Nem, nem a példában azt kérdeztem, hogy ha van 1 milliós EUR bevételem, mondjuk havi 100eEUR formájában, akkor most mennyiért adhatnám el ELŐRE egy évre és ez MILYEN KÖLTSÉGEKKEL járna.

Egyebekben ugye, az általad hozott képlet a CHF esetében egy éve ~ugyanannyit adna, mint EUR esetében, tehát pont az látszik belőle hogy ha akkor megvették volna előre a devizát a bankok (vagy legalább az opciót felvették volna), akkor maximum 195 forintot kellett volna fizetniük érte. És még egyszer jelzem: NEKIK ez ptk szerint kötelességük lett volna, az adósnak meg esélye sem volt rá.

"Ha behajthatatlan a követelés, akkor mindegy, hogy az 1 millió 10 millióra duzzadt. (azt mondjuk nem tudom, hogy az ingatlanfedezet elkobzásán felül örökölhető e az adósság, vagy azzal törlődik)."

Hála Istennek, az adósrabszolgaság örökölhetősége már elmúlt, az örökség elfogadása nem kötelező. Ugyanakkor én úgy vélem, hogy ha például egy 1 milliós adósságra már mondjuk 2 milliót kifizettek, akkor a maradék 8 millió nem "veszteség", hanem "elmaradt haszon". Már persze, ha a példádból indulunk ki ;) Egyébként, ez sem lesz veszteség a bankok esetében, mert vagy az államhoz fordulnak (lásd Nyugat Európa és USA), hogy akkor most fizessen a rossz adósok helyett, vagy egyszerűen megemelik a még/jól fizetők díjtételeit, hogy a profit állandóságát biztosítsák.

"Azt továbbra se értem, hogy miét a banknak kéne lefedezni az ügyfél devizakockázatát."

Mert az ügyfélnek nincs rá lehetősége. Emlékeztetnélek arra, hogy egészen csekély mennyiségű devizaszerződéstől eltekintve a bankok eleve KIZÁRTÁK a devizában törlesztés lehetőségét. Ettől kezdve azonban a kockázat elkerülésének a kötelességét is magukra vették, hiszen annak a kockázatának a csökkentéséből még elvi szinten is kizárták az ügyfeleket.

Én úgy vélem, a kellő gondosság azt jelenti, hogy az ember például üzleti tervet csinál egy évre, amiben mondjuk felírja az egyik oldalra a bevételeit, a másik oldalra a fizetési kötelezettségeit, akkor a veszteség lehetőségét minimalizálni kell. Itt pedig érdemes azt közbevetni, hogy a bankoknak nevezett hazárdőrök egyébként kép pofával szokták hirdetni például a Portfolion is azon tanfolyamait, amelyeken a VÁLLALKOZÁSOK(!) számára magyarázzák el, hogy HOGYAN KELL KIZÁRNI (csökkenteni) a devizakockázatot. Namármost, innentől igen érdekes, hogy ők nem vállalkozások, vagy csak a hülyét játsszák, hogy nekik ez sem kell, mert nem foglalkoznak vele? Egyszóval, ha az egyik oldalra felírod a bevételeket, a másikra a kiadásokat, akkor DEVIZA+HUF kitettség esetén azért érdemes azt figyelembevenni, hogy jöhetnek akár extrém mozgások, amelyek ÉVEN BELÜL(!) komoly veszteséget okozhatnak a banknak, tehát elemi érdekük az, hogy az éven belüli kockázatokat (legalábbis egy szint felett) lefedezzék, különösen azért, mivel az általuk folyósított hitelek, a beszedett pénzek és az azt lefedező pénzek többnyire többféle devizában vannak. Aki ezt nem teszi meg, az kifejezetten gondatlanul jár el, de amig a SAJÁT PÉNZÉRŐL van szó, addig ehhez joga van. Ámde akkor, ha MÁS PÉNZÉRŐL van szó, akkor ez bizony hanyagság, sőt mi több, bűnös gondatlanság, hiszen a kockázattal való nem törődés összes hátrányát áthárítja az adósra. EGY TŐZSDEI BRÓKER esetében ez persze teljességgel természetes, de egy BANK(!) esetében ez elfogadhatatlan! Egy bank esetében a minimális elvárás a kellő gondosság, nem pedig a gondosság teljes hiánya.

