.Még egy kis Róna Péter.

Le kell állítani a bankok harácsolását - Róna Péter - 2011.07.21

Hallgassa meg

Két lépcsőben váltaná át a frankban eladósodottak hitelét forintra Róna Péter közgazdász. A szakember a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azonban arról is beszélt, hogy első körben a bankoknál kell rendet tenni.

Mint mondta: Európában egyedülállóan Magyarországnak van olyan pénzügyi rendszere, ahol lehetséges olyan szerződést kötni, melyet nem lehet követni, ezért egy teljesen független szakértői bizottságnak kellene górcső alá vennie a bankok szerződéskötési gyakorlatát. Szerinte a hazai pénzintézetek jelentősen túlszámláztak az ügyfeleknek, ezért az Európai Bankfelügyeleti Hatóságtól kellene segítséget kérni, mert a szervezet szakmai hozzáértése megkérdőjelezhetetlen. Róna Péter a bankok által összeharácsolt összeggel csökkentené a devizahitelesek tartozását.

Első körben stabilizálni kell a szerződéseket, úgy, hogy mindenki értse. Második lépésként be kellene vezetni azt a mechanizmust, mely a hiteleseket kisegíti a bajból, ez pedig a frankhitelek euró hitelre váltása, s később annak forintra váltása – közölte Róna Péter.

(Klubrádió)

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=130304

.

Szerződés kötéskor felvette a polgár 150-es Chf-nél, chf libor+4%-on mondjuk, és az volt a szerződésében, hogy ez a kamat 3 havonta, fél évente, vagy évente változhat addig fix. Most az árfolyam pl 230 , a kamat chf libor + 6% csak mondtam egy példát. Ennyi. Kamat bankonként más és más, és kamatperiódusonként változhat.

Persze sokkal jobb lenne ha chf libor +2% fix a teljes futamidőre, de hát nem így lettek ezek megkötve.

És minden devizahitelnél CHF LIBOR+4% van?

Ezekben az ügyekben amikről beszélünk, devizahiteleknél. :)

"Itt is ki volt írva, libor+4%, ami évente, félévente , 3 havonta változhat, kamatperiódus szerint."

Hol itt?

Itt is ki volt írva, libor+4%, ami évente, félévente , 3 havonta változhat, kamatperiódus szerint.

Amúgy abban egyetértek sokkal korrektebb lenne egy fix felár, tervezhetőbb, már ha ilyen extrém árfolyam mozgásoknál lehet ilyet mondani.

Viszont ezt egy normál üzleti környezetben lehetne megvalósítani, ott elég necces ahol egyszer csak forradalom lesz, és extra adók jelennek meg, azt valamiből ki is kell termelni, vagy ott ahol a forradalom egyszer csak megtiltja 1-2 évig a kilakoltatást mert az a politikai érdeke. Stb. Mo elég spéci hely ilyen szempontból.

"kb ugyanúgy mint egy boltban veszel vmit , a bolt pedig fele annyiért vette."

Lehet, hogy fele annyiért vette, de a végső ár ki van írva, mindenki által megismerhető és a pénztárnál ezt fizetem ki, így eldönthetem, hogy megveszem vagy sem. Amúgy érdemes lenne a hitelfelvevőnek egy záradékot írnia hitelfelvételkor arról, hogy mit közölt a bank a törlesztőrészlet szerkezetével kapcsolatban.

Ja és alapból kerülni kell az olyan hiteleket, amik nem benchmarkhoz kötöttek (pl. 5 éves ÁKK+0,75%, BUBOR+2% -ilyeneket találtam igaz HUF hitelek) a felár legyen fix a ktgeket max infláció mértékével emelkedhetnek.

Már nem, csak közvetett módon. Részvény igen.

Egy bank mindig is profitra törekedett, békeidőkben is, csak akkor kutya nem foglalkozott vele. Pl most 100 ft lenne a svájci frank árfolyam biztos senki nem akarná beperelni a bankot.

"Így vélelmezem, hogy ők is rendes emberek valahol, csak egy kiragadott pillanatukban ez jött ki belőlük." azt hittem ezt úgy fejezed be a bankosok is emberek valahol:))

Ezeknél a nyilatkozat témáknál vsz úgy működik a dolog kibicnek semmi sem drága. Pl Róna, vagy Roubini , vagy akármilyen önjelölt okostojás nyugodtan mondhat bármit maximum nem lesz igazuk. Müller Bankszövetség nevében nyilatkozik ha jól tudom, azért kicsit megfontoltabban kell beszéljen, főleg most mikor érzékeny téma ez. Amúgy az a kérdés miért ennyi a kamat, igen egyszerűen megválaszolható , csak. :) Mert a bank ennyit mond , kb ugyanúgy mint egy boltban veszel vmit , a bolt pedig fele annyiért vette.

