oda fákat ültetni, azonban ők azt mondták, hogy ott semmi sem nőne. Helyette megkértek, hogy inkább próbáljak meg bambuszt termeszteni. Kínkeserves volt, de megtettem, és senki sem segített benne. Senkit nem érdekelt” – nyilatkozta a ma már 47 éves férfi a The Times of Indianak."

" „Eztán úgy döntöttem, hogy rendes fákat ültetek” – emlékezik vissza Payeng. „Összegyűjtöttem és elültettem őket. Ezen kívül vöröshangyákat is áthoztam a falumból, melyek rengetegszer megcsíptek. Úgy vettem észre, hogy a vöröshangyák megváltoztatják a talaj összetételét”.

Az évek alatt a betermesztett homokzátonyon rengetegféle növényt és állatot láttak, mint például olyan veszélyeztetett állatfajtákat, mint az indiai orrszarvú és a bengáli tigris.

„12 év után keselyűket láttunk, és költözőmadarak is kezdtek idegyűlni. Szarvasok és marhák ragadozókat csaltak ide” – állítja Payeng, és hozzátette, hogy a helyiek sajnos egy a környéken ólálkodó orrszarvút is legyilkoltak. „A természet létrehozott egy táplálékláncot; miért nem tudunk ehhez ragaszkodni? Ki védené meg ezeket az állatokat, hogyha mi, felsőbb rendű lények elkezdjük őket levadászni?” – mondta a felzaklatott férfi."

http://www.pozitivnap.hu/technika-es-tudomany/egyedul-telepitett-erdot-egy-indiai-ferfi

http://www.asianage.com/india/man-creates-forest-single-handedly-brahmaputra-sand-bar-972

A fejlődés jelenlegi iránya fenntarthatatlan

Létrejön a világ első biciklivárosa - Nem utópia!

Fenntartható és élhető város rangsorok

Finisben a Tisza-tavi Ökocentrum, Európa legnagyobb édesvízi élőhelybemutató akváriumkomplexuma

A miniszter félrenéz (vörösiszap)

http://greenr.blog.hu/2012/04/08/husveti_hirek

"Ezen oldalon szeretnénk a természet érdekességeire felhívni a figyelmet, legfőképpen azokra amelyek körülöttünk zajlanak és éppen ezekben a napokban láthatóak, hallhatóak. Itt hívjuk fel a figyelmet rajzásokra, népesebb madárcsapatok szokatlan megjelenésére, virágzási időkre, tavaszi ébredésekre, madarak vándorlására, nászára."

http://mme.hu/pedagogia-koernyezeti-neveles/pedagogusoknak/most-lathato-a-termeszetben.html

Amolyan blog madárkedvelőknek.

"A tudatos vásárlót az különbözteti meg az átlagos fogyasztótól, hogy az általa megvásárolt termék életútjának nem csak az a - sok esetben igen rövid - szakasza érdekli, amíg az a megvásárolt dolog őt táplálja, segíti, szolgálja vagy éppen az életét teszi kényelmesebbé, hanem a termék „születésétől” a „haláláig” szeretné nyomon követni annak életútját. Ezzel kibővül a tényezők köre, ami alapján a megvásárolható termékek közül választ. A két legfontosabb szempont, aminek elő kell kerülnie, a következő. Milyen környezetterheléssel jár az adott termék előállítása? Mennyire, milyen jól kezelhető a termék, ha – amint az előbb-utóbb bekövetkezik – hulladékká válik?"

"Az előállítás során fellépő környezetterhelés kérdésének tisztázásában szorítkozzunk most csak az ún. tissue-ágazatra, amely papírzsebkendő, WC-papír, törlőkendő, szalvéta és ezekhez hasonló termékek gyártásával foglalkozik.