Természetesen, amit írok, azok az én elveim, nem pedig jogi kategóriák, ugyanakkor úgy vélem, a PTK-ból ezen kiindulási alap simán levezethető lenne, hiszen a "jó gazda" követelménye MINDEN polgári szerződés alapja és az nem csak az adóstól, hanem a hitel nyújtójától is elvárható, sőt megkövetelhető. Az a magatartás véleményem szerint semmiképpen sem elfogadható, hogy egy reális kockázatra NE legyen elfogadható megoldási javaslat a szerződéskötéskor, vagy annak folyamán, avagy az, hogy ha nem reális kockázat lép be, akkor azt egyoldalúan az ügyfélre terheljék, hiszen a polgári törvénykezés másik alapja egyértelműen a felelőség megosztása.

Namármost, én ebből vezettem le azt annak idején errefelé, hogy véleményem szerint az extrém CHF árfolyam esete tipikusan három szereplős hiba, hiszen a bankok nem jártak el kellő gondossággal, egy bizonyos szintig a CHF hitelezetteknek is felelősnek kell lenniük a döntésükért, ugyanakkor az államnak is felelőséget kell vállalnia a szabályozások hiányosságáért, tehát én ezért írtam az 1/3-1/3-1/3-os felelőségmegosztást, mint javaslatot, amellyel valószínűleg mindenki elégedett lett volna és minden devizahitel gond nélkül kiváltható lenne.

Ugyanakkor véleményem szerint a fentiekből egyértelműen látható, hogy én most magánemberként értekezem a viselkedésükről, azt kielemezve, hogy MIÉRT NEM voltak jogkövetőek a deviza hitelszerződések megkötésekor és azok időtartama latt.

"A hitele mellé bárki köthetett volna határidős chf vétel-t (ezzel persze növelve a költségét) (mint egy lakásbiztosítás a hitelből vett lakásra)."

Akkor tehát még egyszer szeretném jelezni: A devizaalapú hiteleknél erre esélyed sem volt, hiszen KÖTELEZŐEN forintban lehet azokak törleszeni. EZÉRT és pontosan EZÉRT volt a bankok KIZÁRÓLAGOS felelősége a határidős deviza megvétele, hiszen a szerződésből - a törlesztőrészletek kifizetésén kívül - és annak ügyintézéséből, milyenségéből és mikéntségéből teljes mértékben kizárta az adósokat.

"A devizakockázatot hagyjuk már ki."

Újólag szeretném jelezni, hogy én SOHA, azaz SOHA nem a magas devizaárakról beszéltem, bár a 180-260 CHF-HUF azért megérne egy misét, hogy ekkora kockázatot SEM fedeztek le a bankok. Mert azért azt igazán lássad már be, hogy mondjuk 210 HUF/CHF opciók felvétele nem jelentett volna számukra számottevő költséget amikor 180 volt az árfolyam. Ugyanakkor én mindig is arról beszéltem, hogy a szerződésekben az átverés úgy kezdődik, hogy NEM a svájci jegybanki alapkamattal számolnak, és nem azokkal a költségekkel, mint kezdetben, így DEVIZÁBAN a szerződés értéke úgy nőhetett meg brutálisan, hogy valójában annak semmi alapja NINCS és soha nem is volt. ÖNMAGÁBAN a 160-260 sincs 2x-es törlesztés, ennek ellenére számtalan szerződés van, amelyek esetében 160-200 változásnál már 100% feletti(!) volt a növekménye a havi törlesztésnek. ÉN ERRŐL a magatartásról beszélek.

"Újra azt mondom, hogy mindenki maga fedezi le a devizakockázatát, és a devizában fennálló tartozásának a fedezetét maga teremti elő. A vis major-tól messze áll az, hogy a kockázat megnövekszik."

Akkor még egyszer utoljára: Hogyan kívánsz devizában lefedezni egy napi árfolyamon Forintban fennálló, Forintban nyilvántartott, KIZÁRÓLAG Forintban törleszthető hitelt?

"De a mostaniból nem lóg ki."

Jah, nyakunkig is ér a trutyi, elég csak körülnézni.