Na de nem nyomom tovább a propaganda szöveget, nem fizetnek érte a bankok. :)

off: Szóval már nem dolgozol bankban, mert már bank(részvény) tulajdonos vagy :-)

On: nekem a belinkelt oldal egy kicsit Rafi lejáratónak tűnt, sok konkrétum nem olvasható. Egy iskolában szerintetek nem kritizálják a tanárok a diákokat? Óóóóóóó...dehogynem.

Ebben a devizahitel-problémában pont az a jó, hogy mindenki felelős (arányát nem lehet meghatározni): az ügyfél, hogy nem számolt a devizakockázattal és nem olvasta ki a szerződésből, hogy a bank kénye kedve szerint emelheti a kamatot (én ennek felárát) bármilyen indokkal (CDS felár maszlag). A bank, hogy a konstrukcióban az árfolyamkockázatot kihangsúlyozta, de azt nem részletezte (vagy nem is állt érdekében), hogy a kamat nem a CHFLibortól fog ám függni. És persze az állam, hogy a rahedli "szak" felügyeleti szervvel nem ellenőrizte a hitelezést ((vagy nem is állt érdekében). És ez nem egyenlő a devizahitelek betiltásával, hanem, hogy a bank mit ad el hitelként, annak kamatváltozása mitől függ, kamatszámításának módja. Mivel a felelősségi határok vékonyak, ezért azokat a felek mindig a másik felére maszatolják. Ez pont olyan mint az EU válság. Nem lehet elvárni, hogy egyszer csak jó megoldásként megtalálják a zöld gombot és mindenki happy lesz. Ami az adósokra vár az egy hosszú, nehéz, mocsaras küzdelem, fellélegzés nélküli agónia évtizedekig. Egy jelentékeny részének soha nem lesz tulajdonosa az adott ingatlannak, hanem rabszolgává válik, csak ez még nem tudatosult bennük szerencsére. Vagy sajnos?

Ezen nincs mit tréfálkozni, de tény, hogy a banki alkalmazottaknak is sok feszültséget kell ilyen stílusban levezetniük. Így vélelmezem, hogy ők is rendes emberek valahol, csak egy kiragadott pillanatukban ez jött ki belőlük.

Müller Jánosra visszatérve banyaiz, nekem ő tűnik inkább egy PR eszköznek. Egy nyugodt őszes hajú tipikus bankárképű szimpatikus bácsi, akivel szemben fel sem merül hogy nincs igaza, és ez sokaknak bejön (bepuszilják). Egy Navracsics vagy egy Bokros figura mást váltana ki ugyanezekkel az érvelésekkel, mint amit Müller János mond (Bocsánat ha valakinek ők szimpatikusak). Ez az országkockázat duma...pfff. De a tegnapi riport kérdése számomra még mindig nyitott, hogy számolja ki a bank a törlesztőket? Ha elfogadom Müller úr érvelését az országkockázattal kapcsolatban és hogy a bank bankközi kereskedésben jut devizaeszközhöz (bár szerintem ez pont a CHF LIBOR) akkor ezt mennyiért szerezte be szerinte a bank? Ezt az árat hol nézhetem meg? Miuért 9% a kamat? Miért nem 8,2%? Ezek a faktorok, benchmarkok -amik alapjána bank számol-miért nem nyilvános adja ki ezekről a közleményeket. Szóval ezeket feltenném Müller úrnak. Tudom, hogy tudja, hogy tudom. De kíváncsi lennék az érvelésére vagy akkor már nem lenne nyugodt szimpatikus bácsi? :-)

Komoly , de nekem már ott kezdődnek a bajaim, hogy a bank mielőtt felmond egy szerződést küld 3 értesítést tértivevénnyel a késedelemről ami egyben fizetési felszólítás is. Szóval már azt nem értem mi az, hogy váratlanul, meglepésszerűen felmondták.

Azt mondjuk értem ha valaki ilyen ügyekbe kerül nem lesz túl békés, és nyugodt a bankban. :)

Hát igen,nem irigylésre méltó a helyzetük, de legyen itt egy példa a másik oldal szemszögéből.

Ne csodálkozzunk ha „állatokká válnak az ügyfelek:) :

Bocsi ha túl hosszú :)

84/313-176 és 06-20/49-39-85l) irata ========================================================================== 8600DR. LÉHMANN GYÖRGY

Tisztelt ……….Bíróság!

kötöttünk az OTP Bank-kal jelzálog típusú devizaalapú kölcsönszerződést. Az összeg, 6,5 millió forintnak megfelelő, svájci frank.2008.03.05-én

Ezután a férjem munkanélküli ellátásban részesült, s mivel törlesztő biztosítással rendelkezünk, a biztosítónak át kellett vállalnia a törlesztés részleteit, ahogyan ebben meg is állapodtunk, a szerződésben foglaltak szerint. A biztosító, 2010.04.05-étől, 4 hónapon keresztül törlesztett a bank felé.