A tissue-ágazatban – Magyarországon legalábbis – a környezetbarát irányt „hagyományosan” az újrahasznosított alapanyagból készült termékek képviselik. A papír-újrahasznosítás előnyei ismertek. Hozzávetőleges adatokat lehet találni, amelyek a környezetterhelés csökkentésére vonatkoznak. 1 tonna újrapapír használatával 17 fát kímélünk meg a kivágástól, 4100 kW elektromos energiát, 26.500 liter vizet takarítunk meg és 27 köbméter hulladék keletkezését kerüljük el – írja a Greenpeace egy tanulmánya.

Az FSC-minősítés a tissue-ágazat termékeinek körében nem elterjedt. Ezt erősíti meg a tudatosvasarlo.hu egy 2010-es felmérése, amely egyetlenegy FSC-logóval ellátott WC-papírt sem talált a magyar boltokban."

"Fontos kérdés még a papírtermékekkel kapcsolatban, hogy alkalmaztak-e, illetve ha igen, akkor milyen fehérítő eljárást. A klórral való fehérítés a leginkább káros a környezetre, mert általa dioxinok és már mérgező anyagok keletkeznek. A tissue-ágazatra általában jellemző, hogy kevésbé számít a fehérség, szemben például a nyomdaipari papírtermékekkel. A klórmentes fehérítés garantálására is léteznek minősítések. Az ECF-logó (Elemental Chlorine Free) jelentése, hogy a fehérítéshez nem használtak elemi klórt. TCF (Totally Chlorine Free) azt garantálja, hogy egyáltalán nem használtak klórt az eljárás során. A legszigorúbb minősítés a PCF (Processed Chlorine Free), ami arról biztosít, hogy az újrapapír gyártásához használt papír gyártásához sem használtak klórvegyületeket. Ezen kívül léteznek oxigénnel fehérített tissue-termékek, amelyek csomagolásán erre felhívják a figyelmet.

A fehérítés kérdésében viszonylag könnyű dolgunk van: lehetőleg klórmentes technológiával gyártott termékeket érdemes választani. A felhasznált alapanyag tekintetében viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Nehéz eldönteni, hogy az újrahasznosított papírból készült, vagy az FSC-minősítéssel ellátott termék gyártása jár-e kisebb környezetterheléssel. Mindkettő jó megoldásnak számít, így örülnünk kell a Vajda Papír Kft. vállalásának is, amivel a fenntartható termelés felé kívánt elmozdulni. De ne feledjük, újrapapír és minősítések ide, vagy oda, azért a legjobb még mindig az, ha elkerüljük a hulladék keletkezését és minél kevesebb eldobható terméket használunk. Erre számos lehetőség adódik a textil-szalvétától kezdve a konyharuhán át a textil-zsebkendőig."

http://humusz.hu/hirek/kulso-hirek/ujrapapir-vagy-fenntarthato-erdogazdalkodas/10249

Jobb az a kamera, mint a Való világ. :)

"Vissza az őshazába

Az ázsiai vadló a mai házi lovak egyetlen megnevezhető őse. A faj valamikor Eurázsia teljes sztyeppzónáját benépesítette, különböző aljfajai éltek Nyugat-, Kelet- Európában és Ázsiában. Az idén Mongóliába visszatelepítendő 3 kanca a hortobágyi Pentezugban született.

Az ázsiai vadló (Przewalski-ló, taki) egyike azoknak a fajoknak, amelyet az ember a kihalás szélére sodort. A 60-as évek végére teljesen kihalt a természetből. Ezek után nagy feladat hárult azokra az állatkertekre, melyek Przewalski-lovat tartottak. Tudatos tenyésztéssel, gondos odafigyeléssel sikerült megmenteni őket a kihalástól. Állománya nemsokára elérte azt a méretet, hogy elhelyezésük komoly gondokat okozott. E probléma megoldására egyre több állatkert félrezervátumot hozott létre, ahol néhány hektáron elkerítve tartották a lovakat. Emellett megkezdték a vadlovak visszatelepítését az eredeti előfordulási helyeire: Mongóliába, Kínába, Kazahsztánba és Ukrajnába."

http://greenfo.hu/hirek/2012/03/24/vissza-az-oshazaba

Pár perce néztem, most épp bent űl a fészekben.