"Akkor én meg beperlem a magyar államot, mert orránál fogva vezette az embereket, hogy van fedezete az osztogatásnak, és felelőtlenül járt el, mikor a jövő nemzedékének terhére osztogatott a 13., 14. havi nyugdíjat.... stb."

Azt nem lehet, erre való a választás, amikor azt mondod, hogy aki ilyeneket csinál, azt leváltod. Az állam ugyanis nem perelhető ebben a formában, főleg azért, mert mások nevében nem tudsz pert indítani.

"Vagy beperlem az orvosomat, mert 5 éves koromban antibiotikumot írt fel sima megfázásra, és ezzel roncsolta a szervezetemet, ő pedig megkapta az orvoslátogatójától a plusz lóvét?"

Igen, ezt megteheted, ha nem évült el. Egészen nyugodtan. És mint nyilván tudod, számos per van ma is a magyar állammal szemben a kötelezően beadandó vakcinák által okozott károsodások miatt.

"Az állam dolga lenne, hogy ezek ellen megvédjen"

Szerintem ideje lenne tisztázni, hogy mit értünk "állam" alatt, azon kívül persze, ami felkopik. Az állami intézményrendszert, a kormányt, a Parlamentet? Az államnak SOHA nem az a dolga, hogy megvédjen, ilyen állam még nem született, mondhatni, ha jobban megnézed, nem mondasz mást, mint azt, hogy ÁLLLAM ATYUSKÁT VÁROD, AKI MAJD MEGVÉD A CSÚNYA ROSSZ DOLGOK ELLEN, de ha éppen megvédi az embereket, akkor azt mondod, hogy azt meg nem lehet ;)

Az állam dolga SZERINTEM olyan szabályozások megalkotása, amely biztosítja azt, hogy ha a szabályok szerint élsz, akkor nem lehet károd, nyugodtan alhatasz és szabadon dönthetsz. Megadja az általános szociális biztonság LEHETŐSÉGÉT, biztosítja állampolgári jogon a legalapvetőbb humánus dolgokat, ugyanakkor lehetővé teszi azt, hogy jövedelem, illetve elért eredmények alapján differenciálható legyen a kapott szolgáltatás. Ezt hívják konzervatív liberalizmusnak és erre nincs igény.

VAGY jön az anarchista gondolkodás, hogy az állam ne szóljon bele a dolgomba, vagy abba, ami engem érdekel, vagy a gondokodó állam atyuska féle változat, hogy oldjon meg helyettem mindent. Esetleg bejön a nihilizmus, hogy oldjanak meg az emberek maguk mindent, ami szerintem rájuk tartozik.

"Mi nem a pénzről szól manapság az egész világon?"

Minden ami érték.

"Írd újra a világ értékrendjét, és akkor majd elfogadom az érvelésedet."

Ne keverjük össze azt, hogy igazam van azzal, hogy éppen nem így működik a világ, mert megteheti. Éppen azon igyekszem, hogy az értékek mentén kezdjünk már el gondolkodni, hogy kellő CIVIL ÖSSZEFOGÁS mellett születhessen meg az az ELVÁRÁS, amely alapján akár egy ÉRTÉKRENDET is ki lehet alakítani. Amig mindenki a saját érdekei mellett megy, az nem más, mint a panem et circensis minősített esete.

"Mocskos egy világ."

Soha nem volt más, a világ maga a Purgatórium. Ugyanakkor az, hogy milyennek látod, és hogy élsz benne, az a saját döntésed, csak rajtad múlik.

"Ha egyszer 100 egység devizatartozása van az államnak+lakosságnak+önk.nak, akkor 100 egységet kell visszaadnod devizában (+kamat). Milyen veszteség kompenzálásáról van itt szó?"

A devizahitelek forinthitelre váltásáról volt szó az MNB devizatartalék felhasználásával. Erre írtam, hogy ez fából vaskarika, mert hiába lesznek a lakossági+önk+vállalk hitelek forintosítva, ha az MNB-nél jelenik meg a tartozás deviza formájában. Én ezért írtam azt, hogy egy minden fél számára 1/3 veszteséggel járó átváltásra már bőségesen elegendő lenne a devizatartalékunk.

"2008-ban normális szint?"