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.

2010.12.07-én a FAKTORING behajtócégtől kaptunk egy levelet, melyben arról értesítettek, hogy átadta az OTP Bank a behajtócégüknek a követelését. Arra hivatkozott a Bank, hogy nem fizettünk be elég összeget, ezért kellett ehhez az eljáráshoz folyamodnia. A behajtócég több lehetőséget is felajánlott, a következőket : - vagy a Bank eladja a házunkat, vagy pedig 5 év alatt törlesztjük a FAKTORING-nak a már kamatokkal megterhelt összeget, ami most már, 9.8 millió forint. Ennek a törlesztő részletét képtelenek lennénk fizetni, ezt közöltük is a behajtó céggel.

.Azt még szeretnénk megemlíteni, hogy

Jelen peres eljárásnak célja az, hogy az ügy megoldását elősegíteni képtelen PSZÁF-nak javaslatát elfogadva ebben a perben érvényesítsük jogainkat az alábbiak szerint:

------------------------------------

míg apl. rendelkezésre tartás(közjegyzői okirat),A fentiekben körülírt kölcsönszerződéssel felmerülő induló – kölcsönösszeg folyósításáig felmerülő – költségeink a következők voltak:

cím után e peres tényálláshoz kapcsolódóan a következők olvashatók:szerződésnek V.1.) pontja alatti „

„A Hitelezők a jelen kölcsönszerződést jogosultak azonnali hatállyal felmondani, és a teljes hiteltartozást, valamint járulékait esedékessé tenni, az Adósok pedig egyetemlegesen kötelesek a felmondással esedékessé tett teljes tartozást

a./

Alperesi Bank nem kétségesen ezt az általa egyoldalúan meghatározott szerződési feltételt alkalmazta akkor, amikor önkényesen, minden indokolás nélkül felmondta 2010. augusztus 1-én felmondta kölcsönszerződésünket a Ptk-nak alábbi rendelkezéseit figyelembe véve:

A felmondás a szerződést megszünteti.321. §

Mivel a szerződés felmondás esetében a jövőre nézve szűnik meg, a már teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, az ellenszolgáltatás nélkül fizetett pénzösszeg pedig visszakövetelhető.

A felmondás alapulhat a felek megállapodásán és jogszabályon, szólhat azonnalra és meghatározott időre.

Tehát 2010. augusztus 1-én az alperesi bank a felmondási okirata megküldésével szerződési kötelezettségünk nem teljesítése – törlesztőrészlet fizetésének elmaradása – miatt úgy kívánta megszüntetni jövőre nézve a kölcsönszerződésünket, hogy a kölcsönszerződésnek az általa egyoldalúan megfogalmazott szerződési feltételei alapján a mi kötelezettségeink teljesítését továbbra is követelni óhajtja.

A Ptk. által nevesített kölcsönszerződéssel kapcsolatosan ellenben e jogszabály nem egészen úgy fogalmazza meg a hitelezőnek felmondási lehetőségét, mint ahogy az az alperes által diktált szerződésben fentiek szerint olvasható:

A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha525. §

a)

b)

c)

;d)

e)

A különbség jól láthatóan a törvényi fogalmazás és a banki által diktált szerződési feltétel között az, hogy a törvény az adós vagyoni helyzetének romlásához, míg a szerződési feltétel pedig az adósi kötelezettség megszegéséhez fűzi a hitelezőt megillető azonnali felmondás jogát. Egy olyan történés két időpontjához, melynél az elsőnél még „csak” az adós vagyoni helyzete romlik, a másodiknál pedig az már adós részéről fizetendő törlesztőrészlet hitelező felé nem jut el.

Csakhogy az így megállapítható két időpont között van egy harmadik időpont is. Ez az az időpont, amikor a hitelező még nem tudja azt, hogy adós a törlesztőrészletet nem fogja tudni hitelező felé befizetni, de adósnál a vagyoni katasztrófa már bekövetkezett. Fenti tényállás szerint ez a harmadik időpont 2010. 02. 17-re, arra az időpontra esik, amikor I. r. felperesi férj munkahelyének megszűnése folytán több jövedelemhez innen nem jutottunk.

Erre az időpontra nézve a Ptk. a következőket rendeli:

Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik.312. §

(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.

(3)

A teljesítés akkor válik lehetetlenné, ha a szolgáltatás a szerződéskötést követően bekövetkezett okból nem teljesíthető.

Eszerint arról van szó, hogy a felek akaratától függetlenül szűnik meg a szerződés a törvény szerint akkor, ha többek között olyan gazdasági ok következik be, melyre tekintettel a teljesítés lehetetlenné válik.