"A nemzetközi LIFE+ Programban tett vállalásunknak megfelelően az idei évben is folytatjuk a korábban megkezdett műfészek-kamerázási programunkat, amelyről bővebben „A MAVIR műfészek programja” c. menüben olvashat az érdeklődő.

A megfigyelt műfészekbe március 8-án megérkeztek a ragadozó madarak, egy kerecsensólyom pár. (A kerecsensólyom eszmei értéke példányonként 1 M Ft). A madárvédő kollégák a fészek közelében egy életerős hímre, majd egy tojóra, lettek figyelmesek, melynek szárny fesztávolsága meghaladja az egy métert. Örömmel tapasztalták, hogy az a sikeres kerecsenpár érkezett vissza, akik az elmúlt évben is két egészséges fiókának adtak életet. Mivel a tojó a műfészekben fogyasztotta a hímtől kapott zsákmányát arra következtettünk, hogy a fészekfoglalás megtörtént. A madarak, ha váratlan zavaró esemény nem történik, ebben a fészekben fognak költeni, amit a kamera segítségével a nap 24 órájában figyelemmel kísérhetünk egész tavasszal és nyáron, a költésen keresztül a fiókák kirepüléséig."

http://www.mavir.hu/web/mavir/elokozvetites1

Kerecsen-valóságshow. :)

Igen, ez lehet az: http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyol_csupaszcsiga

Budapesti alvilág cimmel a blikk-en is voltak ilyen videók.

Spanyol vörös csiga? Hát lehet a kerben is gyarmatosít, amennyiben ez mesztelencsiga. "hagyományosat" nem is láttam tavaly.

"Hamarosan új ismeretterjesztő filmekkel találkozhatnak a nézők a közszolgálati csatornák képernyőjén: a pályázaton nyertes 16 alkotót több mint 155 millió forint pályázati támogatásban részesítette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

A pályázati támogatásban részesített 16 alkotó művei közül több is valódi csemegét jelenthet az ismeretterjesztő műfaj kedvelőinek. Lerner Balázs Budapest Underground című munkája például a főváros varázslatos földalatti világába kalauzolja a nézőt. A kamera olyan helyekre enged bepillantást, ahová a hétköznapi ember csak ritkán jut el. A filmen feltárulnak a főváros alatt húzódó hatalmas barlangrendszer páratlan természeti képződményei, és az ember alkotta földalatti létesítmények titkai.

A Médiatanács által megítélt támogatásból indulhat el Mosonyi Szabolcs Csendes gyarmatosítók című ismeretterjesztő filmjének forgatása is. A mű egy izgalmas és érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet: ez a fajok vándorlása. A jelenség nem új keletű, de rohanó világunkhoz idomulva az egyes fajok vándorlása is nagyobb sebességre kapcsolt. Kutatók szerint évente tíz új faj jelenik meg Magyarországon; a potyautasok hajókon, vonatokon vagy éppen repülőn érkeznek és igen színes egyéniségek. A film a spanyol vörös csigák, a hangyák, a levéltetvek, a kagylók, a „csendes gyarmatosítók” érdekes világába vezeti a nézőt."

http://comment.blog.hu/2012/03/18/jonnek_a_csendes_gyarmatositok_a_koztevere

"Európának sürgősen lépnie kell a vízgazdálkodás területén, mert félő, hogyha ezt nem teszi meg, akkor az alááshatja gazdaságát is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentése szerint a már használt víz újrafelhasználását kellene például jobban megreformálni.