Ma is az lenne, ha nem lenne ez az extrém válság. Ha az EKB mondjuk fedezetet vállalna a magyar állampapírokra, azaz felvásárolná azokat, ha úgy táncolunk, ahogy fütyülnek - akkor most sem kellene. Most éppen azért kell, mert elvárások vannak, segítség nincs. Ha az EKB megvenné az összes magyar állampapírt mellényzsebből és odaadná 6% deviza kamatra, DE 30 éves formában, akkor az ÖSSZES devizatartalékunkat fel lehetne számolni a három havi export/import fedezetén felül.

"De egy normális világban annyi devizafedezet kell, amennyi devizatartozás, úgyhogy az akkori normális állapot nemnormális volt."

Magyarázzad el nekem légyszives, hogy ki az a barom, aki annyi kölcsönt tart, amennyi betétet, csak azért, hogy sokat fizethessen a kamatkülönbözetre... Ha ugyanannyi a devizabetéted, mint a devizakölcsönöd, akkor nem az lenne a triviális, hogy egyszerűen kifizessed a tartozásod?!

bocs, a példád lemaradt. De annyiban módosítsuk, hogy nem eladnod kell határidőre, hanem venni (a devizakötelezettséged fedezetét kell előteremtened):

Mondjuk 300-as azonnali eurhuf árfolyamnál ~318 az egy éves határidős árfolyam.

http://kepfeltoltes.hu/111103/Snap1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

És ezzel elértünk az ország sorsához is, mert a többség marha nagy szarban van. A kisebbségnek meg esze ágában se lesz asszisztálni a többség hülyeségéhez és megmentéséhez = elvándorlás.

Nagyon szépen összefoglaltad a lényeget.

Az állam feladat a szabályozás és ezek betartatása lenne, amihez jelen pillanatban semmi de semmi közük sajnos.

És ennek folyománya, hogy aki tud magára vigyázni az megússza, aki nem az cseszheti.

Kivéve egy esetet, amikor eléri egy rosszul járó csoport a kritikus tömeget. Ezzel elértünk a hitelesekhez is.

Tévedés, hogy a banknak nincs kockázata. Ha behajthatatlan a követelés, akkor mindegy, hogy az 1 millió 10 millióra duzzadt. (azt mondjuk nem tudom, hogy az ingatlanfedezet elkobzásán felül örökölhető e az adósság, vagy azzal törlődik).

Azt továbbra se értem, hogy miét a banknak kéne lefedezni az ügyfél devizakockázatát. Az az ügyfélé. A banké pedig az ügyfélkockázat (lsd első bekezdés). A hitele mellé bárki köthetett volna határidős chf vétel-t (ezzel persze növelve a költségét) (mint egy lakásbiztosítás a hitelből vett lakásra). A felügyelet erősen hibázott, hogy nem ilyen irányba terelte a piacon kínált termékeket.

A bankok mocskossága pedig az, hogy az ügyfél nem törleszthet devizában, és oda vissza 3-5% különbözetet használtak az adásvételi árfolyamban, illetve irreális kezelési költséget számoltak fel. A devizakockázatot hagyjuk már ki. Újra azt mondom, hogy mindenki maga fedezi le a devizakockázatát, és a devizában fennálló tartozásának a fedezetét maga teremti elő. A vis major-tól messze áll az, hogy a kockázat megnövekszik.

Tévedés ne essék, nem védek senkit. Ilyen világban élünk. Újra kéne gondolni a világ értékrendjét, és akkor ilyen mocskosságok nem férnének bele. De a mostaniból nem lóg ki.

Akkor én meg beperlem a magyar államot, mert orránál fogva vezette az embereket, hogy van fedezete az osztogatásnak, és felelőtlenül járt el, mikor a jövő nemzedékének terhére osztogatott a 13., 14. havi nyugdíjat.... stb. Ezzel engem eladósított akaratomon kívül. És egyik párt ráajánlott a másikra (=versenyhelyzet, mint a pénzügyi világban).

Vagy beperlem az orvosomat, mert 5 éves koromban antibiotikumot írt fel sima megfázásra, és ezzel roncsolta a szervezetemet, ő pedig megkapta az orvoslátogatójától a plusz lóvét?