Jelen esetben tehát

Erre tekintettel az e perben vizsgálandó az a kérdés, hogy az alperesnek 2010. augusztus 1-i felperesek felé megküldött írásbeli felmondása megszüntette-e a kölcsönszerződést, eldőlt. Ez az írásbeli szerződés azért nem szüntette meg a felek között korábban létrejött kölcsönszerződést, mert a Ptk. 312. § rendelkezései szerint ez a kölcsönszerződés már korábban, teljesítés lehetetlenülése okából 2010. 02.17-én megszűnt.

=========================

Az ezek után vizsgálandó további problémák vizsgálata előtt a „teljesítés lehetetlenülése” jogintézménnyel kapcsolatosan tankönyvekben olvasható néhány gondolatra térek ki az alábbiakban.

című Jegyzet (Dr. Szladits Károly) II. része 99-100. oldalon a következők olvashatók:A „

„érdekbeli, vagy betöltési lehetetlenség: t.i. lehetetlenül a szolgáltatás akkor is, ha annak teljesítését az adóstól az élet józan felfogása szerint a tisztesség és a méltányosság elvének figyelembe vételével nem lehet elvárni. A jóhiszemű kötelembetöltés elvéből következik, hogy az adós csak addig a határig köteles a teljesítés céljából erőfeszítéseket tenni, ameddig ezt tőle a méltányosság szerint el lehet várni. Ilyenkor beszélhetünk a kötelem túlnehezültségéről.”

Figyelemre méltó ebben a olvasatban az, hogy a hitelező bankoknak egyoldalúan megszövegezetett kölcsönszerződéseik tartalma szerint meggyalázott olyan erkölcsi fogalmaknak, hogy „élet józan felfogása”, „tisztesség és méltányosság” 1933-ban a bírósági jogalkalmazás számára milyen jelentőséget szántak.

Majd ugyanennek a jegyzetnek 102. oldalán a következők olvashatók:

„abban az esetben, ha a szolgáltatás a jogosult (hitelező) hibájából vált lehetetlenné, a dolgot olybá kell venni, mintha a jogosult megkapta volna a neki járó szolgáltatást, köteles tehát az ellenszolgáltatást teljesíteni annak ellenére, hogy a szolgáltatást, nem kapta meg.”

Ebből a korabeli, de máig érvényes jogmagyarázatból tehát az következik a jelen peres eljárással érintett alperesi OTP Bankra nézve, hogy amennyiben a fenti, e perre tartozó tényállásra tekintettel megállapítható az, hogy a jogosult – hitelező OTP Bank – magatartása miatt vált lehetetlenné a szolgáltatás, akkor nem FAKTORING, vagy hasonló behajtó céget kellene az adósokra uszítani kifejezett zsarolási magatartást tanúsítva, hanem csöndben tudomásul kellene venni az OTP Banknak azt, a nyújtott szolgáltatásáért annyit sikerült az adóstól beszednie, mint amennyit a lehetetlenülés időpontjáig – jelen esetben 2010. 02. 17-ig adós törleszteni tudott.

Legalábbis akkor, ha tisztességes és méltányos magatartásúnak akarna látszani az adósokkal szemben.

Az 1933-ban megjelent Szladits féle jogmagyarázatnak megfelelő tartalommal fogalmaz erről a jogi problémáról a Ptk. Magyarázata 2. kötete 1454. oldalon (1981.) a következők szerint:

„A jogosultnak felróható lehetetlenülés esetén a kötelezett szabadul a kötelezettsége alól és követelheti az ellenszolgáltatást, valamint az ezt meghaladó kárának, mégpedig a teljes szerződési érdek pénzértékének a megtérítését. A kárenyhítési kötelezettség, valamint a kártérítés módja és mértéke szempontjából ebben az esetben is az általános felelősségi szabályok az irányadók, tehát a 318. §-ra figyelemmel alkalmazni kell a 340. §-t.”

-------------------------------

Ami pedig a pénzügyekben járatos szaktekintélyek nyilatkozatait illeti, a devizaalapu kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan többek között az alábbiakra hivatkozom:

Azzal, hogy a bank a hitelbírálatért külön díjat számított fel, szavatolta is bírálatának eredményét, azaz azt, hogy az általa javallott hitelkonstrukció nem haladja meg az ügyfél általa (tehát a bank által) megállapított hitelbíró képességét. Egyszerűen arról van szó, hogy a bank rendelkezik azokkal a szakmai ismeretekkel amelyek alapján a szintén számára ismert hitelkonstrukció alkalmassága megállapítható, és Az árfolyamkockázatra való utalás nem értelmezhető úgy, hogy az a hitelbíró képesség határának meghaladását is jelentheti, hiszen ebben az esetben a hitelbírálat értelmét vesztené. Minek a hitelbírálat, ha nem azért, hogy a bank (i)szakmai tudása és (ii) az általa javallott hitelkonstrukció jellegzetességeinek ismerete alapján megállapítható legyen,„A leendő ügyfél a banknak a bank feltételeinek eleget téve adatokat szolgált gazdasági helyzetéről annak érdekében, hogy a bank saját szakmai tudására és ismereteire támaszkodva megállapíthassa, hogy a bank által összeállított és a nagy nyilvánosság előtt meghirdetett hitelkonstrukció alkalmas-e az ügyfél számára. Ezért a megállapításért a bank az ügyfélnek

hogy az ügyfél rendelkezik-e a törlesztéshez szükséges képességgel..