A mezőgazdaság, az energia előállítás, az ipar, valamint a vízellátási rendszerek és a természeti értékek is fontos tényezők, amelyek egyenként „versenyeznek” a korlátozott vízmennyiségért. A klímaváltozás a szakértők szerint kiszámíthatatlanná tette a vízhez jutás biztonságát, így szerintük rendkívül fontos, hogy Európa sokkal tudatosabban és spórolósabban bánjon a vízzel. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentésében úgy véli, hogy integrált vízmenedzsmentre van szükség, amelyhez a kezdeti első lépés, az alapos jogszabályi háttér megteremtése.

Már most tapasztalható, hogy egyre több folyó vízhozama csökken, tavak tűnnek el és egyre mélyebben található a talajvíz szintje is. Az eltűnő mocsarak is jelzések arra, hogy a jelenlegi vízfelhasználással a természeti értékek sérülnek és előbb utóbb a gazdaság is gondokkal küzd majd."

http://greenfo.hu/hirek/2012/03/14/vizpazarlo-europa

Zöldövezet törölve - MTVSZ, Élőlánc sajtóközlemények

Nem én kiáltok, a föld dübörög - MTVSZ.hu

Milliárdok a kukában: így pazarolja az ételt Magyarország - ÚtaJövőbe.eu

Újra teremhetnek a húsz éve betiltott zöldségfélék - MagyarMinőség70KiloMéter.hu

Megvan az első állam, amely az éghajlatváltozás miatt elhagyná földjét - NOL.hu

Nincsen már barna medve Ausztriában - Greenfo.hu

Hogyan legyek jó nő? Kiváló házi biosampon 25 forintból! - life.hu

Mentsd meg a Kopácsi rét élővilágát! - Greenfo.hu

Nagy ára van az olcsó déligyümölcsnek - TVE.hu

Globális banánvész - Greenfo.hu

http://greenr.blog.hu/2012/03/10/tavaszi_zold_hirozon_1

Közeledik a madáretetési szezon vége

"Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) társadalmi kapcsolatok igazgatójának tájékoztatása szerint a madarak téli etetésének legfontosabb indoka - bármilyen furcsán hangozzék is – elsősorban a szemléletformálás. Ha nem etetnénk a települési (énekes)madarakat, akkor vonuláskor, kóborláskor enyhébb időjárású területekre húzódnának. Mivel azonban az etetés (és ennek országos kommunikációja) több mint 100 éves múltra tekint vissza Magyarországon, a madarak generációk óta számítanak az így kapott táplálékra, azaz itt vannak velünk télen is. Ha pedig itt vannak, akkor a jelenlétük, látványuk, nyüzsgésük rengeteg örömet szerez az embereknek; tehát a róluk való gondoskodás a létező legjobb, és az eredmények alapján a leghatékonyabb össztársadalmi szemléletformáló eszköz. Mivel az etetők térben és időben jól tervezhetővé teszi a madármegfigyelés élményét, az egyéni és családi szabadidős programok szervezésében, az óvodai nevelésben, a közoktatásban, az erdei iskola típusú szolgáltatásokban, a települési és térségi szintű turizmusfejlesztésben is szerepet kaphatnak."

"A közelgő tavasz idején az etetést érdemes abbahagyni, viszont eljön a következő madárvédelmi munkák időszaka: telelő madarak ürülékének kitakarítása az odúkból, gólyakosár kihelyezés, porfürdő készítése, itatás. A fecskéknek mesterséges sárgyűjtőhelyet és műfészket lehet készíteni"

http://greenfo.hu/hirek/2012/02/27/kozeledik-a-madaretetesi-szezon-vege

http://kapanyel.blog.hu/2012/02/24/vorosbegy_es_szines_tollu_cimborai

Szép együttállás lesz az égbolton hétvégén !

Két ragyogó fénypont, a Vénusz és a Jupiter körül a keskeny holdsarló táncol a következő napokban. Napnyugta környékén nyugat felé kell nézelődni, szabad szemmel.