Az állam dolga lenne, hogy ezek ellen megvédjen (szinte reménytelen harc, annyira a markukban tartják a tőketulajdonosok az egyes országok kormányait). Ha nem véd, akkor magadnak kell hatalmasra nyitott szemekkel járni. Farkastörvény, az élet minden területén reggeltől estig. Mi nem a pénzről szól manapság az egész világon? Írd újra a világ értékrendjét, és akkor majd elfogadom az érvelésedet. Mocskos egy világ.

A másik részét meg nem értem. Ha egyszer 100 egység devizatartozása van az államnak+lakosságnak+önk.nak, akkor 100 egységet kell visszaadnod devizában (+kamat). Milyen veszteség kompenzálásáról van itt szó?

Emögött pedig csak 100-x fedezet van a jegybanknál.

2008-ban normális szint? Akkor normálisnak számított. De egy normális világban annyi devizafedezet kell, amennyi devizatartozás, úgyhogy az akkori normális állapot nemnormális volt.

"Kezd puhulni az álláspontod"

Csak egy közbevetés, én azért beszélgetek, vitázok, hogy közös nevező alakuljon ki, ebben tehát semmi meglepőt sem találok.

"múltkor még azt mondtad, hogy le voltak fedezve azok a pozik, és nincs is semmiféle veszteség a bankszektorban, csak rinyálnak....."

Én azt szerettem volna mondani és szeretném most is, hogy a felmerült veszteség kizárólag csak úgy keletkezhet, ha a bankok súlyos gondatlansággal jártak el a szerződéskötéskor, mivel semmiféle kockázatelemzést nem végeztek, és egyáltalán nem törődtek azzal, hogy milyen kockázatokat hordozhat egy általuk eladott termék. És ez BŰNTETŐJOGI kategória, egyszerűen azért, mert HA MEGTETTÉK a megfelelő intézkedéseket (értelemszerűen nem húsz évre, de mondjuk egy évre előre) a határidős devizaopcióra, akkor nem lehetne most káruk. Ha nem tették meg, akkor olyan kockázatot vállaltak fel, amelyet kizárólag a profit növelése miatt csináltak - az ügyfél kárára. Ez elfogadhatatlan mentalitás, mert nemhogy a kellő gondosság, hanem a minimálisan elvárható jógazdaság is hiányozna.

Magyarán az nem érv, hogy nem kötöttek ilyen opciókat, én erre szerettem volna utalni.

Egyébként, most csak a vicc kedvéért megmondanád nekem, hogy ha én most el akarnám adni az EUR bevételemet egy évre előre határidősen (mondjuk a példa kedvéért havi 1 millió EUR-t), tehát "kisemberként", nem mammutbankként, akkor az nekem mennyibe kerülne egy évre számolva? Tényleg nem tudom, de ha már felvetetted, akkor kíváncsi lennék rá :)

"Nincs az előírva sehol, hogy le kell fedezniük a teljes futamidőre."

Én EGY ÉVRŐL beszéltem! :) Ez viszont biztos. Namármost, minden (deviza)szerződés úgy szól, hogy vannak benne PERIÓDUSOK, amelyre kamatot, egyéb költségeket is lehet megállapítani. Én úgy VÉLEM, hogy ezen időszakra kellett volna lefedezni a szerződést, és csak erről beszélek. Ez véleményem szerint egy mininálisan elvárható gondosság lett volna, nem szükséges ehhez az előírás.

"Azt is hidd el nekem, hogy a bankok közel sem számítottak ekkora mozgásra"

Ez tényszerűen nem igaz. Ámde, ha ebből az alapállásból indulunk ki, akkor ez a tipikus VIS MAIOR esete, mert ebben az esetben az adós aztán végképp nem számíthatott erre az esetre! Sőt mi több, több mint pofátlanság ezek után az adósokat ostorozni, hogy MIÉRT NEM SZÁMÍTOTTAK ERRE! A két érv egyszerre tarthatatlan a bankok védelmében, mert ütik egymást! Merthát, ha a bankok sem számíthattak erre ÉS az adosok SEM, akkor az eset VIS MAIOR, amely esetben alaphangon is a kármegosztás az alap, és nem az egyoldalúan a veszteségnek a bizonyosan VÉTLEN félre terhelése.