Róna Péter)A kérdés tehát az, hogy mi volt a bank által megállapított hitelbíró képesség, és hogyan viszonyul ehhez a képességhez a ténylegesen megtapasztalt, a bank által kiszámlázott törlesztőrész. Ha az utóbbi rendre meghaladja az előbbit, vagy (i) bank rosszul állapította meg az ügyfél hitelbíró képességét, vagy (ii) a hitelkonstrukció nem felel meg maga a bank által megállapított paramétereknek”

----------------------

„a jelzáloghitelek kötésekor a magánszemélyek hitelképessége vizsgálatának elhanyagolása. Ez a subprime loan.

Másrészt ott is volt "beetető" kamatozás: a kölcsön folyósítása után két évig alacsony a kamatláb, azt követően pedig túlzottan magas.

Így könnyebb volt rábeszélni az ügyfeleket, majd e két éven belül - a várható jó hozam ígérettel - jól el lehetett adni csomagban a követeléseket ide Európába - mert abban nem látszott az ügyfél fizetőképessége és még nem volt ideje kiderülni a turpisságnak.

Nálunk ezt a beetetést a jó magasan tartott forint alapkamat melletti relatív alacsony devizakamat nyújtotta, mely természetesen svájci frankban nem volt alacsony, csak így összevetésében.

Két-három "boldog" év után az árfolyam elmozdulással fel lehetett emelni a tőkét és a kamatokat, díjakat, amit épp az amerikai módszer következtében kialakult pánikhangulat alapozott meg - és így devizakamat emelése is logikusnak tűnt.

Önmagában a szerkezet zseniális - tényleg. Csak a bankon kívüli világ tönkremegy bele. A kérdés ezek után nemcsak a jog, hanem az előidézett állapot kezelésén túl, a megváltoztatása is.

. (Varga István)A banki számviteli képet tönkre tette a túlzott gyakorlat, mert az ügyfelek tömeges fizetésképtelenségét már a bankoknak kell viselni. Csakhogy ennek következtében nem hiteleznek, ezzel az ügyfelek jövedelme vész el, még jobban mennek tönkre. Egy lefelé húzó spirálban vagyunk

(Róna Péter)„Mint ahogy azt már korábban is kifejtettem, a devizahitelezés egy alapvetően hibás gyakorlat (ha úgy tetszik "termék"), amelyre szakmai alapon nincs elfogadható magyarázat. Én nem vagyok a magyar ügyvédi kamara tagja, de tagja vagyok a New York-i ügyvédi kamarának, így nem tisztem megállapítani e szakmai hiba jogi következményeit a magyar jogrendszerben. De meggyőződésem és szakmai véleményem, hogy az amerikai jogrendszerben - mint ahogy a brit és számos más európai jogrendszerben a kártérítési kereset megállná a helyét, sőt, az amerikai törvények alapján a dolognak még ennél is súlyosabb következményei lehetnének

----------------------------

.Valóban kérdéses a hitelképesség banki megítélése. Mellékelek egy táblázatot a HASZON magazin 2008. szeptemberi számából. Bár a kép nem tökéletes, de látható, hogy legmagasabb finanszírozási arány 60-100% között mozgott. Felelős hitelezésnél nem szabad 60% felett hitelezni! Csak egy bank hitelez 60%ig! A bankok fele 80% felett is hitelez!

A cikk egy reklám, hogy az emberek ne pereljenek. Emellett valótlan formában tüntet fel tényeket. A félretájékoztatás

súlyos hiba!

Megmondaná a cikk szerzője, hogy a PSZÁF melyik oldalán lehet elérni a 3 hónapos LIBOR értéket. Ezt ugyanis a PSZÁF-nak saját nyilvánossági politikája szerint is kötelező közzétenni. A többi banknak szintén közzé kellett volna

tenni. Kár, hogy a cikk szerzője nem néz utána tényeknek, mielőtt cikket ír.

A hitelfelvevő és a bank CHF alapú hitelszerződést kötött egymással. Ezt úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél Svájc kötött volna szerződést. Svájcban nincs jelentősége a CDs felárnak. Egyébként még egyetlen szerződést sem láttam, amelyikben szerepelt volna a kamat tényezőjeként a CDS felár. Végül ez is egy eltitkolt információ, amit senki sem hajlandó közzétenni! A korrekt üzleti elszámolás lenne, akkor a CDS felárat már a szerződésben ki kellett volna kötni és folyamatosan nyilvánosságra hozni.”