A következő napokban három égitest tűnik fel egymás mellett a szürkületben, a nyugati látóhatár felett: a Vénusz, a Jupiter és a Hold. Míg a két fényes bolygó egymáshoz képest nem mozdul el látható mértékben, a sokkal gyorsabban haladó Hold változatossá teszi a képet.

Az együttállás megfigyelése szabad szemmel ideális. A sikeres megfigyelésre még a városokból is van esély, bár a lámpáktól mindenképpen érdemes eltávolodni. A másik feltétel a jó rálátás a nyugati horizontra: magas házak és fák közelében sajnos nem figyelhetjük meg az együttállást.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20120224-venusz-jupiter-es-hold-bolygo-egyuttallas-latvanyos-csillagaszati-jelenseg.html?olvastamar

http://greenr.blog.hu/2012/02/23/napikepek_co2_o2

"Az elmúlt napokban újra a hazai híradások fókuszába került az aranysakál, egyesek valóságos „sakálinvázióról” beszéltek, s a kárpát-medencei ökológiai rendszer összeomlását vetítették előre. De vajon valóban van félnivalónk ettől az intelligens ragadozótól, vagy inkább örüljünk a visszatérésének?

A mögöttünk álló évszázadokban Európa-szerte tűzzel-vassal irtották a nagyragadozókat. Ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkent az élőhelyek nagysága is: feldarabolták az erdőket, szétszabdalták és intenzív mezőgazdasági művelés alá vonták a pusztákat, lecsapolták a mocsárvidékeket. Mindezek miatt a 20. század közepére Magyarország területéről gyakorlatilag teljesen eltűnt a medve, a farkas, a hiúz és az aranysakál. Ez utóbbi utolsó példányát valószínűleg 1942-ben ejtették el, s a veszélyeztetett fajokat felsoroló Vörös Könyv még 1989-ben is a kipusztult fajok közé sorolta.

Ám az 1990-es évek elején fordult a kocka: az aranysakál visszatért! Kezdetben csak kóborló példányait figyelték meg, amelyek a feltételezések szerint a Balkánról érkeztek, ám később már kölyköket nevelő családokat is láttak. Ez a hazánkban őshonos ragadozó jó fél évszázad után újra a magyar fauna tagjává vált."

"Fontos azonban hozzátenni, hogy a sakálhoz hasonló csúcsragadozók visszatérésének több a pozitív hozadéka, mint az általuk okozott kár. A sakálok ökoszisztéma-szolgáltatása például, hogy az általuk elfogyasztott minden 100 kilogramm táplálékból 77 kiló kisrágcsáló, döntően mezőgazdasági kártevő mezei pocok! Az aranysakál a tavaszi időszakban vaddisznót, méghozzá egyébként is ritkítandó malacot fogyaszt, aminek szintén nem jelentéktelen az erdőgazdasági előnye, nem szólva a mezőgazdasági vadkárok csökkentéséről. Ezen túlmenően a jelenléte nyomán a kisebb testméretű ragadozók sűrűsége is csökken, így azok kevesebb énekesmadarat fogyasztanak."

http://ng.hu/Termeszet/2012/02/regiuj_tarsunk_a_hazaban_az_aranysakal

"Én úgy gondoltam, hogy mögöttünk rendezett a patak. Fák és bokrok nőttek a partján, az oldalában és – Uram bocsáss! – a medrében. Tele volt rovarokkal, madarakkal, fészkekkel. Ha volt benne víz (ez inkább a téli-tavaszi időszakra jellemző), békák jelentek meg a partján és petéztek a kisebb kiöblösödésekbe."

"2011 őszén azonban derült égből villámcsapásként ért a hír, hogy a vízfolyást „veszélyesnek” nyilvánították, rendezését megpályázták, megnyerték és RENDBERAKJÁK. (Az elnyert támogatási összeg 54 338 606 Ft, amit a sződi Tece-patak mellett a Kosd településen átfolyó Kosdi-patak rekonstrukciójára szántak. A két település önkormányzata további 5-5 millióval támogatta a projekt megvalósítását.