"Akkor sokkal felelősségteljesebben hiteleztek volna."

Ebben az országban NEM volt felelőségteljes devizahitelezés. EZT nyugodtan ki lehet jelenteni, és ebben egyértelműen NEM az emberek a felelősek, hanem azok, akik felelőtlenül hiteleztek. Hiszen kvázi ezt mondod te is ki: Felelőtlenül osztogatták a pénzt olyanoknak, akikről a hitelfelvételkor tudható volt, hogy nem tudnak törleszteni még normál körülmények között sem ("Pápápápápápá"), és ennek ellenére a minimális kockázatkezelést sem végezték el a szerződéseken. Mondhatni, igen érdekes az álláspontod, amelyben azt kívánod levezetni, hogy "bár nem hiteleztek kellően felelőségteljesen, sőt mi több, nem végezték el a minimálisan elvárható kockázatkezelést sem, azért még az adósok tehetnek mindenről, tehát ők fizessék a számlát egyedül". Csak számomra furcsa ez? ;)

"Ilyen az emberek, és a bankok mohósága is. A bankokat belehajszolta a lépéskényszer és a versenyhelyzet. Ha kimarad a devizahitelezés extraprofitjából, akkor megütik az árfolyamát."

Bocsánat, de most éppen egy médiaügyvéddé válsz, aki az uzsorásokat védi, hogy ha nem adna annyi uzsorát, akkor kiesne a bizniszből. Ilyen érvet még akkor sem lehetne leírni, ha igaz lenne, de még csak nem is az. Mert most meg azt mondod, hogy AZÉRT ment eddig ilyen jól ennek a szektornak, mert ÜZLETSZERŰEN UZSORÁZOTT, és mindezt KIZÁRÓLAG azért tették, hogy NÖVELJÉK A PROFITJUKAT.

Most komolyan nem veszed észre, hogy már itt tartasz? ;)

"bár az uzsorások kifejezetten úgy hiteleztek, hogy tudták, nem lehet a pénzt visszafizetni, sőt mi több, nem végezték el a minimálisan elvárható kockázatkezelést sem, azért még az adósok tehetnek mindenről, tehát ők fizessék a számlát egyedül, mert ők a hibásak, és meg kell érteni az uzsorásokat, hiszen mivé lenne ez a világ nélkülük".

"Az embereket meg a könnyű és olcsó pénz reménye hajtotta (és a csordaszellem.)"

"Pápápápápápá" "Miből mész nyaralni" "Ennyiért nem veszi fel"? Csak tessék észrevenni, hogy a "könnyű és olcsó pénz" eszméjét ÉPPEN AZ UZSORÁSOK terjesztették el, szó nem volt arról, hogy ezt meg akarták volna állítani. Éppen arról szólt, mint az usákoknál, hogy mindenkinek minél több pénzt kiosztani, mert abban van a profit. Ne tessék ezért az embereket okolni, mert az teljességgel igazságtalan még az elképzelés szintjén is.

"Hiába hárítja át, van az a mértékű kockázat, amit már hiába hárít, úgyse térül meg soha."

Szegény, szegény uzsorások... nélkülük még jobban éhezne a cigányság, mert senki más nem ad nekik pénzt. Szerintem még növeljük is a létszámukat, hiszen az a megoldás ezek szerint. Mellesleg, az uzsorások legalább nem olyan pofátlanok, mint a bankoknak álcázott üzletszerűuzsorások, hiszen ez utóbbiaknak még van bőr a pofájukon arra is, hogy ha nem térülnek meg a hitelek, akkor mennek az államokhoz, hogy akkor most ők adjanak nekik pénzt, mert különben tönkremennek és nem tudnak gigantikus fizetéseket osztogatni és különben is mi lenne akkor az uzsorásokkal. Azért az ész megáll ettől a logikától. Legalábbis az enyém...

"Ez igaz, csak a mérleg egyik fele másfélszer, kétszer akkora, mint a bal. Ez már nem csak helyrajzi kérdés. Nincs fedezet. Most veszik a piacon a fedezetet hozzá..."