És végül arról a pénzügyi szakvéleményt is idézem, mely a Magyar Országgyűlésben elhangzott Legfőbb Ügyész helyettesének beszámolója után íródott, és leginkább alkalmazandó e peres eljárásban:

„Én azt mondom, hogy a bank szakmai felelősséggel tartozik az ügyfélnek, hogy az ügyfél által előadott tények és adatok alapján a tényeknek és adatoknak megfelelő hitelkonstrukciót építsen fel.

megfelelően fogja elvégezni.

Ha idáig eljutunk, azaz, ha az ügyvédek az ilyen természetű felelősség megállapítását lehetségesnek látják, a következő kérdés, hogy az, hogy a hitelbírálati folyamat mennyire felelt meg a szakmai követelményeknek. Én ennek a második kérdésnek a megválaszolására vállalkoztam amennyiben az elsőre elképzelhető a pozitív válasz. A főügyész elemzése nem foglalkozik a szakmai felelősség kérdésével, mint ahogy az eddig beérkezett jogi elemzések sem.”

Kéretik nem elfelejteni Róna Péter professzor úr utóbbi szavait. Miután megállapította azt, hogy

„A bank, azzal, hogy az ügyfélben tudatosan és szándékosan azt a benyomást keltette, hogy, mint hivatásos hitelbíráló, meg tudja ítélni milyen hitelkonstrukció alkalmas az ügyfél számára, és ezért a felmérésért díjat szedett be, SZAVATOLTA, hogy a munkát a szakma követelményeinek megfelelően fogja elvégezni,”

ezt követően ténylegesen áthelyezte az ügyvédekre a felelősséget azért, hogy a nemzet megmentése érdekében találják meg a közgazdász hivatás számára nyilvánvalóan felelőtlen és tisztességtelen hitelezői banki tevékenység miatt lehetséges jogi utat.

-------------------------

Ténylegesen e peres eljárással ennek a felelősségnek kívánok úgy eleget tenni, hogy az ügyvédektől egyébként erre nézve felhatalmazásom nincs és így nincs jogom nevükben eljárni.

===================

vizsgálatával kapcsolatosan a következők szerint rendelkezik: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló Az alábbiakban olvasható

723/B/2005. AB határozat

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 130/I. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

.. A 70. § alapján a „hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).” A hitelintézetek fizetőképességének fenntartása a potenciális lakossági és vállalkozói hitelfelvevőknek is érdekük. Emellett a hitelintézetek prudens működését garantáló, illetve elősegítő rendelkezések közvetve a betétesek megtakarításait védik. Továbbá figyelembe kell venni azt is, hogy a KHR törvényi szabályozása a hitelintézetek önszabályozását váltotta fel, amely nem tartalmazott megfelelő garanciákat a személyes adatok védelmére. Következésképpen pontja szerint a A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások mint gazdasági jogalanyok közérdekű tevékenységének megítélésekor az Alkotmánybíróság irányadónak tekinti a 42/2006. (X. 5.) AB határozat következő megállapítását: „a közérdek értelmezésénél elfogadható, hogy bár közvetlenül magánérdek áll előtérben, közvetetten, a társadalmi problémák megoldása révén az egész közösség érdekeinek szolgálatáról van szó.” (ABH 2006, 520, 529.) A hitelezési tevékenység nemcsak a hitelező pénzügyi intézmények (a Hpt. szerinti hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) érdeke. A Hpt. 11. §

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezéssel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy

tevékenység olyan közérdek, mely közérdek előtt meg kell hajolnia a személyes adatok védelméhez való jognak, azaz köteles tűrni az egyén azt, hogy a személyes adataihoz hozzájusson az általa erre fel nem jogosított hitelezői bank csak azért, hogy a hitelezői tevékenysége során a bank mindenképpen óvatos, körültekintő és megbízható lehessen.Jól érthető magyar nyelven tehát az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást ebben a határozatban, hogy a hitelező pénzügyi intézményektől megkövetelt óvatos, körültekintő és megbízható, egyszóval

megfogalmazott alábbi jogszabályi kötelezettségének maradéktalan teljesítése érdekében hozták:Ezt az alkotmánybírósági határozatot elsősorban a bankok

Kockázatvállalás

77. §

(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni.