MINEK?? Ez volt az első gondolatom. Az első lefutott körök az illetékesek felé azt a lesújtó eredményt hozták, hogy gyakorlatilag semmit sem tehetünk ellene, EU-s alapból finanszírozzák, mindenki elfogadta, támogatja…

Az első hivatalos ténykedésre 2011. október 21-én került sor. A falu alsó részén a Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat emberei elkezdték kivágni a fákat."

"Nem sokkal később hozzájutottam a pályázati anyaghoz is. A témában már járatos ismerőseim felvilágosítottak, hogy az anyag nyilvános, bárki elolvashatja…

A tanulmány 4. oldalán az olvasható:

„A tervezési szakaszon a patak ár-és belvizei külterületi réteket, legelőket, szántókat, művelt kerteket, közműveket és egyéb keresztező (út, elektromos légvezeték, stb.) létesítményeket veszélyeztetnek, érintenek."

Továbbá:

„A tervezéssel érintett patakmeder alsó teljes hosszán ősállapotok uralkodnak. A nád, a bozót és a fák a medret teljesen benőtték, és vannak szakaszok, ahol a mederben folyóméterenként 1-2 db. 10-20 cm átmérőjű fa, illetve bokor található.”

Úristen! Ilyen veszélyes a Tece? Megpróbáltam kideríteni, hogy okozott-e valaha is árvizet. Elég sok emberrel beszéltem, akik már vagy 60 éve élnek a patak melletti telkükön. Árvízre senki sem emlékezett… És a belvíz? Ez már nehezebb kérdés. A 2010-es év, mint tudjuk, extrém sok csapadékkal járt (az elmúlt 110 év legcsapadékosabb éve volt). Ez telkünk mögött annyit jelentett, hogy nyáron nem száradt ki a patak. A vízszint azonban a mederszélnek a közelébe sem került. Tapasztalataimat egy később kezembe került hatástanulmány is alátámasztotta: "A patak ezen a szakaszon nagyrészt időszakos vízfolyás."

A falu belterületi részén más a helyzet. Ott, a mögöttünk eltünedező víz újra előbukkan a föld alól, és az ott lakóknak abban a szerencsében van része, hogy egész évben láthatják a patak a csordogáló vizét.

Nem tudtam mindenkinek a véleményét megkérdezni, és megkövetem azokat, akikhez nem jutottam el. Akikkel viszont beszéltem, mindenki azt mondta, hogy a patakkal soha nem volt gond. Még 2010-ben sem. A környék talaja homokos, minden csepp víznek örülnek a gazdák."

"És mi mindebből a tanulság?

Számomra az, hogy egy hatóságok által már elfogadott munkaterv gyakorlatilag megtámadhatatlan. Hogy az átlagember képtelen eligazodni a jogok és szabályok szövevényében. Hogy a természet teljesen kiszolgáltatott a pénznek. Hogy a média hatalom és azzal könnyű visszaélni. Hogy mindenki a saját környezetéért felel, és hogy mi emberek, nagyon sokféleképpen gondolkodunk a természetről."

http://greenfo.hu/hirek/2012/02/21/a-tece-patak-kotrasarol

"A természeti erőforrások és a környezetben okozott károk értékének számszerűsítésére szólítja fel a világot Nagy-Britannia. A kormány által felállított Természeti Tőke Bizottság - a bruttó hazai termék (GDP) mintájára - a levegőminőség, az ivóvíz, a vadvilág és az egyéb természeti erőforrások tekintetében vizsgálja és méri a lakosság jólétét."

http://greenfo.hu/hirek/2012/02/13/altalanos-jolet-es-zoldkonyveles

http://hazankelfeledettkincsei.blog.hu/2012/02/05/gemenci_erdo_1