Azt kívántam ebből kihozni, hogy ha a devizaadósságot NEM forintra váltjuk ki, hanem egy másik devizára, akkor az csak helyrajzi kérdés lesz, hiszen az ország szempontjából mindegy, hogy hol lesz nyilvántartva. HA a devizatartalék a mostani 20%-ára csökkenHETNE (a normál szint 2008 előtt!) úgy, hogy NINCS ezen felül devizaadóssága az államnak+önkormányzatnak+lakosságnak+cégeknek, akkor az már jó lenne. Ehhez azonban nem annyi deviza kell az MNB-ből, mint a devizaadósság teljes összege, hanem csak a "veszteség kompenzálására" kellene a deviza. Ahhoz meg bőségesen elegendő.

ELVBEN tehát ez működhetne.

Kezd puhulni az álláspontod, múltkor még azt mondtad, hogy le voltak fedezve azok a pozik, és nincs is semmiféle veszteség a bankszektorban, csak rinyálnak.....

Nincs az előírva sehol, hogy le kell fedezniük a teljes futamidőre.

Azt is hidd el nekem, hogy a bankok közel sem számítottak ekkora mozgásra, senki se tudta előre. Akkor sokkal felelősségteljesebben hiteleztek volna. Ilyen az emberek, és a bankok mohósága is. A bankokat belehajszolta a lépéskényszer és a versenyhelyzet. Ha kimarad a devizahitelezés extraprofitjából, akkor megütik az árfolyamát.

Az embereket meg a könnyű és olcsó pénz reménye hajtotta (és a csordaszellem.)

Általában ilyenek ezek a lufik, mindenki részt vesz benne. Abban igazad van, hogy a bankok lefedezték magukat a szerződésben, ráhárították az ügyfélre a kockázatot (nem tudták még csak megközelítőleg sem a kockázat mértékét, de a szerződésben továbbhárították). Az ügyfél meg nem tudja kire továbbhárítani. De a banknak itt az újabb kockázat. Hiába hárítja át, van az a mértékű kockázat, amit már hiába hárít, úgyse térül meg soha.

"teljességgel nyilvánvaló, hogy a devizatartalékkal szemben jelenleg is devizaadósság áll, tehát az csak "helyrajzi" kérdés lenne"

Ez igaz, csak a mérleg egyik fele másfélszer, kétszer akkora, mint a bal. Ez már nem csak helyrajzi kérdés. Nincs fedezet. Most veszik a piacon a fedezetet hozzá.........

"1. mégse voltak azok a devizahitelek lefedezve a bankoknál? (Tök nem volt érdeke a banknak, hisz az ügyfélre rá lehet terhelni."

Hát ez az. A minimális gondossággal sem jártak el, amely a legtöbb esetben eleve szerződésbontási ok. Ugyanis olyan kockázatokról tudtak, amelyek ellen semmit sem tettek, mert helyből abból indultak ki, hogy a nyereség az övéké, a veszteséget meg kifizettetik. Ez etiktálan üzleti magatartás, és mint ilyen, elfogadhatatlan.

"Mellesleg számold ki légy szíves egy 20 éves CHFHUF long határidős pozíció költségét...."

Nem az én dolgom, ez a bankok dolga lett volna. Ugyanis ha ezt kiszámolják, és ezt tolják az adósodni vágyó arcába, akkor könnyen lehet, hogy nem azt a döntést hozzák meg, amit meghoztak.

"Hogy lesz elég az a ~40 mrd a lakossági devizaadósság és az állami devizaadósság fedezésére együtt?"

Nem tudom, hogy a jelenlegi elképzelések után mi fog jönni, így erre nem tudok válaszolni. Ugyanakkor az teljességgel nyilvánvaló, hogy a devizatartalékkal szemben jelenleg is devizaadósság áll, tehát az csak "helyrajzi" kérdés lenne, hogy a devizaadósságot teljes egészében az állam tartaná nyilván, vagy az szét van szórva az állam, lakosság és önkormányzatok között.

felhozhatnánk a "vitánkat"...