A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről.78. §

(3) A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:

a)

b)

c)

(4) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

-----------------------------

Azzal a ténnyel, hogy a felperesek és OTP Bank alperes között létrejött kölcsönszerződés megkötése során alperes azért követelt felperesektől ügyintézési díjat, hogy a fenti alkotmánybírósági határozatot figyelembe véve akár felperesek személyes adatait akár jogosulatlanul is vizsgálva az idézett törvényi kötelezettségének eleget téve meggyőződjön arról hogy a kölcsönszerződéssel kapcsolatos teljesítéssel kapcsolatosan adósok önhibáján kívül probléma nem lehet,

a szerződés aláírásával nem mást vállalt az alperesi OTP Bank mint azt, hogy amennyiben az ellenszolgáltatásért vállalt kötelezettsége ellenére a szerződés mégis felek magatartásán kívüli okból meghiúsul, akkor az ebből fakadó minden kárt alperesi OTP Bank visel

Visszatérve a Ptk. 312. § - teljesítés lehetetlenné válása – miatti, 2010. február 17-i megszűnésére a kölcsönszerződésnek megállapítható az, hogy e perben a jogszabályhely 3. bekezdése alkalmazandó:

(3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.

--------------------------

Ennek megfelelően e perben a felmondás érvénytelenségének megállapításnál túl kereseti kérelmeink arra irányulnak, hogy a megszűnt kölcsönszerződésből fakadóan 2010. 02. 17-től kezdődően alperessel szemben kötelezettségünk nem áll fenn, valamint jogaink fenntartása mellett 1.100.000.-Ft. kártérítési igényt terjesztünk elő alperessel szemben.

Kártérítési igényünk a 2010. 02. 17-ét követően alperes által jogtalanul követelt, általunk kifizetett törlesztő részletek miatt áll fenn.

Kártérítésünk jogalapját a Ptk. 318. és 339. §-okra alapítjuk.

Kereseti kérelmünktől függetlenül hivatkozunk az Európa Tanács 93/13. sz. irányelvére,

h i v a t k o z u n k

a becsatolt kölcsönszerződésben és üzletszabályzatban Hitelező által egyoldalúan diktált, egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen szerződési feltételekre és

k é r j ü k T. Bíróságot, hogy a rendelkezésére álló ténybeli elemek alapján vizsgálja a tisztességtelen

szerződési feltételeket.

Fentiekre tekintettel

k e r e s e t t e l

kérjük T. Bíróságotélek

Budapest V. Nádor u. 16. szOrszágos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rtállapítsa meg

I. r.,

kölcsönszerződésünkre vonatkozó 2010. augusztus 1-i alperesi felmondás érvénytelen,II. r. alperesek,Budapest V. Nádor u. 21. sz.OTP Jelzálogbank Zrt

a kölcsönszerződés 2010. február 17-én a Ptk. 312. § 1. és 3. bek-e alapján teljesítés lehetetlenüléssé válása jogcímén olyan okból szünt meg, melyért alperes – jogosult – felelősállapítsa meg azt,

felperesek szabadultak a 2008. március 5-én megkötött kölcsönszerződés miatti tartozások alól,állapítsa meg azt

kötelezze alperest 1.100.000.-Ft. kártérítés megfizetésére

kötelezze alperest perköltség viselésére.

---------------------------------

Pertárgy értéke: 1.100.000.-Ft.

Bíróság illetékessége a Pp. 30. §-án nyugszik.

Peres felek közvetítői eljárást e peres eljárást megelőzően nem vettek igénybe.

Csatolt költségmentességi nyilatkozattal kérjük az eljárásban illetékfeljegyzési jog megadását.

----------------------------

Bizonyítási indítványunk az, hogy T. Bíróság

Róna Péter, Varga István és Makkos Albert tanukat

Siófokon 2011. június 26. napján.

Gondolj bele abba, hogy mi lehet most egy bankfiókban, nincs most konkrét tapasztalatom, de gondolom naponta bemegy x polgártárs aki elszidja mindennek a bankot mert, hogy kibasztak vele, és micsoda szemét banda. Aki pedig ezekkel közvetlenül kapcsolatba kerül ott hallgatja ezt, megoldani nem tudja, nem ő irányítja a rendszert, aztán lehet néha a szociális érzékenysége lecsökken és visszaszól vmit. :)

Tisztában vagyok vele hogy ezek a cikkek általánosítanak. De most erre vevő a bajba jutott emberek többsége. És az uszításra.

pár évet lehúztam bankban volt egy pár sztori ügyfelekkel akik igen magas fokán álltak a kultúrának. :)

Volt még 2000-es évek elején nagy hitelprogram egy bizonyos csoportnak, rengeteg meló volt, szó szerint volt úgy reggel 8-tól este 10-ig dolgoztam/dolgoztunk kollégákkal. Elég spéci hitel volt államilag támogatott stb, és rengetegen akarták igénybe venni. Kb fél évig tartott a dömping, ez idő alatt kb 5 alkalommal panaszoltak be ügyfelek a fiókvezetőnél, hogy nem kapták meg azt a hitelösszeget amit kértek. Személyesen volt **** anyázástól kezdve minden, hiába jeleztem , hogy anyámat hagyjuk ki a történetből ő nem tehet semmiről, de csak folytatta. Telefonon több ilyen is akadt. Volt olyan eset, hogy odaítéltük a polgárnak a hitelt, ezek után hálából pénzt akart adni de úgy, hogy kitette a borítékot az asztalra, hogy ezt nekem szánta, kamerák minden. Mondom neki nem fogadhatom el, erre a barom bement a fiókvezetőhöz és őneki akart pénzt adni, persze ő sem fogadta el, de akkor is ott kötöttem ki a végén, hogy mi ez az egész. :) Akkora birka emberek rohangálnak , hogy az iszonyat.

persze nem akarom felmenteni ezt a szöveget amit itt a cikkben nyomattak Rafinál, de hidd el elég fárasztó tud lenni, hogy jön egy ügyfél baja van a világgal aztán rád zúdítja a problémáit egy bizonyos stílusban, neked pedig vissza kell mindig fognod magad. Mostanában gondolom elég sok ilyen lehet.

Az adósok helyzetén viccelődött a Raiffeisen Bankban - durva hasonlattal élve - dolgozó ifjak egy csoportja! Aki a törlesztőrészlet nehézségeivel küzdelmet folytat, és az otthona megvédése a számára legfontosabb, kénytelen sokat tűrni. Anyagi nehézségei mellett még némi megaláztatást is... Hosszabb távon megoldásszegények a banki könnyítési lehetőségek, de eddig legalább nem szemétkedtek az ügyfelekkel, mint ahogy most már - nem is nagyon a hátuk mögött - teszik az adósokkal a Raiffeisen Bank önjelölt bankárai.

A Raiffeisen Bank Akadémia utcai székházában nyilvánosan alázzák és gyalázzák az ügyfeleket

Raiffeisen Bank Székház, Akadémia utca 6., I. emeleti Panaszkezelési Csoport Vezetőjével történt személyes ügyintézés közben 2011.07.06.-án körülbelül délelőtt fél 11 körül a következők történtek:

http://jovonk.info/2011/07/20/raiffeisen-bankban-nyilvanosan-alazzak-meg-az-ugyfeleket

csak egy részét láttam beszélgetésnek, János igen kulturált visszafogott stílusban beszél, ezért kedvelem, nem celeb jellegű szövege van. Az más kérdés, hogy nagyon diplomatikusan kerüli azt, hogy a banki profitok miatt is kellett emelni a kamatokat. Mindig cds felárról beszél csak ami egy részigazság, persze értem nem akar olajat önteni a tűzre.

De azt viccnek tartom továbbra is, hogy egy Müller, és egy Róna azon üzenget egymásnak a Tv-ben, hogy kell kiszámolni a havi törlesztést. Mondjuk erről nem Müller tehet. :)

Láttad a beszélgetést Müller Jánossal? Igen, az van amit mondtál, hogy Olga banki kérdésekben nincs otthon, így sajna mindig ugyanazokat az érveléseket halljuk (amikkel te egyetértesz persze :-))

Bankadót lehetett volna pl az eszközkezelő beindításához használni. Persze ez is sok kérdést felvet.

Viszont a probléma az , hogy a deviza hitel állomány valahol 5-10 k milliárd között van árfolyam függvényében , a bankadó pedig 200 milliárd/év. Szóval kicsit kevés ahhoz a bankadó, hogy az árfolyamhatást kiegyensúlyozza.

"Te, itt olyan tragédiák lesznek és elkeseredettség, hogy jobb lesz felkészülni. Szerintem lesz egy pont amikor a magyar is az asztalra csap. "

Az idő mindig bebizonyította, hogy aki alábecsüli alattvalóit, az a hatalom (császárok)csunyán megdől.

Aláírás gyűjtést kell szervezni,hogy a kormány tárgyalja újra, egy 2000-ben született kormányrendelet

módosítását, mely szabályozná az árfolyam különbözet elszámolását úgy hogy a szerződéskötéskor aktuális deviza árfolyamot tartaná irányadónak, és mindamellett az áremelkedés érvényesíthetőségéhez korlátot rendelnének. Így a bankoknak maradna a kamat és az amúgy is elszámolható költség . Ez sem kevés haszon. ( Bár ezeket a kétes költségeket is átvizsgálnám. )

Ehhez a kormány mondjon le a pénzintézetekre kirótt bank adó 50 %-ról ( az úgyis csak osztogatásra menne) cserébe a bankok tekintsenek el az árfolyam különbözet megfizetésétől, ugyan ebben a százalékban.

Valahol azt olvastam hogy a teljes bankadó mértékének százalékában történjen mindez. Ez még jobb lenne :)

Itt eldőlne hogy a kormány kinek az érdekeit tartja fontosnak , és hogy kinek a kormánya. Mert itt nem csak pár 100 ezer emberről van szó. Itt milliókról beszélünk.

Ha a kormány nem hajlandó megfelelő kompromisszumokra akkor jogos lesz az elégedetlenkedés és kormányváltást sürgető országos demonstráció.

De úgy látom miután felébredtem bilibe lógott a kezem:)