Látva a devizapiaci mozgásokat, a ft kezd leválni a régióról. Oka:

1. mégse voltak azok a devizahitelek lefedezve a bankoknál? (Tök nem volt érdeke a banknak, hisz az ügyfélre rá lehet terhelni. Mellesleg számold ki légy szíves egy 20 éves CHFHUF long határidős pozíció költségét.... (itt ugye fizeted a kamatkülönbözetet, HUF hozamgörbe 20 éves értéke mínusz CHF hozamgörbe 20 éves értéke) (ha csak az éppen aktuális jegybanki alapkamatot nézed, akkor is egy állandó 7-8% kamatkülönbözet jön ki 2005-től visszamenőleg, 20 éves hozamgörbepontnál ez még több)

2. elég bénán kommunikál a nemzeti kormányunk. Célkereszttel a fejünkön ugrálunk.

Hogy lehet azt nyilatkozni, hogy nem cél a ft védelme, mikor éppen most akarunk több 100-1000 mrdnyi devizahitel állományt leépíteni, és jegybanki alapkamatot csökkenteni?

Aztán felhozhatnánk újra a mnb devizatartalék vs. magyar állam devizaadóssága témát is.

Hogy lesz elég az a ~40 mrd a lakossági devizaadósság és az állami devizaadósság fedezésére együtt?

látszik mire megy ki a játék...

egész egyszerűen azt akarják, hogy a piaci szereplők várakozásaiba beépüljön egy magasabb árfolyam (szóbeli fenyegetéssel), és hogy a piaci szereplők játsszák le egymás között az árfolyam védelmét az említett szinteken (1,25 ; 1,3 ; 1,4....)

Eszük ágában nincs hivatalossá tenni egy olyan árfolyam védelmét (pl 1,4), amit már rohadtul megérné támadni mindenkinek.

Svájc újra közbeléphet

http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/10/11/svajc_ujra_kozbelephet/

http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/deviza/fellelegezhetnek_a_devizahitelesek_fordulat_a_frank_piacan.156550.html

kalkulátor...

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/10/03/nem_kellenek_a_bankoknak_a_vegtorlesztok/

abszolút nem nonszensz hogy csak a külföldieknek legyen negatív a kamat, erre sokféle megoldás volt a múltban is, jelenben is. pl brazíiliában ha beviszel pénzt %os adót kell fizetned, ugyanezt megcsinálhatják ők is, és még ezer módszer van. ha akarnak tudnak differenciálni, és közben az SNB kamatszinthez sem kell nyúlni. Pl. kivethetnek minden számlára, vagyonra éves 3% adót. mivel a kamatszint 0, máris -3% a realizált kamat. A pénz befolyhat a központi költségvetésbe, svájci állampolgárok éves adóbevallásukban visszaigényelhetik, stb stb. Nem akarok ötleteket adni, de ez egy pofonegyszerű dolog valójában

Akkor ez a félreértés tárgya: NEM arról szólt a cikk ;) Legalábbis, én úgy kifejezetten úgy olvastam, hogy a külföldiekre vonatkozik, hogy mást ne mondjak, egy SNB alapkamat nyilván nem differenciálhatna a belföldi-külföldi vonatkozásban.

ők nem eusok, nincs felettük semmi... :) Inkább csődöljön be a UBS és ritka gyenge lesz CHF

ha negatív a svájci jegybanki alapkamat, akkor a bankok által az SNB-ben is kötelezően elhelyezett tartalékokra is negatív lesz a kamat. Amúgy, hogy csak a külföldiek számára lesz negatív a kamat, az sztem nonszensz. Itt a svájci jegybanki alapkamatról beszéltünk végig...Én legalábbis.

Nem értem hová szeretnél kilukadni. A negatív kamat szerintem semmiképpen sem a bankok által az SNB-nek fizetendő sarc lenne, főleg, ha azt csak a külföldi betétekre kell alkalmazni, azaz olyan pénzekre, amelyek BETÉTEK és így nemhogy nem vonatkozik rá a kötelező tartalék ráta, hanem éppen annak a részét képezik.

Más: Folytatódik...

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/vegtorlesztes_tisztessegtelenseget_gyanit_a_pszaf_a_volksbanknal.156250.html

de az snb a betétek alapján évi 2%-ot simán bekérhet a bankoktól, legegyszerűbb módon ugye ő is kötelezően elhelyezendő betétállományt ír elő a bankoknak, ami után a negatív kamat hatása egyértelmű, nem?